Gróf Széchenyi István és fia
Sterio Károly litográfiája,
1860 körül
Forrás: FSZEK BGY


A Lánhíd mederpillérének ácsolata, 1847
Forrás: FSZEK BGY

Novák Dániel tervezetei a Várhegy alatti alagútra, 1845
Forrás: MNM KCS

„A szívből buzog minden - Magyarország szíve Pest és Buda.”

A 225 éve született Széchenyi István fővárosi alkotásai

A kiállításunk főcímébe foglalt kijelentés gróf Széchenyi Istvánnak Zichy Júlia grófnőhöz 1829-ben írt leveléből való. A két város azonban ekkor még inkább csak természeti adottságai, semmint tényleges fejlettsége révén kínálkozott e központi szerep betöltésére. Nem véletlenül folytatódott a levél így: „A szegény szív persze poros s piszkos, ezen nem változtathatunk, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem helyezhetem máshová, de megszépíthetem.”

Ebből következett a hamarosan pesti polgárrá lett arisztokrata szerteágazó fővárosi munkálkodásának programja. Valóra vált és csak tervezetben ránk maradt alkotásait összekötötte a szándék, hogy a Duna folyam és a hagyományok által szétválasztott és fejletlen testvérvárosokból, Pestből és Budából új, nevében is egyesített, korszerű nagyváros születhessék. Méltó központja a modernizálandó országnak, olyan, amely a közjóért tenni akarók számára vonzó találkozóhelyet, a gazdaság felvirágoztatásában szerepet játszó erők számára piaci csomópontot, a gyarapodó lakosság számára biztonságos, egészséges és esztétikus lakóhelyet biztosít majd.

Tudós társaság, kaszinó, lóverseny és sportegyletek alapítása, hengermalom és gépgyár, kikötők, hajógyárak létesítése, vízi, közúti és vasúti közlekedési fejlesztés, városrendezési és
-szépítési tervek, ingatlanbefektetések, híd- és alagútépítés: címszavak a hatalmas életműből, abból, amit Széchenyi István magánemberként, közíróként, országos és városi politikusként, befektetőként és nemes adakozóként ezért a városért tett. Széchenyi István nélkül nem lenne Budapest, de ha mégis, nem az lenne, aminek ma ismerjük.

A kiállítás e hatalmas életmű könyvtári emlékeiből igyekszik minél többet megmutatni. Felvillantjuk a „nemzet legelső napszámosa” pest-budai életének és halálát követő kultuszának a lenyomatait is. Közszemlére bocsátunk a Budapest Gyűjtemény ritkán látható reformkori könyveiből, unikális dokumentumaiból, tervrajzaiból, fényképeiből jó néhányat, azzal a nem titkolt céllal, hogy miközben megemlékezünk Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról, egyúttal a város értékeit megismerni, megóvni és gyarapítani szándékozók számára kedvet csináljunk ahhoz, hogy ismereteiket könyvtárunk gazdag várostörténeti anyagát használva bővítsék.