Konferencia-beszámoló: Történeti szociológiai perspektívák

30 éve, hogy társadalomtörténet oktatás folyik az ELTE-n. Ennek alkalmából rendezte meg ünnepi eseményét az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék. A Történeti szociológiai perspektívák című konferencián a tanszék egykori és jelenlegi oktatói számoltak be kutatásaikról. „Az előadások célja, hogy a múltba való visszatekintés mellett hangsúlyt fektessünk a társadalomtörténet jelenére és jövőjére.” Ezzel a gondolattal nyitotta meg Keller Márkus (tanszékvezető) a pénteki eseményt.

Elsőként Gyáni Gábor (professor emeritus) előadása nyújtott történeti áttekintést a társadalomtörténet alakulásáról az elmúlt évtizedekben. Kövér György (professor emeritus) Társadalomtörténeti kézikönyv-tervek a 20. század végén című előadásából megtudhattuk, hogy milyen hosszadalmas és bonyolult folyamatok övezték a társadalomtörténeti kézikönyvek megalkotásának már a tervezeti fázisait. Kiderült, hogy a társadalomtörténeti kézikönyvek és tankönyvek létrehozásának igénye leginkább a szociológia felől érkezett. Azonban a legtöbb ilyen tervezet nem jutott el a megvalósulásig. Horváth Gergely Krisztián (tudományos főmunkatárs) a leggazdagabb jobbágy “kilétét” vizsgálja. Kutatásának célja, hogy mikrotörténeti szempontból feltárja, hogy ki tekinthető a leggazdagabb jobbágynak az 1848-as években. Nem csak a földbirtok nagysága és a telkek száma, hanem a szolgálók száma, a ház körüli állatok száma, az adózás menete és még sok minden más befolyásolja ezt a meghatározást.

Mit lehet megtudni egy társadalomról a mezőgazdasági versenyek vizsgálata során? Milyen körülmények között, hogyan zajlottak ezek a versenyek? Kik vettek részt a versenyeken? Kiss Zsuzsanna (habil. egyetemi docens) többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ, miközben a 19. századi mezőgazdasági versenyeket vizsgálja hazai és nemzetközi szinten. A mezőgazdasági versenyre, mint társadalmi jelenségre tekint, ami például a gazdaság serkentő eszközéül szolgál. A mezőgazdasági versenyek évszázadról évszázadra változtak a társadalmi változásokkal együtt, amiket társadalomtörténeti és szociológiai szempontból is érdemes megvizsgálni. Kovács István Gábor (címzetes egyetemi tanár) előadásában arról a kutatásáról számolt be, ami során a vallási és felekezeti identitást vizsgálja tanárok körében. A sokfelekezetű Magyarországon vannak bizonyos alakzatok, amik alapján csoportosítható az egyházhoz való tartozás. Továbbá kitér arra is, hogy egy település autonómiája miben és milyen mértékben játszik szerepet a vallásosság fennmaradásában. Magos Gergely (egyetemi adjunktus) neuraszténiáról szóló kutatása más megközelítésből vizsgálja a társadalmat. A neuraszténia (ideggyengeség), egy olyan mentális betegség, amit egyes vélemények szerint társadalomkritikaként is értelmezhetünk. A neuraszténia testi, pszichés vagy társadalmi kórkép? - fejtegeti ezt a kérdést Magos Gergely. Ez a betegség nem minden társadalmi csoportban jelenik meg: a neuraszténiát a fehér, városi férfiak betegségének tekintik.

A technológiák meghatározzák a társadalom működését, életforma- és társadalomalakító szerepük van. Hosszú történelemmel és meghatározó szereppel rendelkeznek azok a technológiák, amiket Bódy Zsombor (egyetemi tanár) történeti-szociológiai szempontból vesz górcső alá kutatásában. Előadása során említést tett az autóbusz hálózat és az úthálózat kiépítéséről, a bauxit és- alumíniumiparról, a műanyaggyártásról és az energetikai váltás is szóba került, de ez is csak csekély része a témakörnek. Valuch Tibor (egyetemi tanár) azokat a polgárokat helyezi középpontba, akikről keveset tudunk: kik ők, hogyan éltek, milyen döntéseik voltak. Az általános történelem mellett Valuch Tibor nagy hangsúlyt fektet a személyes történelemre. A történeti kutatás nehézsége és szépsége szerinte abban rejlik, hogy nincs lehetősége interjút készíteni az alanyokkal, ezért csak a fennmaradó anyagok állnak rendelkezésére. Így ragadja meg az egyént és próbálja felderíteni életének mögöttes motivációit. A konferenciát Keller Márkus zárta saját kutatási tervének bemutatásával. Keller Márkus az öregség és az öregedés témája iránt kezdett el érdeklődni. Úgy gondolja, hogy manapság már nem foglalkoznak kellőképpen ezzel a témával, nem rendelkezünk friss szakirodalmakkal, ezért szükség van arra, hogy újra megvizsgáljuk az idősek jelenlegi helyzetét.

Egy rendkívül tartalmas és sokszínű konferenciában lehetett részünk neves előadókkal. Gratulálunk és sok szép évet kívánunk a tanszéknek!