Konferencia-beszámoló: Women in Science 2022

A Szociológiai Gyűjtemény mai bejegyzésében a múlt pénteken, február 11-én online térben megrendezett Women in Science 2022-es nemzetközi konferenciájáról lesz szó, amely a ‘Nők és Lányok a Tudományban Világnap’ alkalmából valósult meg.

Forrás: Nők a Nehezített Pályán Facebook oldala

A konferencia elsőként 2020-ban került megrendezésre, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara által, a világjárvány elindulása előtt, így akkor még személyesen volt lehetőség megtartani a konferenciát. A főszervezők a ‘Nők a Tudományban – Nők Nehezített pályán’ csapata, akik 2019-ben egy projekt segítségével kezdtek el dolgozni a Women in Science rendezvénysorozatán, mely által a fiatal hölgyek és nők közelebb tudnak kerülni a természettudományokhoz, az IT-szektorhoz és az abban rejlő lehetőségekhez. A konferencia immáron második éve az online térbe került át, amely a színvonalas előadások mellett azt is lehetővé teszi, hogy a világ bármely pontjáról csatlakozzanak hozzá, ahogy az az idei konferencián is történt. Az esemény moderátora Regényi Lilla volt, aki a konferencia szervezőbizottságának tagja.

A konferencia 10 órakor kezdődött, elsőként Némethné Dr. Somogyi Ildikó a PTE TTK adjunktusa és a program szakmai koordinátora, majd Prof. Dr. Fedeles Tamás rektorhelyettes, a PTE egyetemi tanár és Dr. habil. Trócsányi András a PTE TTK dékánhelyettes, a program szakmai koordinátora, nyitották meg a konferenciát. Megnyitó beszédükben a nők helyzetéről volt szó, kiemelték a tudományos karriert, a női hallgatók támogatását és az esélyegyenlőség jelentőségét, mind a Pécsi Tudományegyetem keretein belül, mind a szélesebb tudományos pályán. Dr. Trócsányi András szerint nagyon fontos, hogy a nők tudományos karrierjéről és annak nehézségeiről ne csak belső körökben és konferenciákon legyen szó, mivel ez a kérdés a nyilvánosság számára is fontos lehet.

Az első szekció a megnyitó után kezdődött, melyben plenáris előadásokat hallhattunk-láthattunk, először Dr. Jedlovszky-Hajdú Angéla által, aki a Semmelweis Egyetem docense és a ‘Nők a Tudományban Egyesület’ (NATE) elnökségi tagja. Klinikai kémikusként végzett az egyetemen, majd az orvostudományban helyezkedett el. A korábbi tanulmányai és munkássága részletezése után kitért arra, hogy nőként és egy kutatócsoport vezetőjeként nagy felelősség hárult rá, így számára fontossá vált, hogy motiválja a munkatársait és visszajelzést adjon, valamint kiemelte, hogy egy jó vezetőnek érzelmi intelligenciával is rendelkeznie kell, hogy egy egészséges munkakörnyezet alakuljon ki.

Dr. Novák Tamás, aki Magyarország Főkonzulátusának szakdiplomatája, New Yorkból csatlakozott a konferenciához, előadásában a nők tudományos és munkaerőpiaci helyzetéről, azt részletező trendekről, intézkedésekről beszélt. A tengerentúlon, elmondása szerint nagy figyelem hárul erre a témakörre, kiemelte, hogy a Fehér Házban pontosan ezért alapult meg a Gender Policy Council-t, akik az amerikai kormány számára fogalmaznak meg különféle, a nők munkaerőpiaci helyzetének fejlesztésére vonatkozó javaslatokat. Vannak olyan ágazatok, amelyek elmondása szerint “elférfiasodtak”, ezeknél különösen fontos, hogy a jövőben a nők számára is vonzóvá, érdekessé tegyék. A következő előadásban dr. Pető Andrea, a Central European University bécsi campusának kutatója, egyetemi tanára beszélt egy nagyon aktuális és fontos problémáról, ami szintén a nők tudományos karrierjének fennakadását okozhatja. Előadásában a polypore politikai rendszerekről beszélt, melyben a nők alulreprezentáltak, a tudományos karriert és eredményeket pedig megkérdőjelezik, így nehéz a nőknek elhelyezkedni. Emellett ezekben a politikai rendszerekben az is problémás, hogy a kutatónők nehezen jutnak anyagi forráshoz, ez pedig akár karrierjük végét is jelentheti.

Forrás: Pixabay

Az első három előadás után ebédszünet következett, utána a konferencia kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott. A szekció első felszólalója Dr. Mészáros Flóra, művészettörténész és a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, aki a Nők az absztraktban című előadásában elsőként a saját életútját mutatta be, majd a női művészek és alkotók helyzetéről, szerepéről beszélt. Érdekességként elmondta, hogy karrierje kezdetén nem női mivolta miatt szenvedett hátrányt a művészetben, hanem fiatalkora miatt, ezért bizonyítania kellett. Az 1900-as évek elején a művészetben megjelent több női absztrakt alkotó is, viszont nőként nem érhette el őket a siker, így nevük és külsejük férfivá változtatásával tudtak csak boldogulni.

Következőként Dániel Tünde, járműtervező-designer előadását hallhattuk, aki jelenleg az Audi egyik járműtervezője. Előadása nagyon inspiráló és érdekes volt, mivel már gyermekkora óta érdekli az autók világa, szakértelme fiatalkora ellenére is tapasztalható. Lediplomázása óta dolgozott a Mercedes-nél, a Volkswagen-nél, 2015 óta pedig az Audi-nál. Kiemelte, hogy rendkívül kevés nő dolgozik az autóiparban, nemcsak Magyarországon, hanem Európai Uniós szinten is pusztán 10%-os a részvétel, ezért fontosnak tartja az iparág bővítését, a nők munkaerőpiaci helyzetének fejlesztését. A szekció utolsó előadója dr. Mócsy Ágnes, az amerikai Pratt Intézet atommag fizikusa és a Michigan University oktatója, emellett filmkészítéssel és producerkedéssel is foglalkozik. Ágnes életútja hosszú és szerteágazó, a kezdeti kutatói és tudományos karrier után a művészetek irányába nyitott. Kolozsvárról indult, majd élt Norvégiában és az Egyesült Államokban is, ahol jelenleg is tartózkodik. Véleménye szerint a tudományok és a művészet nem zárják ki egymást, sőt kapcsolódhatnak is egy adott ponton, ahogy ez az Ő életében is történt. A saját pályája terén az USA-ban sem lát kiegyensúlyozott állapotot, kevés nő helyezkedik el ebben a szakmában.

Ezek után a női mentorálás témakörében folytatódtak a kerekasztal-beszélgetések. Az előadók között volt Dr. Solymosi Katalin, az ELTE adjunktusa, Young Academy of Europe elnökségi tagja, Dr. M. Császár Zsuzsanna, a PTE TTK docense, Csokor Réka, a Barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium igazgatónője, valamint Dr. Márka Zsuzsanna az amerikai Columbia Egyetem kutatója, fizikusa. Mind a négyen foglalkoznak mentorálással munkájuk során, melyre nagy hangsúlyt fektetnek, hiszen szakmájukban kevés a nő, vagy nem tudnak eléggé kibontakozni. Solymosi Katalin azt is kihangsúlyozza, hogy a kutatónők azért is állnak nehéz lábakon, mert ha gyermeket vállalnak, nehézkes összeegyeztetni a tudományos karriert az anya-szereppel, sokak számára ez lehetetlen. Csokor Réka iskolaigazgatóként a fiatalok mentorálásáról tartott előadást, melyben kitért az osztályfőnökök jelentőségére, a hátrányos helyzetű diákok mentorálására is.

Forrás: Pixabay

A harmadik szekcióban az IT és a nők kapcsolatáról volt szó. Két előadást láthattunk, az elsőt Majoros Brigitta tartotta, a HERE Technologies adatbeszerzője és elemzője. Kifejtette, hogy az inspiráció hiánya és az önbizalomhiány is faktorként jelenik meg a nők pályaválasztásában, ha az informatikáról van szó. Nagyon kevés nő dolgozik az IT-szektorban, erre tért ki előadásában Brachmann Ferenc is, az IT HUB Pécs ügyvezetője is. Elmondása szerint a szoftveriparban hiány van, ami a közeljövőben nagyobb kereslethez fog vezetni, ezért lenne fontos motiválni és inspirálni a nőket arra, hogy ebben a szakmában helyezkedjenek el. Szerinte ehhez elengedhetetlen a megfelelő szakemberek képzése, valamint olyan promóciós tevékenység végzése, amely ezt a szakmát a nők körében is népszerűsíti.

További információ: https://womeninscience.pte.hu/