Folyóirat-ajánló: Fordulat 30
A Szociológiai Gyűjtemény mai bejegyzésében a Fordulat folyóiratának legfrissebb, 30. számát ajánljuk. A Fordulat folyóirat a Szociológiai Gyűjtemény részét képezi, így figyelemmel kísérjük az éppen aktuális és frissen megjelent lapszámait - alább a legújabb, 30. lapszám tartalmáról olvashatnak. A Fordulat egy 1985-ben alapított társadalomelméleti folyóirat, a Társadalomelméleti Kollégium lapja, többnyire a kritikai társadalomelmélet és kritikai gazdaságtan témaköreibe tartozó tanulmányokat és könyvrecenziókat közölnek.
Forrás: Fordulat
A legfrissebb, 30. szám címe Kultúra és kapitalizmus, amely 11 tanulmányt tartalmaz. Az első Buka Virág, Nagy Kristóf és Szarvas Márton műve, melyben arról írnak, hogy a kultúra teljeskörű megértése a kapitalizmus történetébe ágyazva mehet végbe. Mindkét fogalom sokszínű, így kapcsolatuk megértéséhez négy szempontot állítanak fel a szerzők, tanulmányukban pedig ezen szempontok kifejtését olvashatják. A következő tanulmány Raymond Williams Alap és felépítmény a marxista kultúraelméletben című írása, aki egy kultúraelmélettel foglalkozó író és kritikus volt. Írásában a hegemónia használata mellett érvel, valamint, hogy az éppen uralkodó kultúra a mindennapi életből származó kulturális gyakorlatokat termeli újra, nem talál ki újakat.
Ezután egy könyvrecenzió következik, amely Katja Praznik Art Work: Invisible Labour and the Legacy of Yugoslav Socialism könyvét ismerteti. Praznik könyvében a szocialista Jugoszlávia példáján keresztül mutatja be azt, hogy a művészet gazdasági működésének tagadása megalapozza és ezzel együtt fenntartja a művészet és a művészek kizsákmányolását. Őze Eszter Hegemónia, munkáskultúra, paternalizmus. A társadalmi kérdés múzeumi reprezentációja Budapesten és Bécsben a 20. század elején című tanulmányában a két, címben említett város egészség- és nevelésügyi múzeum történetéről és működéséről, népességre irányuló hatásáról ír. Püsök Imola cikke (Hová lett a bányatündér? Bányászkultúra és kapitalizmus Verespatakon) folklór változásait a bányászat, a kitermelés politikai-gazdasági makrokontextusával együtt vizsgálja. Filantrópia vagy plutokrácia? A Soros-realizmustól a Soros-tervig című tanulmány szerzője Hock Beáta, aki két külföldi adományozó szervezet (Soros Alapítvány és ERSTE Alapítvány) működésén keresztül mutatja be a társadalmi tartalom és az üzleti célok kapcsolatát, feszültségét.
Patakfalvi-Czirják Ágnes és Barna Emília tanulmánya („Dühöng a fősodor” Az Orbán-rendszer populista diskurzusai a populáris zenében) a 2010 utáni magyar társadalom és politikai helyzet kontextusában vizsgálja a populizmus és populáris zene kapcsolatát. Írásukban azt is vizsgálják, hogy a populáris diskurzusok és a zenei esztétika milyen kapcsolatban állnak egymással, valamint a zenészek társadalmi és politikai beágyazottságával is. „Remélem, legközelebb sikerül pályáznod” című írásában Konkol Máté a magyar filmipar működéséről, függetlenségéről ír. Konkol többek között azt is vizsgálja, hogy létrejöhet-e minőségi filmgyártás a mindekori hatalomtól függetlenül. A filmipar utána a divatipar működéséről is olvashatnak, Bonifert G. Rita cikkében. Bonifert a 2010 és 2020 közötti hazai divatvilág változását elemzi, hogy hogyan rendeződött a hatalmi viszonyrendszer a divatiparban, és hogy ez hogyan integrálódott a NER, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe.
A lapszám végéhez közeledve, Szarvas Márton Mary Taylor 2021-ben megjelent Movement of the People: Hungarian Populism, Folk Dance and Citizenship című könyvét ismerteti. A könyv a táncházmozgalom történetéről és politikai jelentőségéről szól. Azt a folyamatot írja le, melyben a táncházmozgalom a népi kultúra megújításából konzervatív politikai mozgosítás terévé alakult át. Végül, az utolsó tanulmány Jean Louis Fabiani írása, aki a kapitalizmus tükrében vizsgálja, hogyan lehet a kultúrát közjóként értelmezni, annak milyen nehézségei és akadályai lehetnek.
További információ és forrás: http://fordulat.net/?fbclid=IwAR1sa_bzyohLKHaUnLFyF4YWe9jyKK2NaRIw7wPqtkR_JwjpYXdU_wFsBdY