Ajánló: Csányi Gergely tanulmányai
Decemberben a Szociológiai Gyűjtemény ‘A hónap szociológusa’ rovatának főszereplője Csányi Gergely. A mai bejegyzésünkben 3 tanulmányát mutatjuk be és foglaljuk össze röviden, melyeket az elmúlt néhány évben publikált.
Fotó: Csányi Gergely
Csányi Gergely – Az időskor pszichológiájának strukturális meghatározottsága, Esély 2017/4
Csányi e dolgozatában két esettanulmányt mutat be. Elsőként az öregek önkéntes halálával hasonló néprajzi elbeszélések vonásait ismerteti, majd az időskorúak pszichológiai terápiájáról is szó esik. Továbbá, szó esik a különféle időskor-koncepciókról is, a világrendszer különböző időszakaiban és területein. A tanulmányban olvasható, hogy az öregek önkéntes halála összefügg a 20. század első felében indult agrárválsággal.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható:
Csányi Gergely – Genderrezsim és nőpolitika Magyarországon 2008-2018, Fordulat 26
Ebben a tanulmányban a 2008 utáni nőpolitika és genderrezsim társadalomba való integrációjának történeti szempontból való összefüggéseit vizsgálja a szerző. Attól függően, hogy Magyarország milyen módon integrálódott a világrendszerbe, a nők által végzett termelő és újratermelő munka különböző módokon integrálódott a társadalomba. Csányi Gergely amellett érvel, hogy a 2008 utáni genderrezsim vizsgálatakor figyelembe kell venni az 1950 óta tartó demográfiai lejtmenetet és abortuszdiskurzust is.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható:
Csányi Gergely, Gregor Anikó és Dés Fanni – Pest megér egy testet. A magyarországi pornóipar a hosszú kilencvenes években mint a világgazdaságba való reintegráció egy patriarchális formája, Replika 117-118, 2020
Csányi Gergely szerzőtársaival az alábbi tanulmányban arra keresi a választ, hogy milyen körülmények befolyásolták a magyarországi pornóipar kiépülését az 1990-es években. Ezen kívül arra is kitérnek, hogy a magyarországi gazdaság és kultúra fejlődésére milyen hatása volt e szféra. A tanulmányban arról is szó esik, hogy a reklámipari szabályozások lazulása következtében a szexualizált női testtel való reklámozás bevett volt és a Kádár-kor vizuális kultúrájában a szexualizált női test látványa egyre megszokottabbá vált, így a rendszerváltás idején kialakuló egzisztenciális válság és az átörökített, társadalmi osztálypozíciókba sűrűsödő hátrányoknők tömegeit tették kiszolgáltatottá az akkori felfutó pornóiparban.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható: