Beszámoló: A survey kutatások jelene és jövője kerekasztal-beszélgetés 

A Szociológiai Gyűjtemény mai bejegyzésében a március 24-én lezajló “A survey kutatások jelene és jövője” kerekasztal-beszélgetésről szóló beszámolónkat olvashatják.  

Fotó: Ságvári Bence és Messing Vera (qubit)

A kerekasztal-beszélgetés a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Magyar Szociológus Társaság szervezésében zajlott. A beszélgetést Ságvári Bence és Messing Vera, a Társadalomtudományi Központ kutatói moderálták és nyitották meg. A kerekasztal-beszélgetés a személyes jelenlét mellett online is követhető volt.  

A beszélgetés elején megismerhettük a vendégeket, akik különféle közvélemény-kutató cégekből érkeztek: Beck László a Mediántól, Karajánnisz Manolisz az Ariosztól, továbbá részt vett még Tóka Gábor, aki a CEU kutatóprofesszora, valamint a Vox Populi - Választási kalauz oldal vezetőszerkesztője, Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója, valamint Lepcsényi Lilla a Nielsen-től és Závecz Tibor (ZRI Závecz Research) is.  

Miután a moderátorok felvezették az első témakört, Závecz Tibor szerint három dolog játszik szerepet a közvélemény-kutatások sikertelenségében: ár, idő, minőség. Véleménykutatóként szerinte ki kell fizetni a kérdezőket, de ehhez nincs meg a megfelelő anyagi keret, árverseny van, a működést viszont fenn kell tartani. Hozzátette, hogy meg kell felelni a szakmai sztenderdeknek, a mintavételi eljárásokat ezeknek megfelelően kell véghez vinni, legtöbbször kevés időt hagyva a minőségi munkára. Závecz Tibor szerint a legnagyobb probléma az, hogy az említett három tényező hogyan érvényesíthető. Karajánnisz Manolisz ehhez a felvetéshez hozzátette, hogy a kutatásban résztvevő kérdezők alulfizetése és a minta romlása mind-mind oda vezetnek, hogy a survey-kutatásoknak Magyarországon rendkívül nehéz ügye van most már, ezekkel a jelenségekkel pedig elmondása szerint az Ariosz is küzd évek óta.   

 
Fotó: Závecz Tibor (index), Karrajánisz Manolisz (Ariosz linkedin)

Tóth István György szerint az adatminőségnek és elérésnek egy csökkenését látjuk, ámde hozzátette, hogy ez nem csak Magyarországon figyelhető meg. A pandémia okozta negatív hatások mellett a TÁRKI-ban azt tapasztalták, hogy a digitalizációnak köszönhetően technikailag megváltoztak a közvélemény-kutatások, nagyobb teret kaptak. Itt csatlakozott be a kérdésbe Lepcsényi Lilla, aki a Nielsen tevékenységéről is beszélt, ami elsősorban néző- és közönségmérést jelent. Véleménye szerint is megjelentek a romló tendenciák, amit a nem megfelelő idő és a mintatorzulás okoz.

 
Fotó: Tóth István György (tárki), Lepcsényi Lilla a Nielsen képviseletében

Tóka Gábor szerint a fogyasztói oldalon is probléma van, Magyarországon az adatgyűjtés egyre kevésbé hiteles, egyre kevésbé reprezentálja a társadalmat. A kérdezőbiztosok, a minta torzulása, a pénzhiány mind-mind olyan kulcsfontosságú tényezők, melyekben a beszélgetőpartnerek egyetértettek, mint negatív faktorok a közvélemény-kutatás jelenében, és jövőjében is. Závecz Tibor arra is kitért, hogy nagyon fontos a bizalmi viszony kialakítása a kérdezőbiztos és a kérdezettek között, a folyamatok ellenőrzése, hiteles adatbázisok, amivel Beck László is egyet értett.  

 
Fotó: Tóka Gábor (ceu), Beck László (atv)

Mivel a kerekasztal-beszélgetés a végén kissé elhúzódott, a moderátorok végül egy rövid kérdés-válasz résszel zárták a beszélgetést. Egyúttal a közvélemény-kutatások változására, változtatására és további kommunikációra hívták fel a figyelmet a résztvevők.