Folyóirat-ajánló: Fordulat (Kritikai pedagógia)
A Fordulat egy 1985-ben alapított társadalomelméleti folyóirat, a Társadalomelméleti Kollégium lapja, többnyire a kritikai társadalomelmélet és kritikai gazdaságtan témaköreibe tartozó tanulmányokat és könyvrecenziókat közölnek. A 28. Tematikus szám címe Kritikai pedagógia, amely 12 tanulmányt tartalmaz. Két tanulmányban a Szociológiai Gyűjtemény februári ‘hónap szociológusa’, Neumann Eszter is közreműködött.
Fotó: Fordulat Facebook oldala
A Fordulat folyóirat a Szociológiai Gyűjtemény részét képezi, így figyelemmel kísérjük az éppen aktuális és frissen megjelent lapszámait - alább a legújabb, 28. lapszám tartalmáról olvashatnak.
Az első tanulmányt Ivanics Zsófia írta, melynek címe Olvasni a szöveget, érteni a közeget. Benne a pedagógiai gyakorlatok kritikus vizsgálatának szükségességéről ír, mivel ezáltal tud kibontakozni az elméleti alapok mellett a tanulási folyamat és a párbeszéd a kritikai pedagógiát érintő kérdésekről. Mészáros György Kritikai pedagógiák – Megközelítések és viták című írásában a kritikai pedagógia tudományos megközelítéseit tekinti át, történeti és társadalmi kontextusban is. A következő tanulmány címe A pedagógia elnyomottja, amelyet Tóth Tamás írt. Tóth Tamás írásában pedagógiai logikákat mutat be, mivel szerinte nem csak azokat a politikai logikákat fontos tárgyalni, amelyek például az egyenlőtlenségek iskola általi újratermeléséről szólnak, hanem a pedagógia jelen béli kérdéseit, amelyek által létrejöhet egyfajta radikális baloldali pedagógia.
K. Horváth Zsolt Osztályhelyzet, együttes élmény, társas hatóképesség című cikkében a népi kollégiumi mozgalmak és azok nevelési folyamatait kutatja és tekinti át, különös tekintettel a NÉKOSZ (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) tevékenységére, melyet a diktatúra ifjúsági szervezeteként vagy éppen a kommunista párt ifjúsági utánpótlásaként emlegetnek. A következő tanulmány szerzői Kovai Cecília, Kovai Melinda, Mészáros György és Neumann Eszter, akik a Szocioanalízis, avagy játék a társadalmi egyenlőtlenségekkel című írásukban a Helyzet Műhely tagjai által kidolgozott tréning módszertanát mutatják be. A Szocioanalízis nevű tréning a segítő szakmában (pedagógus, szociális dolgozó stb.) dolgozó szakembereknek szól, amelynek célja, hogy a társadalmi teret minél komplexebben és mélyebben tudják értelmezni és érzékelni. A következő Vályi Péter írása, amelynek címe A kritikaiság végessége, ebben a szerző szembe állítja az “egydimenziós iskola” koncepcióját - miszerint az iskola a demokráciára való nevelésben tölt be fontos szerepet - egy olyan intézmény bemutatásával, amely mindezt megcáfolja.
Ezek után egy különleges kezdeményezés, a Robin Pajtás Kollektíva írását olvashatjuk, amely 2014-ben alakult abból a célból, hogy a pedagógia és tanítás jelenleg fennálló rendszerével szemben alternatívát mutasson. A Robin Pajtás Szabadiskolája című tanulmányukban a saját programjukat,
eddig elért sikereiket és korábbi előadásaikat ismertetik önreflexív módon. Szarka Alexandra és Tóth Kinga a Deviszont Közösségi Teret mutatják be Kritikai pedagógia Kispesten című írásukban. A Deviszont munkásosztálybeli fiatalok számára nyújt segítséget kritikai gondolkodásban és aktív társadalmi cselekvésben. Tevékenységükkel az oktatás szerepére helyeznek még nagyobb hangsúlyt. A Politikai oktatás a Közélet Iskolájában című cikk szerzői Csoszó Gabriella, Fernengel Ágnes és Udvarhelyi Tessza, akik a Közélet Iskolája politikai oktatási programját mutatják be. Írnak az aktivista iskola létrejöttéről, fejlesztési munkáikról és a pedagógiai programjuk kialakításának nehézségeiről. A következő cikk szerzői szintén Neumann Eszter és Mészáros György, tanulmányuk címe Egy baloldali oktatáspolitika körvonalai. Vitaindítójukban a baloldali oktatáspolitika megközelítéseit és alapelveiket vázolják.
A lapszám végén két külföldi szakértő munkásságáról olvashatunk. Az egyik Paulo Reglus Neves Freire, aki egy brazil felnőttkutató volt, a kritikai pedagógia meghatározó alakja a 20. században. Az írástudás funkcióit hangsúlyozta, emellett azt a szemléletet alakította ki, hogy a tanulás önképzés és az egyén boldogulásának alapfeltétele. A másik Antonio Gramsci, aki az 1920-as években az Olasz Kommunista Párt vezetője volt, valamint ugyancsak a kritikai pedagógia egy kulcsfigurája. Börtönévei alatt egy saját iskolát szervezett össze, melynek alapjai az oktatás, kultúra és értelmiség, így a pedagógiai folyamatoknak különösen fontos szerepe volt programjában.
Fotó: Fordulat Facebook oldala
A Fordulat 28. számát egy lapszámbemutatóval ünneplik holnap (június 2-án), már személyes keretek közt Budapesten, a Gólyában és Szegeden is, Miskolcon pedig az online térben. További információkat a Fordulat FB oldalán találnak, ahol lehetőség nyílik a lapszám megrendelésére is:
https://www.facebook.com/fordulatfolyoirat
Az események FB-oldala:
Budapest: https://www.facebook.com/events/493292015054118/