Ajánló: Koloh Gábor tanulmányai 

Júniusban a Szociológiai Gyűjtemény ‘Társadalomtudósok’ rovatának főszereplője Koloh Gábor. A mai bejegyzésünkben 3 tanulmányát mutatjuk be és foglaljuk össze röviden, melyeket az elmúlt néhány évben publikált.  

Koloh Gábor - The number of Trianon refugees, Regional Statistics 11(4):1-12, 2021 

Az alábbi tanulmány a trianoni menekültek számával kapcsolatos ismereteket foglalja össze, melyben arról is szó esik, hogy nincs lehetőség legalább megközelítő pontossággal meghatározni a menekültek számát. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a menekültek számlálásában a 450 000-től 500 000-ig terjedő számítás a legjobb. Továbbá, a szerző reflektál a magyar közigazgatási hivatalok országon belüli adminisztratív terheire is 1919–1920 között. 

A teljes tanulmány az alábbi linkre kattintva olvasható: https://www.researchgate.net/publication/354117354_The_number_of_Trianon_refugees  

Koloh Gábor - Rural Society at the Time of the Cholera Outbreak: Household and Social Structure, Taxation and the Cholera Outbreak in Endrőd (1834-1836), Hungarian Historical Review 8, no. 1 (2019): 5–27. 

A békés megyei Endrőd községben történt 1835-ben egy háztartás-összetételi összeírást mutatja be az alábbi tanulmány. A népszámlálás után kolera járvány söpört végig a községben, ennek a falu társadalmára kiterjedő hatásáról is szól a tanulmány. Ez a többváltozós elemzés a járványtörténetben, társadalomtörténetben és történelmi demográfiában használt forrásokat és módszereket használja fel.  

A teljes tanulmány az alábbi linkre kattintva olvasható: https://www.researchgate.net/publication/334327931_Rural_Society_at_the_Time_of_the_Cholera_Outbreak_Household_and_Social_Structure_Taxation_and_the_Cholera_Outbreak_in_Endrod_1834-1836_In_Hungarian_Historical_Review_8_no_1_2019_5-27  

Koloh Gábor - "Szántani lehet, de vetni nem muszáj" - Az ormánsági egykézés történetei (2021)

Koloh Gábor tavaly megjelent könyve az ormánsági születésszabályozás, az egykézés, kialakulásáról, terjedéséről és gyakorlásáról szól. A téma a 20. század második felében a tudományos kutatások egyik fontos kérdésévé vált. A könyv olyan jelentős kérdésekre ad választ, hogy vajon már a 18. század végétől bizonyítható-e ezen a vidéken a születésszabályozás tudatos gyakorlása? Igaz-e, hogy a református magyarok sajátja az egykézés? A könyv nemcsak ezekre a kérdésekre is keresi a választ.