Ajánló: Kristóf Luca tanulmányai
Októberben a Szociológiai Gyűjtemény ‘A hónap szociológusa’ rovatának főszereplője Kristóf Luca. A mai bejegyzésünkben 3 tanulmányát mutatjuk be és foglaljuk össze röviden, melyeket az elmúlt néhány évben publikált.
Kristóf Luca – Kmetty Zoltán: Szereti ön Vivaldit? Zenei ízlés és társadalmi státusz, Szociológiai Szemle 29(2): 49–67, 2019
Kristóf Luca és Kmetty Zoltán egy korábbi, 2019-ben megjelent tanulmányukban egy országosan reprezentatív kutatás segítségével vizsgálták, hogy a kulturális mindenevőség kimutatható-e a zenei ízlés tekintetében a magyar társadalom körében. A megkérdezettek ízlésbeli preferenciáit különféle műfajú zenei részletek meghallgatásával vizsgálták meg, majd látens módszerrel csoportosították a preferenciákat. Az eredményeik azt mutatták, hogy a társadalmi státusz és az életkor az a két változó, amely leginkább kijelöli a zenei csoportok határait. Továbbá, hogy a zenei műfajok között fellelhető az abban az értelemben vett hierarchia, ami a magas-közepes és közepes-alacsony társadalmi pozícióval függ össze. Mindezek tekintetében a klasszikus zene kedvelése továbbra is fontos szempont az ízlés társadalmi hierarchiájában.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.
Kristóf Luca: Hírnév és tekintély a kortárs kultúrában. A kulturális kánon változásai, socio.hu 4: 30-42, 2017
Kristóf ebben a tanulmányában kortárs magyar kulturális szereplők ismertségét és elismertségét elemezte egy országosan reprezentatív kérdőív adatainak segítségével. Korábbi adatokkal összehasonlítva megállapította, hogy az elit és a lakosság szinte pontosan ugyanazokat a személyeket tekinti a magyar kultúra legkimagaslóbb alakjainak. Azt találta, hogy ebben a reputációs elitben generációváltás figyelhető meg, melyben a fiatal generáció legtekintélyesebb tagjai a színház- és filmművészet terén tevékenykednek, a szépirodalom terén viszont változást figyelt meg. Emellett azt találta, hogy az elit és a lakosság véleménye között nagy különbség, hogy amíg az elit politikailag megosztott, reputációja politikailag meghatározott, addig a közvéleményen belül a kulturális szereplők túlnyomó többségét nem sorolják oda és nem értékelik politikailag se. Kristóf Luca tanulmányának lényege, hogy a kultúrharc egyértelműen az elit belügye, a politikai diskurzus hatása pedig nem volt kimutatható.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.
Kristóf Luca: Szelekció, defenzivitás, pozicionalitás. Az elit, mint nehezen elérhető társadalmi csoport kutatásának módszertani problémáiról, Politikatudományi Szemle: XXVIII/2. 37–58, 2019
Az alábbi tanulmány az elit, mint nehezen elérhető társadalmi csoport kérdőíves és interjús kutatásának módszertani kihívásait mutatja be egy esettanulmányon keresztül. Fő kihívásként a mintavétel, a nemválaszolás és az interjúszituáció problémáit azonosítja a tanulmány. Bemutatja a célcsoport operacionalizálásából, az elit defenzivitásából és a megosztott elitben való kutatói pozicionalitásból adódó nehézségeket, amelyek jelentősen befolyásolják a kutatási eredményeket. A tanulmányban tárgyalt mintavételi technikák, az alanyok közreműködésre bírásának módszerei, valamint a kérdezőnek az alannyal szembeni kutatói pozíciójára való reflektálás a jövőben más kutatók számára is hasznos lehet.
A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.
/A fotó forrása a bemutatott személy/