A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját.
A Fővárosi Könyvtár létrehozását – két szakkönyvtár egyesítésével, a működési szabályzatban rögzített feladatokhoz anyagi és személyi feltételek biztosításával – 1903-ban fogadta el a városi közgyűlés.
A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését. Alapításakor a törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33 ezer kötet alapvetően társadalomtudományi: demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai tartalmú könyvanyag volt. A hazai szociológiatudomány kialakulásában fontos szerepet betöltő Szabó Ervin társadalomtudós a könyvtár egyik első munkatársaként ezt az örökölt könyvanyagot fejlesztette következetesen korszerű szociológiai gyűjteménnyé. Irányításával 1910-től kezdődött el a Fővárosi Könyvtár átszervezése "public library" jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. Elsősorban az I. világháború kitörése következtében a tervek csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1912-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a Budapest Gyűjtemény kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.
1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, és a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált.
1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült úgynevezett palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után itt nyitotta meg a könyvtár a kapuit 1931-ben. A kor igényeinek megfelelően nőtt a történeti művek (humaniórák) súlya, azonban háttérbe szorultak a természet- és alkalmazott tudományok. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt.
A könyvtár viszonylag kevés veszteséggel vészelte át Budapest ostromát. Noha a központi épületet háborús belövés érte, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, mindez elviselhető kárnak tekinthető más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest. 1945 után az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg az újrakezdés. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, két villamos mozgókönyvtár, a Városházán közigazgatási fiókkönyvtár létesült, és bibliográfiai kiadványok készültek. 1946 májusában a könyvtár megkapta egykori igazgatója nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtárként működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is: hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1955-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.
1964-ben létrehozták a Zenei Gyűjteményt, majd 1968-tól a könyvtár a szociológia országos szakkönyvtárává minősült. Ez a legnagyobb szociológiai gyűjtemény az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén.
Ezután évtizedeken keresztül lényegében nem változott a központi könyvtár gyűjtőköre.
A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát teremtette meg: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványok közé tartozik a hétkötetes Budapest Történeti Bibliográfia, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. 1964-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már – a Szociológiai Információval együtt – online is hozzáférhető.
A Wenckheim–palotában működő Központi Könyvtár igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme értelmiségi, többségük a felsőoktatásban tanul. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. A megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással 1998 és 2001 között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
A Fővárosi Könyvtár létrehozását – két szakkönyvtár egyesítésével, a működési szabályzatban rögzített feladatokhoz anyagi és személyi feltételek biztosításával –1903-ban fogadta el a városi közgyűlés.
A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését. Alapításakor a törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33000 kötet alapvetően társadalomtudományi: demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai összetételű könyvanyag volt. Szabó Ervin társadalomtudós, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése "public library" jellegű nyilvános könyvtárrá. (...)
Elszegényedett polgári családból származott. A budapesti, majd a bécsi egyetemen folytatott jogi tanulmányokat; már ebben az időszakban kitűnt statisztikai és könyvtárosi munkáival. 1899-ben doktorált. Pár év gyakorlat után a Fővárosi Könyvtárhoz került, 1911-től ennek igazgatója. Átfogó művelődési hálózatot tervezett, az ő szellemében indult meg a könytári hálózat kiépítése. Széles néprétegek számára igyekezett hozzáférhetővé tenni az intézményt, különös tekintettel a hátrányos társadalmi helyzetűekre. Tevékenységében az angol public library mintáját tartotta szem előtt. Vezetése alatt korszerű társadalomtudományi könyvtár született.
Tudományos munkásságát 1903-ban kezdte meg. 1906-tól a Társadalomtudományi Társaság alelnöke. A Huszadik Század című folyóiratban, a szociológia első magyar műhelyében rendszeres tájékoztatásokat adott a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. Cikkeket írt a Neue Zeit német és a Mouvement Socialiste francia folyóiratokba is. Kapcsolatba került Sorellel, Kautskyval, Mehringgel, Plehanovval, majd 1904 végén Párizsban Lagardelle-lel és a francia szindikalistákkal, továbbá számos orosz emigráns szocialistával. Az I. világháború éveiben, súlyos betegsége ellenére, az antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé vált. Nagy történelmi művét a Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban címmel már betegágyában fejezte be.
A FSZEK működését meghatározó jogszabályok jegyzéke
2. sz.
A könyvtárhasználó (természetes személy) nyilatkozata/16 év alatti és gondnokság alá helyezett személyek adatainak kezeléséről a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Könyvek beszerzése, szállítása és a kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 2018. évre
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2017. évi közbeszerzési terve
Az Európai Unió 2016. április 27-i (EU) 2016/679. sz. Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation – GDPR) 2018. május 25-től kötelezően alkalmazandó az EU valamennyi tagállamában, így Magyarországon is.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiemelt jelentőséget tulajdonít a személyes adatok védelmének és minden körülmények között biztosítani kívánja a könyvtárhasználók, az FSZEK munkatársak, valamint szerződéses partnerek információs önrendelkezési jogát.
Az adatvédelmi rendelettel, s a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével kapcsolatos dokumentumaink ezen az oldalon érhetők el.
Általános Adatkezelési Tájékoztató Hatályos: 2018. december 18-tól
Tájékoztató a sütik (cookie-k) alkalmazásáról és a honlap által rögzített egyéb személyes adatokról Hatályos: 2018. december 18-tól
Állásra jelentkezők adatkezelési tájékoztatója Hatályos: 2019. március 7-től
Adatkezelési tájékoztató kamerarendszer üzemeltetéséről Hatályos: 2019. február 5-től
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros lakosságának könyvtári- és információellátását biztosítja, országos feladatkörű szakkönyvtárként részt vesz az ország szakirodalmi ellátásában, támogatja az oktatást és a kutatást. Minőségpolitikája illeszkedik az Alapító Okiratban, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, a stratégiai tervben, a jövőképben és a küldetésnyilatkozatban foglaltakhoz.
A könyvtár vezetésének és minden munkatársának alapvető célja és feladata, hogy használóink elégedettek legyenek az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal, szolgáltató partnereink pedig a céltudatos, az új kihívások iránt fogékony, feladatait magas szakmai színvonalon ellátó szervezetet lássák a könyvtárban. Ezért meghatározó fontosságú számunkra tevékenységünk minőségének tervezése, egyenletes biztosítása, folyamatos javítása, rendszeres fejlesztése.
1. Nyilvános dokumentumok
...
2. Belső dokumentumok (A belső dokumentumok a munkatársak számára belső információs rendszerünkben hozzáférhetők.)
...
--sajtósunk elérhetősége?--
--saját magunk által válogatott cikkek--
Deák Sándor, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese, gazdasági-műszaki igazgatója a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban végzett három és fél évtizedes kiemelkedő, eredményes munkájáért, a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján, Pro Urbe Budapest díjban részesült. A díj átadására 2018. november 17-én, a Főváros Napján, a Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen került sor.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Miniszteri Elismerő Oklevelét kapták 2018. október 10-én: Baranyiné Berta Éva, a XXI/1. II. Rákóczi Ferenc úti könyvtár könyvtárosa, Csámpai Zoltán, az Informatikai osztály munkatársa, Sántha Tiborné, a Budapest Gyűjtemény nyugalmazott munkatársa.
2018. június 20-án Budapest Főváros XXII. kerület Budafok Tétény Önkormányzatától kiemelkedő könyvtárosi munkájáért a kerület Emlékérmét kapta Szakács Edit, a Nagytétényi Könyvtár vezetője.
2018. április 23-án Karbach Erika, a Szociológiai gyűjtemény nyugalmazott osztályvezetője a Magyar Szociológiai Társaság életműdíjában részesült.
Budapest Fővárosi XIII. kerületi Önkormányzata a „2017. évi kulturális rendezvények előkészítésében és lebonyolításában végzett magas színvonalú tevékenységükért” 2018. január 24-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából ismét Elismerő Oklevélben részesítette a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII. kerületi tagkönyvtárainak vezetőit, Báling Gábort, a Dagály utcai Könyvtár, Bán Edinát, a 1304 Lehel úti Könyvtár, Karakasné Kőszegi Katalint, a 1306 Angyalföldi Kertvárosi Könyvtár, és Novák Pétert, a Radnóti Miklós Könyvtár vezetőjét.
Újpalota önkormányzata 2017. október 23-i ünnepségén legmagasabb rangú elismerésben - díszpolgári címben - részesítette poszthumusz Dr. Fodorné Kovács Mártát, aki 15 évig volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár újpalotai könyvtárának vezetője. A díjat fia: Fodor Miklós vette át.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete folyamatos, kimagasló szakmai munkásságáért Sándor Tibornak, a Budapest Gyűjtemény vezetőjének Kertész Gyula emlékérmet adományozott.
Augusztus 20-a alkalmából a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Minisztere a könyvtári szakterületen hosszabb időn át végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért Szinnyei József-díj elismerésben részesítette Béniné Virág Máriát, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár könyvtár-informatikai csoport vezetőjét, valamint Budavári Klárát, nyugalmazott gyerekkönyvtárost, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekció alelnökét.
Kőbánya Önkormányzata 2016. június 23-ai Szt. László napi ünnepi önkormányzati ülésén Földényi Krisztinának - a Kőbányai Könyvtár munkatársa - a kultúra területén végzett kimagasló munkájáért Manninger Miklós-díjat adott át. A díjat az Önkormányzat 2016-ban alapította, elsőként Földényi Krisztina vehette át.
2016. május 20-án Tóth József, a XIII. kerület polgármestere átadta az Ember az emberért kerületi esélyegyenlőségi díjakat. Az elismerésben Vörösné Jánosi Katalin, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai fiókjának vezetője részesült.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2016. május 18-án kiemelkedő munkája elismeréséül és a hazai könyvtárügy fejlesztésében való részvételért „A KÖNYVTÁRÜGYÉRT” kitüntetést adományozta Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójának.
Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ma a következő funkciókat tölti be:
Központi Könyvtára és Budapest 23 kerületében működő tagkönyvtárai a főváros egész lakosságának tájékozódási, művelődési és szórakozási igényeit szolgálja mindenféle dokumentumtípus gyűjtésével, feltárásával és rendelkezésre bocsátásával, az emberi tudás és művészi alkotómunka valamennyi területéről.
Azért, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár minél jobb színvonalon eleget tehessen kötelezettségeinek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A paragrafusa alapján jogi személyiséggel rendelkező „Pro bibliotheca civica alapítvány” létrehozását határozta el az alábbiak szerint:
I. Az alapítvány adatai
1. Az alapító neve, székhelye
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
2. Az alapítvány elnevezése
Pro bibliotheca civica alapítvány
3. Az alapítvány székhelye
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
4. Az alapítvány bélyegzőjének felirata
Pro bibliotheca civica alapítvány, Budapest, 1996.
5. Az alapítvány kulturális közhasznú tevékenységet végez.
Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
6. Az alapítvány, mint közhasznú szervezet kettős könyvvitelt vezet.
7. Az alapítvány feladata
...
Kérjük, támogassa személyi jövedelemadójának 1%-ával a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Pro Bibliotheca Civica Alapítványát!
Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ma a következő funkciókat tölti be:
Központi Könyvtára és Budapest 23 kerületében működő tagkönyvtárai a főváros egész lakosságának tájékozódási, művelődési és szórakozási igényeit szolgálja mindenféle dokumentumtípus gyűjtésével, feltárásával és rendelkezésre bocsátásával, az emberi tudás és művészi alkotómunka valamennyi területéről.
Azért, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár minél jobb színvonalon eleget tehessen kötelezettségeinek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A paragrafusa alapján jogi személyiséggel rendelkező „Pro bibliotheca civica alapítvány” létrehozását határozta el az alábbiak szerint:
A 2016. évi személyi jövedelemadó 1%-ából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 201.643 Ft, a Pro Bibliotheca Civica Alapítvány 557.708 Ft támogatást kapott. A rendelkezésre álló összeg olvasóarányosan kerül felosztásra, amelyet informatikai eszközök és bútorok beszerzésére fordítunk.
A 2015. évi személyi jövedelemadó 1%-ából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 201.643 Ft, a Pro Bibliotheca Civica Alapítvány 557.708 Ft támogatást kapott. A rendelkezésre álló összeg olvasóarányosan kerül felosztásra, amelyet informatikai eszközök és bútorok beszerzésére fordítunk.
A 2014. évi személyi jövedelemadó 1%-ából a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 315.286 Ft, a Pro Bibliotheca Civica Alapítvány 2.137.894 Ft támogatást kapott. A rendelkezésre álló összeg olvasóarányosan kerül felosztásra, amelyet elsősorban új dokumentumok vásárlására, informatikai eszközök, bútorok beszerzésére fordítunk.
A személyi jövedelemadó 1%-ából 2013-ban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 95 622 Ft, a Pro Bibliotheca Civica Alapítvány 1 262 091 Ft támogatást kapott. A rendelkezésre álló összeg olvasóarányosan kerül felosztásra, amelyet elsősorban új dokumentumok vásárlására, informatikai eszközök, bútorok beszerzésére fordítunk.
A személyi jövedelemadó 1%-ából 2012-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 92 629 Ft, a Pro Bibliotheca Civica Alapítvány 1 216 123 Ft támogatást kapott. A rendelkezésre álló összeg olvasóarányosan kerül felosztásra, amelyet elsősorban új dokumentumok vásárlására, informatikai eszközök, bútorok beszerzésére fordítunk.
Amennyiben az EFOP Projektiroda bérelhető termeiről érdeklődik, írjon közvetlenül a rendezvenyek@fszek.hu címre.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
A könyvtárak használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Milyen szolgáltatásokat vehetek igénybe az egyes könyvtárakban?
Könyvtárainkban számos szolgáltatás vehető igénybe, ezek a tagkönyvtárak adottságaitól függően eltérőek lehetnek.xxx
Szolgáltatásaink részletes listája a Szolgáltatások menüpont alatt tekinthető meg.
Ki lehet könyvtárhasználó?
A Könyvtárba beiratkozhat
saját jogán
minden cselekvőképes nagykorú magyar és európai uniós állampolgár;
magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel, hivatalos szálláshely bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgár;
magyar igazolvánnyal vagy magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező külföldi állampolgár a magyar állampolgárokra vonatkozó általános feltételekkel;
a törvényes képviselőjének készfizető kezessége mellett
minden 18 év alatti személy;
nem cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes személy; valamint
cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár készfizető kezessége mellett- a fenti kategóriákba nem tartozó külföldi állampolgár;
magyarországi vagy európai uniós telephellyel rendelkező jogi személy.
Hogyan iratkozhatok be az általam kiválasztott könyvtárba és milyen kedvezményeket vehetek igénybe?
A könyvtárba lépve a szükséges okmányok felmutatásával a beiratkozási pultnál személyesen válthat regisztrációs kártyát vagy olvasójegyet a beiratkozási díj kifizetésével. A kedvezményre való jogosultságot igazolni kell. Az olvasójegy másra át nem ruházható.
Könyvtári tagság létesítésekor, meghosszabbításakor, a kezesség vállalásakor és az adatok változásának bejelentésekor a következő adatokat kell eredeti, érvényes okmányokkal igazolnia: természetes személyazonosító adatok és lakcím. Kérjük, hogy okmányait feltétlenül hozza magával!
Mi szerepel az olvasójegyemen?
Könyvtáraink egységes olvasójegyet használnak.
Az olvasójegyen található az olvasói vonalkód, valamint feltüntetjük az olvasó nevét és olvasójegyének számát. Az olvasójegy másra át nem ruházható, elvesztését be kell jelenteni.
A személyi adatok változásáról a könyvtárat értesíteni kell.
Amennyiben valamelyik tagkönyvtárunkban már kapott vonalkódos olvasójegyet, kérjük, hozza magával a beiratkozáshoz!
Mi a teendő, ha elveszítettem az olvasójegyemet?
Az olvasójegy elvesztését a visszaélések elkerülése érdekében haladéktalanul be kell jelenteni telefonon vagy személyesen a könyvtárban.
Egyéb esetben a könyvtár visszaélés esetén a károkért nem vállal felelősséget!
Az érvényes olvasójegyet személyesen, fényképes igazolvány felmutatásával és a pótlási díj megfizetésével lehet pótoltatni.
Jogi személyek (gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet stb.) beiratkozhatnak-e a könyvtárba?
Könyvtárainkba 2007. május 1-jétől jogi személyek (gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyéb intézmény, egyéni vállalkozók) beiratkozására is van lehetőség.
A beiratkozási díj a jogi személyeknek a használat tényleges időtartamától függetlenül a tagkönyvtárra érvényes díj háromszorosa.
A beiratkozáshoz a jogi személy köteles helyben kitölteni „A könyvtárhasználó (jogi személy) nyilatkozata” nyomtatványt.
Az intézmény olvasójegyét legfeljebb három megbízott személy használhatja. Nevük bevezetésre kerül az adatlapon.
A kölcsönzéssel és a könyvtárak helyben használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Mit és hogyan kölcsönözhetek a könyvtárakból?
Kölcsönözni a beiratkozáskor váltott olvasójeggyel lehet. A könyvtárakból kölcsönözhetőek mindazok a dokumentumok, amelyek nincsenek helyben használathoz kötve.
Az egyes könyvtárakból kölcsönözhető dokumentumok köre honlapunk Szolgáltatás menüpontja alatt található részletezve.
Hány dokumentumot kölcsönözhetek egyszerre és milyen időtartamra?
Egy kölcsönző a különböző dokumentumtípusokból valamennyi tagkönyvtárból egyidejűleg 18 darabot kölcsönözhet.
Gyerekolvasójeggyel 0-10 éves korig csak a korosztályi érdeklődésnek megfelelő, a gyermekkönyvtári állományba sorolt dokumentumokat lehet kölcsönözni.
Mit kell figyelnem a kölcsönzéskor kapott bizonylaton?
Minden kölcsönzésnél és személyes hosszabbításnál bizonylatot nyomtatunk, ezen a következő adatok szerepelnek:
az olvasó neve,
az olvasójegy lejárati ideje,
kölcsönzött dokumentumok száma, szerzője, címe, leltári száma és lejárati ideje,
hosszabbítások száma,
kölcsönzés dátuma,
az olvasó neve és aláírása.
Ennek a bizonylatnak az aláírásával az olvasó a kölcsönzés tényét elismeri!
Az önkiszolgáló kölcsönzőgépeknél kiadott, illetve visszavett dokumentumokról a rendszer nyomtatott elismervényt készít, amelyet meg kell őrizni. Ez a kinyomtatott számítógépes bizonylat aláírás nélkül is érvényes.
Nem kölcsönözhet az, aki bármelyik könyvtárnak lejárt határidejű dokumentummal vagy bármilyen címen pénzzel tartozik. A díjtartozást bármely könyvtárban, illetve online, az olvasói adatlapról indítva banki felületen is lehet rendezni; a dokumentumtartozást csak ott, ahol az keletkezett.
Kölcsönzéskor a régebbi lejáratú határidők automatikusan nem hosszabbodnak.
Milyen esetekben nem lehet egy dokumentumot meghosszabbítani?
A könyvek kölcsönzését a határidő lejárata előtt, ill. lejártakor kétszer meg lehet hosszabbítani.
Hosszabbítani kényelmesen és leggyorsabban a könyvtár honlapjának Távhasználat menüpontjából lehet.
Nem lehet hosszabbítást kérni, ha a könyvre előjegyzés van, vagy az olvasónak bármilyen tartozása van.
Az audiovizuális dokumentumok (hangkazetta, hangoskönyv, CD, videó, DVD, CD-ROM, oktatócsomag) és a folyóiratok kölcsönzési ideje egy alkalommal hosszabbítható meg.
Hogyan jegyeztethetek elő egy könyvet?
Ha a keresett könyvből és oktatócsomagból nincs kölcsönözhető példány a könyvtárban, akkor a műre előjegyzés kérhető.
Nem hagyományos dokumentumokra (hangkazetta, hangoskönyv, CD, videó, DVD, CD-ROM) nem veszünk fel előjegyzést!
Az előjegyzés történhet személyesen, e-mailben vagy a webes katalógus-felületről távszolgáltatással a következő nyitvatartási napi elbírálási határidővel.
A gyors ügyintézés érdekében beérkezett könyvéről e-mailben is értesítjük. E-mail elérhetőségét tüntesse fel az előjegyzési nyomtatványon!
Az előjegyzett mű az értesítést követő 8 munkanapon belül vehető át.
A szolgáltatás díja 300 Ft. Amennyiben nem aktuális az előjegyzése, kérjük, jelezze személyesen, telefonon vagy e-mail útján!
Mit tegyek, ha a könyvtár a tartozásom miatt közjegyzői eljárást kezdeményezett velem szemben?
A dokumentumok lejáratától számított 57. napon a könyvtár a vagyoni kár rendezésére és a késedelmi díj megfizetésére közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást kér, illetve bírósági végrehajtási eljárást kezdeményez.
A közjegyző által küldött fizetési meghagyáson szereplő összeg tartalmazza a dokumentum(ok) kártérítési árát, az aktuális késedelmi díjat és a közjegyzői eljárás díját. Amennyiben a dokumentum(oka)t visszahozza, a késedelmi díjat, az értesítés költségét, az eljárási díjat és jogerőre emelkedés utáni késedelmi kamatot kell rendeznie a könyvtár felé.
Ezeket a tartozásokat a könyvtárban személyesen, illetve online, az olvasói adatlapról indítva banki felületen is lehet rendezni.
A tartozás rendezését követően a közjegyzői eljárás automatikusan megszűnik.
Mi a teendő, ha elveszett/megrongálódott a nálam lévő dokumentum?
Az elveszített vagy megrongálódott dokumentumot kártéríteni kell a könyvtár felé. A kártérítés összegét, a dokumentum gyűjteményi értékét a könyvtáros állapítja meg.
A kártérítési eljárás díja 1000 Ft/db.
Az oktatócsomagok esetében a kártérítési ár a részdokumentumok árának összege.
Az egyszer már megtérített dokumentum árát a dokumentum előkerülése esetén a könyvtár nem téríti vissza.
Hogyan kérhetek könyvet a Központi Könyvtár raktárából?
Raktári kéréseket a zárást megelőző 30. percig lehet leadni.
Kérjük, vegye igénybe az olvasói katalógushoz kapcsolódó raktári kérőprogramot. Útmutató a raktári kérőprogram használatához.
Ha nem találom meg a könyvtárban a keresett könyvet, milyen módon kérhetem át más könyvtárból?
Könyvtárközi szolgálatunk postaköltség ellenében biztosítja olvasóink számára a dokumentumokhoz való hozzáférést. Ennek díja a tagkönyvtárak közötti átkölcsönzés esetén 500 Ft/kötet, egyéb, hazai könyvtárból történő átkölcsönzés esetén a mindenkori postaköltség.
Nem magyarországi könyvtárból való átkérés esetén a szolgáltatás díja 4500 Ft/kötet.
A könyvtárközi szolgálat rendelkezik olyan nyilvántartással, amely tartalmazza az ország nagy könyvtárainak közös katalógusát.
A küldő könyvtár szabja meg a kért dokumentum kölcsönzési határidejét, a kölcsönzés módját, (kölcsönzés, ill. helyben olvasás) és az esetleges fénymásolat térítési díját.
A katalógus használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Hogyan használjam a katalógust?
A FSZEK honlapján keresztül elérhető FSZEK Online tartalmazza a tagkönyvtárakban fellelhető dokumentumok részletes leírását, példányadatait, aktuális jelzetét, témajelzetét, valamint lelőhelyét. A példány kölcsönözhetőségére vonatkozó információ a Státusz mezőben látható.
Keresési szempont lehet többek között a szerző, cím, tárgyszó, kiadó, tárgykör, adathordozó, szereplő stb., szűkítve a keresést egyes gyűjteményeinkre, könyvtárainkra, adott nyelvre vagy dokumentumtípusra.
A katalógus használatához a Súgó nyújt részletes segítséget.
Mit jelentenek a katalógusban a dokumentum státuszinformációi (kölcsönözhető, lejár, törlése folyamatban stb.)?
A katalógus a szabad példányokat a státuszinformációban kölcsönözhetőként jelöli, a csak helyben használható, nem kölcsönözhető dokumentumok mellett pedig a "Helyben olvasható" információ szerepel.
Az éppen kölcsönzésben lévő példányokat a lejárati idő jelzi.
A kivonás alatt lévő példányoknál a "Törlése folyamatban" információ, a más okok miatt (pl. feldolgozás alatt vagy szállítás alatt) nem kölcsönözhető példányok mellett pedig a "Nem hozzáférhető" státuszinformáció szerepel.
Egyéb szolgáltatásainkkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Hogyan tudok a könyvtárakban fénymásolni?
Könyvtárainkban lehetőség van fénymásolásra, ill. másolat készíttetésére is.
A Központi Könyvtárban egyenlegfeltöltésre van lehetőség, amelyet olvasóink fénymásolásra, nyomtatásra vagy szkennelésre vehetnek igénybe.
Használhatok-e számítógépet, internetet a könyvtárakban és milyen feltételekkel?
Könyvtárainkban a számítógép- és internethasználat beiratkozott, ill. napijegyet váltott olvasóink számára ingyenes.
Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a könyvtári internetszolgáltatást nem használhatják üzleti célú tevékenységre, törvénybe ütköző cselekményre, valamint mások munkájának zavarására, akadályozására.
Használhatom-e saját laptopomat a könyvtárakban?
Igen, a saját laptop használható a FSZEK könyvtárakban.
Hogyan használhatom a WiFit a könyvtárakban?
Kölcsönzésre jogosító olasójeggyel, regisztrációs jeggyel és napijeggyel rendelkező olvasóink saját eszközzel ingyenesen használhatják WiFi szolgáltatásunkat.
Bejelentkezési azonosító az olvasójegy vonalkódja, a jelszó pedig a FSZEK Online-hoz is használt jelsző, amley alapértelmezés szerint a születési hónap és a nap. (Pl.: 1201)
Ugyanazzal az azonosítóval egyidejűleg csak egy eszközt lehet használni.
Hírlevél
Szeretne első kézből értesülni újdonságainkról, irodalmi-művészeti programjainkról, ismeretterjesztő előadásainkról, gyermekfoglalkozásainkról? Iratkozzon fel hírlevelünkre, melyben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi könyvtárának híreiből, programkínálatából adunk válogatást havi rendszerességgel. Feliratkozni, illetve leiratkozni hírlevelünkről a hirlevel@fszek.hu e-mail címen lehet. A tárgy mezőbe írja be: „Feliratkozás”, illetve „Leiratkozás”.
