Ajánló: Herke Boglárka tanulmányai

Szeptemberben a Szociológiai Gyűjtemény ‘A hónap szociológusa’ rovatának főszereplője Herke Boglárka. A mai bejegyzésünkben 3 tanulmányát mutatjuk be és foglaljuk össze röviden, melyeket az elmúlt néhány évben publikált. 

Herke Boglárka - Investigating the Welfare Deservingness of Single Mothers: Public Image and Deservingness Perceptions in Hungary, East European Politics and Societies, 2021

Az alábbi tanulmányban a szerző Magyarországon vizsgálja az egyedülálló anyák jóléti érdemességét, ahol a kormány az elmúlt évtizedben a hagyományos családi értékek fontosságát hirdette és jelentősen növelte a jómódú kétszülős családok támogatásait. A tanulmány először az egyedülálló anyákról alkotott nyilvános képet tárja fel nyílt és zárt végű survey (kérdőív) kérdések alapján. Ezután öt percepció alapján méri az egyedülálló anyák észlelt jóléti érdemességét, ugyanazon nyílt végű kérdésadatok és egyéb felmérési adatok felhasználásával. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyedülálló anyákról egységes, állami segítségre érdemes kép az, ami megjelenik a közvéleményben Magyarországon: nehéz életük van, de mindent megtesznek azért, hogy megélhetést biztosítsanak családjuknak, viszont hiányzik a megfelelő anyagi és érzelmi támogatás. Az eredmények azonban azt is mutatják, hogy a közvélemény hozzáállása összhangban van a kormány konzervatív családpolitikájával, és valóban identitásszakadék van az egyedülálló anyás családok és a nyilvánosság között.

A teljes tanulmány az alábbi linkre kattintva olvasható: https://journals.sagepub.com/doi/epub/10.1177/0888325420937773 

Herke Boglárka, Vicsek Lilla - The attitudes of young citizens in higher educationtowards universal basic income in the context ofautomation—A qualitative study, International Journal of Social Welfare, 2021

A szerzők 30 magyar egyetemi hallgatóval készített interjú alapján azt vizsgálták tanulmányukban, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak az UBI (feltétel nélküli alapjövedelem) bevezetéséhez egy hipotetikus forgatókönyvben, amely 2060-ra esik, amikor a technológiai munkanélküliség magas. Az interjúalanyok optimista véleményt fogalmaztak meg a jövő munkaerőpiacáról, és inkább a munkahelyteremtés lehetőségét részesítették előnyben. Érdekes eredmény, hogy a hallgatók azt állították, hogy az emberek haszontalan tagjaivá válnának a társadalomnak attól, hogy nem dolgoznak, ami visszaköszön a magyar kormánynak a munkaalapú társadalom szükségességéről szóló diskurzusában.

A teljes tanulmány az alábbi linkre kattintva olvasható: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/ijsw.12533 

Dávid Beáta, Herke Boglárka, Huszti Éva, Tóth Gergely, Túry-Angyal Emese, Albert Fruzsina - A pandémia hatása a személyes kapcsolathálózati struktúrára

Az alábbi tanulmányban a szerzők a biztonság három dimenziójának (egészség, munka, emberi kapcsolatok) összefüggésében a home office pozitív és negatív jellemzőit vizsgálták meg a pandémiás időszakban. A tanulmány egy 2020 májusában, reprezentatív mintán lekérdezett felmérés adataira épül, mely a vírushelyzetre vonatkozó kérdéseket és egy kapcsolati naplót tartalmazott. Az eredmények azt mutatják, hogy a home office-ban dolgozók kevésbé voltak kitéve a fertőzésveszélynek: kevesebb időt töltöttek saját otthonukon kívül és tömegközlekedést is kevésbé használtak. Másrészt az otthonról dolgozók átlagosan kevesebb emberrel is találkoztak személyesen. A találkozásokban mutatkozó különbséget ugyanakkor kifejezetten a munkatársi kapcsolatok magyarázzák, míg a családi és baráti kapcsolataik megvédték az otthonról dolgozókat a társas izoláció veszélyétől.

A teljes tanulmány az alábbi linkre kattintva olvasható: https://akjournals.com/view/journals/112/2/3/article-p350.xml