Újdonságok, ajánlók

Újdonságlistánk az elmúlt négy hétben a Zenei Gyűjteménybe érkezett könyvekről, kottákról, CD-kről és DVD-kről ad tájékoztatást. Kattintson valamelyik lenti linkre, az eredményhalmaz katalógusunkban válik láthatóvá betűrendben. A tételek melletti „Részletek” gombbal ellenőrizheti, hogy már kölcsönözhető-e a dokumentum.

Zenei könyvek
CD-k és DVD-k
Kották

  • Négy fejlesztő könyv pedagógusoknak

    Ajánlónk elsősorban óvodapedagógusoknak, alsó osztályos tanítóknak és ének-zene tanároknak lehet hasznos. Az alábbi négy könyv segítheti őket abban, hogy a gyerekek számára élvezetessé és játékossá tegyék a nyár kezdetét.


    Négy fejlesztő könyv pedagógusoknak


    Lénárt Krisztina könyve, mint a címe is mutatja, igazi kincsesláda. A szerző elsősorban óvodás gyerekek foglalkoztatásában nyújt segítséget, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. A könyv tíz fő részre van osztva, mindegyik egy rövid leírással kezdődik, melyben megismerkedhetünk bizonyos játéktípusokkal, valamint ezek testi és lelki fejlődésre gyakorolt hatásaival. Ezután a játékok leírása következik, minden fejezethez bőséges gyűjteményt kapunk. Végül minden részt néhány vers zár, melyek ritmusuknak és rövidségüknek köszönhetően könnyen megtanulhatók, valamint akár tapssal, akár egyszerűbb ütőhangszerekkel kísérhetők.

    A Játék – mozdulat – tánc című kötet két különálló, bár tematikáját tekintve szervesen egymásba fonódó tanulmányt foglal magában, melyek nem csupán a néptánc-, de akár az ének-zene tanároknak is forrásként szolgálhatnak. A kötet amellett, hogy bemutatja olvasójának a bizonyos korcsoportoknak megfelelő mozgásos gyakorlatokat, játékokat, mozdulatsorokat, képet ad arról is, hogy a mozdulatok, gesztusok hogyan fonódhatnak össze ismert vagy kevésbé ismert gyermekdalokkal. A gyakorló tanárok mellett ajánljuk a kötetet leendő pedagógusoknak is, hiszen segítséget nyújthat a módszertani ismeretek elsajátításában, valamint kreatív óratervek elkészítésében, de a bőséges kottaanyagnak köszönhetően még a saját dalkincs is bővíthető.

    Budainé Balatoni Katalin Így tedd rá! című kötetét elsősorban óvodapedagógusok számára készítette, de a különböző népi játékok kiváló kiegészítői lehetnek az általános iskolai foglalkozásoknak, illetve az énekóráknak is. A kötet 35 kész foglalkozástervet tartalmaz, melyek tetszés szerint variálhatók. Emellett a kötet végén kottamelléklet is szerepel, mely segíti a tanárok munkáját, illetve ezen felül az egyes foglalkozások során fejlesztett készségek is külön fel vannak tüntetve a könyvben, így még áttekinthetőbbek a fejezetek.

    A gyermekeknek mese kell című könyv sem maradhatott ki ajánlónkból, de az eddigiekkel ellentétben tisztán elméleti munkáról van szó. A kötet 10 átfogó tanulmányt tartalmaz a mesék, népmesék fontosságáról. A tanulmányok közül kiemelten ajánljuk a zenetanárok figyelmébe Hovánszki Jánosné, Tamásiné Dsupin Borbála és Dulainé Madarász Annamária közös tanulmányát, mely az énekes mesék szerepét, valamint azok személyiségre és érzelmi intelligenciára gyakorolt hatását vizsgálja. A tanulmányok kiváló segítséget nyújthatnak a pedagógusoknak a mesék, énekes mesék kreatív felhasználásában.

    (Fotók: FSZEK)



  • 7+1 köny a zeneiparról

    Az elmúlt években gyökeresen megváltoztak a zenehallgatási szokások, a zenéhez való hozzáférés formái – mindez hatással volt a zeneiparra, a zenei marketingre, a zenészek és a zenei menedzserek munkájára is. Most 7+1 angol nyelvű kötetet ajánlunk, melyek a zeneipar mai dilemmáira keresik a választ. A könyvek kölcsönözhetők könyvtárunkból.


    7+1 köny a zeneiparról


    1.
    Peter M. Thall: What They’ll Never Tell You About the Music Business
    Ha titkokat nem is, jól rendszerezett, máshonnan nehezen beszerezhető információkat tartalmaz ez a kézikönyvként használható kiadvány. Megtudhatjuk például, hogyan élnek a zenészek saját készítésű internetes lehetőségekkel sikeres üzleti modellek létrehozása érdekében; hogyan osztják föl a jogdíjtortát – és ki kapja meg a szeleteket; hogyan működik a zenekiadás, a gyártás, a menedzsment, a turnézás és a lemezipar. Külön fejezet foglalkozik a klasszikus zene iparági helyzetével és részletesen feldolgozza a könyv a szerzői jogokkal kapcsolatos tudnivalókat is.

    2. Jeff Brabec & Todd Brabec: Music Money and Success – The Insider’s Guide to Making Money in the Music Business
    Ezt a több mint 600 oldalas munkát azoknak ajánljuk, akiket mélységében érdekelnek az amerikai zeneipar működési formái és a bennük rejlő üzleti lehetőségek az iparág különböző szegmenseiben. A kiadványt szerzői egyaránt ajánlják zenészeknek és üzletembereknek, mi pedig hozzátehetjük: kutatóknak, szakdolgozatíróknak is kiváló forrás ez a könyv, ha az amerikai zeneipar működésmódját, trendjeit szeretnék elemezni. Ez már a 8. kiadás, amely 2018-ban jelent meg, így olvashatunk a legújabb fejleményekről, például a streaming szolgáltatókról is.

    3. Chris Dromey, Julia Haferkorn (ed.): The Classical Music Industry
    A 13 tanulmányt tartalmazó kiadvány a kortárs komolyzenei ipar számos aktuális kérdését járja körül. Külön szöveg foglalkozik például a szerzői jogokkal, az átalakuló lemeziparral és üzleti modellekkel, a művészmenedzsmenttel, a komolyzenei versenyekkel,  a komolyzenei ipar belső egyenlőtlenségeivel, osztály- és genderkérdéseivel. Szóba kerül, milyenek  a művészek karrierlehetőségei a digitális korban, melyek a komolyzenei koncertszervezés, a kurátori munka kihívásai, hogyan alakul a komolyzene és a rádió kapcsolata.  A szakemberek és a téma iránt érdeklődők a magyar viszonyokra is adaptálható nemzetközi kitekintést kaphatnak a könyvből.

    4. Paul Rutter: The Music Industry Handbook
    2016-os kiadása a zenei streaming legújabb fejleményeit is tartalmazza, beleértve a streaming szolgáltató szektor által létrehozott új üzleti modelleket. A szerző feltárja zeneipar jellemzőit az Egyesült Királyság különböző régióiban és Európa más területein, ismerteti a zeneiparon belüli új vitákat, ideértve a szerzői jog kiterjesztésének az Egyesült Királyság zeneiparára gyakorolt ​​hatását. Elemzést kapunk a zeneipar üzleti gyakorlatairól számos részterületen, így a zenekiadás, piackutatás, a zene reklám- vagy filmcélú fehasználása is szóba kerül. A könyvet az alapvető zeneipari kifejezések szószedete zárja.

    5. Bobby Borg: Business Basics for Musicians
    Ez a könyv elsősorban zenészeknek szól, az ő szempontjukból, gyakorlatorientáltan mutatja be az amerikai és nemzetközi zeneipar legfontosabb jellemzőit. Talán soha nem volt nagyobb szükség egy ilyen könyvre, mint ma, amikor a művészek egyre inkább saját kezükbe veszik karrierjük irányítását. A szerző évtizedeket töltött a könnyűzenei szakmában, így személyes tapasztalatok alapján tudja megszólítani az olvasót, igyekszik megbízható üzleti alapismereteket és tanácsokat nyújtani. Számos fontos terület kerül szóba: a karrier és az üzleti kapcsolatok alakítása, lemezkészítés, turnézás, pruducerekkel való kapcsolat, jogvédelem.

    6. Phil Graham: Music, Management, Marketing and Law
    Ez a könyv két dolog miatt lehet különösen érdekes a téma iránt érdeklődőknek: ausztráliai nézőpontja és a feldolgozás módja miatt. A zeneipar ausztrál szakembereivel készített szakmai interjúkat olvashatunk, köztük zenei menedzserekkel és olyan multinacionális lemezkiadók ausztráliai vezetőivel, mint a Sony BMG vagy a Universal Music. A beszélgetésekben szó esik a zeneelőállítás és -forgalmazás esztétikai, technikai, kereskedelmi, jogi és stratégiai aspektusairól egyaránt. A szakemberek a 60-as évektől a 2010-es évek elejéig terjedően osztják meg velünk tapasztalataikat.

    7. Bernstein, Sekine, Weissman: The Global Music Industry
    Viszonylag kevés könyv született az Egyesült Államokon és a nyugati világon kívüli zenei üzletről. A három szerző három perspektívából ad átfogó áttekintést a nemzetközi zeneipar mindenki előtt álló dilemmáiról. A tankönyvként is használható kiadvány egy általános, a világ minden tájáról szóló bevezetéssel kezdődik, majd nagy régiókra (Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Afrika, Európa, Ázsia ) vonatkozó kérdésekre összpontosít. Szóba kerül a kalózkiadásoktól és a szerzői jogoktól kezdve a cenzúráig és az állami támogatásig számos téma. Érdekes, hasznos könyv!

    +1. Daniel M. Jackson: Sonic Branding
    Utolsó ajánlatunk kakukktojás, ugyanis nem a szorosabban vett zeneiparral, hanem a zene és a gazdaság egy speciális metszetével foglalkozik: a zene márkaépító használatával. A márkák (brandek) értékforrásként, valamint az értékteremtés és a piaci pozíció fenntartásának eszközeként működnek. Minden márka nagy hangsúlyt fektet a vizuális megjelenítésre, de fontos szerepe lehet egy márka hatásában a hangzásnak és a zenének is. A hangzásbranding új, gyorsan növekvő és izgalmas terület, amely zenészek és marketingesek, kreatív reklámszakemberek figyelmére érdemes.

    (Fotók: FSZEK)

  • (Újra)kezdek zongorázni
    A hangszertanulás felnőttkorban sem lehetetlen, sőt! Kezdőként legcélszerűbb, ha egy jó tanártól veszünk órákat, de újrakezdőként akár önállóan is jó eredményt érhetünk el. Most a zongoratanulással kacérkodóknak igyekszünk kedvet csinálni – könyvek, zongoraiskolák ajánlásával és Kiss Julianna zongoraművész, mestertanár tanácsaival. A dokumentumok kölcsönözhetők könyvtárunkból.


    (Újra)kezdek zongorázni!


    A zongora egyszerre a legkönnyebb és a legnehezebb instrumentum. Egy-egy hang tiszta megszólaltatása – eltérően például a vonós vagy rézfúvós hangszerektől – nem igényel különösebb tudást, de már a legegyszerűbb zongoradarab eljátszása sem megy tanulás, gyakorlás nélkül. Összeállításunkban olyan kiadványokat ajánlunk, amelyek segítik a kezdő vagy újrakezdő felnőtt zongoratanulókat. Sok mindent megtudhatunk könyvekből, de a rossz beidegződések elkerülése és a megalapozott fejlődés érdekében leghelyesebb egy jó tanártól tanulni. 

    Bartók Béla és Reschofsky Sándor a Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadó felkérésére állította össze a kezdőknek szánt Zongoraiskolát, amely 1913-ban jelent meg először. A kötet vázát a zongorista-zeneszerző Reschofsky építette fel, ő írta a gyakorlatokat is, Bartók pedig ezek alapján 48 kis előadási darabot komponált. A Nyugat hasábjain megjelent recenziójában Molnár Antal zenetörténész lelkesen üdvözölte a Bartók-darabokat: „Bartók azáltal, hogy e tökéletes kis formákba genie-jének egy-egy vonását rejtette, nemcsak új miniatűr-hangot teremtett, hanem az ismert primitív hangulatokat is megnemesítette… Hogyne örülnénk, mikor látjuk, hogy a kezdőknek szánt darab is lehet húsból és vérből, hogy benne is mozoghat lélek és működhetik agy. Vége a fabáb-zongorairodalomnak, mert íme, lehet így is.” Ez a klasszikus zongoraiskola szándéka szerint összességét adja a zongoratechnika valamennyi csírájának, ma is nagyon jó kiindulópont lehet. 

    Gát József zongoraművész, karnagy, zenepedagógus 1964-ben megjelent Zongorametodikája a zongoratanulás és -tanítás alapjainak összefoglalása. Ebből a könyvből önmagában ugyan nem lehet megtanulni zongorázni, de mély háttértudást kínál. Szó esik benne többek közt magáról a hangszerről, a helyes testhelyzetről, a légzésről, a kéz és az ízületek anatómiájáról, a játékos és a hangszerrel kapcsolatáról, az érzelmi-gondolati tartalom kifejezési lehetőségeiről. Elmélyedhetünk továbbá a gyakorlás különféle módszereiben, az oktáv- és akkordtechnikában. Ezt a könyvet azoknak ajánljuk, akik szeretik a praktikus módszerek elméleti alapjait is megismerni.

    Paul Lennon Billentyűs akkordok című képes albumát kezdő és középhaladó zenészek számára állította össze, hogy megismerjék és megtanulják az akkordokat és bátran kísérletezzenek velük. Akár játszani, akár komponálni szeretne valaki, ebben a praktikus gyűjteményben könnyen utánanézhet a leggyakoribb és szinte minden műfajt reprezentáló akkordoknak. Hangnem szerint csoportosítva követik egymást a hangzatok, azon belül előbb a három, majd a négy, végül az öt hangból állók. A jól áttekinthető ábrákon számozás mutatja az ujjrendet. 

    Caroline Benser amerikai zongoratanárnő és zenetörténész At the piano című angol nyelvű könyve egy kicsit kilóg a sorból, hiszen nem zongoraiskola vagy tankönyv, de biztosak vagyunk benne, hogy hozzájárulhat a zongoratanulók motiválásához. A 2012-ben megjelent kötet világhírű zongoraművészekkel készített nagyinterjúkat tartalmaz, megszólal többek között Leif Ove Andsnes, Marc André Hamelin, Stephen Hough, Yevgeny Sudbin  és Yuja Wang. A beszélgetések változatos témákat érintenek. Szóba kerül például, hogyan kerültek a művészek a hangszer közelébe és a pályára, milyen szerepet játszottak fejlődésükben tanáraik, kik a kedvenc zeneszerzőik és miért, milyen hangszeren játszanak szívesen, milyen örömöket és nehézséget jelent ma zongoraművésznek lenni. 

    >>> KISS JULIANNA ZONGORAMŰVÉSZ, MESTERTANÁR TANÁCSAI 

    Kiss Julianna zongoraművészKiss Julianna zongoraművész, a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola tanszakvezető szaktanácsadója, mestertanár, a Danubia Talents nemzetközi zenei verseny létrehozója kérésünkre így fogalmazta meg véleményét és tanácsait zongoratanulóknak:

    „Ha valaki ma úgy dönt, hogy szeretne megtanulni zongorázni, és azt egyedül elkezdi, az csodalatos dolog! Ezek az emberek elkötelezett zenerajongók, a zene és a hangszer szerelmesei lesznek. Felnőtt fejjel elkezdeni zongorát tanulni sokkal élvezetesebb és gyorsabb is, hisz ekkor már magunk választjuk a tanulást, nem erőltetve történik. Az egyéni, autodidakta tanulást ma már rengeteg oktatóanyag segíti, a legtöbb elérhető akár ingyen is. Az oktatóanyagok és a tanulást segítő tartalmak egyaránt megtalálhatók különféle internetoldalakon és a YouTube-on. Ezeknek a lehetőségeknek lehet jó és rossz oldala is.

    A különböző anyagokból érdemes megtalálni a legmegfelelőbbet! Ehhez segítséget lehet kérni fórumokon vagy akar a zenei könyvtártól. Ezzel a segítséggel az otthon tanulás veszélyeit talán ki lehet kerülni. Fontos, hogy jó tartalmat válasszunk, hogy azt utána hatékonyan tudjuk használni. Kezdő tanulóknak lényeges a jó kezdés, hogy az alapokat megfelelően tanulják meg, mivel a rossz beidegződések javítása később nagyon nehéz. Az autodidakta módon elkezdett zongoratanulás kihívás, ami széppé és örömtelivé válhat a számunkra!

    Szakmai tanácsaim kezdő tanulónak:
      • Figyeljen a helyes ülésre és kéztartásra
      • A helyes billentés kialakítására
      • A kottaolvasás és a ritmusképletek megtanulására és azok helyes alkalmazására
      • Esetleg időszakonként érdemes kikérni egy szakképzett zongoratanár tanácsát, útirányt kérni. Ezt akar fórumokon, közösségi oldalakon is megtehetjük.
    Ajánlom a különböző zeneművek hallgatását, hogy zenei hallásunk és ízlésünk is formálódjon, ez a zongoratanulásban is segít. És ha a kitartás a zongoratanulásban sokáig fennmarad, akkor ajánlom, keressünk fel egy zeneiskolát, ahová ma már kortól függetlenül be lehet iratkozni!

    (Fotók: FSZEK)
  • Lemezek közt böngészek én…

    Több mint 700 magyar könnyűzenei albummal bővült a Zenei Gyűjtemény szabadpolcos CD-állománya. Míg korábban ezeket a felvételeket raktárból kellett kikérni, most szabadon böngészhető, kézbe vehető – és persze kölcsönözhető – sok legendás előadó lemeze az Illéstől Cseh Tamáson át a Quimbyig. 


    Lemezek közt böngészek én…


    A magyar könnyűzene elmúlt több mint fél évszázada rengeteg pótolhatatlan értéket teremtett, a híres vagy akár kevésbé ismert előadók dalai generációk számára adtak élményt, életérzést, emlékeket.  Az idősebbeknek a nosztalgia, a fiatalabbaknak az első találkozás miatt lehet érdekes válogatni ezek között a CD-k között. 

    Noha a különféle streamelő szolgáltatók egyre több magyar könnyűzenei anyagot is elérhetővé tesznek, vannak albumok, amelyek még nem kerültek a látókörükbe, és ezeket bizony ma is úgy a legegyszerűbb meghallgatni, ha kikölcsönözzük őket a könyvtárból. Nem is beszélve arról, hogy hangminőség tekintetében a jó öreg CD bizony bőven felveszi a versenyt a streameléssel – az otthoni technikai eszközrendszer függvényében le is körözheti azt.

    A most könnyebben elérhetővé tett hazai könnyűzenei  albumok jelentős része még az LP-korszakban keletkezett, de az új digitális formátum virágkorában, a 90-es években közülük szinte minden jelentősebb megjelent CD-n is. E kiadványok jelentős része viszont ma már nagyon nehezen hozzáférhető, keresett gyűjtői kincs, és a hirdetési weboldalakon néha igen magas áron cserél gazdát. Nem feltétlenül könnyű feladat beszerezni például a Neoton, a Hungária, Kovács Kati, a Beatrice, a Bergendy  a Skorpió, a Syrius, a KFT, Hobo vagy Zorán bizonyos albumait CD-n. 

    A fotókon a frissen szabadpolcra került 718 magyar könnyűzenei CD közül mutatunk meg olyanokat, amelyek talán sokak számára érdekesek lehetnek. 

    Ha valaki a teljes szabadpolcos magyar pop/rock kínálatra kíváncsi, akár otthonról is áttekintheti az online katalóguson keresztül ezen a linken. De a raktári könnyűzenei CD-k között is érdemes böngészni a katalógusban, hiszen  ezek is kölcsönözhetők – kérje könyvtárosaink segítségét! A raktári könnyűzenei CD-k két linken érhetők el a katalógusban: külföldi előadók albumai itt (több mint 2100 CD), valamint további külföldi és magyar albumok itt (több mint 2700 CD).

    (Fotó: FSZEK)

  • Új népzenei albumaink
    Figyelmükbe ajánljuk gyűjteményünk új népzenei CD-it, köztük Herczku Ágnes, a Muzsikás, a Kalász Banda és más neves előadók albumait.

    Új népzenei albumaink borítói

    Az újdonságok listája és részletes adatai elérhetők katalógusunkban ezen a linken. A CD-k kölcsönözhetők könyvtárunkból.

    (Fotó: FSZEK)
  • Négy gyermekkönyv polcainkról
    Szerdán újra kinyitotta kapuit a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Zenei Gyűjtemény könyvtárosai is nagy lelkesedéssel és rendezett polcokkal várják a kedves olvasókat. Most négy zenével kapcsolatos gyermekkönyvet ajánlunk, melyek a legkisebbeknek is meghozhatják a kedvet az olvasáshoz. Alsós gyermekeknek válogattunk olyan műveket, melyek Bartók, Mozart és Beethoven mindennapjaiba nyújtanak betekintést.

    Bartók gyermekkorát követhetjük nyomon Garajszki Margit meséjében, méghozzá nem is akárhogyan, a fából faragott királyfi kalauzol minket a kis Bartók életének állomásaira.

    Garajszki Margit Bartók Pozsonyi mesék című könyv borítója

    Steven Isserlis könyve kiváló olvasmány lehet azoknak, akik szeretnék jobban megismerni Beethovent. Humoros és könnyed olvasmány, mely a legkisebbek számára is közelivé varázsolja a zeneszerzőt, de a legnagyobbaknak is vidám kalandozást nyújthat.

    Steven Isserlis Miért csapott Beethoven a lecsóba? című könyv borítója

    Bartók Béla életét mutatja be következő könyvünk is. Ki kell emelnünk a könyvben található csodálatos illusztrációkat, melyek még színesebbé teszik az olvasást. A kötet kiváló lehet kisebb gyermekek számára is, a szép képek, és a nagy méretű betűk megkönnyíthetik az olvasás tanulását.

    Mészöly Ágnes A fiú, akit elvarázsolt a zene című könyv borítója

    Azokról sem feledkeztünk meg, akik már most rajonganak a krimikért és a nyomozásért. A Mozart és a kottatolvajok című könyvben ugyanis a szerző első vígoperáját, pontosabban annak kéziratát követhetjük nyomon, mely tolvaj kezekbe kerül. Ezúttal az idődetektíveknek szűkös idejük van az ügy kibogozására, ugyanis közeledik a mű bemutatója, valamint egy kétes kimenetelű zenei verseny még tovább borzolja a kedélyeket. A rejtélyek felgöngyölítése közben megismerkedhetünk a 11 éves Mozarttal és családjával.

    Fabian Lenk Mozart és a kottatolvajok című könyv borítója

    (Fotók: FSZEK)
  • Gitárom pengetem
    Sokan szeretnének legalább alapszinten megtanulni gitározni, hiszen fantasztikus érzés eljátszani kedvenc zenénket a saját hangszerünkön, akár csak a magunk vagy barátaink örömére. Belevágni a tanulásba – főleg felnőtt fejjel – viszont már kevesebben mernek, pedig a gitárjáték elsajátítását sok remek kiadvány segíti. 


    Gitárom pengetem – Képgaléria
    Némrég néhány kezdőknek szóló gitártankönyvet mutattunk be, most pedig olyan kézikönyveket ajánlunk, amelyek nagyban segítik az önálló tanulást. Az ajánlott kiadványok kölcsönözhetők könyvtárunkból. Kezdőként persze legcélszerűbb, ha egy jó tanártól veszünk órákat akár online. Olgyay Gergely gitárművész is hangsúlyozza (lásd lentebb) a személyes kapcsolat, a tanár fontosságát. De ha nincs módunk tanártól tanulni, az online anyagok, nyomtatott kiadványok seígtségével is szép eredményt érhetünk el. 

    A Gitárakkordok kézikönyve klasszikus, pop, rock, jazz és folk stílusokban körülbelül 800 akkordot tartalmaz. A bevezetés áttekinti a zeneelméleti alapismereteket, bepillantást nyújt az akkordok felépítésébe. Minden bemutatott akkord látható ábraként, a lefogás ujjrendjével, illetve hangjegyekkel leírva is. A könyv jól áttekinthető beosztása C-től H-ig lehetővé teszi az akkordok gyors fellapozását. 

    Hasonló célt szolgál Phil Capone könyve, melynek címe 501 gitárakkord. Ez a célratörő, jól illusztrált kiadvány nem tartalmaz zeneelméleti bevezetőt, csak egy rövid ismertetést a fogólap hangjairól. Az akkordok bemutatása viszont nemcsak ábrák segítségével történik, hanem a lefogást ábrázoló fotókkal is, ami hasznos segítség lehet. A spirál kötésű könyvet könnyen ki lehet hajtani, így gyakorlás közben is jól használható. 

    Haladó(bb) gitárosoknak érdemes lapozgatniuk Phil Capone egy másik könyvét, a Négyujjas pengetési technikák gitáron címűt. A könyv állítása szerint akár tanár nélkül is megtanít az ujjal pengetés fortélyaira, ugyanis lépésről lépésre halad könnyen követhető ábrák és fotók segítségével. A mellékelt CD-n meghallgatható, pontosan hogyan kell hangoznia  az egyes példáknak. A könyv befejező része pengetési sémákat taglal, illetve bemutatja a gitárosok egyik legfontosabb eszköze, a capo használatát. 


    Olgyay Gergely könyvtárunkban tartott koncertjének egy részlete


    >>> OLGYAY GERGELY GITÁRMŰVÉSZ TANÁCSAI

    Ha valaki ma úgy dönt, hogy szeretne megtanulni egyedül gitározni, elmondhatjuk, hogy rengeteg oktatóanyagot elérhet akár ingyen is. Az interneten szinte minden megtalálható, és a Youtube is telis-tele van gitártanulást segítő tartalmakkal. Ez elsősorban tulajdonképpen nagyszerű, és nem volt így akár csak 20 évvel ezelőtt sem.

    Azonban a hatalmas anyagból a tapasztalatlan kezdőnek nagyon nehéz kiszűrnie, hogy mi a ténylegesen jó tartalom, és hogyan kell azt hatékonyan használni. Az otthon tanulás veszélye lehet, hogy – ha a kezdő gitáros nem jó tartalmat használ, vagy elsiklik a figyelme bizonyos részletek felett – könnyen létrejöhetnek rossz beidegződések, amik javítása később jóval nehezebb feladat. A nagyszerű könyvek és oktatóvideók valójában csak a tudásanyagot tartalmazzák, ehhez a hozzáférést nagyon nehéz lehet egy kezdőnek egyedül elsajátítania.

    A legfontosabb tanácsom egy kezdőnek, hogy figyeljen az egészséges tartásra hangszerjáték közben, ízlelgesse, próbálgassa, elemezgesse saját magát, és soha ne erőltessen, szorongasson, görcsöljön.

    A második, hogy habár jó a többféle tananyag, mert színesíti a repertoárt, mégis érdemes egyszerre egy irányon haladni (különösen egy kezdőnek), és olyan oktatóanyagot választani, ami lépcsőzetesen halad a tanulóval.

    Fontos, hogy minél több zenét hallgassunk, mert ez finomítja a hallásunkat és az ízlésünket, és keressük azt a fajta játékmódot, stílust, ami számunkra a legérdekesebb.

    Rengeteg fórum található a közösségi oldalakon, ahol például kezdő vagy kezdő-haladó tanulók osztják meg egymással tapasztalataikat. De ma már sok professzionális zenész is tart fenn közösségi oldalakon folyamatos fórumot a követőivel, ahol tudását bemutatja, illetve átadja. Ezeket előszeretettel ajánlom, hiszen ők már jóval előrébb járnak azon az úton, amit a kezdő épp csak elkezd, így rengeteg hasznos dolgot tudnak tanítani az embernek.

    A hatalmas online elérhető oktató tananyag mellett azonban nagyon fontos a személyes jelenlét is: a tanulás valakitől. Minden egyedül tanulni vágyónak ajánlom, hogy a nagyszerű tananyagok mellé eleinte keressen magának tanárt, hogy a tapasztalatokkal élőben tudjon találkozni. Majd tartson fenn egy-egy olyan fórumot, ahol visszacsatolást és útmutatást kap a gitártanulásához, így jóval biztosabban és hatékonyabban tud előrébb jutni.

    Ha a gitártanulással kapcsolatban kérdésük van, vagy bármilyen módon segíthetünk, üzenjenek nekünk. A tanulással kapcsolatos tapasztalataikat, ötleteiket megoszthatják a poszt alatt hozzászólásként is!

    (Fotó: FSZEK, WIKIMEDIA COMMONS)

  • Christa Ludwig emlékezete

    Április 24-én, kilencvenhárom éves korában elhunyt Christa Ludwig, a XX. század második felének nagy énekes egyénisége. Majd 50 évig tartott aktív művészi pályája, operaénekesként és dalénekesként is bejárta a világ nagy operaszínpadait és hangversenytermeit. 

    A bécsi Staatsoper volt évtizedekig az „operaházi otthona”. Szerencsénkre – ha nem is operaszerepben – több alkalommal is ellátogatott hozzánk Schubert-, Brahms-, Wolf-, Mahler-dalokat énekelve.

    Christa Ludwig egy archív felvétele


    1969-ben Christa Ludwig és férje, Walter Berry közös hangversenyt adott az Erkel Színházban. Pándi Mariann beszámolójából idézünk:
    „Ez az esemény azonban minden díszletet, minden mimikát és gesztust nélkülözött, itt csak egyetlen valamire figyelhettünk, nyomban az első pillanatban, a muzsikára. Mikor megszólalt éneke – bármelyikük éneke – eltűnt körülöttünk a világ, ők maguk is, csak a hangjuk volt jelen és a muzsika, amit életre, csodálatos életre keltettek. Ez a hang magában is pompás matéria: az énekesnőé elképesztő terjedelmű mélységben és magasságban, ezenkívül simogatóan meleg, dúsan vibráló és minden regiszterben tökéletesen kiegyenlített.”

    1975-ös Erkel színházi dalestjéről így írt a kritika:
    „Úgy tűnik, a tüneményes technika birtokában még sokáig maradéktalanul meg tudja valósítani a kifejezésnek akár a legkisebb árnyalatait is. A szép, kulturált matéria finom költői elképzeléseket szolgált ezen az estén. A valóban minden apró részletre figyelő kidolgozás, a rendkívüli érzékenységű felépítés keresetlen, természetes előadásmóddal társult. Christa Ludwig művészetében megvalósul szöveg és dallam csodálatos egyensúlya.”

    1984-es budapesti fellépéséről írta Fodor Géza:
    „…a pódiumon olyan művész jelent meg, aki óriási színpadi gyakorlat birtokában, de alapvetően lényének, személyiségének  kisugárzásával pillanatok alatt magára irányította a közönség figyelmét.

    Ez a technikai perfekció, a kifinomult előadóművészet és nem utolsósorban a már említett külső megjelenés együttesen érvénytelenítették a sokszor jogos megjegyzést: ez a művész is csak pályája alkonyán jutott el hozzánk.”


    CD borítók Christa Ludwig felvételeiből
    A Zenei Gyűjteményben számos kölcsönözhető CD található Christa Ludwig felvételeiből, melyeket figyelmükbe ajánlunk. (A kölcsönzési idő 1 hét, lemezenként 200 Ft a díja. A CD-k jelenleg a Könyvtári Cserepont szolgáltatás keretében érhetők el.)
    A felvételek listája elérhető ezen a linken

    (Fotó: FSZEK)

  • Megtanulok gitározni!

    A hangszertanulás felnőttkorban örömforrás és önterápia is lehet, különösen a mostani vírusterhes időkben. Most a gitártanulással kacérkodóknak igyekszünk kedvet csinálni – tankönyvek ajánlásával és Olgyay Gergely gitárművész tanácsaival. A dokumentumok kölcsönözhetők könyvtárunkból.


    Megtanulok gitározni! – Képgaléria


    Sokan szeretnének legalább alapszinten megtanulni gitározni, hiszen fantasztikus érzés eljátszani kedvenc zenénket a saját hangszerünkön, akár csak a magunk vagy barátaink örömére. Belevágni a tanulásba – főleg felnőtt fejjel – viszont már kevesebben mernek, pedig a gitár önálló tanulását sok remek kiadvány segíti. Kezdőként legcélszerűbb, ha egy jó tanártól veszünk órákat (akár online), de akár autodidakta módon is szép eredményt érhetünk el.

    A legelső kérdés persze az, hogy milyen gitáron tanuljunk: fémhúros, nejlonhúros, netán elektromos hangszeren? A különböző gitártípusok megismerésében és a hangszer kiválasztásában is segítséget ad a Trend Bookazine sorozatban megjelent Gitár kezdőknek című kiadvány. Magazinszerűen látványos, sok képpel illusztrált könyv ez, ami a tudnivalókat listákkal, kiemelésekkel teszi emészthetővé. Alcímének megfelelően tényleg szinte mindent tartalmaz, amit egy kezdőnek a gitározásról tudnia érdemes. Szó esik benne a hangszer kiválasztásán túl a húrozásról, az ujjak bemelegítéséről, aztán a legfontosabb akkordokról, a különböző technikákról, skálákról, műfajokról, a zene digitális rögzítéséről PC-re vagy okostelefonra. Alapvetően fontos ismeretek látványosan, színesen tálalva – egy ilyen könyv nemcsak segít a kezdő gitárosnak, de fenntartja lelkesedését is.

    Küllemében egyszerűbb, de ugyancsak közvetlen hangvételű, jól érthető kiadvány a Muszty – Dobay-féle Gitáriskola. Igazi klasszikus gitártankönyv ez, sőt egyenesen sikerkönyv, amin amatőrök generációi nevelkedtek. Egyik nagy előnye, hogy zenei példáit és gyakorlatait a magyar olvasók számára közismert, örökzöld hazai és külföldi dalkincsből veszi – a Ha én rózsa volnék-tól a Beatles-nótákig. Ha gyors sikert akarunk elérni a legismertebb dalok előadásával, akkor feltétlenül ezt a kiadványt ajánljuk. Öt gyakorló daloskönyv, úgynevezett Csalamádé is tartozik a könyvhöz (ezek szintén kölcsönözhetők könyvtárunkból). A tanulást segítő további információk találhatók a szerzőpáros honlapján.

    Szintén egyszerű, jól áttekinthető kiadvány az Akusztikus gitár alapismeretek, melyhez gyakorló CD-melléklet is tartozik. A könyv célja a gyors, önálló tanulás segítése, a dallam és akkordjáték alapjainak bemutatása szöveggel, ábrákkal és táblázatokkal. Az egyik legáttekinthetőbb tankönyv, ami nem taglóz le információk sokaságával, mégis sikerül bemutatnia az alapokat a gitár tartásától, hangolásától a kottaolvasás alapjain keresztül a fontosabb akkordokig. Azoknak ajánljuk, akik nem szeretik, ha egyszerre túl sok információ zúdul rájuk, igénylik viszont az egyszerű, logikus felépítést.

    CD-melléklettel jelent meg a jellegzetes sárga-fekete Tantusz könyvek sorozatban a Gitár c. kiadvány is. Természetesen ez is kezdőknek szól, és rengeteg hasznos tanácsot tartalmaz a gitár kiválasztásától, megvásárlásától és karbantartásától kezdve az egyszerű akkordokon és tabulatúraolvasáson át a különleges hangképzési technikákig. A zenei példák a szerzők amerikai nemzetiségének megfelelően az angolszász dalkultúrából valók – nem árt ehhez a könyvhöz legalább alapfokú angoltudás. Más kiadványoktól eltérően a Gitár hosszasan kitér a – hangszer szempontjából fontos – különféle zenei stílusokra is (rock, blues, folk, jazz és klasszikus gitárzene).

    Sok színes fénykép és ábra segíti az eligazodást Philip Capone Gitáriskola kezdőknek című könyvében. A kötet egyaránt szól az akusztikus és az elektromos gitáron játszóknak, szándéka szerint minden kezdő gitáros “bibliája” kíván lenni. A több mint harminc önállóan gyakorolható leckén túl a könyv jegyzékbe foglalja a legfontosabb akkordokat és skálákat. Más kiadványoktól eltérően ez a kötet a megszokott TAB jelölésen túl egyszerű, pontos ritmusjelöléseket is alkalmaz.

    Olgyay Gergely játssza Antonio Lauro darabját

    >>> OLGYAY GERGELY GITÁRMŰVÉSZ TANÁCSAI

    Ha valaki ma úgy dönt, hogy szeretne megtanulni egyedül gitározni, elmondhatjuk, hogy rengeteg oktatóanyagot elérhet akár ingyen is. Az interneten szinte minden megtalálható, és a Youtube is telis-tele van gitártanulást segítő tartalmakkal. Ez elsősorban tulajdonképpen nagyszerű, és nem volt így akár csak 20 évvel ezelőtt sem.

    Azonban a hatalmas anyagból a tapasztalatlan kezdőnek nagyon nehéz kiszűrnie, hogy mi a ténylegesen jó tartalom, és hogyan kell azt hatékonyan használni. Az otthon tanulás veszélye lehet, hogy – ha a kezdő gitáros nem jó tartalmat használ, vagy elsiklik a figyelme bizonyos részletek felett – könnyen létrejöhetnek rossz beidegződések, amik javítása később jóval nehezebb feladat. A nagyszerű könyvek és oktatóvideók valójában csak a tudásanyagot tartalmazzák, ehhez a hozzáférést nagyon nehéz lehet egy kezdőnek egyedül elsajátítania.

    A legfontosabb tanácsom egy kezdőnek, hogy figyeljen az egészséges tartásra hangszerjáték közben, ízlelgesse, próbálgassa, elemezgesse saját magát, és soha ne erőltessen, szorongasson, görcsöljön.

    A második, hogy habár jó a többféle tananyag, mert színesíti a repertoárt, mégis érdemes egyszerre egy irányon haladni (különösen egy kezdőnek), és olyan oktatóanyagot választani, ami lépcsőzetesen halad a tanulóval.

    Fontos, hogy minél több zenét hallgassunk, mert ez finomítja a hallásunkat és az ízlésünket, és keressük azt a fajta játékmódot, stílust, ami számunkra a legérdekesebb.

    Rengeteg fórum található a közösségi oldalakon, ahol például kezdő vagy kezdő-haladó tanulók osztják meg egymással tapasztalataikat. De ma már sok professzionális zenész is tart fenn közösségi oldalakon folyamatos fórumot a követőivel, ahol tudását bemutatja, illetve átadja. Ezeket előszeretettel ajánlom, hiszen ők már jóval előrébb járnak azon az úton, amit a kezdő épp csak elkezd, így rengeteg hasznos dolgot tudnak tanítani az embernek.

    A hatalmas online elérhető oktató tananyag mellett azonban nagyon fontos a személyes jelenlét is: a tanulás valakitől. Minden egyedül tanulni vágyónak ajánlom, hogy a nagyszerű tananyagok mellé eleinte keressen magának tanárt, hogy a tapasztalatokkal élőben tudjon találkozni. Majd tartson fenn egy-egy olyan fórumot, ahol visszacsatolást és útmutatást kap a gitártanulásához, így jóval biztosabban és hatékonyabban tud előrébb jutni.

    Ha a gitártanulással kapcsolatban kérdésük van, vagy bármilyen módon segíthetünk, üzenjenek nekünk. A tanulással kapcsolatos tapasztalataikat, ötleteiket megoszthatják a poszt alatt hozzászólásként is!

    (Fotók: FSZEK)

  • 12 találat: könyvújdonságok
    Az elmúlt 12 hónapban gyűjteményünkbe került sok zenei könyv közül kiválasztottunk 12 különösen izgalmasat. Ezek a könyvek számos témát ölelnek fel a zenetörténettől a zenepedagógián keresztül a hangszerjátékig. Íme szubjektív toplistánk az elmúlt év újdonságaiból!

    Könyvtárunk újranyitása után a könyvek rögtön kölcsönözhetők lesznek, de érdemes rákeresni a katalógusban, van-e éppen elérhető példány belőlük.


    12 találat: könyvújdonságok–Képgaléria


    1. ZENETÖRTÉNET Robin Wallace: Beethovent hallani
    Rengeteg szempontból feldolgozták már Beethoven munkásságát, de arról még nemigen olvashattunk, hogyan változtatta meg a siketség a nagy komponista viszonyát a zenéhez, hogyan került egyre közelebb mestersége fizikai és vizuális dimenzióihoz, alkalmazkodva a helyzethez. Robin Wallace zenetörténész nem tartja emberfeletti hősiességnek Beethoven válaszát a sorscsapásra, inkább azt keresi benne, ami nagyon is emberi. Érzékenyen közelít a témához, már csak azért is, mert szoros személyes tapasztalata van a siketségről: felesége nyolc éven keresztül élt hallásvesztéssel. 2020-ban születésének 250. évfordulója miatt világszerte kiemelt figyelem irányult Beethovenre (mi blogunkon külön Beethoven-rovatot indítottunk), a könyv megjelenése is e figyelem örömteli eredménye.

    2. ÉLETRAJZ Cate Haste: Alma Mahler, egy szenvedélyes élet
    Alma Mahler kivételesen összetett személyiség volt. Kihívó, nehezen elviselhető, karizmatikus, nagylelkű, szenvedélyes és öntörvényű. Folytonos hódolat tárgya, akit ugyanakkor gúny és megvetés is kísért. Évtizedeken keresztül ő volt a bécsi elit egyik központi alakja – Mahler, Kokoschka, Gropius, Werfel múzsája. Cate Haste ezt a máig élő legendát, ellentmondásos személyiséget próbálja megközelíteni olvasmányos, izgalmas, önálló kutatásokkal alátámasztott életrajzában. Alma Mahlerről számos könyv jelent meg magyarul is az utóbbi években, de Cate Haste munkáját kiemeli a többi közül, hogy forrásul felhasználja Alma részben máig kiadatlan naplóit is.

    3. OPERA Birgit Nilsson: La Nilsson – opera az életem
    Birgit Nilsson minden idők egyik legjelentősebb operaénekesnője volt, olyan művész, amilyen nem sok születik egy évszázadban. Az operajátszás-történet egyik aranykorában volt világsztár, olyan korszakban, amelyben – az ő szavaival élve – „kész botránynak” számított, ha egy felvonás végén csak háromszor tapsolták ki a szereplőket a függöny elé. Önéletrajzában jókedvűen, elragadó stílusban mesél gyerekkoráról, tanulmányairól, pályakezdő éveiről, nagy sikereiről, hangfelvételeiről, rajongóiról. Szinte mindent megtudunk, amire egy operabarát kíváncsi lehet: személyes történeteket nagy énekesekről, háttérinformációkat a világ nagy operaházairól, azok igazgatóiról, kulisszatitkokat a művészi éneklés technikájáról.

    4. ZENEIPAR Chris Dromey, Julia Haferkorn (ed.): The Classical Music Industry
    Az angol nyelvű tanulmányokat tartalmazó kiadvány a kortárs komolyzenei ipar számos aktuális kérdését járja körül. Külön szöveg foglalkozik például a szerzői jogokkal, az átalakuló lemeziparral és üzleti modellekkel, a művészmenedzsmenttel, a komolyzenei versenyekkel, a komolyzenei ipar belső egyenlőtlenségeivel, osztály- és genderkérdéseivel. Szóba kerül, milyenek a művészek karrierlehetőségei a digitális korban, melyek a komolyzenei koncertszervezés, kurátori munkakihívásai, hogyan alakul a komolyzene és a rádió kapcsolata. A szakemberek és a téma iránt érdeklődők a magyar viszonyokra is adaptálható nemzetközi kitekintést kaphatnak a könyvből.

    5. ZENEPEDAGÓGIA Tiszai Luca: Zene és transzferhatás
    A kissé ijesztően hangzó transzferhatás szó egyszerűen a tanultak új szituációban való alkalmazását vagy az elméleti tudás gyakorlati hasznosításának képességét jelenti. Az énektanárok, zenepedagógusok számára rendkívül hasznos kis könyv némi elméleti bevezető után olyan zenei gyakorlatokat, játékokat mutat be, amelyekkel a zenén keresztül fejleszthetők a gyerekek egyéb képességei, például mozgásuk, figyelmük, matematikai és gondolkodási funkcióik, írás-olvasási készségük. Ha a pedagógus nem a transzferhatásra törekszik, „csak” élvezetes ének-zene foglakozásokat szeretne tartani, akkor is remek ötleteket meríthet a könyvből.

    6. HANGSZERJÁTÉK – GITÁR Brezvai Edit (szerk.): Gitár kezdőknek
    Ez a magazinos megjelenésű, sok képpel, kevés szöveggel operáló kiadvány a tudnivalókat listákkal, kiemelésekkel teszi emészthetővé. Alcímének megfelelően tényleg szinte mindent tartalmaz, amit egy kezdőnek a gitározásról tudnia érdemes. Szó esik itt a hangszer kiválasztásáról, a húrozásról, az ujjak bemelegítéséről, aztán a legfontosabb akkordokról, a különböző technikákról, skálákról, műfajokról, a zene digitális rögzítéséről. Alapvetően fontos ismeretek látványosan, színesen tálalva – egy ilyen könyv nemcsak segít a kezdő gitárosnak, de fenntartja a lelkesedését is. Átlapozva a kiadványt mi is kedvet kaptunk, hogy gitárt ragadjunk a kezünkbe!

    7. HANGSZERJÁTÉK – HEGEDŰ Jo Nardolillo: Violin Secrets - 101 strategies for the advanced violinist
    Az előző könyvvel ellentétben ez az angol nyelvű munka nem kezdőknek, hanem haladó játékosoknak – hegedűsöknek – szól. A remek Secrets for… könyvsorozatban jelent meg, és a korábbi kiadványokhoz hasonlóan hasznos tanácsokat ad, mesterfogásokat mutat be hangszeres zenészeknek. Jo Nardillo amerikai hegedűművész és -tanár tíz fejezetben veszi sorra a legfontosabb témákat: intonációs problémák, a bal kéz használata, váltások, vibrato, hangszín, gyakorlási és előadási stratégiák, kamara- és zenekari játék.

    8. KÖNNYŰZENE – ÖNÉLETRAJZ Presser Gábor: Presser könyve
    Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a Presser-sztorit. Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át – leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a „barátok és ellenségek” közt munkával eltöltött több mint 50 évről. Presser megírta 2020 egyik legjobban várt könyvét, érdemes előjegyezni!

    9. KÖNNYŰZENE – ROCKTÖRTÉNET Jávorszky Béla Szilárd, Sebők János: A magyarock története
    14 év után átdolgozott, bővített kiadásban jelent meg a szerzőpáros nagyszabású, hiánypótló munkája, amely szándéka szerint több mint hazai rocktörténet. Olvasható olyan kultúrtörténetként is, amely mindent felölel, ami a huszadik század második felében a populáris zene területén történt. A rengetegfotóval illusztrált, méreteiben is impozáns könyv célja ma is ugyanaz, mint 14 éve. A „magyarock” társadalmi-kulturális-zenei gyökereinek bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult stílusok ismertetésével, a kiemelkedő előadók pályafutásának és műveinek értékelésével szeretné elérni, hogy a műfaj végre Magyarországon is a helyére kerüljön. Nagyon ajánljuk mindazoknak, akik átélték a magyar 60-as, 70-es éveket, és azoknak is, akik szeretnék megismerni ezt az időszakot.

    10. KÖNNYŰZENE – TUDOMÁNYTÖRTÉNET Ignácz Ádám: Milliók zenéje
    Populáris zene és zenetudomány az államszocialista Magyarországon Az utóbbi években a hazai könnyűzene és a második világháború utáni magyar (kultúr)politika kapcsolatának vizsgálata gyümölcsöző kutatási témává vált. Ignácz Ádám könyve mindenekelőtt azt kívánja bemutatni, hogy az államszocialista Magyarországon milyen zenetudományi és zeneszociológiai koncepciók mentén közelítettek a populáris zenei jelenségekhez, hogyan válhatott a populáris zene akadémiai kutatások tárgyává. A könyv középpontjában a Rákosi-korszak, valamint a Kádár-korszak első évtizedének zenei diskurzusai állnak, de kiemelt figyelmet kapnak a zene esztétikai, társadalmi, politikai szerepéről folytatott közéleti viták is. A szerző megközelítése új szempontokat nyújt a magyarországi populáris zene múltjának feldolgozásához.

    11. GYERMEKKÖNYV Vibók Ildi, Faltisz Alexandra: Antonio Vivaldi – A négy évszak
    Karnevál idején bármi megtörténhet, pláne a varázslatos Velencében. Így Tóni – a történet hőse – cseppet sem lepődik meg, mikor a nagy forgatagban hirtelen fölkapják, és egy szempillantás alatt egy apró boltocskában találja magát, ahol négy Maszka – a Tavasz, a Nyár, az Ősz és a Tél – vetélkedik azon, melyikük a legfontosabb. Lesz-e győztese a maszkák versengésének? És mi köze mindennek Vivaldi gyönyörű muzsikájához? Erről mesél Vibók Ildi, a történetet pedig Faltisz Alexandra varázslatos rajzai keltik életre. A CD-mellékleten fölcsendül Vivaldi zenéje. A szépséges könyvet óvodás korú gyerekeknek – és persze szüleiknek – ajánljuk.

    12. TÁNC Major - Pió - Lukácsy: Győri balett 40
    A magyar tánctörténet jelentős pillanata volt, amikor 1979-ben a Balettintézet végzős osztálya társulatot alapított Győrben. Vezetőjük Maurice Béjart világhírű együttesének szólótáncosa, Markó Iván lett, aki alkotótársával, Gombár Judittal számos sikerdarabot készített. A lendületes csapat hamar meghódította a hazai és a külföldi közönséget. 1991-től Kiss János progresszív, újító szellemű vezetése alatt a társulat neves vendégkoreográfusokkal dolgozott együtt. A 40 éves Győri Balett diadalútját visszaemlékezéseken és Major Rita tánctörténész tanulmányán keresztül, rengeteg fotóillusztrációval mutatja be az MMA Kiadó jubileumi kiadványa.

    Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült. 
    (Fotók: FSZEK)
  • Top 11 könyvújdonság

    Az utóbbi hetekben gyűjteményünkbe került zenei könyvekből készítettünk egy szubjektív toplistát. Az újdonságok a könyvtári csereponton már kölcsönözhetők!

    Könyvtárunkból február 10-e óta a könyvtári cserepont átmeneti szolgáltatás keretében ismét lehet előre megrendelt (előjegyzett) könyveket és kottákat kölcsönözni. A szolgáltatás részleteiről ezen a linken adunk tájékoztatást. A zárva tartás alatt sok új könyv érkezett, közülünk ajánlunk most tizenegyet.


    Top 11 könyvújdonság – Képgaléria


    1. ÉLETRAJZ Kelecsényi László: Veled szeretnék boldog lenni – 110 éve született Karády Katalin 
    Ez talán már a halhatatlanság – legalábbis annak előcsarnoka. Elfelejtett színházi bemutatók, felújított, de felejthető szerelmi melodrámák, régvolt koncertek emlékei. Forró sikerek, önkéntes száműzetés, a felejtés évgyűrűi. Aztán egy furcsa feltámadás, jelképes hazatérés, majd egy csonkig égett gyertya emlékköve a temetőben. De Karády Katalin még mindig énekel, dalai halhatatlanok. Recepteket búg a mai szenvedőknek, egyesek szerint csak a szenvelgőknek.
    Ám akiről négyszer is megjelenik ugyanannak a szerzőnek a tollából egy minduntalan bővített és átírt életrajz, az a valaki mégiscsak feledhetetlen. A nemzet Katalinja száztizedik születésnapja után is boldogságot ígér sokaknak.

    2. ZENETÖRTÉNET Retkes Attila: Bukletbuk – Hanglemezfelvételek zenetörténeti kontextusban
    Retkes Attila több mint 80 hanglemez-kísérőfüzet szövegét írta meg a Hungaroton számára, a kötet ezekből ad szerzői válogatást. A könyvet az a szándék hívta életre, hogy ezek az értékes miniatűrök ne kerüljenek a felejtés süllyesztőjébe. A kis szövegek mindegyike nagy gonddal megírt, igényes alkotás, létrejöttüket alapos zenetörténeti kutatások előzték meg. A könyben szó esik többek között a Cziffra Györgyről, Földes Andorról, Ferencsik Jánosról, Kocsis Zoltánról, a zeneszerzők közül mások mellett Bartókról, Mozartról, Schubertről, Glierről, Stamitzről, kortársaink közül például Madarász Ivánról. Retkes Attila könyvében korok, stílusok, emberi sorsok, művészi pályák elevenednek meg.


    3. KÖNNYŰZENE – ÖNÉLETRAJZ Én, Elton John 
    A Reginald Dwightnak keresztelt, félénk, Buddy Holly-szemüveges fiú London külvárosában, Pinnerben nőtt fel, és arról álmodozott, hogy popsztár lesz belőle. Huszonhárom éves korára túl volt az első amerikai koncertjén, ahol a meghökkent közönség előtt élénksárga overallban, csillagos pólóban, csizmában és szárnyakkal jelent meg a színpadon. Elton John megérkezett, és a zene világa már sosem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Sir Elton John minden idők egyik legsikeresebb szólózenésze, 26 arany-, 38 platina-, multiplatina- és egy gyémántlemezzel. Férjével, David Furnishsel él, két fiuk van. A könyvben Elton egyaránt alázattal és nyíltan beszél a zenéjéről és a kapcsolatairól, a szenvedélyeiről és a hibáiról.

    4. ZENETANULÁS Music Fundamentals 
    A zenei alapok elsajátítása nehéz feladat, különösen akkor, ha nem iskolai keretek közt szeretnénk belevágni. Ebben segíthet ez a hasznos, interaktív kiadvány. A kötet alapvetően zenés színészeknek szól, de zenetanulók, konzervatóriumba felvételizők vagy zenetanárok számára is hasznos lehet, hiszen egészen az alapoktól, a hangnevektől foglalja össze a zeneelmélet legfontosabb kérdéseit, és sok gyakorlatot, példát tartalmaz. A kötethez tartozó honlapon fejezetenkénti bontásban találhatóak meg a zenei példák, gyakorlatok és diktandók. Az angol nyelvű kötet a szaknyelvet tanuló főiskolai hallgatóknak is kiváló segítséget nyújthat.

    5. NÉPZENE Pávai István: Az erdélyi magyar népi tánczene 
    Pávai István kötete megkísérli összegezni az erdélyi magyarság körében hagyományozás útján fennmaradt néptáncok zenéjére vonatkozó ismereteket. A szerző saját, évtizedes kutatásaira támaszkodik, de felhasználja a korábbi eredményeket is. Az átfogó monográfia a fogalmak és a módszertan tisztázása után feldolgozza a tánckísérő hangszereket, a tánczenei kísérettípusokat, a táncok ritmuskíséret, a tánckíséret dallami vonatkozásait és szempontokat ad a népi többszólamúság vizsgálatához. A számos fényképet és kottapéldát tartalmaztó, közel 500 oldalas könyvet román és angol nyelvű tartalmi összefoglaló zárja.

    6. OPERA Szabó Ferenc János: Karel Burian és Magyarország 
    Karel Burian – vagy ahogy Magyarországon ismertebb: Burián Károly – a zenetörténet egyik legjelentősebb Wagner-tenorja volt, mindmáig az egyik legismertebb cseh operaénekes. A munkásságát feldolgozó, izgalmas kötet eredetileg a szerző Phd-értekezése volt, amit az utóbbi években jelentősen bővített. A könyv részletesen kitér Burian életrajzára, magyarországi vendégszerepléseire, hangfelvételeire és énekstílusára. A számos fotóval illusztrált kötet függelékként tartalmazza Burian fellépéseinek jegyzékét, diszkográfiáját, repertoárját és első budapesti szerződésének szövegét. Az operatörténet, operai előadóművészet iránt érdeklődő olvasóknak igazi kincsesbánya ez az alapos munka, amit névmutató és részletes szakirodalmi bibliográfia tesz teljessé.

    7. ÉNEKMŰVÉSZET D. George – L. Mauro: Master Singers – Advice from the stage 
    Az angol nyelvű könyv sikeres koncert- és operaénekesekkel készített interjúkon keresztül nélkülözhetetlen tanácsokkal látja el a pályakezdő énekeseket. Szó esik a technikáról és annak hatékony gyakorlati alkalmazásáról, a színpadi hatáskeltés eszközeiről és a praktikus gyakorlatokról, a professzionális énekesi karrier építéséről és az énekhang hosszú távú megőrzéséről, fejlesztéséről. A köteben megszólal többek között Stephanie Blythe, David Daniels, Christine Goerke, Thomas Hampson, Jonas Kaufmann. A szerzők az interjúkat gondolati egységekre bontották, és egy-egy téma köré csoportosították, vagyis nem hagyományos interjúkötetet kapunk, hanem egy jól használható kézikönyvet.

    8. PEDAGÓGIA, ZENEI NEVELÉS Bujdosóné Papp Andrea (szerk.): A gyermeknek mese kell – A mese szerepe az óvodai és iskolai nevelésben 
    A tanulmánykötet célja, hogy a mese szerepének korszerű megközelítései révén motiváló élményt és gyakorlati segítséget nyújtson az óvodapedagógusoknak, tanítóknak a mindennapi mesefeldolgozáshoz, a meseélmény személyiségfejlesztő hatásának tudatosításához. A kötet egyrészt a mese-megközelítések komplex bemutatására vállalkozik, másrészt ízelítőt ad a mese speciális, terápiás eszközként való használatából is. A könyv egyik tanulmánya a zenehallgatásra ajánlott énekes meséket állítja fókuszba, bemutatja típusaikat és pedagógiai felhasználásuk módszereit.

    9. KÖNNYŰZENE – ÉLETRAJZ Hevesi Ernő Ferenc: Michael Jackson enigma – Az emberré válás művészete 
    Lehet szeretni vagy nem szeretni, de vitathatatlan, hogy Michael Jackson a popzene történetének megkerülhetetlen alakja. A szerző, Hevesi Ernő Ferenc bevallottan Michael Jackson-rajongó, és többéves, rendkívül alapos és minden részletre kiterjedő kutatás és adatgyűjtés után írta meg könyvét. Az volt a célja, hogy közelebbről megismerhessük korunk egyik legnagyobb könnyűzenei alkotóművészét, a „pop királyát”, az embert, aki a valóságban volt. „Szeretném könyvemmel bemutatni Michael Jacksonnak azt az oldalát, amit sokan nem ismernek, megismertetni, milyen volt a valóságban” – írja az olvasmányos sítlusú könyv előszavában a szerző.

    10. NÉPTÁNC – PORTRÉ Novák Ferenc Tata: Tánc, élet, varázslat – gondolatok, küzdelmek
    Novák Ferenc (közismert nevén: Tata) a magyar táncművészet kimagasló, legendás alakja, évtizedeken keresztül – napjainkban is – meghatározó személyisége. A kötet Tata 85. születésnapján tiszteleg életműve előtt, ennek egy kevésbé ismert területét állítva reflektorfénybe: elméleti (verbális) megnyilatkozásait. A kifejezetten tudományos igénnyel írt tanulmányai – függetlenül attól, hogy mikor íródtak – mindmáig tanulságosak, napjainkban is érvényesek. A könyvben helyet kaptak még az általa adott jelentősebb interjúk, különféle kritikák, megnyitó beszédek, levelek, illetve egyéb fontos dokumentumok.

    11. ZENETÖRTÉNET Rita McAllsiter, Christina Guillaumer (Eds.): Az Oxford University Press
    kiadásában megjelent angol nyelvű tanulmánykötet arra tesz kísérletet, hogy újszerű szempontokkal gazdagítsa a Prokofjevről kialakított képet. A tanulmányok némileg megkérdőjelezik és kontextusba helyezik azt a megítélést, mely szerint a zeneszerző a szovjet hatalom veszélyeztetett áldozata lett volna.  Ízelítőül néhány téma: Prokofjev és Sosztakovics kapcsolata, Prokofjev zongoraversenyei, balettjei,  Prokofjev és a sztálinizmus.  A kötet szerzőinek listája földrajzilag és szakmai szempontból is változatos, vannak köztük gyakorló zenészek is. A könyvet terminológiai mutató és témamutató teszi jól használhatóvá. 


    Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült.
    (Fotók: FSZEK)
  • Áriák, operák – új kottáink

    Számos új kotta érkezett gyűjteményünkbe. Most néhány olyat ajánlunk, amely elsősorban énekesek számára lehet izgalmas.

    Énekesek hajolnak meg egy színpadon és a nézők tapsolnak

    A címre kattintva megnyílik a katalógus-oldal a részletes leírással. Az előjegyzés gomb megnyomásával kölcsönzési igényt küldhetünk az adott kottára. Kölcsönzési cserepont ideiglenes szolgáltatásunkról bővebben itt olvashat.

    (Illusztráció: ANASTASIIA MANTACH – WIKIMEDIA COMMONS)

  • Doráti Antal és a Missa Solemnis
    A Beethoven-emlékév alkalmából indított sorozatunkban most munkatársunk, Liszka Zsuzsanna személyes hangvételű ajánlóját olvashatják Doráti Antal „… a belső és külső békéért” című kötetéről. A könyvben a nagy karmester Beethoven Missa Solemnisének békevágyáról és az emberi kultúra jövőjéről töpreng.

    Beethoven zenéje a személyeset, az emberit jelenti számomra, az érzelmeket a legmagasabb hőfokon megélő EMBER-t, akitől „semmi sem idegen, ami emberi”. Műveiben elénk tárja sebezhetőségét, mikor hálaéneket zeng betegségből való felgyógyulására (az Op. 132-es a-moll vonósnégyes lassú tétele az Egy felgyógyult beteg szent hálaéneke címet viseli.), rondót ír az elveszett garasról (G-dúr rondo a capriccio, Op. 129) és az emberiséget átölelő örömódában vall szeretetéről és szeretetvágyáról.

    Doráti Antal A belső és külső békéért című könyv borítója
    Egyik legmegrendítőbb alkotása a Missa Solemnis, amelynek Agnus Dei (Isten Báránya) tételén belül ott, ahol a …dona nobis pacem (…adj nekünk békét) téma először megjelenik, a kottában Beethoven kézírásával ez olvasható: Bitte um inneren und ausseren Frieden (ima a belső és külső békéért).

    Milyen békéért fohászkodik oly kétségbeesetten, miközben a miseliturgiától idegen csatazaj vegyül a könyörgés hangjaiba?

    Erre a kérdésre keresi a választ Doráti Antal zeneszerző és karmester „… a belső és külső békéért” című könyvében. A kötet bevezetőjéből idézek főhajtásként Beethoven és a rá emlékező 20. századi muzsikus előtt.
    A felhívás a „belső béke” tudatos keresésére, mely nélkül a „külső béke”, a mindannyiunk közt – inter omnes – uralkodó sem válhat valóra, nemcsak egy ima, egy óhaj. A „bitte” szó cselekvő keresést jelent, mélyen személyes részvételt, emberi erőfeszítést, amely magában foglalja, sőt meghaladja a zseni szakmai, művészi erőfeszítését – úgy is mondhatjuk, elkeseredett kísérlet a hőn áhított belső béke elérésére, kiáltás saját magunkért és az emberiségért. Nem Beethoven egyszeri, magányos kiáltása, erőfeszítése. Bár ezeket a szavakat csak egyszer írta le, ez hallatszik muzsikájából, ez olvasható ki soraiból és sorai közül.

    Beethoven: "Missa solemnis" - Wolfgang Sawallisch - Agnus Dei

    Doráti Antal: “… a belső és külső békéért” – Cserépfalvi Alapítvány, 1993

    A könyv kölcsönözhető könyvtárunkból.
  • Holdacska
    A 2009-ben alapított Meszecsinka (magyarul Holdacska) egyike a legjobb magyar világzenei formációknak, névválasztásuk egy bolgár népdalhoz köthető.

    A Zenei Gyűjteményben is mgtalálható Meszecsinka-albumaink borítói
    Az együttes, mely az R33 kötelékeiben fogant, valójában nem más, mint a pár évvel azt megelőzően létrejött Fókatelep (a Korai Öröm és a ColorStar zenekar, valamint Oláh Annamari énekesnő 2007-ben életre hívott együttműködése) újragondolt „utódja”. A csapat tagjai: Oláh Annamari (ének) és a bolgár származású Biljarszki Emil (gitár, billentyűk, etc.) – ők ketten a civil életben is egy párt alkotnak – , valamint Vajdovich Árpád (basszusgitár, nagybőgő etc.) illetve Krolikowski Dávid (ütőhangszerek, dob etc.). Az együttes zenei stílusának pontos besorolása kissé problematikus (világzene, ethno, folk, rock), mivel az irányzat, melyet képviselnek, ismétlődő megújuláson, folyamatos metamorfózison esik át. A stílusok nagyon merész keverése jellemzi a Meszecsinkát, „zenélnivaló” megválasztása szempontjából abszolút „vegyeskoszton élnek”, több nyelven énekelnek, zenei palettájukra a szivárvány minden színéből merítenek; a pszichedelikus rock a „sámánkodós zenével”, a flamencó a különféle népdalfeldolgozásokkal békés szimbiózisban megfér repertoárjukon. Lemezeik elkészítéséhez csakúgy, mint egyes koncertjeik kivitelezéséhez, sokszor vendégzenészekkel koprodukálnak.
    Oláh Annamari (Andrejcsik István operaénekes egykori növendéke, a Zeneakadémián anno jazz-ének tanszakos hallgató) nemcsak mint énekesnő, hanem mint színpadi jelenség is igéző teremtés: egy modern „varázslónő”, aki a mindnyájunkban lüktető animát testesíti meg.

    A Meszecsinka első albuma (2012) már nemzetközi érdeklődést váltott ki, amely a német Hiperbole Records általi kiadáshoz vezetett. Második albumát (2014) a Vidor Fesztiválon mutatta be, a harmadik pedig 2016-ban jelent meg. 2018-ban a Meszecsinka Álomban ébren címet viselő albuma a Fonogram-díjat nyerte el a világzene kategóriában, továbbá elismerő kritikát kapott Európa legfontosabb világzenei magazinjától, az angol Songlines-tól. 2019-ben jelent meg az Állj bele a mélybe, amely folytatta a zenekartól megszokott eklektikus hangképet; hallhatunk a korongon – mely utóbbi vinylen is megjelent – inuit torokéneket, de ízelítőt kaphatunk a szibériai népekre jellemző hangképzésből is. A Kinyílok című videoklip a vezető világzenei kiadó, a World Music Network, fRoots video Top10-es listáján a 6. (!) helyet érte el. A zenekar hallható sok budapesti és vidéki klubban, valamint egyre többet turnézik külföldön is. Visszajáró vendégei a hazai valamint szomszédos országok fesztiváljainak, de koncerteztek már többek között Németországban, Hollandiában, Görögországban, Portugáliában, Oroszországban vagy éppen az USA-ban.

    Meszecsinka-albumainkat, továbbá már kölcsönözhető, új komolyzenei CD-inket ajánljuk most olvasóink szíves figyelmébe!

    VALENTINA LISITSA (piano) – ’Scriabin – Nuances’ – DECCA
    ALISA WEILERSTEIN (cello) – ’Dvořák’ – Anna Polonsky (piano)
    Czech Philharmonic Orchestra – Jiří Bělohlávek-dir. – DECCA
    BENJAMIN GROSVENOR (piano) – ’Chopin – Piano Concertos’
    Royal Scottish National Orchestra – Elim Chan-dir. – DECCA
    NEMANJA RADULOVIĆ (viola) – ’Tchaikovsky – Violin Conc. & Rococo Variations’
    Stéphanie Fontanarosa (piano) – Double Sens String Ensemble – Borusan Istanbul Philh. Orch. Sascha Goetzel – dir. – DEUTSCHE GRAMMOPHON
    FRENCH VIOLIN SONATAS – ’Debussy – Ravel – Franck’
    Kristóf Baráti (violin) & Klára Würtz (piano) – BRILLIANT CLASSICS
    SMETANA – MÁ VLÁST – Bamberger Symphoniker – Jakub Hrůša-dir. – TUDOR
    WEINBER – SYMPHONIES NOS. 2 & 21 – Gidon Kremer (solo violin)
    City of Birmingham Symphony Orchestra – Kremerata Baltica – Mirga Gražinytė-Tyla-dir.
    DEUTSCHE GRAMMOPHON
    SIBELIUS – KULLERVO OP. 7. – Johanna Rusanen-soprano / Ville Rusanen – baritone
    Estonian National Male Choir – The Polytech Choir – Finnish Radio Symphony Orchestra
    Hannu Lintu-dir. – ONDINE
    SHOSTAKOVICH – SYMPHONIE NO. 10. – Symphonieorchester des Bayerischen Rundfunks
    Mariss Jansons-dir. – BR KLASSIK
    BRAHMS – SERENADES – Gewandhausorchester – Riccardo Chailly-dir. – DECCA
    C. P. E. BACH – OBOE CONCERTOS & SYMPHONIES WQ. 180 & 181
    Xenia Löffler (oboe) – Akademia für Alte Musik Berlin – Georg Kallweit-concertmaster
    HARMONIA MUNDI

    Új komolyzenei CD lemezeink borítóinak fotómontázsa
    (Fotó: FSZEK)
    • Új komolyzenei albumaink
      Ismét izgalmas komolyzenei CD-kkel gyarapodott gyűjteményünk. A művek között ritkán hallható darabok, az előadók között pedig olyan fiatal művészek is vannak, akik máris világhírűek. Újdonsággaléria és -ajánló. 

      Persze azért a közismert, sokak által szeretett zeneművek és a befutott világsztárok sem maradhattak ki a sorból. A Decca CD-jén például Leonidas Kavakos és a Ricardo Chailly vezényelte Gawandhausorchester játssza Brahms hegedűversenyét. A felvétel méltó párja a versenymű számos híres felvételének, Kavakos elegáns és lírai játéka élményszámba megy. A remek kritikai visszhangot kapott albumon helyet kapott Bartók két hegedű-zongora rapszódiája is, Kavakos partnere a zongoránál Nagy Péter

      Leonidas Kavakos cd borító
      Az idén, 2020-ban  jelent meg szintén a Deccánál Elgar csellóversenye Sheku Kanneh-Mason érzékeny előadásában. A 20 éves szólista családjában heten vannak testvérek, és mindegyikük zenész. A tavaszi karantén idején egy elő Facebook-videónak köszönhetően  ellátogathattunk a család nottinghami otthonába, meglesve,  hogyan próbálják Rachmaninov g-moll csellószonátáját.  A mostani albumon a Londoni Szimfonikusokat Sir Simon Rattle vezényli. A karmeter így nyilatkozott a fiatal előadóról: „Nem számítottam rá, hogy Sheku ilyen mélyen megérti Elgar versenyművének belső természetét… ez a fiatal csellista valójában költő.”

      Sheku cd borító
      Végül Víkingur Ólafsson Debussy / Rameau albumát emelnénk ki az újdonságok közül. A fiatal izlandi zongorista a 2010-es évek közepén kezdett el nyomot hagyni a szélesebb klasszikus zenei világban, miután hazájában számos jelentős művészeti díjat nyert.  Ólafsson a szülőföldjén, Izlandon kezdte tanulmányait, majd a Juilliardon szerzett alap- és mesterdiplomát.  2017-ben öt zongoraversenyt vett fel, olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Philip Glass, Daníel Bjarnason és Haukur Tómasson. A kritikusok kiemelik albumainak és programjainak átgondoltságát. Debussy és Rameau párba állítása is arról tanúskodik, hogy a zongorista kedveli a szokatlan kontextusokat. Előadása során mindkét zeneszerzőben felfedezi a humort is, a darabok sorrendje, az album építkezése pedig kifejezetten tudatos.

      Víkingur Ólafsson cd borító

      Fotógalériánkban
      további CD-újdonságaink láthatók. Az albumok már kölcsönözhetők!

      (Fotó: FSZEK)
    • Hét új könyv a nyárra
      Chopintől Auer Lipóton át Dohnányi Ernőig számos zenei nagyságról jelentek meg könyvek a közelmúltban, melyek már kölcsönözhetők a Zenei Gyűjteményből. Könyvtárunk július 1-jei újranyitása után újonnan beszerzett könyveink közül ajánlunk néhányat.

      Ezúttal magyar nyelvű könyvújdonságainkból állítottunk össze ajánlólistát.
      Alan Walker Fryderyk Chopin című könyv borítója 1. Alan Walker: Fryderyk Chopin
      Alan Walker tíz évig dolgozott monumentális és meghatározónak szánt Chopin-életrajzán. Elsődleges források sokaságát böngészte át és dolgozta fel többek között Varsóban, Párizsban, Londonban, New Yorkban és Washingtonban. Fáradozásainak gyümölcse minden idők legátfogóbb monográfiája a nagy lengyel zeneszerzőről. De Walker műve több is ennél: sok makacs tévképzetet, mítoszt és legendát korrigál. Mindemellett beszámol Chopin életének drámai fordulatairól és zűrzavaros történelmi hátteréről, minden eddiginél alaposabban részletezi lengyelországi gyermek- és ifjúéveit, továbbá Chopin és George Sand kilencévnyi együttélését. A Fryderyk Chopin című kötet lebilincselő és olvasmányos, ám egyszersmind tudományos megalapozottságú.

      Auer Lipót 1845 – 1930 című könyv borítója 2. Auer Lipót 1845 – 1930
      175 évvel ezelőtt, 1845 június 7-én született Veszprémben Auer Lipót világhírű magyar hegedűművész és pedagógus, a modern hegedűpedagógia egyik legnagyobb hatású mestere. Világhírű művészek sorát nevelte, eredményességben máig sem sikerült őt felülmúlni. Mint a szentpétervári konzervatórium vezető professzora, fél évszázados oroszországi működése során önálló hegedűiskolát teremtett. A kiadvány első részében Auer My Long Life in Music címmel megjelent önéletrajzának magyar fordítása kapott helyet. A könyv második részét olyan írások alkotják, melyek szerzője Rakos Miklós, a magyar hegedűjáték történetének ismert kutatója.

       Dohnányi Ernő Válogatott írások és nyilatkozatok című könyv borítója 3. Dohnányi Ernő – Válogatott írások és nyilatkozatok
      Hosszú élete során Dohnányi számos olyan szöveget írt, amelyek általános zenetörténeti vagy zeneélet-történeti szempontból jelentősnek mondhatók. Emellett igen tanulságosak a különféle minőségében, azaz zeneszerzőként, előadóként, pedagógusként vagy intézményvezetőként adott nyilatkozatai és interjúi is. Jelen kötet ezekből kínál válogatást abban a reményben, hogy a szövegek megismerése hozzájárulhat a napjainkban mind népszerűbb zeneszerző személyiségének és konzervatív-eklektikus stílusának jobb megértéséhez, valamint a korszak magyar és nemzetközi zenekultúrájának megismeréséhez. A különféle hagyatékokból összegyűjtött, illetve sajtókutatások során feltárt dokumentumokat számos magyarázó és kiegészítő jegyzet hozza közel az olvasóhoz.

      Kovács Ilona Dohnányi Ernő új perspektívában című könyv borítója 4. Kovács Ilona: Dohnányi Ernő új perspektívában
      Dohnányi életművének kutatása az 1990-es években kapott új lendületet, köszönhetően többek között Kovács Ilonának, a kötet szerzőjének, aki már a Zeneakadémia zenetudományi szakának hallgatójaként a Dohnányi-œuvre elkötelezett kutatójává vált. Az alapkutatásokkal együtt csaknem negyedszázados munka fontos eredménye e könyv, amely az elmúlt tizenöt évben megjelent tanulmányokat gyűjti össze. Az egyes írások a modern zenetudomány eszközeinek segítségével négy témakörbe rendezve (zeneszerzői műhely, a tanár Dohnányi, zene és tánc, zene és történelem) helyezik eddig ismeretlen megvilágításba a zeneszerző életművét.

      Karczag Márton Aranykalickában című könyv borítója 5. Karczag Márton: Aranykalickában
      Tóth Aladár: két háború közti kritikus, Kodály-famulus, fényes szelek alatti operaigazgató és zongorasztárnő-férj: mindezen karaktereket szemlézi e kötet. Különösen érdekes, ahogy az Operáról véleményt mondó Tóth Aladárt szembesíti önmagával, ki utóbb szinte ölébe hullva kapta meg az intézményt, amelynek megjavítására sok-sok ötlete volt korábban. Korai elmélet és kései gyakorlat nagy példázata tehát az életmű. Karczag Márton, az Opera főemléktárosa immár kötetek sorát írja emblematikus igazgatóinkról, nagy karmestereinkről (Fricsay Ferenc – Akit a zene éltetett; A magyar Failoni; Radnai Miklós – Megfelelő ember a megfelelő helyen), és érezhető elfogultság sosem, tárgyilagosság annál inkább vezeti kezét.

      Dalos Anna Ajtón lakattal Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon 1956 és 1989 között című könyv borítója 6. Dalos Anna: Ajtón lakattal – Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956-1989)
      E monográfia az első olyan összefoglaló munka, amely szisztematikusan vizsgálja és értékeli az 1956-től 1989-ig tartó Kádár-korszak teljes zeneszerzői termését. Dalos Anna kötete elsősorban azt kívánja bemutatni, miképp reflektáltak a különböző generációkhoz tartozó magyar zeneszerzők a kortárs nyugat-európai, illetve észak-amerikai zeneszerzői technikákra, miképpen igyekeztek új zenei tapasztalataikat beépíteni saját életművükbe és miképpen gondolkodtak a modern zenéről és általában véve a zeneszerzésről. A munka analitikus megközelítésével egyrészt a zeneszerzők gondolkodását és az alkalmazott technikákat tárja fel, másrészt arra a kérdésre keres választ, hogy a Kádár-kori Magyarországon alkotó komponisták miképpen reagáltak az őket körülvevő mindennapokra, műveik milyen poétikai diskurzusokba épültek be.

      Chris Ingham Metallica történelem a dalok mögött című könyv borítója 7. Chris Ingham: Metallica – történelem a dalok mögött
      A Metallica nem csupán egy zenekar, tagjai generációk meghatározó ikonjai lettek. Nemcsak a zeneipart formálták saját képükre, de a korai idők nyers hangulatú klubkoncertjei után sikerült stadionnyi tömegeket szórakoztatniuk úgy, hogy közben soha nem kellett megalkudniuk. Ez a kötet könyv és album is egyben, amely sajátos módon nyújt bepillantást a banda életébe. Kísérletet tesz arra, hogy a lemezek, a dalok mögött rejlő gondolatokat kibontsa, és az olvasó elé tárja. A Londonban élő Chris Ingham tapasztalt újságíró a metal világában. Az angol Metal Hammer magazin szerkesztőjeként dolgozott, több metalzenei könyve is megjelent korábban.

      (Fotó: FSZEK)
    • Ajánlat a nyárra: nők a zenében
      Marie d’Agoult, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn, Cosima Wagner, Alma Mahler – a 19-20. századi zenetörténet legendás nőalakjai, múzsák és művészek, akiknek élete „kész regény”. Könyvtárunk július 1-jei újranyitása előtt e kivételes személyiségekről szóló, olvasmányos könyveket ajánlunk.

      Noha a zenetörténet számos női alkotót ismer Hildegard von Bingentől Szofija Gubajdulináig, a hagyományosan férfiközpontú komolyzenei életben máig nagy kihívás nőként érvényesülni. Nem véletlen, hogy a legnevesebb XIX. századi zeneszerzőnők – Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Alma Mahler – elismert férfi komponisták mellett éltek, ez teremtette meg az alapját ismertségüknek. Mások, mint Marie d’Agoult vagy Cosima Wagner kiemelkedő férfiak (Liszt, illetve Wagner) szerelmeként vonultak be a zenetörténetbe. Mindannyian kivételes egyéniségek voltak, akiknek élettörténete izgalmas olvasmány. Könnyed stílusban megírt életrajzaikból állítottunk össze nyári toplistát.

      Boldog és boldogtalan éveim Liszt Ferenccel Marie d’Agoult grófné emlékiratai című könyv borítója 1. Boldog és boldogtalan éveim Liszt Ferenccel – Marie d’Agoult grófné emlékiratai
      A 19. század legnagyobb botrányai közé tartozott, mikor Marie d’Agoult grófné otthagyta férjét, gyermekét, s szerelmével, Liszt Ferenccel megszökött. A kötet a maga korában íróként is neves szerző visszaemlékezéseit és naplóit tartalmazza. Kivételes kultúrtörténeti gyűjtemény, igazi csemege a Liszt-rajongóknak, s mindazok számára, akik kíváncsiak a múlt század e híres asszonyának kalandos életére, kapcsolataira, híres ismerőseire, barátaira. A remek stílusban megírt kötet egy óriási szerelem drámája.
      Françoise Giroud A csodálatos Cosima című könyv borítója 2. Françoise Giroud: A csodálatos Cosima
      Cosima ​Wagner kilencvenhárom éves korában hunyt el, 1930-ban. Szerelemgyerekként született, anyja Marie de d’Agoult grófné, apja Liszt Ferenc. Hans von Bülow-nak, kora legkiválóbb karmesterének lett a felesége. Nászútjuk Zürichbe vezetett – Richard Wagnerhez. Miért? Mert Wagner ezt üzente Bülow-nak: „Szükségem van rád.” És a karmester rohant – feleségestül. Jelképes mozzanat: minden, ami Cosima további életének értelmet adott, ezzel kezdődött… A házasságtörő Cosima 24 évvel volt fiatalabb, és egy fejjel magasabb Wagnernél. Szerelmük olyan, akár egy romantikus, poklokkal és édeni diadalokkal zsúfolt, sűrű harcokban és ritkább extázisokban bővelkedő zenedráma, amelynek nagy és szélsőséges dallamíveit mintha maga Wagner hangszerelte volna.
      Claude Samuel és Clara S Egy szenvedély rejtelmei című könyv borítója 3. Claude Samuel: Clara S. – Egy szenvedély rejtelmei
      A német romantikus zene fénykorának kivételes zongoraművésznője, Clara S. – azaz Clara Schumann-, asszonynevén, Robert Schumann feleségeként vonult be a zenetörténetbe. Clara 1827-ben született Friedrick Wieck, neves lipcsei zongoratanár és zongorakereskedő lányaként. A csodagyereknek számító Clara kilencévesen adja első koncertjét a lipcsei Gewandhaus zeneértő közönségének, s Beethoven, majd Mendelssohn, Chopin, Liszt, Brahms sorra hajtottak fejet tehetsége előtt. Mendelssohn barátsága mellett a tizenhatodik életév a szerelmet is meghozza Claranak: ekkor vall először érzelmeiről a nála közel húsz évvel idősebb Robert Schumann. Clara drágán fizet rövid boldogságáért: férjét az elhatalmasodó idegbaj az őrültek házába juttatja, s bár nyolc gyermek gondja szakad rá, bánat és keserűség, mégis élvonalbeli pianista marad haláláig.
      Shichtman és Indenbaum Gifted Sister The story of Fanny Mendelssohn című könyv borítója 4. Shichtman – Indenbaum: Gifted Sister – The story of Fanny Mendelssohn
      Két kiemelkedő zenei tehetségű testvér nőtt fel a hamburgi Mendelssohn-házban a 19. század korai éveiben. Egyikük Felix Mendelssohn volt, aki a század egyik legnagyobb zeneszerzője lett. Másikuk Felix húga, Fanny, akitől megtagadták a lehetőséget, hogy zenei karriert fusson be, hiszen a kor társadalmi és családi erkölcse korlátozta a nők lehetőségeit. Ma Fanny Mendelssohn kompozíciói már egyre inkább megkapják a megérdemelt figyelmet, ez az új angol nyelvű életrajz pedig közel hozza az olvasókhoz alakját és életét.
      Françoise Giroud Alma Mahler avagy a hódítás művészete című könyv borítója 5. Françoise Giroud: Alma Mahler, avagy a hódítás művészete
      1964-ben, halála évében, egy magányos estén Alma Mahler azokon a férfiakon töpreng, akik a lábainál hevertek. Elsősorban a nagy négyesen: Gustav Mahleren, Walter Gropiuson és Franz Werfelen, a férjeken, és Oskar Kokoschkán, a nevezetes szeretőn. Erre a következtetésre jut: „Mahler zenéjét soha nem szerettem igazán; soha nem érdekelt az, amit Werfel írt – soha nem értettem, amit Gropius csinált -, de Kokoschka, igen, Kokoschka mindig mélyen hatott rám.” Alma Mahler hosszú életútját – 85 évet élt – megannyi zsákmány: meghódított férfi trófeája szegélyezi. A XIX. század végi és a XX. század eleji Bécs a színtere a varázslatainak, boszorkányságának.
      Oliver Hilmes A fekete özvegy Alma Mahler-Werfel élete című könyv borítója 6. Oliver Hilmes: A fekete özvegy – Alma Mahler-Werfel élete
      Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők keresték a kegyeit. Hogy valójában ki is volt Alma? Bár magyarul is hozzáférhető önéletrajzából – melyben Alma a tények jó részét tudatosan elferdíti – sok minden kiolvasható, a történész Oliver Hilmes munkája az első, amely a maga összetettségében állítja elénk e nem mindennapi személyiséget… Hilmes eddig publikálatlan forrásokra és hatalmas kutatómunkára építve vázolja fel Alma páratlan életútját, s egyúttal a 20. század első felének európai kultúrtörténetéről, illetve az antiszemitizmus rohamos térnyeréséről is gazdag leírást nyújt.

      (Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült.
      Fotó: FSZEK)
    • Könnyű nyári ajánlat: zeneszerző-életrajzok
      Hogyan fért meg Vivaldi karakterében a pap, a zeneszerző és a szerető? Tényleg olyan vadóc volt-e Mozart, amilyennek Milos Forman filmje bemutatta? És valóban magányos, zord zseninek kell-e elképzelnünk Beethovent? Könyvtárunk július 1-jei újranyitása előtt olvasmányos zeneszerző-életrajzokat ajánlunk a nyárra.

      Kevés tevékenység tudja olyan sikeresen összekötni a kellemest a hasznossal, mint az olvasás. Az alábbi könyveket lapozgatva garantáltan jól fogunk szórakozni, miközben rengeteg ismeretre is szert teszünk. Noha a zeneszerzőket elsősorban a műveik alapján érdemes megítélni, művészetük befogadását is gazdagítja az életükre, korukra vonatkozó háttérismeret.

      Olvasmányos stílusban megírt, de hiteles tényeken alapuló zeneszerző-életrajzokból állítottunk össze egy nyári toplistát. A könyvek július 1-jétől kölcsönözhetők a járványhelyzet miatt bevezetett ideiglenes rend szerint.
      André Romijn Antonio Vivaldi titkos élete című könyv borítója 1. André Romijn: Antonio Vivaldi titkos élete

      Antonio Vivaldi az egykori Velencei Köztársaság különc figurája. Ő a „rőt hajú pap”, a „háklis ember”, aki nem volt hajlandó misézni, mondván, mellkasi fájdalmai és asztmája ezt nem teszik lehetővé. Sokáig megbúvó kéziratai irdatlan mennyiségű zeneművet tartalmaztak. Az árvaház leánykórusának karnagya, a virtuóz hegedűtanár, a ritornello forma mestere több mint negyven operát és ötszáz concertót írt. Magánéletének bizonyos eseményei máig vitatottak, de mindenképpen regénybe illők.
      Láng György Haydn című könyv borítója 2. Láng György: Haydn

      Láng György könyve nem életrajzi regény, hanem népszerű életrajz, mégis a szépirodalom felé hajlik. Az író Haydn életének számos epizódját úgy ábrázolja, mintha maga is ott lett volna Hainburgban, Eszterházán vagy a haldokló bécsi házában, látta, hallotta volna az őt körülvevő, gyarló vagy kiváló embereket. A kiadásban a szerkesztők elvégezték a legszükségesebb korrekciókat annak érdekében, hogy a könyv által átadott tudásanyag ne tartalmazzon tévedéseket. Első ismerkedésnek élvezetes olvasmány Láng György immár klasszikus életrajza.
      Stefan Siegert Mozart, a mágikus muzsikus című könyv borítója 3. Stefan Siegert: Mozart, a mágikus muzsikus

      Stefan Siegert a korábbiaktól eltérő képet rajzol az évezred zsenijéről. Kizárólag az eredeti Mozart-levelezésre támaszkodva tárja elénk a sokszor kíméletlen tényeket. Mozart napjait a muzsikán kívül sok egyéb töltötte ki: szeretett jókat enni, drága ruhákat vásárolt maga és felesége számára, szenvedélyesen olvasott, érdeklődött a politika iránt – ha éppen nem komponált. A szerző által készített több mint 170 tollrajz jól illusztrálja a Mozart életében egyszerre jelen lévő féktelen, olykor már durva humort és a legmélyebb tragikumot. Siegert könyve éppen olyan, akárcsak a zene, amiről alkotója maga mondta: „mindenfajta ember számára alkalmas – kivéve annak, akinek nincs füle”.
      Pardi Anna Ludwig című könyv borítója 4. Pardi Anna: Ludwig

      Beethoven mindenekelőtt magányos férfi volt. Művészete oly egységes szubsztanciát, munkamorált alakított ki, amelyhez bizton menekülhetett kétségbeesései dúló viharában. A zenében vissza tudott menni a felsőbb hatalmak mentő aktusába, hisz a zene szent ihlet, racionális munka. Beethoven, a süket plebejus őrült, ahogy ellenségei nevezték, kivételes akaraterővel, értelemmel, jellemmel bírt – derül ki Pardi Anna könyvéből, melynek mottója lehetne Liszt gondolata: „Beethovent érteni az élet egyik fő boldogsága.”
      Tad Szulcz Chopin Párizsban című könyv borítója 5. Tad Szulcz: Chopin Párizsban

      „Szavak megszámlálhatatlan millióit írták le Chopinről … mégis, több mint másfél évszázad múltán személye továbbra is megfoghatatlan marad. Mindig úgy éreztem, hiányzik az emberi dimenzió, az embert nem sikerül igazán megértenem. Ezért nem arra törekedtem, hogy a szokványos módon, születésétől haláláig rajzoljam meg a komponista életét, hanem elhatároztam, hogy arra a tizennyolc évre összpontosítok, melyet Chopin Franciaországban töltött. Ugyanis zeneileg és magánéleti szempontból egyaránt ez volt életének leggazdagabb (és utólag a legérettebbnek bizonyuló) szakasza, amikor Chopin az évszázad legjelesebb művészei és művésznői társaságában élt. Nagyszerű személyiségek egyedülálló összetétele volt ez – többükkel Chopin barátságot kötött, másokkal szakmailag működött együtt. Meggyőződésem, hogy Chopin körének szoros művészi, személyes és politikai összetartása döntő szerepet játszott a korabeli európai kultúra minőségének és arculatának kialakításában.”

      (Ajánlónk a könyvek fülszövegeinek, előszavainak felhasználásával készült.
      Fotó: FSZEK)
    • „Túl a vízen jön egy krokodil” – avagy kalandok a daltérképen
      Kíváncsiak vagyunk, mit énekeltek száz éve a lakóhelyünkön? Szeretnénk nyomára bukkanni egy népdalnak, amit még déd- vagy nagyszüleinktől hallottunk? Segít a Zenetudományi Intézet páratlan szolgáltatása, az interaktív hangos térkép.

      A Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckincs páratlan értékű gyűjteménye. A több mint 20 ezer órányi hangfelvétel nemcsak zenetudósoknak fontos kiindulópont, hanem a digitális közreadásnak köszönhetően hasznos információforrássá vált laikus érdeklődők és diákok számára is. Szeretnénk megtudni, mit énekeltek lakóhelyünkön 50 vagy 100 évvel ezelőtt? Fülünkben cseng egy népdal kezdősora, de nem tudjuk, hogy van a folytatása? Pont ilyen helyzetekben jön jól a hangarchívum hangos térképe, amely a teljes gyűjteményből mintegy 12 ezer órányi hanganyagot tett interaktív módon kereshetővé.
      Az archívum a Hungaricana közgyűjteményi portál egyik adatbázisaként működik (olyan, szintén remek szolgáltatások mellett, mint például az archív fotókat, képeslapokat bemutató Képcsarnok vagy a helyi lapokat, helytörténeti adatokat közlő Könyv- és Dokumentumtár). A 12 ezer órányi hanganyag körülbelül 200 ezer dallamot jelent – igazán impozáns mennyiség, éjjel-nappal hallgatva 500 nap alatt jutnánk a végére.
      Kodály Zoltán által gyűjtött dal kottája(Kodály gyűjtése) Hozzávetőleg 14 500 óra a Zenetudományi Intézet saját tulajdonú felvétele, további 5500 órányi felvétel más gyűjteményekből került az intézetbe. Utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger-kollekciója, amelynek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető. Az archívum a népdalok egy részének csak a kottáját közli – ide tartozik például az úgynevezett Kodály-rend anyaga, vagyis Kodály kéziratos dallamgyűjteménye. De nemcsak régi gyűjtések, hanem viszonylag új anyagok is szerepelnek az archívumban, olyan dalok például, amelyeket az 1990-es években vettek fel.
      A dalok között két fő szempont szerint kereshetünk. Ha egyes tájegységek, városok, falvak népzenei kincse érdekel, akkor használhatjuk a térképet, amelyre kattintva az adott terület dalait kapjuk találatként. Ha egy dal kezdősora (vagy gyűjtője, adatközlője) ismert, akkor a szöveges keresőmezőbe írhatunk. Az adatbázis egyik megalkotója, a Zenetudományi Intézet munkatársa, Bolya Mátyás hívta fel az Index újságírójának figyelmét arra, hogy egy ekkora adattengerben bizony különös dolgokra is bukkanhatunk. Elég furcsák például a következő kezdősorok: Túl a vízen jön egy krokodil, Eresz alatt fészkel a zsiráf.
      Mi egy hétköznapibb kezdősorral tettünk kísérletet. Egy olyan dalt kerestünk, amelyből csak néhány szóra emlékeztünk: „Pince, pince” és „teteje”. Láss csodát, az adatbázisban megtaláltuk a dalt, mégpedig több változatban is:

      Dalszövegek a pince és teteje szóval
      A találati listában hangjegy-ikonnal ellátott daloknak a kottája (kéziratos lejegyzése) tekinthető meg, a hangszóró-ikonnal kísért dalok viszont rögtön meg is hallgathatók. Mindkét digitális közlésmód esetén megtudhatjuk természetesen a dal „használati helyét”, a rögzítés időpontját, az adatközlő nevét. Külön listán is kereshetünk a dalokat gyűjtők és az adatközlők (énekesek) között.
      Ha a Kárpát-medence tájegységei szerint akarunk a térképen keresni, akkor ezt a linket ajánljuk. De az archívum egész Eurázsiára kiterjedően tartalmaz anyagokat, ezért ha tágabb körben szeretnénk kutakodni, kattintsunk ide.

      (Fotó: FSZEK Hungaricana)
    • Táncoljuk körbe Magyarországot – online!
      A hazai néptáncokat bemutató videósorozatot indított az Országos Széchényi Könyvtár YouTube-csatornája. A péntekenként mindig újabb tájegységgel bővülő filmeket a népzenét szeretőknek és néptánctanulóknak, -oktatóknak egyaránt ajánljuk.

      Néptáncoló nők és férfiak

      Nyolc tájegység jellegzetes táncait tanulhatja meg bárki otthonában a Táncolj velünk! néptáncoktató filmsorozat segítségével, mely 1998 és 2008 között készült a nemzeti könyvtárban. A sorozat alkalmas az önálló vagy páros gyakorlás segítésére, de használható közösségben is; alkalmazásával nem csupán a képzett táncpedagógusok, hanem a néptáncot alapszinten ismerő oktatók is kitűnő eredményt érhetnek el. A filmekben jelentős hangsúly kerül a viseletekre is, valamint megismerhetővé válik egy-egy tájegység alapvető történeti-néprajzi háttere.

      A táncokat a Szarvasi Gyermek Szólótánc fesztivál díjazottjai mutatják be, a zenét a Galga zenekar szolgáltatja. A filmeket az OSZK Mozgóképkincs Alapítványa készítette a történeti Interjúk Tárában. Az archív hang- és táncfelvételek a leghitelesebb forrásból származnak, bemutatásukat a Néprajzi Múzeum és az MTA Zenetudományi Intézetének Néptánc Archívuma tette lehetővé.

      Az OSZK YouTube-csatornáján elérhető sorozat eddigi epizódjai a Sárközbe, Somogyba, Szatmárba, a Galga mentére kalauzoltak, a legfrissebb részek pedig a Rábaközbe röpítenek: bemutatva a rábaközi dus, valamint a lassú és friss csárdás lépéseit. Minden videóhoz rövid szöveges ismertető is tartozik, mely az adott táncra vonatkozó érdekességeket foglalja össze.

      A rábaközi táncokban az új stílusú lassú és friss csárdás mellett a régi stílust az ugrós tánccsalád helyi változata, a dus képviseli (vagy ahogy Nyugat-Rábaközben emlegetik, a mars). Elnevezése a régi magyar „duska” szóból ered, amely áldomásivást jelent. Ez a szó keveredett a német „Tusch”, azaz ünnepi zene fogalmával. A csoportosan, szabályozott formában táncolt körverbunk, a „karéj” az egész magyar nyelvterületen itt vált a legelterjedtebbé, legdivatosabbá, de eltáncolásának kizárólagos alkalma a búcsú volt. Az azt megelőző hetekben a legények „céhekbe” szerveződve készültek fel a „karéj” előadására. A verbunk általános tánckezdő és bemutató jellege mellett a dus a legényszervezetek reprezentatív tánca is, és minthogy legtöbbször nem volt a táncrend része, a zenészek csak megrendelésre, külön fizetség ellenében játszották.

      Azok számára, akiket bővebben érdekel a magyar néptánckultúra, ajánljuk a Magyar néprajz nyolckötetes kézikönyv megfelelő fejezetét, amely elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban is ezen a hivatkozáson.

      (Fotó: OSZK)
    • Zenei könyvek és kották a Magyar Elektronikus Könyvtárban
      A Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteménye zenei témájú könyveket és kottákat is szép számmal tartalmaz. Összeállítottunk egy részletes tartalomjegyzéket, hogy képet adjunk a kínálatról és segítsük az eligazodást. A könyveket bárki ingyen olvashatja, letöltheti.

      Középkori kotta részlet illusztrációja
      A Magyar Elektronikus Könyvtár az 1990-es évek közepe óta gyűjti és teszi elérhetővé elsősorban magyar nyelvű könyvek teljes szövegét. Az eltelt évek alatt a MEK a magyar internet egyik legnépszerűbb és legnagyobb szövegarchívumává vált: jelenleg közel 20 000 szép- és szakirodalmi könyvet és egyéb dokumentumot tartalmaz.
      A MEK nyitóoldalán (jobb oldalt) lehetőségünk van szerző, cím, tárgyszó alapján keresni, vagy akár végrehajthatunk keresést az összes könyv teljes szövegében is. Segít az eligazodásban a tartalmi kategóriák rendszere (bal oldalt). Ha valakit a zene szakterülete érdekel, kattintson a „Humán területek, kultúra” főkategóriára, így juthat el az „Ének, zene” kategóriához, mely jelenleg 212 dokumentumot tartalmaz. Kevesen tudják, hogy nemcsak zenei szakkönyvek, hanem kották is vannak e dokumentumok között.
      Mivel a honlap eredeti kategóriarendszere csak nagy vonalakban tájékoztat a könyvekről és kottákról, összeállítottuk a MEK zenei anyagának részletes, röntgenképszerű tartalomjegyzékét. A teljességre törekvő jegyzék célja, hogy segítsen megállapítani: egy adott témáról vagy személyről van-e szakirodalom a MEK gyűjteményében, és ha igen, mennyire széles a kínálat.
      Jegyzékünk egy témamutatóból és egy részletes listából áll. Ha a témakörmutatóban egy bizonyos témakörre vagy névre kattintunk, automatikusan a részletes lista megfelelő részéhez jutunk. Egy-egy könyv vagy kotta linkjére kattintva rögtön megnyithatjuk, olvashatjuk is azt a MEK oldalán.
      Kedvcsinálónak kiemelnénk néhány könyvet a 200 közül, amit különösen érdekesnek, fontosnak tartunk, és amelyről talán nem is gondolnánk, hogy online is olvasható. Íme szubjektív toplistánk:

      Bartók Béla: Önéletrajz – Írások a zenéről
      Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai, Tanulmányok
      Várnai Péter: Beszélgetések Ligeti Györggyel
      Koppány Zsolt: Volt egyszer egy Kocsis Zoltán – Hosszú évtized egy géniusz közelében
      Fodor Géza: A Mozart-opera világképe
      Zenei hálózatok – Zene, műfajok és közösségek az online hálózatok és az átalakuló zeneipar korában
      Jeszenszky Iván: Az igazi Callas – Monodráma
      Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje

      Tartalmas időtöltést, jó olvasást, búvárkodást kívánunk!

      (Fotó: Magyar Elektronikus Könyvtár)
    • Barangolás a Vészhelyzeti Könyvtárban
      Világszerte zárva vannak a könyvtárak, ezért Emergency Library (Vészhelyzeti Könyvtár) néven szabadon kölcsönözhetővé tette 1,4 milliós digitalizált könyvállományát az amerikai Internet Archive (Internetarchívum). A zenei tartalmakra koncentrálva bemutatjuk az archívum használatát.

      Ismertetőnkben a következő kérdésekre igyekszünk válaszolni:
      • Mi az Internet Archive?
      • Hogyan tájékozódhatunk benne?
      • Hogyan olvashatjuk vagy kölcsönözhetjük a könyveket?
      • Hogyan hallgathatunk meg zenéket, hanganyagokat?

      Mi az Internet Archive?
      Az Internet ArchiveInternetarchívum (IA) – egy amerikai székhelyű non-profit digitális könyvtár, melynek fő célja, hogy kutatóknak, tudósoknak, diákoknak hozzáférést biztosítson digitális és digitalizált tartalmakhoz. 1996-os alapítása óta az IA közhasznú szervezetként működik, elsősorban adományokból tartja fenn magát.
      Az IA számos projektje közül a legrégebben működő és legismertebb az internetoldalak archiválása. Az archívum Wayback Machine nevű weboldalkeresőjével jelenleg 424 milliárd (!) archivált internetoldalt érhetünk el, köztük akár 10-15 éve megszűnteket is, melyeket a Google vagy más hagyományos keresők nem találnak meg. A 2000-es évek óta egyre inkább bővülnek az IA egyéb tartalmai is, köztük a könyveket, hang- és videóanyagokat tartalmazó gyűjtemények.
      Az IA-ban alapvetően kétféleképpen tájékozódhatunk: tematikus gyűjtemények, illetve dokumentumtípusok szerint. A gyűjteményeket és algyűjteményeket a főoldalon megjelenő szürke téglalapok jelölik, a dokumentumtípusok menüjét a főoldal legfelső, fekete sávjában találjuk.

      Tájékozódás gyűjtemények szerint

      Internet Archive nyitóoldala
      Könyvtárak gyűjteményei
      Az IA nyitóoldalán megjelenő ikonok (szürke téglalapok) a főbb gyűjteményrészek között igazítanak el: választhatunk például az amerikai, kanadai, európai könyvtárak dokumentumai, közösségek és internetes kiadók zenei anyagai, folyóiratok, videó-, fotógyűjtemények közül.

      A fő gyűjteményrészek algyűjteményekre oszlanak, így néhány kattintással eljuthatunk a nyitóoldalról mondjuk a Bostoni Közkönyvtár Daniel Defoe-gyűjteményéig, vagy éppen a Skót Nemzeti Könyvtár zenei témájú könyveiig (European Libraries –> National Library of Scotland –>Music at the NLS). Az algyűjteményeken belül a digitalizált dokumentumok címlapját látjuk, ezekre kattintva közvetlenül elérhetjük őket.


      A gyűjteményekben és algyűjteményekben a képernyő bal oldalán látható szempontok szerint lehet keresni, válogatni. Kereshetünk kulcsszóra és/vagy szelektálhatunk dokumentumtípus (szöveg, kép, hangdokumentum stb.), a megjelenés éve, témakör, gyűjtemény és nyelv szerint. Például a European Libraries (Európai könyvtárak) főgyűjteményen belül választhatjuk a zene (music) témát, majd a francia nyelvű dokumentumokat, így 58 találatot kapunk. Természetesen rengeteg variáció adódik, érdemes intuitív módon kísérletezni a keresési, szűkítési lehetőségekkel. A Skót Nemzeti Könyvtár zenei témájú könyvei az IA gyűjteményében
      A Skót Nemzeti Könyvtár zenei témájú könyvei az IA gyűjteményében


      Tájékozódás a főbb dokumentumtípusok szerint

      Találatok a Liszt keresőszóra






      Találatok a Liszt keresőszóra
      Az IA nyitóoldalán a felső fekete sávban megjelenő menüsor a főbb dokumentumtípusokat mutatja: Weboldalak, Könyvek, Video, Audio, Szoftver, Képek. A Books (Könyvek) feliratra kattintva előjön egy almenüsor, ekkor érdemes az All Books (Összes könyv) almenüpontra kattintani. Így a könyvek főoldalára jutunk, ahonnan mintegy 4,3 millió könyv érhető el. A keresés, a találatok szűkítése a bal oldali oszlopban megadott szempontok szerint lehetséges. A Liszt keresőszóra például 418 találatot kapunk.

      A könyvek nagyobb része – amelyek alatt narancssárga könyvikont látunk – azonnal olvasható. Egy másik részük – amelyek alatt Borrow (Kölcsönzés) felirat látszik – regisztráció után ingyenesen kölcsönözhető.

      Hogyan olvashatjuk vagy kölcsönözhetjük a könyveket?

      Bármely narancssárga ikonos könyv borítójára vagy címlapjára kattintva megnyílik az olvasóablak, ahol a könyvet beszkennelt formában azonnal olvashatjuk, és lapozgathatunk benne. A könyv szövegében bármely szóra kereshetünk, a találatokat kis kék ikonok fogják jelezni az alsó oldalszám-egyenesen. A kék ikonokra kattintva automatikusan a találathoz (a keresett szó adott előfordulásához) lapoz a rendszer.

      A Borrow (Kölcsönzés) felirattal ellátott mintegy 1,4 millió könyvet beszkennelt formában elektronikusan kölcsönözhetjük – két hétre. A kölcsönzéshez szükség lesz regisztrációra (jobbra fent Sign In menüpont, majd Sign Up link), ennek során email-címet és jelszót kell megadni. A kölcsönzéskor nem magát a beszkennelt dokumentumot, hanem egy ACSM-fájlt fogunk letölteni, amely két hét után automatikusan működésképtelen lesz. Az ACSM-fájlra kattintva tudjuk olvasni a kölcsönzött könyvet, de csak akkor, ha van az okoseszközünkön vagy számítógépünkön Adobe Digital Editions szoftver. Ha nincs, akkor ingyenesen letölthetjük és installálhatjuk a programot erről az oldalról. La Musique című kiadvány belső borítója
      Az olvasóablakban lapozhatunk, kereshetünk
      a könyvekben
      Az Internet Archive tehát részben hagyományos kölcsönkönyvtárként működik azzal a különbséggel, hogy a rendelkezésére álló nyomtatott könyveket beszkennelve kölcsönzi. A CDL (kontrollált digitális kölcsönzés) eljárásrendje szerint mindig csak annyi digitális másolat kölcsönözhető egyszerre, ahány nyomtatott példányban megvan a dokumentum az IA raktárában. A népszerűbb könyvek esetében gyakran várólisták alakultak ki, az IA azonban nemrég bejelentette, hogy a világjárvány ideje alatt, egyelőre június 30-ig eltekint a példányszám-korlátozástól, és kölcsönözhető állományát Vészhelyzeti Könyvtárrá nyilvánítja. Ez azt jelenti, hogy közel másfél millió, jórészt angol nyelvű könyv most jóval szélesebb körben, egyszerűbben kölcsönözhető digitálisan – akár Magyarországról is. A korábban azonnal olvasható, beszkennelt állomány továbbra is ugyanúgy elérhető, mint eddig.

      Hogyan hallgathatunk meg zenéket, hanganyagokat?
      Zenei felvételek a Netlabels gyűjteményben





      Zenei felvételek a Netlabels gyűjteményben
      Az IA nyitóoldalának menüjében az Audio feliratra kattintva előjön egy almenü, ekkor érdemes az All Audio (Összes audio) almenüpontra kattintani. Így jutunk a CDL, ahol több mint 10 milló hangdokumentum, zenei felvétel között kereshetünk vagy böngészhetünk. Az anyagok egy részébe csak belehallgathatunk, másokat különféle formátumokban (tömörített OGG vagy MP3, illetve veszteségmentes FLAC) le is tölthetünk. Számos könyvtár tette elérhetővé például digitalizált gramofonlemez-gyűjteményét, érdemes kutakodni akár itt, itt vagy itt.
      Kortárs komoly- és könnyűzenei felvételek is meghallgathatók és letölthetők például a Netlabels gyűjteményből, amely „virtuális lemezcégek” szabad felhasználású (Creative Commons) anyagait tartalmazza. A Netlabels anyagai között kincseket találhatnak azok, akik szeretik a különféle kísérleti, elektronikus és ambient műfajokat.

      (Fotók: Internet Archive)
    • Virtuális kiállítások – fókuszban a zene
      A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) nemcsak digitalizált kulturális javak adatbázisa, hanem virtuális kiállítások gyűjteménye is. Az archívum zenei témájú online tárlatait ajánljuk.

      A MaNDA adatbázisa hazai múzeumok, könyvtárak, levéltárak, kulturális és oktatási intézmények digitalizált kulturális javait adja közre és teszi kereshetővé. A több mint 640 ezer dokumentumot tartalmazó anyagból a szerkesztők számos virtuális kiállítást hoztak létre. E kiállítások azért is érdekesek, mert új kontextusba helyeznek kulturális tartalmakat, melyek fizikai vagy más tulajdonságaik miatt valószínűleg sosem kerülnének egymás mellé egy valóságos kiállítótérben. Összegyűjtöttük és ajánljuk az archívum legérdekesebb zenei témájú online tárlatait. (A kiállítások a címre kattintva érhetők el.)

      A német tiszt, a jazzénekesnő és a New York Hotel
      A fotók, videofelvételek egy olyan filmbe illő történet köré szövődnek, amely a történelem és az egyéni sors metszéspontjából indul. Megtudhatjuk, hogyan ismerkedett meg 1944-ben Leonhard Scheller német tiszt és Fényes Kató, a népszerű jazzénekesnő a New York Kávéházban, hogyan álltak helyt az emberpróbáló időkben és hogyan alakult életük a háború után.

      New York Hotel belső tere régen

      A kiállítás fotók és más dokumentumok segítségével idézi fel a kapolcsi Művészetek Völgye fesztivál kezdeti éveit és fejlődését. Kiderül, mi volt a szerepe a fesztivál létrejöttében Márta István zeneszerzőnek és a kapolcsi patak elapadásának.

      Művészetek Völgye életkép
      Mire vigad a magyar? – Zenetörténeti zanza
      Hogyan vigadtunk az elmúlt évszázadokban olykor örömben, olykor bánatban? A kiállítás végigkalauzol a magyar nóta és a cigányzene édesbús történetén a 18. századtól napjainkig. Megtudhatjuk, hogyan vált szórakoztató műfajjá a nóta. A kiállítás angol nyelven / Hungarian razzle music history

      További zenei témájú összeállítások
      Hova járt a XIX. század embere szórakozni, koncertet hallgatni? Pesten a már 1833 óta működő Redoute-ba, a Pesti Vigadó elődjébe, de Budán sokáig nem működött hasonló intézmény. Az összeállítás a Budai Vigadó történetét ismerteti.

      „Hogyan éltek, hogyan szórakoztak és művelődtek szüleink, nagyszüleink? – erről is mesélhetnek az apró (és kevésbé apró) nyomtatványok. Remek forrásul szolgálhatnak a könnyűzene kutatóinak is: kiderül belőlük, hogy mikor, hol, mely divatok hódítottak az országban.”

      Kovács Kati és Mészáros Márta flyer
      (Fotók: MaNDA)

    • Vox Luminis – Illés Szabolcs ajánlásával
      Sorozatunkban a Zenei Gyűjteménnyel kapcsolatban álló előadóművészek ajánlanak remek felvételeket, koncerteket. Illés Szabolcs barokkhegedűs Johann Joseph Fux Requiemjét választotta a Vox Luminis énekegyüttes korhű előadásában.

      Illés Szabolcs barokkhegedűs portréja két hegedűvel
      Illés Szabolcs barokkhegedűssel többször találkozhattak már az érdeklődők könyvtárunkban tartott koncertjein és régizenéről szóló előadásain. A Sigiswald Kuijken-iskola egyetlen hazai képviselőjével korábban interjút készítettünk, most pedig arra kértük, ajánljon nekünk egy online megtekinthető koncertet. Választása a késő barokk osztrák komponista, Johann Joseph Fux Requiemjére esett a belga Vox Luminis énekegyüttes és a Scorpio Collective előadásában. A Vox Luminis Illés Szabolcs véleménye szerint az egyik legjobb mai régizenei énekegyüttes (nem mellesleg két kint élő magyar taggal). Szinte minden szakmai díjat megnyertek felvételeikkel a közelmúltban, és élőben is mindig remek élményt nyújtanak.
      Az együttes repertoárján főként 16-18. századi angol, német és itáliai művek szerepelnek. Több mint egy tucat albumuk jelent meg régizenére szakosodott kiadóknál (Alpha, Ricercar). A koncertvideón a nagyszerű énekesek mellett kiváló hangszeres zenészek – a szintén belga Scorpio Collective tagjai – működnek közre. Érdekes megfigyelni a barokk harsonát és a cinket. Ez utóbbi ritka instrumentum fából vagy csontból készül, tölcséres fúvókája miatt mégis rézfúvós hangszernek tekinthető.

      Idekívánkozik néhány szó a zeneszerzőről is. Johann Joseph Fux (1660 – 1741) élete java részét a bécsi császári udvar szolgálatában töltötte. Noha egyszerű falusi családból származott, kiemelkedő tehetsége az udvarba emelte, miután a grazi, majd az ingolstadti egyetemen zenét, logikát, jogot tanult. Művei felkeltették I. Lipót császár figyelmét, aki – egy anekdota szerint – előadatta Fux egyik miséjét. Az udvar itáliai zenészei fanyalogtak, mire Lipót a következő Fux-misét már úgy játszatta el, mint ismeretlen itáliai szerző munkáját, a mű ekkor persze osztatlan sikert aratott.
      A későbbi évtizedekben Fux számos operát, zenekari darabot, triószonátát írt. Egyházi kompozíciói közül kiemelkedik Requiemje – közkeletű nevén Kaiserrequiem -, a 18. század első felének egyik legjelentősebb gyászmiséje. Elsőként 1720-ban Eleonóra császárné (I. Lipót özvegye) temetésén hangzott el, majd 1729 és 1743 között még legalább kilenc alkalommal adták elő. A szerző későbarokk stílusának reprezentatív darabja, ötszólamú vegyeskarra, két cinkre, két harsonára, vonósokra és kontinuóra íródott.
      Ha már Fuxról van szó, nem hagyhatjuk említés nélkül 1725-ben megjelent híres zeneszerzés-tankönyvét, a Gradus ad Parnassumot (A Parnasszus lépcsője). Komponisták generációi tanultak belőle, köztük a fiatal Joseph Haydn. A könyv első része a hangközök matematikai elemzésével, a második rész az ellenpontozás gyakorlati szabályaival foglalkozik.

      (Fotó: Illész Szabolcs)
    • A Central European String Quartet kedvenc felvételei
      Bár az élő zene varázsát nehéz pótolni, szebbnél szebb koncertek közül válogathatunk az online térben is. Új sorozatunkban a Zenei Gyűjteménnyel kapcsolatban álló előadóművészek ajánlanak kiváló felvételeket. Miranda Liu és a Central European String Quartet tagjai egy-egy Brahms-, Schubert-, Beethoven- és Rodrigo-zeneművet választottak.
      Miranda Liu és a Central European String Quartet tagjai
      A Central European String Quartet fiatal, virtuóz zenészekből álló együttes, amelyet innovatív projektek, izgalmas műsorok jellemeznek. A Zenei Gyűjteményben legutóbb emlékezetes koncertsorozat keretében állították párhuzamba Bartók és Debussy munkásságát, kamaraműveit. Miranda Liu (hegedű), Soós Máté (hegedű), Máté Győző (brácsa) és Szabó Judit (cselló) ajánlja most néhány kedvenc felvételét. Mind a darabokat, mind az előadókat a művészek választották – mi néhány kiegészítő információval igyekszünk kedvet csinálni megtekintésükhöz.
      A négy éve elhunyt osztrák karmester, Nikolaus Harnoncourt a historikus előadásmód egyik apostolaként lett világhírű. Pályáját az 1950-es években a barokk zene korhű értelmezésével kezdte, később folyamatosan szélesítette repertoárját. A bécsi klasszika mesterei (Haydn, Mozart, Beethoven) mellett nyitott a romantika felé is: az 1990-es években mind a négy Brahms-szimfóniát fölvette a Berlini Filharmonikusokkal. Érdekes megfigyelni, hogy a régizenével kapcsolatos mélyreható tudása hogyan befolyásolja Brahms-interpretációját.
      Schubert 1828-ban írt darabja a vonós kamarazene irodalmának egyik legszebb alkotása, amelyben a kettőzött csellószólam teremt hangzásbeli és szellemi mélységet. Benjamin Britten az 1960-as években így írt: „a zenetörténet leggazdagabb és legtermékenyebb másfél éve az volt, amelyben Franz Schubert megírta a Téli utazást, a C-dúr szimfóniát, utolsó három zongoraszonátáját és a C-dúr vonósötöst…”. Az előadókat bizonyára nem kell külön bemutatni: Pablo Casals minden idők egyik legnagyobb csellistája volt, a Végh Sándor vezette Végh Quartet pedig elsősorban Beethoven és Bartók vonósnégyeseinek tolmácsolásával lett világhírű. A felvétel 1961-ben készült a Prades-i fesztiválon.
      A régi felvételek mellett itt egy egészen friss, amely 2019-ben jelent meg a Sony kiadásában. Az album gerincét Beethoven hegedűversenye adja, amelyet lenyűgöző virtuozitással és humánummal tolmácsol Leonidas Kavakos – egyszerre hegedűs szólistaként és a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara karmestereként. A görög művész napjaink egyik legismertebb, legkeresettebb hegedűse. Hangszere 2017 óta az 1734-ből származó “Willemotte” Stradivarius.
      A Concierto de Aranjuez a XX. század legnépszerűbb zenei alkotásai közé tartozik. 1939-ben írta Joaquín Rodrigo spanyol komponista, akit az aranjuezi spanyol királyi kastély épülete és kertje ihletett meg. Az eredetileg gitárversenyként komponált, színpompás, fantáziadús mű átiratát Naoko Yoshino, Londonban született japán hárfaművész és az Orchestre d’Auvergne kamarazenekar adja elő.

      (Fotó: Miranda Liu)
    • Abszolút a zenéről – Murakami és Ozawa beszélget
      Murakami Haruki nemcsak világsztár japán író, hanem a zene „profi amatőrje” is. Profi, mert a koncertjárással és lemezgyűjtéssel eltöltött évtizedek felfokozott zenei érzékenységgel pallérozták ki, és amatőr, mert a szó eredeti értelmében a zene szeretője, nem pedig hivatásszerű teremtője. A japán karmester legendával, Seiji Ozawával 2010-11-ben folytatott beszélgetései éppen e paradox helyzet miatt annyira lebilincselők.

      Murakami Haruki Absolutely on Music című könyv borítójaMurakami a szakmán kívüliek őszinte kíváncsiságával kérdez – helyettünk, a könyvet olvasók helyett is –, de egyenrangú szellemi partnerként gyakran a véleményét is kifejti Ozawának, aki egy teljes életpályát töltött a karmesteri pulpituson. A szabad folyású, barátságos társalgás kiindulópontja többnyire egy-egy hangfelvétel, amit a két művész együtt hallgat, s közben szóba jön minden, ami a zene kapcsán eszükbe jut: interpretációs és technikai kérdések, a zenekari hangzás megformálásának titkai, zeneszerzők, kollégák, mulatságos és tanulságos emlékek. Kendőzetlen nyíltsággal kerül terítékre Bernstein és Gould, Bartók és Mahler, opera és jazz, a Bostoni Szimfonikusok és a Saito Kinen Zenekar. Mindeközben apró mozaikokból összeáll a világ egyik legnagyobb ma élő karmesterének pályája és arcképe. Bár a szöveg a zenék nélkül is fogyasztható, jó ötlet a könyvet olvasva meghallgatni a szóban forgó felvételeket valamelyik streaming szolgáltatás vagy Murakami weboldala segítségével. A könyv azokon a pontokon válik különösen izgalmassá, ahol az író játékba hozza művészi tapasztalatait, és párhuzamot keres az írás és a zene, a szövegértés és a kottaolvasás között. Murakami csodálattal adózik Ozawa előtt, amiért képes átlátni és értelmezni egy bonyolult partitúrát, de világossá teszi azt is, hogy többé-kevésbé minden regény zenei módon szerveződik és interpretálódik. Ha pedig egy szövegnek nincs zenei ritmusa, akkor szinte olvashatatlan és unalmas, mint egy használati utasítás. Murakami és Ozawa beszélgetése viszont garantáltan nem unalmas, sőt kifejezetten szórakoztató. Nemcsak a két mester rajongóinak ajánljuk, hanem mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik a komolyzenei élet jelene és elmúlt fél évszázada iránt. Az eredetileg 2011-ben japánul megjelent könyv magyar kiadása még várat magára, addig is a néhány éve megjelent angol fordítás pótolja a hiányt. A beszélt nyelv viszonylagos egyszerűsége miatt belevághatnak az olvasásba akár haladó nyelvtanulók is.

      (Fotó: FSZEK)

    • Új ECM jazzalbumok érkeztek

      Izgalmas jazz-CD-k érkeztek könyvtárunkba az ECM kiadótól. Anuar Brahem, Tomasz Stańko, Craig Taborn és Avishai Cohen albumai már kölcsönözhetők. Nézzenek szét újdonsággalériánkban!

      Anuer Brahem Le Voyage de Sahar című albumának borítója
      A Blue Maquam a 2017-es év egyik szenzációszámba menő jazzalbuma volt, amelyen a tunéziai oud-játékos, Anuar Brahem olyan világsztárokkal működött együtt, mint Dave Holland, Jack DeJohnette és Django Bates. A tradicionális arab makám zene és a kortárs jazz fúzióját élményszerűen prezentáló lemez világszerte kivívta a kritikusok elismerését és a közönség lelkesedését. Újdonságaink között szerepel Anuer Brahem korábbi, Le Voyage de Sahar című albuma is, amelyen az oud mellett zongora és harmonika idézi föl egy szaharai (zenei) utazás titokzatosan keleties hangulatát.

      A December Avenue a 2018-ban elhunyt világhírű lengyel freejazz-trombitás, Tomasz Stańko utolsó stúdiólemeze, amelyen hagyományos kvartett felállásban játszik kísérletezően újító zenét. Az albumot a lengyel író, Bruno Schulz munkássága ihlette, Stańko két számot is neki ajánlott.

      Craig Taborn ma az egyik legmegbecsültebb amerikai jazz-zongorista, akinek 2017-ben megjelent Daylight Ghosts című kvartett-albuma az Irish Times kritikusa szerint „eklektikus és epizodikus, mint egy óvatosan felkavaró művészfilm, benne izzik az invenció tüze, mégis olyan nyelven szól, amit Taborn elődei is megértettek volna”.

      Avishai Cohen neve ismerősen csenghet a jazz kedvelői számára, de nem árt tudni, hogy két különböző izraeli származású muzsikusról van szó, akiket véletlenül ugyanúgy hívnak. Egyikük bőgős és énekes, másikuk, a talán kevésbé ismert, trombitás. Gyűjteményünkbe utóbbitól érkezett három album is. Különösen ajánljuk közülük az Into the Silence címűt, Cohen debütáló ECM-lemezét, amely elégikus, tűnődő hangon állít emléket a trombitás elhunyt édesapjának.

      Avishai Cohen Into the Silence című album borítója(Fotók: FSZEK)

    • Könyvújdonságaink
      Nagyszerű zenei témájú könyvekkel gyarapodott gyűjteményünk. Beethoven levelezésének új német nyelvű kiadásától a magyar rocktörténetig és szépséges gyermekalbumokig igazán széles a skála. Az alábbi listán szereplő könyvek már kölcsönözhetők könyvtárunkból.

      Komolyzene
      • 1956 és a zenei élet – Előzmények, történések, következmények (2019)
      • Beethoven: Briefwechsel – gesamtausgabe – G. Henle, München [1996-1998] (7 kötet, új kiadás, német nyelvű)
      • The Classical Music Industry (2018, angol nyelvű)
      • Ittzésné Kövendi Kata: In the Footsteps of Zoltán Kodály in Budapest (2017, angol nyelvű)
      • Hastings, Stephen : The Björling Sound – A Recorded Legacy (2012, angol nyelvű)
      • Juhász Előd: Élmények világszerte zeneközelben (2019)
      • Ozawa, Seiji – Murakami Haruki: Absolutely on music – conversations (2017, angol nyelvű)
      • Pärt, Arvo: Válogatott beszélgetések és írások (2019)
      • Rásonyi Leila: Hivatásom prizmája – életutam (2019)
      • Rutter Paul: The Music Industry Handbook (2016, angol nyelvű)
      • Tallián Marianne: Bolygó hollandi (2019)
      • Wolff, Christoph: Mozarts Requiem – geschichte, musik, dokumente : mit studienpartitur (2019, német nyelvű)
      • Virginia Zeani. Talento e bellezza. Dialogo con Sever Voinescu (2015, olasz nyelvű)
      Beethoven Briefwechsel című könyv borítója

      Könnyűzene, jazz, filmzene
      • 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz (2008)
      • Csatári Bence: Jampecek a pagodában – A Magyar Rádió könnyűzenei politikája a Kádár-rendszerben (2015)
      • Froese, Edgar: Tangerine Dream – force majeure : Autobiography (2017, angol nyelvű)
      • Jávorszky Béla Szilárd: A magyarock története 1-2 (2019)
      • Music, collective memory, trauma, and nostalgia in European cinema after the second world war (2020, angol nyelvű)
      • Richards, Keith: Élet – Aki túlélte a rock and rollt (2019)
      • Robecchi, Alessandro: Manu Chao – Zene és szabadság (2009)
      • Rockmúzeum – Magyar rockhírességek csarnoka : kiállítási katalógus (2016)
      • Rolling Stone interjúk (2009)
      • Simmons, Sylvie: I’m your man - Leonard Cohen élete (2019)
      • Szabados (2019)
      • Zoltán János: Vesztesnek születtünk – A Scampolo sztori (2004)
      303 magyar lemez amit hallanod kell mielőtt meghalsz című könyv borítója

      Népzene
      • Almási István: „Most jöttem Erdélyből…” – Írások a népzenéről és népdalkutatásról (2019)
      • Szerényi Béla: Bársony Mihály daloskönyv – Tiszaalpár népzenéje (2018)
      • Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor – Fejér megyei néptáncok (1983)
      • Szétriasztva – Beszélgetések a kilencvenegy éves Lükő Gáborral, ifjúkora dokumentumai között (2019)
      • Trefny, Maria-Theresia: Die harfe und die irische volksmusik (2015, német nyelvű)
      Tánc
      • Williams, Ann-Marie: Mondd el a tánc nyelvén (2019)
      Gyermekkönyv
      • Acsai Roland: Hunyadi László (2019)
      • Tallér Zsófia: Leánder és lenszirom – Családi mese-opera két részben (2015)
      • Szabó T. Anna: Téli rege (2017)
      • Volt egy fakatona – Válogatás 50 év gyerekdalaiból – Kaláka zenéskönyv (2019)
      (Fotók: FSZEK)
    • Arvo Pärt – Válogatott beszélgetések és írások
      A világ legtöbbet játszott kortárs zeneszerzőjéről, a 84 éves Arvo Pärtről jelentetett meg hiánypótló könyvet a Rózsavölgyi és Társa Kiadó. A kötet gerincét interjúk adják, melyek feltérképezik a komponista gondolkodásmódját és kalauzként szolgálnak műveihez.

       Arvo Pärt Válogatott beszélgetések és írások című könyv borítójaHa egy kortárs művész népszerű, az mindig egy kicsit gyanús is: vajon nem áldoz-e föl valamit műveinek eredetiségéből és mélységéből a befogadhatóság kedvéért. A világhírű észt zeneszerzővel, Arvo Pärttel kapcsolatban is olvastunk már arról, hogy „komoly szakmai körök” fenntartásokkal fogadják egyszerű, statikus, spirituális hangvételű zenéjét. A véleményspektrum másik szélén ott találjuk azokat a szintén komoly szakmai köröket, amelyek a teljes elismerés hangján építik a zeneszerző kultuszát. A világ nagy hangversenytermeiben jelentős előadóművészek tolmácsolják Pärt darabjait, hazájában zenei központot alapítottak életművének gondozására. Az Arvo Pärt – Válogatott beszélgetések és írások című kötetnek nem célja, hogy e vitában állást foglalva kritikai mérlegre tegye a zeneszerző életművét. Felvállal azonban egy másik fontos feladatot: megismertet Pärt személyiségével és gondolkodásmódjával a vele készített hosszabb-rövidebb interjúkon keresztül.

       Arvo Pärt díjátadónAz eredetileg 1978 és 2003 között megjelent beszélgetések közül terjedelme és empatikussága miatt is kiemelkedik az az interjú, amit Enzo Restagno olasz zenekritikus készített Pärttel és feleségével, Norával. Végigkísérhetjük ebben a zeneszerző pályáját a kezdeti modernista, dodekafon daraboktól az útkeresés nehéz évein keresztül a saját hang, a tintinnabuli szerkesztésmód megtalálásáig és azon túl napjainkig. Megtudhatjuk, hogy a középkori zene tanulmányozása hogyan vezette el Pärtet egyfajta „szakrális minimalizmushoz” (noha ő maga elutasítja ezt a kifejezést), amely az egyszerűségből igyekszik kikovácsolni mély, egyetemes tartalmakat. Különösen érdekesek azok a fejtegetések, amelyekben a zeneszerző – saját vokális műveivel kapcsolatban – a szavak, a szótagok és a zene viszonyára tér ki. A könyvet leginkább egyetlen hosszúra nyúlt ars poeticaként olvashatjuk, olyan őszinte vallomásként, amely hitelesíti Pärt művészetét. Annak is érdemes fellapozni a kötetet, aki egy-egy konkrét darab keletkezésével, értelmezési lehetőségeivel kapcsolatban keres fogódzót, ugyanis minden fontosabb Pärt-mű szóba kerül a beszélgetések során. Az életrajzi részletek sem hiányoznak. Plasztikusan kirajzolódik például, hogy a szovjet évtizedekben a hivatalos művészetpolitika mennyire nem tudta sem kiköpni, sem lenyelni Pärt dodekafon, majd későbbi minimalista törekvéseit. A könyvet Fülöp József tárgyilagos tanulmánya zárja, amely a zeneszerző életútját és pályaképét rajzolja meg.

      A kötetet néhány idézet kiemelésével is ajánljuk.
      „Egyszer Észtországban találkoztam egy utcaseprővel, akitől megkérdeztem, szerinte hogyan kellene zenét írni. Csodálkozva nézett rám. Lehet, hogy a zene szót sem hallotta meg, majd azt felelte: Minden hangot szeretni kell, minden egyes hangot. Milyen bölcs gondolat! De vajon honnan vette? Ebből az egyetlen találkozásból többet tanultam, mint a konzervatóriumban összesen.”

      „Mindaz, amit felfedezzük a világban, már itt van. Ezek örök érvényű törvények. Hirtelen felfedezzük, és felkiáltunk: Ó, hát így van! De mindig is így volt. Einstein előtt, Newton előtt, évezredek óta. A zenében is. Zene mindenütt van, aztán jön valaki, hallja, és lejegyzi. Így történik.”

      „A gregorián énekről csak egy könyvem volt, a Liber usualis, amit egy tallini templomban kaptam. Elkezdtem énekelni és játszani ezeket a dallamokat ugyanazzal az érzéssel, mint amikor vérátömlesztésnek vetjük alá magunkat. Szörnyen megerőltető munka volt, mert nem pusztán ismeretszerzésről szólt, hanem az alapjáig kellett megértenem ezt a zenét, a keletkezését, a korabeli embereket, akik énekelték, vagy amit életük során éreztek, vagy azt, ahogyan feljegyezték és évszázadok során áthagyományozták a zenéjüket, mígnem a mi zenénk eredetévé nem vált. Valahogyan sikerült kapcsolatba lépnem ezzel a zenével.”

      „Számos vokális darabomban megpróbáltam a nyelvből kiindulni. Meg akartam adni a lehetőséget a szónak, hogy válassza meg saját hangzását, rajzolja fel saját dallamvonalát.”

      „Az egyszerű és előítéletek nélküli zenehallgatás kultúrája és képessége a mai zene világában szinte kihunyt. A zenét a legkülönfélébb elvárások mentén hallgathatjuk. Egyaránt lehet benne sajátos interpretációt, technikai effektust és új zenei ötleteket keresni. Ezen elvárások mindegyike jogos, ugyanakkor képesnek kell lennünk arra is, hogy egyszerűen átadjuk magunkat a hangzásnak, ami különösen a muzsikusok számára okoz gyakran problémát. Azt hiszem, egyes zenészek ezért idegenkednek Arvo zenéjétől. Amikor találkoznak vele, intellektusuk és gondolkodásuk az első hangnál azt mondja: hiszen ezt már tudjuk! Hát valójában nem figyeltek rá jól! Pedig ennek a zenének éppen tanítania kellene a hallást, amennyiben bizalommal fordulnak feléje.”
      (Nora Pärt)

      (Fotók: FSZEK, wikimedia commons)
    • Komolyzenei CD-újdonságaink
      Csodálatos komolyzenei felvételekkel gyarapodott gyűjteményünk. A nemrég megjelent CD-ket olyan világsztár előadók fémjelzik, mint Jonas Kaufmann, Philippe Jaroussky, Piotr Anderszewski, Gautier Capuçon vagy Hilary Hahn.

      Az alábbi listán szereplő CD-k már kölcsönözhetők könyvtárunkból.

      Bach Sonatas 1,2 Partita 1 Hilary Hahn CD borítója
      • Anima Sacra, Sacred Baroque Arias – Orliński – Warner (2018)
      • An Italian Night – Kaufmann – Sony (2018)
      • Bach – Sonatas 1,2; Partita 1 – Hilary Hahn – Decca (2018)
      • Bach/Busoni, Liszt – Life – Igor Levit – Sony 2CD (2018)
      • Bartók – Violin Concertos 1 & 2 – Tetzlaff, Lintu – Ondine (2018)
      • Brahms – Cello Sonatas – Tharaud, Queyras – Warner (2017)
      • Chopin – David Fray – Warner (2017)
      • Dohnányi – Piano Works – Sofja Gülbadamova – Capriccio 2CD (2018)
      • Dvořák, Bartók, – Motherland – Jurowski, Parry – Warner 2CD (2018)
      • Jonas Kaufmann – L’opéra – Kaufmann – Sony (2017)
      • Massenet, Saint-Saëns, Dvořák – Intuition – Capuçon – Warner 2CD (2017)
      • Mendelssohn – Symphonies 1-5 – Nézet-Séguin – Deutsche Grammophon 3CD (2017)
      • Monteverdi – La Storia Di Orfeo – Fasoli, Baráth, Jaroussky – Warner (2017)
      • Mozart, Schumann – Fantaisies – Anderszewski – Warner 2CD (2017)
      • Mozart – Piano Concertos 25 & 27 – Anderszewski – Warner (2018)
      • Poulenc, C. Franck – Sonatas For Cello & Piano – Kadouch, Moreau – Warner 2CD (2017)
      • Butterworth, Weill, Mahler – Requiem The Pity Of War – Bostridge, Pappano – Warner (2018)
      • Shostakovich – Piano Concertos Nos. 1 & 2 – Giltburg, Petrenko – Naxos (2017)
      • Tchaikovsky – Symphony No. 6 Pathétique – Currentzis – Sony (2017)
      • Tchaikovsky, Glazunov – Trip To Russia – Daniel Müller-Schott – Orfeo (2018)
      • Verdi -The Verdi Album – Sonya Yoncheva – Sony (2018)
      Mendelssohn Symphonies 1-5 Nézet-Séguin CD borítója(Fotók: FSZEK)
    • Blue Note-klasszikusok érkeztek
      A jazz kedvelőinek valószínűleg nem kell különösebben bemutatni a Blue Note lemezkiadót. Egy rádióműsorban nemrég egy neves magyar jazz-zenész azt mondta, ő és muzsikus társai a 60-as 70-es években rendkívül egyszerűen gondolkodtak a lemezcégről: ami Blue Note, az csak jó lehet.

      Cohen CD borítóAz 1939-ben alapított amerikai kiadó azzal írta be a nevét a jazztörténelembe, hogy az 1950-es évek közepétől felkarolta a modern (hard bop) jazzstílus legnagyobbjait. Olyan fantasztikus zenészek albumait jelentette meg, mint Art Blakey, Horace Silver, Clifford Brown, Sonny Clark, Hank Mobley, Thelonious Monk, Cannonball Adderley, Miles Davis, John Coltrane. A 60 as-évek nagy Blue Note-albumain pedig olyan legendák játszanak, mint Wayne Shorter, Herbie Hancock, Grant Green, Kenny Burrell, Dexter Gordon, Freddie Hubbard, Lee Morgan. Támogatta a kiadó az avantgarde (free) jazzt is például Eric Dolphy és Ornette Coleman megjelentetésével. Nem túlzás azt állítani, hogy a Blue Note lemezei alapján nagyjából meg lehet írni a modern jazz történetét, nélkülük viszont biztosan nem. Akik azt firtatják, mi lehet(ett) a kiadó sikerének titka, azok általában három dolgot szoktak említeni. Az egyik, hogy számos lemezcéggel ellentétben a Blue Note nem fukarkodott a stúdióidővel, hagyta, hogy az előadók annyiszor rögzítsenek egy-egy számot, ahányszor szükségesnek érzik.

      Shorter CD borítóA másik sikertényező a legendás hangmérnök, Rudy von Gelder volt, aki különösen a fúvósók hangját tudta minden kollégájánal élethűbben lemezre varázsolni. A harmadik fontos dolog az albumborítók grafikai igényessége és sajátosan jellemző stílusa – ma is élményszámba megy kézbe venni őket. A könyvtárunkba most érkezett klasszikus Blue Note-albumok az RVG Edition sorozat tagjai. Maga Rudy van Gelder remasterelte őket saját eredeti mesterszalagjairól. A sorozat tagjai szándékosan másként szólnak, mint az eredeti lemezek: kiemeltebb magas hangokal és kicsit “monósabban”, szűkebb sztereó hangszínpaddal. Mindegyik album az 50-es 60-as években jelent meg először, és azóta rengeteg kiadást ért meg mind az LP-, mind a CD-korszakban. Megtekinthetők alábbi újdonsággalériánkban, és már kölcsönözhetők könyvtárunkból.

      (Fotók: FSZEK)
    • Callas-díszdoboz
      Maria Callas halálának 40. évfordulója alkalmából a Warner Classics lemezkiadó megjelentetett egy 42 CD-s, díszdobozos kiadványt a legendás operaénekesnő emlékére, mely mostantól a Zenei Gyűjtemény állományából is kölcsönözhető.

      Gluck ALCESTE című műve Callas előadásában CD borítóA remasterelt, újradigitalizált felvételek különlegessége, hogy Callas legtündöklőbb időszakaiból valók. E sorozatnak köszönhetően olyan alakításaiból is ízelítőt kaphatunk, melyek ritkább darabokban való fellépéseit örökítették meg (pl. Rossini: Armida, Donizetti: Polyutus, Spontini: A vesztaszűz).

      A Callas Live Remastered díszdobozban megtalálható előadások:

      Bellini: NORMA – V. Gui-dir. – London – 1952.

      Cherubini: MEDEA – L. Bernstein-dir. – Milano – 1953.

      Bellini: IL PIRATA – N. Rescigno-dir. – New York – 1959.

      Donizetti: ANNA BOLENA – G. Gavazzeni-dir. – Milano – 1957.

      Donizetti: POLIUTO – A. Votto-dir. – Milano – 1960.

      Donizetti: LUCIA DI LAMMERMOOR – H. von Karajan-dir. – Berlin – 1955.

      Gluck: IFIGENIA IN TAURIDE – N. Sanzogno-dir. – Milano – 1957.

      Gluck: ALCESTE – C. M. Giulini-dir. – Milano – 1954.

      Giordano: ANDREA CHENIER – A. Votto-dir. – Milano – 1955.

      Bellini: LA SONNAMBULA – L. Bernstein-dir. – Milano – 1955.

      Puccini: TOSCA – C. F. Cillario-dir. – London – 1964.

      Rossini: ARMIDA – T. Serafin-dir. – Firenze – 1952.

      Spontini: LA VESTALE – A. Votto-dir. – Milano – 1954.

      Verdi: RIGOLETTO – U. Mugnai-dir. – Mexico City – 1952.

      Verdi: I VESPRI SICILIANI – E. Kleiber-dir. – Firenze – 1951.

      Verdi: MACBETH – V. de Sabata-dir. – Milano – 1952.

      Verdi: LA TRAVIATA – F. Ghione-dir. – Lisboa – 1958.

      Verdi: NABUCCO – V. Gui-dir. – Napoli – 1949.

      Verdi: AIDA – O. de Fabritiis-dir. – Mexico City – 1951.

      Wagner: PARSIFAL – V. Gui-dir. – Roma – 1950.

      Maria Callas in Concert – Paris – 1958 / Hamburg – 1959 & 1962 / London – 1962 & 1964
    • Halper László: Zenészlegendák
      Ki volt az „évszázad hegedűse”, aki ámulatba ejtette Yehudi Menuhint és Pierre Boulezt? Kik voltak azok a gitárosok, akiket Django Reinhardt mindig szívesen meghallgatott Budapesten? És ki volt az a jazz-hegedűs, akit hiába hívott Duke Ellington és Oscar Peterson Amerikába, ő félt fölszállni a repülőre? Legendás magyar roma zenészeknek állít emléket Halper László lebilincselően olvasmányos könyve.

      Halper László Zenészlegendák című könyv borítójaA 20. század derekán élt hazai romazenészek, hangszeres virtuózok nevét ma már egyre inkább csak a szakmabeliek ismerik. Pedig többek között Banyák Kálmán, Bacsik Elek, Csányi Mátyás vagy a „Patkány” testvérek nem csupán itthoni viszonylatban voltak egészen kivételes művészek, hanem nemzetközi összehasonlításban is. Nem véletlen, hogy sokan közülük külföldön, világsztárok partnereként vagy a világ nagy zenekaraiban érvényesültek. Banyák Kálmán, a New York-i Filharmonikusok koncertmestere, „az évszázad hegedűse” például kortársai szerint Menuhinnal, Heifetz-cel azonos nívójú muzsikus volt, csak különc, kiszámíthatatlan egyénisége miatt nem lett hozzájuk hasonlóan világhírű. A Franciaországban legendássá vált Bacsik Eleket Dizzy Gillespie a világ legjobb gitárosának tartotta. A Horváth „Patkány” fivérekhez Django Reinhardt is följárt egy kis közös gitározásra, ha éppen Budapesten utazott keresztül. Halper László könyvének túlbecsülhetetlen értéke, hogy nem hagyja feledésbe merülni e nagy romazenész-generáció tagjait. A mára teljesen átalakult zenei kultúrából kikoptak azok a műfajok, zenehallgatási formák, amelyekben ezek a zenészek otthonosak voltak. Eltűnt az a generációkon át hagyományozódó muzsikus életforma is, amely a bohémságot és a versenyszellemet ötvözte a szigorú minőségigénnyel. A Zenészlegendák erről a néha kalandosnak tűnő zenei világról ad izgalmas képet a pályatársak, tanítványok, családtagok visszaemlékezésein keresztül. Olyan emberek szólalnak meg, akiket nagy veszteség lett volna nem megszólaltatni – elsődleges források, szem- és fültanúk. Bizalommal nyílnak meg Halper László előtt, aki maga is jazzgitáros, a romazenész-hagyomány örököse, és hosszú ideig elhivatott zenei értékmentést folytatott a Rádió C-ben. Kérdés persze, mennyire hihetünk a nyilatkozóknak, mennyi a visszaemlékezésekben a legenda és mennyi a valóság. Bizonyára előfordulnak túlzások, torzítások is, de érzésünk szerint ezek az emlékezés természetéből adódnak, nem a nagyotmondás szándékából, másrészt az elmondottak egy részét a korszakból ránk maradt lemezfelvételek is hitelesítik. Noha a könyv nem zenetörténeti tanulmánynak készült, zenészek történetein keresztül mégis elsődleges zenetörténeti forrás. Nem mellékesen szórakoztató, szinte letehetetlen olvasmány. Néha csak ámulunk a hihetetlen, mosolyogtató sztorik olvastán, néha nevetünk, máskor együttérzünk a könyv hőseivel. A visszaemlékezések mellett néhány olyan interjút is tartalmaz a kötet, amelyben azóta elhunyt muzsikusok (pl. Sívó József, Lakatos „Pecek” Géza, Lakatos „Ablakos” Dezső) emlékeznek vissza pályájuk állomásaira.

      Érdemes tudni, hogy a könyv folytatásaként már megjelent az újabb muzsikus-generációkat bemutató Zenészlegendák II, illetve Zenészlegendák III című kötet is.

      A könyvet néhány idézet segítségével is ajánljuk.
      „Banyák Kálmán Zathureczky-növendék volt a Zeneakadémián. Borzasztó tehetséges volt, ördögi technikával rendelkezett, és olyan tehetségnek mondták, amilyen minden évszázadban csak egyetlen egy születik. Nagyon komolytalanul vette a pályáját. Volt olyan, hogy kivitte a hegedűvonót, és eladta a Teleki-téren… sajnos amit nem ért el, az azért volt, mert kötözködött. És állandóan mást játszott, mint amit kellett….Baltimore-ban a zenekar karmestere többször szólt Kálmánnak, hogy írja ki a vonózást, de ezt ő sose tette meg. Egyszer, amikor a pali majd megpukkadt mérgében, azt mondta: „Nagyon nagy bajba fogsz kerülni, ha nem írod ki a vonózást. Ez a te dolgod.” Úgyhogy Banyák kiírta a vonósoknak a vonózást, persze direkt rosszul. Eljött a koncert estéje, és össze-vissza vonóztak. Amikor a fele fölfelé tolta a vonót, a másik fele lefelé húzta. Össze-vissza. Ahogy ránézett az ember a zenekarra, megdermedt.” (Havas György harmonikaművész)

      „Csányi Matyi beült a zenekarba, és már gitározott is velük. Mintha mindig is együtt muzsikáltak volna. Akkor mondta Fatty George, hogy Matyi tulajdonképpen nem gitáros, hanem hegedűs. Egy magyar, menekült hegedűs. – Igen? – mondta Duke Ellington -, akkor szóljanak neki, hogy hegedüljön valamit….Odavitték neki a hegedűt, akkor nagy nehezen felállt azzal a nagy gipsszel, és elkezdett hegedülni. Amikor meghallotta Ellington, leesett az álla. Még életében nem hallott ilyen stílust. Amit az hegedült, máshol nem létezett, annyira egyéni volt.” (Mágó Béla cimbalomművész)

      „(Koszta Lukácsnak) …teljesen eredeti, meleg harmóniavilága és dallamvilága volt. Koszta meg tudta azt csinálni, hogy elkezdett Joe Pass-stílusban játszani, és akkor órákig Joe Pass-t játszott. Ha George Benson-stílust akart játszani, akkor játszott George Bensont. Aztán elővette Kosztát, és fantasztikus volt…Nem voltak neki határai, sem műfaji értelemben, sem a hangszert tekintve.” (László Attila jazzgitáros)
      „Django Reinhardt Romániában élt, onnan származott. Onnan jött 1940-42-ben. Amikor itt volt Magyarországon, akkor jött hozzánk, vagy elment oda, ahol megtudta, hogy Patkányék játszanak. Ment rögtön, és összejöttek. Bátyáim így tanulták meg a Django Reinhardt-számokat, amiket később Django Grappellinek mutatott meg. Szóval örült, ha feljött hozzánk, és hallgathatta, hogy gitároznak a bátyáim.” (Horváth „Patkány” Dezső, jazzgitáros)

      (Fotó: FSZEK)
    • Ennio Morricone – In his Own Words
      Ki ne ismerné (vagy ismerné fel) A Jó, a Rossz és a Csúf sejtelmesen fülbemászó dallamát, Ennio Morricone zenéjét? Az olasz mester mesél életéről és munkásságáról könyvtárunk angol nyelvű könyvújdonságában.

      Ennio Morricone In his Own Words című könyv borítójaEnnio Morricone, a komponista neve összefonódott a westernfilm műfajával. A legendás mester, akit sokan a kortárs filmzeneszerzés legnagyobbjának tartanak, az elmúlt 60 évben újraalkotta mindazt, amit a mozi hangjáról gondolunk. Olyan híres filmek innovatív zenéje fűződik a nevéhez, mint a Volt egyszer egy Vadnyugat, A Jó, a Rossz és a Csúf, az Egy maréknyi dollárért, a Cinema Paradiso vagy az újabbak közül az Aljas nyolcas.
      Az Ennio Morricone – In his Own Words című beszélgetéskötet két zeneszerző, Morricone és Alessandro de Rosa többéves kapcsolatának, az életről, a zenéről formált gondolatainak, párbeszédének lenyomata. Az eredmény Morricone szerint „a kétség legcsekélyebb árnya nélkül a legjobb könyv, amit valaha írtak rólam. A legautentikusabb, legrészletesebb, a legigazabb.” A könyvben Morricone először enged mély bepillantást kreatív műhelyébe, kimerítően számot ad életéről tanulóéveitől kezdve az olyan rendezőkkel való műfajformáló együttműködésig, mint Leone, Bertolucci, Pasolini, De Palma, Polanski. Rávilágít arra a bonyolult kapcsolatra, ami a filmkép és a filmzene között áll fenn, beszámol abszolút zenei – azaz nem filmzenei – kísérleteiről is. A De Rosával való beszélgetések során nemcsak a komponálás problémái kerülnek szóba, hanem a szélesebb értelemben vett adaptálás témája, a művészi, emberi lét általános kérdései is – sok érdekes, személyes emlékkel fűszerezve.
      A kötetet Morricone szerzeményeinek műjegyzéke és alapos névmutató teszi jól használhatóvá. A könyv eredeti olasz kiadása 2016-ban jelent meg, az angol fordítás 2019-ben. Hiánypótló lenne a könyv magyar fordítása és megjelentetése. Addig is az angol kiadást ajánljuk, amely a napokban került könyvtárunk gyűjteményébe, és már kölcsönözhető.

      (Fotó: FSZEK)
    • Ujházy László: A hangfelvétel dicsérete

      Vannak zenebolondok és vannak hifi-őrültek, e két halmaz pedig néha metszi egymást. A hangfelvétel dicsérete című hiánypótló szakkönyv mindkét tábor tagjaihoz szól. Szerzője, Ujházy László, a magyar hangmérnökök doyenje november 8-án hunyt el. A hét könyve sorozat e heti írását az ő emlékének ajánljuk.

      Ujházy László A hangfelvétel dicsérete című könyv borítójaA 82 éves korában elhunyt szakember valószínűleg egyszerre volt zene- és hangtechnika-rajongó. Villamosmérnökből lett a Magyar Rádió hangmérnöke, klarinétosból a Camerata Hungarica régizenei együttes blockflötése. Alapító tagja volt a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak, generációkat oktatott hangkultúrára a Szent István Konziban, a Zeneakadémián és másutt. 2014-ben megjelent könyve szakmai tapasztalatainak összegzése is, ezért „kötelező olvasmány” mindenki számára, akit egy kicsit is érdekel a hangrögzítés esztétikája és technológiája. A könyv olyan kérdéseket érint, mint a hangfelvételek teremérzete, sztereó hatása, hangzásegyensúlya és dinamikája, hangtisztasága, szubjektív összhatása. A térhatású hangtechnika témakörében sorra veszi a különféle sztereó, Dolby sztereó és többcsatornás rendszereket. Valószínűleg senkit nem hagy hidegen az Analóg vagy digitális? című fejezet, melyben a szerző igyekszik elfogulatlanul ismertetni mindkét technológia előnyeit és hátrányait. Külön kiemelendő a könyvet záró rész, melyben kereskedelmi forgalomban beszerezhető felvételek hangzásesztétikáját elemzi Ujházy László.

      A könyvet néhány idézet kiemelésével is ajánljuk.

      „A zeneszerető hallgatók között is kevesen vannak, akik nem csupán a zenét, hanem akusztikai tálalását is értő módon befogadják és örömüket lelik a szép hangzásban…Tanári munkám során ˗ a középiskolától a felsőoktatásig ˗ ezért törekedtem arra, hogy bemutassam a „hangfelvétel művészetét”, ennek jegyében szólalok meg hetente a Bartók Rádióban a már több évtizedes múltra visszatekintő lemezkritikai műsorban is.”

      „Fejhallgatóval elméletileg csak olyan felvételt szabadna hallgatni, amely már eleve fejhallgatós meghallgatás céljaira készült, s ennek felvételi eszköze a műfejes mikrofon. Ilyen felvételek azonban napjainkban már ritkán készülnek.”

      „A hangszórók impulzusátviteli tulajdonságai, vagyis hogy egy igen gyors, „meredek” jelre hogyan reagálnak, rendkívül fontosak, sőt egyes vélemények szerint még a frekvenciamenetnél is fontosabbak. Csakhogy míg a frekvenciamenetet a prospektusok közlik, addig az impulzusátvitelre vonatkozóan ritkán közölnek adatokat…Egy neves hangszórókonstruktőr azt nyilatkozta, „saját lelki nyugalmunk érdekében jobb, ha ezt a tulajdonságot nem is vizsgáljuk”.

      „A hangfelvételnek nem a hangversenyélményt kell megcéloznia, hanem a rendező és a hangmérnök művészi újjáteremtése nyomán a hangverseny helyett másfajta élményben kell részesítenie a hallgatót. Ezt az újjáteremtést a mű és az előadás iránti legnagyobb alázattal szabad végrehajtani.”

      „Debussy: Ünnepek (Claudio Abbado, Deutsche Grammophone 2001) Színes, ünnepi forgatagot hallunk, mely egyszerre váratlanul elhallgat, nagyon távolról egy másik csoport „tűnik fel”, amely lassan beközelítve beleolvad a forgatagba, majd az egész ˗ szinte mint egy látomás ˗ eltávolodik, a tételt lezáró cintányérütés már alig érzékelhetően olvad bele a végtelenbe. Így leírva nagyon egyszerűnek tűnik, ám a felvétel hatása lenyűgöző.”

      (Fotó: FSZEK)

    • Új Coltrane-album került elő
      Szenzációszámba megy John Coltrane klasszikus kvartettjének 1964-ben rögzített albuma, amit több mint fél évszázados lappangás után most szeptemberben adott ki az Impulse! kiadó Blue World címen. E különleges felfedezés mellett számos figyelemre méltó jazz-CD érkezett könyvtárunkba. Megtekinthetők fotógalériánkban, és persze kölcsönözhetők is.

      Coltrane CD borítóA John Coltrane Quartet Both Directions at Once című „elveszett albumának” tavalyi megjelentetése után újabb meglepetéssel rukkolt elő most szeptemberben az Impulse! jazzkiadó. A most Blue World címen kiadott anyagot eredetileg 1964-ben rögzítették filmzeneként Rudy von Gelder stúdiójában. A felvétel azért is érdekes, mert a kvartett a Crescent és az A Love Supreme albumok közötti állapotában olyan régebbi számokat játszik (Naima, Village Blues, Traneing In), melyeket akkor már koncerteken nem adott elő. A zenészek ezért bizonyos érettséggel tekintenek vissza saját korábbi munkásságukra. A címnek megfelelően hangulatában bluesos, meditatív jazzre számítson, aki kikölcsönzi könyvtárunkból a korához képest kitűnő hangminőségű CD-t.

      E különlegesség mellett az ACT Music frissen érkezett jazzalbumait ajánljuk. A kiadó napjaink egyik legkiválóbb kortárs zenére és jazzre specializálódott európai lemezcége. Anyagait elképesztően élethű hangminőség és olyan nagyszerű művészek jellemzik, mint a svéd Lars Danielsson, a lengyel Leszek Możdżer vagy a fiatal német zongorista, Michael Wollny. Noha nem ACT-kiadvány, valószínűleg sokakat érdekelni fog a kísérletező szellemű norvég jazztrombitás, Nils Peter Molvaer Buoyancy című albuma is.

      Külső fotógaléria
    • Michael Stephans: Experiencing Jazz
      Michael Stephans amerikai író, költő, egyetemi tanár és jazzdobos könyve a feje tetejére állítja a jazztörténeti bevezetés hagyományos műfaját.

      Michael Stephans Experiencing Jazz című könyv borítójaA legtöbb hasonló könyv időrendben térképezi fel a jazz históriáját a New Orleans-i gyökerektől a swing, bebop, hard bop, fúziós jazz korszakain és nagy alakjain keresztül napjainkig. Stephans újítása, hogy a hangszerekből és az előadókból indul ki, elbeszélése tehát nem egyenes vonalú, inkább körkörös. Míg egy hagyományos jazztörténeti munka például Coleman Hawkinst a swingkorszak fejezetén belül, történeti kontextusban tárgyalja, addig Stephans a tenorszaxofont bemutató fejezetben ismerteti „Hawk” munkásságát. A módszer előnye, hogy világosabbá válnak a stílus- és hatástörténeti összefüggések: például Hawkins és kortársa, Lester Young soundjának összehasonlítása mellett szóba kerülhet az is, hogyan hatottak olyan későbbi szaxofonosokra, mint Sonny Rollins, Stan Getz és John Coltrane. Ez a szokatlan megközelítés azért tűnik logikusnak, mert a könyv valójában nem is annyira jazztörténet, mint inkább kalauz a műfaj befogadásához. A szerző azokat a jazz iránt vonzódó érdeklődőket igyekszik megszólítani, akik segítséget igényelnek az előadók, stílusok, alműfajok, albumok, kiadók, zenehallgatási formátumok közötti eligazodáshoz. A könyv egyik fő szempontja, hogy mire érdemes figyelni zenehallgatás közben, hogyan működik az összjáték és az improvizáció, mitől lesz jó egy szóló. Stephans színesen, érdekesen magyaráz és mesél, sokszor személyes emlékeket is felidéz egy-egy előadóval kapcsolatban. Könyve sok érdekes információval szolgálhat azoknak is, akik nem ma kezdték a jazzel való ismerkedést. Minden fejezet végén az adott hangszer egy-egy jeles kortárs előadója (például Joe Lovano, John Patitucci, Roswell Rudd) ad személyes eligazítást, ezt követi az ajánlott weboldalak és ajánlott irodalom listája. A könyv végén részletes bibliográfia, név-, dalcím- és albummutató található.

      (Fotó: FSZEK)
    • Palcsó 90
      2019. november 8-án ünnepli 90. születésnapját Palcsó Sándor operaénekes.

      Bartók Gergely A többi néma csend Palcsó Sándor portréja című könyv borítója„A ’60-as évek elején Albert Herringként robbant be a magyar zenei életbe, majd az Operaház nagyságaitól körülvéve eresztette ki először oroszlánkörmeit az az igazán sajátos tehetség, aki szépen lassacskán birtokba vette az operairodalom comprimario szerepkörének megannyi izgalmas figuráját. Gazdag eszköztára révén nem pusztán életet lehelt e szivárványszín alakokba, de mintegy ki is tágította a karakteréneklés – mint kategória – lehetőségeit. Szerepei sokféleségére gondolva nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy esetében a karaktertenor ’skatulya’ tulajdonképpen mindvégig egy óriási ’ládaként’ funkcionált, hiszen egyik nap még Prokofjev operájában bukfencezett, másnap már ármánykodó Mimeként acsarkodott, megint máskor pedig a Borisz Godunovban nyújtott, valóságos pszichoanalitikus elemzéssel felérő Bolond-alakítását dicsérte a kritika. Számára sosem létezett jelentéktelen vagy kis szerep, ennek köszönhetően több mint 70 különböző egyéniségű operai alakot formált meg szabadtéri és kőszínpadokon egyaránt. A nagyigényű tradíciókkal játszott klasszikusok specialistájaként, mindemellett a XX. századi magyar opera máig meghatározó darabjainak elkötelezett és avatott tolmácsolójaként működött a hazai operajátszás legendás ’aranykorában’. E széles skálájú művészi pálya és életút állomásai elevenednek meg ezen album lapjain s mesélőjükkel karöltve, sajátos fénytörésű tükre képében vállalkozik egy izgalmas, több síkú művészportré megfestésére. A többi, néma csend…”

      Montázs a kiadványokrólBartók Gergely: „A többi néma csend.” – Palcsó Sándor portréja – Magánkiadvány – 2017.



      Művészetéhez kapcsolódó, a képeken látható, szabadon kölcsönözhető dokumentumainkat ajánljuk most szíves figyelmükbe!

      (Fotók: FSZEK)

    • Árdeli szép tánc
      Zene, szöveg és kép – három különböző dolog, mégis elválaszthatatlanok. Talán a gyerekek érzik a legjobban, hogy a versnek is van ritmusa és zenéje, a zenének színei és képei, a képnek története és tónusa. Bizonyíték erre Az Árdeli szép tánc című, gyönyörűen illusztrált, zenei melléklettel nemrég megjelent gyermekvers-kötet is, ami gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt élményt ad.

      Talán nem tudja mindenki, mi is az az Árdel – de sebaj, a könyv végén található rövid, tartalmas versmagyarázatok megválaszolják ezt a kérdést is. Árdel nem más, mint Erdély nevének régi magyar változata. A szó jól illik a kötet címadó versének ódon-játékos hangulatába, egyszerre idézve Weöres Sándort és a 18. századi hajdútáncokat. Hallgassuk csak az első versszakot:

      Szamos partján, Szatmár mellett,
      Kurta kocsma állott –
      Vályogfala világgá ment,
      Vagy iszappá mállott.
      Így volt rég, úgy volt rég,
      Citera, nyenyere, brácsa,
      Szamos hátán elvándorolt
      a kármentő rácsa. 

      Képek, ritmus és kedvÁrdeli szép tánc című könyv borítójaesen évődő hangulat csodája ez a néhány sor, ahogy nagyjából a kötet összes verse az. Öröm lehet ilyen szöveget felolvasni egy óvodáskorú gyereknek, együtt nézegetni vele Kürti Andrea varázslatos, fantáziát ébresztő illusztrációit, aztán meghallgatni a versek megzenésített változatát a Sebő együttes előadásában a mellékelt CD-ről. Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő gyerekversei hol erdélyi, angol vagy kínai népdalokat, hol Csokonai, Babits, Weöres Sándor vagy az elfeledett Lázáry René Sándor költeményeit idézik, mindig játékosan és hangulatosan. Ahogy Sebő Ferenc az utószóban írja: „Kovács András Ferenc urbánus költő hírében áll, most felhangzó dalai viszont ékesen bizonyítják, hogy milyen mély gyökerekkel kapcsolódik mind az írásos tradíciókhoz, mind a szájhagyományhoz.” Külön kiemelendő, hogy ezek a szövegek a gyerekek – sőt, valljuk be, helyenként a felnőttek – szókincsét és anyanyelvérzékét is fejlesztik. Ha csak a fent idézett sorokat vesszük, érdekes otthoni vagy óvódai/iskolai beszélgetés témája lehet, hogy mi is az a vályog, mi a kurta kocsma (nem egész évben nyitva tartó italmérés), mi a citera, a nyenyere, a brácsa, mi a kármentő rács (lécekkel elkerített rész, ahol az üvegeket, poharakat tartották a kocsmában, hogy verekedés esetén ne törjenek össze).

      Álljon itt végül kedvcsinálónak még egy idézet a könyvből. Az Őszi-téli dallamok című vers első szakasza így idézi meg az ősz hangulatát:

      Ki nyárból őszbe ballag át
      Sugárból szőne balladát –
      Fölötte tépett, őszes ég
      Vörösbe tévedt szőkeség.

      (Fotó: FSZEK)

    • Richter – írások, beszélgetések
      Szvjatoszlav Richter naplói és a vele készített beszélgetések alapján állítota össze Bruno Monsaingeon minden idők egyik legizgalmasabb és legintimebb művész-portrékönyvét. A nagy zongorista emlékei, zenéről és pályatársairól formált gondolatai páratlanul érdekesek. Leginkább mégis Richter őszintesége, művészi igényessége és szerénysége ragadja meg az olvasót.

      Az eredetileg 1999-ben, két évvel Richter halála után megjelent könyv és a hozzá kapcsolódó portréfilm érthetően világsikert aratott. A magyarul 2003-ban publikált kötetet a belőle válogatott néhány idézet segítségével ajánjuk.

      A tudás lényegeRichter írások, beszélgetések című könyv borítója
      „Apámnak volt egy figyelemre méltó tulajdonsága, egy valóban különös tehetsége: csodálatosan tudott improvizálni orgonán. Felajánlották neki az orgonista állást az odesszai operaházban. Mivel ott dolgozott, én is bejuthattam oda. Jól emlékszem például a Cári menyasszony második felvonására, a Bohémélet harmadik felvonására… meghódított az opera, s lassacskán mindent megismertem, az Aidát, a Rigolettót… Ez érdekelt engem, egyáltalán nem a zongora. A tudásom lényegét az operából merítettem.”


      A csend értelme
      „Henrik Neuhaus jelenlétében többnyire jóformán megnémultam. Ez hihetetlenül hasznos volt, mert így kizárólag a zenére koncentrálhattunk. Elsősorban a csend értelmét és az éneklés értelmét tanultam meg tőle. Azt mondta, hihetetlenül makacs vagyok és csak a magam feje szerint csinálok mindent. Valóban mindig csak azt játszottam, amit én akartam. És ő hagyta."

      Kötelező Bach
      „Én nem vagyok az „összesek” fanatikusa. Például nem játszom az összes Chopin-etűdöt, abból az egyszerű okból, hogy egyiket-másikat egyszerűen nem szeretem, például az oktávosat. Továbbá nem játszom az összes Beethoven-szonátát, csak huszonkettőt belőlük. Az egyetlen kivétel a Wohltemperiertes, amit szerintem kötelezővé kellene tenni minden zongorista számára.”

      Prokofjev, Karajan, Sosztakovics
      „Prokofjev elhozta hatodik szonátáját… Lenyűgözött a stílus rendkívüli világossága és a zene szerkezeti tökéletessége. Soha ehhez hasonlót nem hallottam. A zeneszerző vad merészségel rombolta le a romantika eszményképeit, és belevitte a zenébe a huszadik század romboló lüktetését. Ez a klasszikusan kiegyensúlyozott darab, Prokofjev hatodik szonátája minden érdességével együtt hatalmas mű.”

      „Egészében véve Karajan nem viselkedett valami kellemesen. Egy nap beszélgetés közben azt találtam mondani: Ich bin ein Deutscher (Én német vagyok). Mire ő: Also, Ich bin ein Chineser (Na , akkor én meg kínai!)”

      „Eltérően Benjamin Brittentől, akihez igaz barátság fűzött, Sosztakovics és közöttem sosem volt barátság, kivéve talán amikor David Ojsztrahhal a hegedűszonáta bemutatóját játszottuk. Nehezen szoktam meg a jelenlétét, reszketett a lábam. Egy ideggóc volt és neuraszténiás. Lángész, de ő is tökéletesen őrült. ..De miért mondtam, hogy „ő is”? Én nem vagyok őrült, sőt, a lehető legnormálisabb ember vagyok, hogy úgy mondjam. Talán szerettem volna őrült lenni.”

      (Fotó: FSZEK)
    • Ralph Kirkpatrick: Reflections of an American Harpsichordist
      Ralph Kirkpatrick a 20. század nagyhatású amerikai csembalóművésze, a régizene tudós kutatója volt. Eddig kiadatlan visszaemlékezéseinek és esszéinek angol nyelvű kötete nemcsak csembalistáknak izgalmas olvasmány, hanem mindenkinek, akit érdekel a régizene és a régi billentyűs hangszerek története.

      Az idősebb zenerajongók haRalph Kirkpatrick Reflections of an American Harpsichordist című könyv borítójajdani felvételekről, például a Deutsche Grammophonnál az 1950-60-as években megjelent Bach-lemezekről ismerhetik Ralph Kirkpatrick (1911-1984) nevét. Máig folyamatosan újrakiadott, klasszikussá vált felvételek ezek, noha megjelenésük óta a historikus csembalójáték és a historikus csembaló maga is rengeteget változott. Az 1911-ben született Kirkpatricket előadók hosszú sora, művészek generációi követték Gustav Leonhardttól, Trevor Pinnockon át Pierre Hantaï-ig, az amerikai művész mégis fontos viszonyítási pont maradt a mai napig. Hogy miért, az kiderül emlékiratainak, esszéinek, előadásainak eddig kiadatlan, angol nyelvű gyűjteményéből is, amely egy szenvedélyesen önkritikus, intellektuálisan rendkívül igényes előadóművészt mutat.


      A jómódú massachusetts-i értelmiségi családból származó Kirkpatrick pályafutása jelentős részét Európában töltötte, ahol nemcsak tanult (például Wanda Landowskától és Nadia Boulanger-től), de tanított és kutatott is. A nevéhez fűződik például a Scarlatti-szonáták máig használt (Kirkpatrick-számos) műjegyzékének összeállítása és a Goldberg-variációk kommentált kottakiadása. A könyv a pályát átfogó visszaemlékezések mellett személyes hangvételű esszéket tartalmaz például a hangversenyéletről, a lemezfelvételek készítésének kínjairól, a csembaló hangszerről. Kirkpatrick szinte önostorozó őszinteséggel tekint vissza a karrierjére; leírja például, hogy egyáltalán nem szereti a csembalót, mert életének 80 százaléka a rossz hangszerekkel való küzdelemmel telt el. (Megjegyzendő, hogy a ma ismert kópia jellegű hangszerek csak Kirkpatrick pályájának utolsó két évtizedében terjedtek el, korábban az úgynevezett „modern csembalók” voltak divatban.) Kritikusan viszonyul saját felvételeihez is, kifejtve, csak egyetlen lemezével elégedett igazán, amely a Wohltemperierte Klavier II. kötetének klavikorddal rögzített anyagát tartalmazza. (A csembaló mellett Kirkpatrick klavikordozott, néha zongorázott is.)

      A könyv egyik legérdekesebb fejezete arról a rettegéssel vegyes izgalomról számol be, amellyel Kirkpatrick és zenész társai Elliot Carter zongora-csembaló kettősversenyének ősbemutatójára készültek a szélsőségesen nehéz darab alig értelmezhető kottakézirata alapján. A kötet legfontosabb üzenete mégsem az életpálya kalandos részleteiben, hanem a zene iránti elkötelezettség mélységében, az élete utolsó szakaszában látását elvesztő Kirkpatrick kitartásában, rendíthetetlen minőségigényében keresendő.

      A művész unokahúga, Meredith Kirkpatrick által szerkesztett hiánypótló munkát részletes bibliográfia, diszkográfia és tárgymutató egészíti ki.

      (Fotó: FSZEK)
    • Simon Erika: Pilinszky és Bach

      A vékony kis könyv súlyát két óriás adja meg: Bach és Pilinszky. A 20. század egyik legnagyobb magyar költője Bach zenéjének hatására számos prózai elmélkedést, publicisztikát írt, amelyek ugyan korábban is megjelentek már, de Simon Erika könyvében egybegyűjtve erejük összeadódik.

      Pilinszky János portréjaPilinszky jellegzetesen sűrű, letisztult szövegei mellett megtalálható a kötetben több rendkívül izgalmas interjú, amelyekben művésztársak, barátok emlékeznek a zenehallgató Pilinszkyre. Megszólal mások mellett Kocsis Zoltán, Rónay László, Szokolay Sándor és Jelenits István is. Mindannyian más-más fénytörésben, de lényegileg hasonlóan idézik fel a költő szuggesztív, szelíd, a föld fölött lebegő egyéniségét és kapcsolatát Bach zenéjével.
      A könyv néhány óra alatt végigolvasható, de olyan gondolatokkal, képekkel van tele, amelyeket talán évekre magunkkal viszünk. Egy interjúban például Pilinszky így fogalmazott: „Bach olyan erdőre emlékeztet, ahol a fák ágai mozognak: írnak a levegőre (tudod?), kifogyhatatlanul írnak, írnak, az ember megérti, elfelejti, nem érti meg, egyre megy. Ez a csecsemők nagy szórakozása! Nézni az ágaknak ezt a furcsa ákombákomát, ami a legtisztább beszéde a természetnek, legtisztább írásjegye, ugyanakkor persze megfejthetetlen – ez nekem a Musikalisches Opfer.” Az interjúkban előkerülő emlékek, anekdoták is sokat hozzáadhatnak Pilinszky-képünkhöz. Kocsis Zoltán mondja: „Ez csak egy kis rövid történet, de nagyon jellemző. Éppen Törőcsik Mariéknál volt Jancsi, a velemi házukban, én pedig Zamárdiban nyaraltam. Hívott, hogy látogassam meg, el is mentünk, és hullafáradtan érkeztünk meg, ugyanis az akkor egy elég komoly út volt. Nagyon örült nekünk, és azt mondta: De jó hogy jöttetek, most kezdődik éppen Bach h-moll miséje a rádióban. Meghallgattuk együtt a h moll misét, utána azonban nekünk indulnunk kellett vissza, mert sötétedett. Ez volt a látogatás! Neki ennyire fontos volt a zene és ezen belül pedig Bach, akit egyértelműen Isten-bizonyítékként aposztrofált…”

      Simon Erika Pilinszky és Bach című könyv borítójaAz írások, emlékek alapján éles kép rajzolódik ki arról, hogyan hallgatott zenét Pilinszky. Mondhatni, intenzív, kreatív, transzcendentális és totális zenebefogadó volt. Kevés zenét hallgatott nagyon sokszor (intenzivitás), a befogadást is teremtő aktusként gyakorolta (kreativitás), a zenét önmagán túlmutató jelentésként élte meg (transzcendencia), és mindig lényének egészével fogta föl (totalitás). Nincs egyetlen érvényes, kitüntetett módja a zene befogadásának, nem muszáj, nem is tudnánk ugyanúgy zenét hallgatni, ahogy Pilinszky tette, valamiképpen mégis tanulhatunk tőle. Nem véletlen, hogy a muzikálisan egyébként teljesen képzetlen költő zenéről alkotott véleménye fontos volt jó barátja, Kocsis Zoltán számára is.

      A könyvhöz tartozó CD-mellékleten helyet kapott többek között Pilinszky néhány verse saját előadásában, illetve olyan Bach-zeneművek, amelyekről szó esik a kötetben. 

      (Fotók: Wikimedia Commons és FSZEK)

    • Norman Lebrecht: Maestro!
      Norman Lebrecht világhírű brit zenekritikus karmesterekről írt könyve 1991-es megjelenésekor alaposan felkavarta a komolyzene világának békés vizeit. Sokan vetették a szerző szemére, hogy szentségtörő módon mutatja be az istenített maestrók gyarlóságát.

      Norman Lebrecht Maestro című könyv borítójaA könyv kiemelkedő példányszámban fogyott világszerte. A botránykő-jelleg mellett sokan észrevették azt is, hogy Lebrecht hatalmas információmennyiséget megmozgatva, szellemesen és alapvetően meggyőzően elemzi a karmesterség társadalmi-kulturális jelenségét. „Könyvem célja megvizsgálni a karmesterek hatalmának eredetét és természetét, valamint hatását hivatásuk jelenlegi hanyatlására” - írja a szerző, és akkurátusan el is végzi a maga elé állított feladatot. Könnyen emészthető, anekdotikus stílusban, de mély témaismerettel veszi végig a nagy karmesterek munkamódszereit, egyéniségét Hans von Bülow-tól Toscaninin át Karajanig és napjaink sztárjaiig. A karmestereket vezetői stílusuk szerint kimondva-kimondatlanul elhelyezi valahol a diktátor-demokrata skálán: az egyik végponton mondjuk Karajannal, a másikon Neville Marrinerrel.

      Lebrecht inkább vitriolos stílusban mesél, ritkán formál nyíltan véleményt, mégis kiolvasható könyvéből, hogy nem tartja jónak a karmesterek sztárolását. Szerinte inkább a szerző szándékait és a közönséget kellene jobban tisztelni, valamint hiteles zenekritikusokra és a komolyzenei élet állami támogatására volna szükség.

      Akár túlzásnak tartjuk a szerző mítoszromboló hevületét, akár egyetértünk vele, mindenképp érdemes elolvasni a könyvet, untatni biztosan nem fog!
    • Kathryn Kalinak: Filmzene
      Nem sokkal tart tovább elolvasni Kathryn Kalinak filmzenéről írott könyvét, mint megnézni egy mozifilmet. Viszont a könyv végére érve jó eséllyel sokkal többet tudunk majd mozgókép és zene kapcsolatáról, mint amikor belekezdtünk.

      Kathryn Kalinak Filmzene  című könyv borítójaHajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a filmzene nem több, mint aláfestés, kellemes kiegészítése a látványnak. Azt is sokan szokták mondani, hogy a filmzene akkor jó, ha észre sem vesszük. Kathryn Kalinak amerikai filmelmélet-professzor „rövid bevezetése” a filmzene világába alaposan árnyalja ezt a leegyszerűsítő képet. Az arányosan komponált könyvecske három főtéma köré szerveződik: előbb a filmzene hatásmechanizmusa, majd története, végül a filmzeneszerzés gyakorlata kerül terítékre. A szerző mindhárom témában izgalmas példákat hoz, számos elgondolkodtató szempontot vet föl, ezért kis terjedelme ellenére sem hat a szöveg elnagyoltnak. A könyv hangsúlyozottan nem szakembereknek szól, nekik pedig valószínűleg sok újat mond, vagyis a szerző kihoz a gyorstalpaló ismertterjesztés műfajából mindent, amit lehet.

      A hatásmechanizmust taglaló részben rácsodálkozhatunk például arra, hogy a filmzene nemcsak vezetheti az érzelmeinket, atmoszférát vagy koherenciát teremthet, hanem a puszta észlelésünket is alakíthatja. Gyakran például nem a kép, hanem a zene „mondja meg”, hogy mit fejez ki egy tekintet. De nemcsak a zene hat a látványra, hanem a kép is visszahat a zenére – Kalinak fejtegetései megsejtetik velünk, milyen bonyolult is a filmzene esztétikája.

      A történeti áttekintés érdeme, hogy nem korlátozódik a nyugati filmművészetre és zenére, hanem globális szemszögű: képet kapunk az indiai, japán, iráni, dél-amerikai fejlődésről, kulturális sajátosságokról is. A filmzene komponistáiról szóló záró részbe néhány vicces anekdotát is belecsempészett a szerző (egy hollywoodi producer angolkürtökkel szerette volna „angolosabbá” tenni a film zenéjét, egy másik Hollywoodba akarta hozatni Brahmsot, hogy a zene az ő vezényletével brahmsosabban szóljon). Ebből a részből tudhatjuk meg azt is -ha még nem tudnánk-, milyen véletlenek folytán keletkezett Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia c. filmjének híres, komolyzenét használó hangsávja.

      A remek, okos kis könyvet hivatkozásjegyzék, ajánlott olvasmányok és ajánlott filmek jegyzéke, film-, név- és tárgymutató egészíti ki. Mindenkinek ajánljuk, aki szeretne tudatosabb filmnézővé, filmzenehallgatóvá válni, de akár egy szakdolgozathoz is adhat jó témaötleteket Kalinak professzor.
    • Új Bartók-kottáink
      Bartók-remekművek új kottáival bővült gyűjteményünk.

      Bartók-remekművek új kottáiBartók zeneműveinek kritikai összkiadásában jelentek meg az idén a zeneszerző kórusművei. A Henle és az Editio Musica közös gondozásában, az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma szerkesztésében napvilágot látott kiadvány magyar és angol nyelvű részletes bevezető tanulmányt tartalmaz a művek keletkezéséről, forrásairól, az előadásmódra vonatkozó jelzésekről. Az összkiadás 9. kötetét képező partitúra tartalmában és küllemében is tekintélyt parancsoló – jó alapot ad Bartók kórusműveinek előadásához és tudományos kutatásához is.

      Bartók egyik legnépszerűbb zenekari műve a Concerto, amit 1943-ban az Egyesült Államokban komponált Serge Koussevitzky (Szergej Kuszevickij) karmester felkérésére. A mű két új kottakiadásban is kölcsönözhető könyvtárunkból: kispartitúra és partitúra formájában. A kispartitúra a kritikai összkiadáson alapul, a Henle és az Editio Musica közös munkája a jól ismert kék-sárga puha papírborítós sorozat tagja. Német, angol és francia bevezetőjét Móricz Klára írta.. A partitúra a Boosey and Hawkes kiadványa, mérete miatt jobban áttekinthető, mint a kispartitúra – a darab tanulmányozására nagyszerűen alkalmas.

      Az 1911-ben Balázs Béla szövegkönyvére írt Kékszakállú herceg vára Bartók első színpadi műve volt. A darab rendkívül igényes kiállításban (bőrkötésben, kiemelkedő minőségű nyomdatechnikával) jelent meg a Bartók Records kiadásában az Egyesült Államokban. Magyar és angol nyelvű előszavát Bartók Péter írta. A kispartitúra célja, hogy a kotta javított kiadása legyen, figyelembe véve minden fennmaradt forrást és a művek keletkezéstörténetét.

      Mind a négy kotta elérhető már gyűjteményünkben, a kórusművek összkiadása helyben használható, a többi kölcsönözhető.
    • Csáth Géza: A muzsika mesekertje
      Milyen lehetett élőben hallani Bartók, Debussy, Dohnányi játékát? A századelő Budapestjének színes koncertéletébe kalauzolnak a 100 éve elhunyt Csáth Géza összegyűjtött zenei írásai.

      Csáth Géza A muzsika mesekertje című könyv borítójaCsáth Gézára ma elsősorban úgy emlékezünk, mint a Nyugat első nemzedékének jelentős, dekadens-modern írójára. Sokoldalú tehetségének egy másik oldalát mutatja meg A muzsika mesekertje című kötet, amely 1904-1912 között írt hangversenykritikáit, zenei tárgyú írásait gyűjti össze. Egy mindig szellemes, könnyen sikló mondatokban fogalmazó, profi újságíróval találkozunk itt. Csáth a Budapesti Napló és más lapok zenekritikusaként úgy tudósít a korabeli főváros turbulens koncertéletéről, hogy szinte látjuk-halljuk a történéseket. A mai olvasó számára talán éppen ez a legvonzóbb a könyvben: a zene- és előadástörténet olyan óriásait vehetjük szemügyre közvetlen közelről, mint Debussy, Bartók, Casals, Godowsky, Ysaÿe.

      A koncertkritikák mellett számos egyéb zenei tárgyú írást is tartogat a könyv: zeneszerzői portrékat, zenetörténeti és zeneelméleti miniesszéket. Ezeket ma is úgy olvashatjuk, mint alapvetően helytálló és érdekes ismeretterjesztő szövegeket, és persze mint Csáth sokirányú tehetségének bizonyítékait. Hasonlataiban ott bujkál a szecessziós író, merész analógiáiban az orvos, elemző passzusaiban a gyakorló zenész, zeneszerző is. Haydn-ról írott portréja szinte novella, más szövegei éles ítélőképességét tanúsítják: az elsők között ismerte fel Bartók zenéjének nagyságát.

      A könyv 650 oldalát kevesen fogják egyvégtében elolvasni, de a kötet nem is erre, inkább lapozgatásra, kalandozásra való. Ezek a rövid, ma is frissnek ható szövegek egy remek szellem gyöngyszemei.
    • Georg Klein: Üstökösök
      Különleges könyv három különleges egyéniségről. Bartók Béla portréja mellett a genetikus Seymour Benzer és a Nobel-díjas botanikus Barbara McClintock arcképét rajzolja meg Georg Klein Üstökösök című kötete.

      Georg Klein Üstökösök című könyv borítója
      Három öntörvényű élet - a könyv alcíme pontosan ragadja meg a lényeget. Bár a szerző, a magyar származású svéd sejtbiológus, közíró szeme előtt állítólag nem lebegett semmiféle vezérfonal, amikor kiválasztotta életrajzi esszéi „hőseit”, nagyon is van köze egymáshoz ennek a három alkotó egyéniségnek. A koncentrált céltudatosság mellett mindhármukat különös befelé fordulás, lényegre szorítkozás jellemezte - irtóztak a társasági, társadalmi élet fecsegő felszínességétől.
      A könyvet elsősorban azoknak ajánljuk, akik szeretnék egy viszonylag rövid, száz oldal körüli szövegből megismerni Bartók emberi és alkotói énjének legfontosabb vonásait, életének csomópontjait. Klein sokat és érzékenyen idéz másoktól (Bartók levelei mellett a róla szóló gazdag irodalomból is), és az átemelt szövegek mindig megvilágító erejűek. Apró gesztusokból, életrajzi momentumokból, néhány zenemű ismertetéséből és a szerző személyes reflexióiból szinte váratlanul áll össze egy mélyen megragadó Bartók-portré. Ez a kép részleteiben ugyan lehet hiányos, de egészében pontos és lényeglátó. Klein igazi esszéista, írása mentes a zenetudományi zsargontól és a sok életrajzra jellemző lexikonszerűségtől egyaránt.

      A könyv másik két főszereplője a huszadik század nagy tudósai közé tartozik. Életükről, munkásságukról általában keveset tudnak a humán érdeklődésű olvasók. Pont ezért érdekes megismerni őket, és ráébredni arra, hogy a muslicák vagy a kukorica genetikájának szinte megszállott tanulmányozása rokonítható a művészi szenvedéllyel és kutatással. Benzer és McClintock portréjában néhány bekezdés vagy oldal talán túlságosan száraz, szakmai, többnyire mégis sikerül megmaradnia a szövegnek az esszéisztikus ismeretterjesztésnél. Ahogy a könyv hátsó borítóján olvashatjuk: „A szerzőt ugyanaz a szenvedély hajtja, mint hőseit: a gondolkodás szenvedélye, a művészet, a tudomány, a másik ember, a világ működése iránti olthatatlan érdeklődés.”
    • Poós Zoltán: Táskarádió
      Színes, szagos, élvezetes, ráadásul okos könyv is a Táskarádió. 50 nagy magyar sláger apropóján nem csupán 50 év hazai könnyűzenéjéről mesél, hanem generációkról, életérzésekről, emlékekről is.

      Poós Zoltán Táskarádió című könyv borítójaPoós Zoltán nagyon szereti a könnyűzenét és sokat tud róla – mindez abszolút kitűnik édes-fanyar esszéiből, amelyek fél évszázad hazai poptörténetét regélik el. A Táskarádióban 1960-tól 2010-ig minden évhez kapcsolódik egy emlékezetes sláger, ezek adnak elrugaszkodási pontot a szerző informatív, személyes szövegeihez. A könyv koncepciója az 1001 lemez, amit hallanod kell… típusú kalauzokat követi, tehát kötelezően számba veszi a leghíresebbeket (Illés, Omega, LGT, Hobo, Kispál és a többi). Annyiban mégis más, hogy kevésbé lexikonszerű: egyéni ízű a tálalásmód és a válogatás is (befért például Németh Lehel és a Vágtázó Csodaszarvas).

      A sajátosan hangszerelt stílus a könyv nagy attrakciója. Az irodalom felől érkező – alapvetően író, költő – Poós Zoltán lényegében kitalált magának egy új műfajt, a popesszét, amelyben a popról van szó egyszerre populárisan és egy kicsit a földtől elrugaszkodottan. Jól megfér itt egymás mellett tényszerű életrajzi adat és meglepő furcsaság, legenda és interjúrészlet, személyes emlék és társadalomrajz. A nyitott szívvel megfestett előadók, zenészek mellett a könyv főszereplője maga az elbeszélő-szerző, akinek önironikus ifjúkori emlékein szűrődik át a hazai pop-rock históriája a Scampolótól Péterfy Boriig. Aki elég idős hozzá, bizony átérzi, milyen lehetett egy disznótor kellős közepén először hallani a Piramis együttest Az egymillió fontos hangjegy című tévéműsorból: „Úgy elkezdtem őrjöngeni, hogy majdnem megfulladtam egy félig megrágott, besózott disznófültől.” A társadalomfestő hasonlatok is betalálnak. A 70-es évek Koncz Zsuzsájáról például megtudjuk, hogy „lemezei bearanyozódtak, annak ellenére, hogy nem énekelt olyan táncdalokat, melyek a dombegyházi búcsúban a vajszínűre mázolt körhinta hangszórójából ömlöttek volna a bocskorszíjat és törökmézet rágcsáló sokadalomra”.

      A Táskarádió gyógyíthatatlan zenemániáról tanúskodik, miközben remekül tartja az egyensúlyt rajongás és szakértőség, egyéni felnövéstörténet és korszakrajz között. Aki ismeri a piedesztálra emelt slágereket, annak azért, aki kevésbé, annak pedig éppen azért ajánljuk. Táskarádió nem, talán csak egy CD melléklet hiányzik a könyvhöz, bár igaz, ma már az interneten könnyen elérhető szinte az egész bámulatos könnyűzenei örökségünk. Ez az 50 szám és 50 szöveg hibátlan kedvcsináló.
    • Kenneth Hamilton: Az aranykor után

      Zavarbaejtő képet fest a zongorajáték 19-20. századi történetéről a skót zenetörténész és zongoraművész, Kenneth Hamilton.

      Kenneth Hamilton Az aranykor után című köny borítójaA modern zongoraestek merev, egyforma események: az áhítatos közönség teljes csendben figyeli, hogyan exhumálja a művész a múlt ájult tiszteletet követelő remekműveit. Tételek között tapsolni tilos, szigorú elvárás a kotta nélküli, lézerprecíz játék, és egy légypiszoknyit sem szabad eltérni az Urtext kiadástól. Kenneth Hamilton könyve rengeteg adattal, de akadémikus szószaporítás nélkül mutatja meg, hogy ez bizony nem volt mindig így. A 19. századot és a 20. század első harmadát egy sokkal változatosabb, spontánabb, improvizatívabb zongorakultúra uralta. Tolmács előadók helyett virtuóz zeneszerző-zongoristák (Liszt, Rubinstein, Bülow, Busoni) szórakoztatták a közönséget néha szinte cirkuszi mutatványhoz hasonlóan. Hoffmann, Paderewski, Leschetizky egy olyan hagyomány része volt, amelyben a közvetlenség, a képzelőerő és a változatosság számított a legfőbb értéknek.

      A zongorázás romantikus „aranykorának” szembeállítása a modern gyakorlattal akár sarkítottnak is tűnhet, de a szerző javára legyen mondva, hogy mitizálástól mentesen, ellentmondásaival együtt mutatja be a korszakot. Nem állítja, hogy régen minden jobb volt, azt sem, hogy feltétlenül követni kell a régieket. De azt igen, hogy a mai zongoristáknak és zenehallgatóknak is hasznos lehet, ha tudnak erről a színes, turbulens hagyományról, mely nagyjából Liszt és Thalberg 1837-es „zongorapárbajától” Paderewski haláláig (1941) tartott.

      Süt a szövegből Hamilton alapossága, de az is, hogy – kedves zongoristáihoz hasonlóan – egy pillanatra sem akar unalmassá válni. A könyv így aztán olvasható szórakoztató anekdoták füzéreként is. (Gondolnánk-e például, hogy Vladimir Pachmann egy-egy jól sikerült ütem után így kiáltott játék közben: „Bravo, Pachmann!”). Külön fejezet mesél arról, hogyan alakult ki a szólózongora-koncert intézménye, hogyan változott és rögzült az estek tipikus műsora. Nagyító alá kerül az a ma már nagyon furcsának ható szokás, hogy a darabokat improvizált prelűdök vezették fel (igen, akár Beethoven szonátáit is), a tételeket pedig néha rögtönzések kötötték össze. Szó esik az éneklő, cantabile stílus fontosságáról és a kotta „betűjéhez” való gyakori hűtlenség okairól. Érdekes az is, hogyan hatott a hangszer fejlődése, majd a hangfelvételek elterjedése az előadásokra. A könyv egyik főszereplője Liszt Ferenc, akit kortársai utolérhetetlen, mindenki fölött álló zongoristának tartottak. Hamilton igyekszik megfejteni Liszt titkát: részletesen boncolgatja, hogyan alakult előadói stílusa pályájának különböző szakaszaiban.

      A könyv a neves Liszt-kutató, Hamburger Klára zökkenőmentes fordításában került a magyar olvasók elé. A részletes irodalomjegyzék és a névmutató örömteli, de hasznos lett volna a tárgyalt zeneművek mutatója is, hogy könnyebb legyen megtalálni az egyes darabokról előásott hajdani véleményeket, instrukciókat. Zongoristáknak és a zongoramuzsika megszállottjainak így is „kötelező olvasmány” Az aranykor után, mindenki másnak pedig erősen ajánlott.

      A könyv megtalálható könyvtárunk gyűjteményében.
      Kenneth Hamilton: Az aranykor után. Romantikus zongorajáték és modern előadás
      Rózsavölgyi és Társa, 2018.

    • Nyári Top 7 – könnyű és fajsúlyos
      Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a kéthetes üdülés első napján döbbenünk rá, hogy a gyerek úszógumija és a szúnyogriasztó spray ugyan nem maradt otthon, viszont elfelejtettünk gondoskodni a nyaralás hosszú, cseppfolyós óráit tartalommal kitöltő kultúrjavakról. Hogy senki ne kerüljön ilyen csüggesztő helyzetbe, nyári olvasni- és hallgatnivalókat ajánlunk könyvtárunk gyűjteményéből. A dokumentumok ezen a héten még kölcsönözhetők, és csak augusztusban kell őket visszahozni vagy meghosszabbítani!

      A nyári kultúrafogyasztással kapcsolatban alapvetően két – merőben ellentétes – stratégia ismert. A „könnyű nyári olvasmány” elv szerint kánikulában nem fog az agyunk, ezért kár is terhelni magunkat fajsúlyos tartalmakkal. A „végre van időm” elv szerint viszont éppen nyáron kell elővenni a több száz oldalas könyveket, az összpontosítást igénylő munkákat, mert ilyenkor tényleg van időnk, és a munka mókuskerekének zakatolása sem vonja el a figyelmünket. Mi most mindkét elvet egyszerre követjük: három „könnyű” és három „fajsúlyos” munkát javaslunk a nyárra, plusz egy ráadást. Íme a Zenei Gyűjtemény nyári Top 7-es ajánlata!

      1. Norman Lebrecht: A komolyzene anekdotakincse („könnyű nyári olvasmány”)

      Norman Lebrecht A komolyzene anekdotakincse című könyv borítójaAki a világhírű szerzőt, Norman Lebrechtet korábbi, a karmestermítoszról és a zenei menedzserekről szóló gondolatébresztő munkái alapján ismeri, talán meglepődik, ugyanis ez a könyv mindenekelőtt remek mulatság. Arezzói Guidótól Pierre Boulezig tart a zeneszerzők sora, akikről humoros, mosolyogtató, gyakran mégis önmagukon túlmutató sztorikat olvashatunk a kötetben. A szerző célja saját szavai szerint az, hogy emberi arcot adjon egy évezred zenéjének – a megvalósítás remekül sikerült!

      2. Szergej Prokofjev: Önéletrajz
      („fajsúlyos nyári olvasmány”)

      E hétszáz oldalas önéletírás terjedelme talán riasztónak tűnik, de nincs ok aggódni: PSzergej Prokofjev Önéletrajz című könyv borítójarokofjev egyénisége, gondolkodásmódja, a könyvben gazdagon életre kelő korabeli világ pillanatok alatt beszippantja az olvasót. Fantasztikus élmény rálátni a 20. század egyik nagy zeneszerző-zsenijének gyermekkorára és tanulóéveire, a kreativitás genezisére. A könyv nemcsak kordokumentum, hanem a zenei ismeretek tárháza is. A végére érve igazán sajnálni fogjuk, hogy Prokofjev nagyszabású önéletírói vállalkozása nem jut tovább a szerző ifjúkoránál.

      3. Régi slágerek ma is divatban („könnyű nyári kotta”)

      Régi slágerek kottáiEgy-egy baráti bulit, nyári grillpartit remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Aki szívesen előadna, énekelne ilyesmit, annak, érdemes kikölcsönöznie gyűjteményünkből a Régi slágerek ma is divatban című sorozat valamelyik füzetét – bennük olyan legendás szerzeményekkel, mint Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben… és a sor hosszan folytatható. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe beírni a sláger címét.

      4. Csajkovszkij D-dúr hegedűverseny („fajsúlyos nyári kotta”)

      Csajkovszkij hegedűversenye a romantikus hegedűrepertoár egyik alapműve, amely 1881-es bécsi premierje óta a hangversenytermek leggyakrabban játszott „csatalovainak” egyike. Virtuóz technika mellett nagy kifejezőkészséget, zenei intelligenciát kíván a hegedűs szólistától: elsajátítása és interpretációja bárki számára kihívás. Ha valaki szeretné ezen a nyáron megtanulni a művet, feltétlenül a Henle Urtext (vagyis kritikailag gondozott) kiadásából tegye. A kottakép gyönyörűen áttekinthető, remek a bevezető tanulmány, és biztosak lehetünk benne, hogy a ma ismert legpontosabb zenei szöveget kapjuk.

      5. Getz/Gilberto („könnyű nyári dzsessz”)

      Getz Gilberto jazz lemezeMinden idők egyik legnagyobb példányszámban eladott dzsesszalbumán Stan Getz bársonypuha szaxofonhangja mellett a gitáros/énekes Joao Gilbertoés a zeneszerző/zongorista Antonio Carlos Jobim teremt utánozhatatlan bossa nova-hangulatot. De ne feledkezzünk el Astrud Gilbertóról sem, aki ezen a lemezen debütált énekesként és lett világszerte népszerű – a The Girl from Ipanema című varázslatos tracknek köszönhetően. Ennek a jazztörténeti jelentőségű albumnak az értékét növeli a hangtechnikailag kiváló, intim, kristálytiszta felvétel. Jól behűtött rozébor kortyolgatását ajánljuk ehhez a zenéhez, és nem álljuk meg, hogy ne idézzük az allmusic.com véleményét a lemezről: „Beyond essential”, azaz “Több mint nélkülözhetetlen”!

      6. Rameau: Castor és Pollux („fajsúlyos nyári opera”)

      A francia barokk zene órRameau Castor és Pollux opera hanglemezeiása, Jean-Philippe Rameau számos operája közül a Castor és Pollux az egyik legimpozánsabb. Ez az ötfelvonásos „tragedie en musique” ellentmondásos recepciótörténettel bír: 1737-es bemutatója nem volt igazán sikeres, de átdolgozott verziójának 1754-es premierje már meghódította a közönséget, és a művet azóta is a szerző legjobb operái között tartják számon. Könyvtárunk CD-újdonsága egy 2015-ben készült felvétel a francia Pygmalion zenekar előadásában Raphael Pichonvezényletével. Az angol The Telegraph kritikusa szerint az előadás „pontos, kifinomult és szellős, a francia énekesek ösztönösen értik Rameau ritmikai szótárát, dikciójuk élvezetesen tiszta”. A Harmonia Mundi dupla CD-s kiadványa teljes szövegkönyvvel és bevezető tanulmánnyal teszi könnyebben befogadhatóvá a mitológiai történetet feldolgozó operát.

      +1 ráadáskönyv: Jeroen de Valk: Chet Baker, a lírai hangú jazztrombitás

      Jeroende Valk Chet Baker, a lírai hangú jazztrombitás című könyv borítója
      Chet Baker a jazztörténet egyik nagy ikonja, a lírai trombitatónus koronázatlan királya, aki melodikus improvizációival, holdfényes trombita- és énekhangjával tett szert elkötelezett rajongótáborra. Technikailag nem volt kifejezetten virtuóz játékos, nem jellemzők rá a sztratoszféráig hatoló magas hangok, előadásmódjának őszintesége, színessége, érzelmi telítettsége viszont párját ritkítja. Sok nagy dzsessz-zenészhez hasonlóan nehéz, tragikus élete volt – mindvégig a drogok árnyékában. Pályájának utolsó szakaszában leginkább európai kis klubokban lépett fel, és számos felvételt készített. Jeroe de Valk izgalmas, új kiadásban megjelent életrajza ezeket az éveket állítja a középpontba. A kötet nagy értéke az informatív, könnyed stílus mellett egy komplett Chet Baker-diszkográfia.
    • Új könyveink - fotógaléria

      Blogunkon
      található fotógalérFotómontázs új könyveinkrőliánkban legújabb könyveinket ajánljuk.




      A képeken látható kötetek már kölcsönözhetők gyűjteményünkből!
    • Tábortűz vagy felvételi: jöhet a retró!
      Kéglidal, Az első villamos, Ha legközelebb látlak, Homok a szélben – legendás magyar könnyűzenei slágerek, amelyek generációk érzéseit fejezték ki, amelyek hallatán megrohannak az emlékek. Jó hírünk van azoknak, akik nemcsak hallgatni szeretik a hazai örökzöldeket, hanem el is énekelnék őket: érdemes körülnézniük kottaújdonságaink között!

      Régi slágerek ma is divatban című kottasorozat borítóiSokan keresik könytárunkban a magyar pop-, rock- és tánczene elmúlt évtizedeinek időtálló kincseit, a népszerű slágerek kottáit. Érthető persze: akár egy baráti bulit, szalonnasütést, akár valamilyen színpadi vagy vizsgaprodukciót remekül feldobhat egy jól megválasztott retró dal. Kovács Kati vagy Zalatnay Cini énekhangjával persze nem könnyű versenyezni, de nem is ez a cél, hanem a jó hangulat vagy éppen – ha színpadi előadásról van szó – az egyéni előadói kisugárzás, az örökzöld nóta személyes életre keltése. A hazai kottakiadás és kottaforgalmazás útvesztőiben sokszor nem könnyű megtalálni pont azt a dalt, amit szívesen elénekelnénk, előadnánk, a Zenei Gyűjteményből kölcsönözhető kották között viszont jó eséllyel rábukkanhatunk. Már csak azért is, mert a Solo Music Budapest Zeneműkiadó Régi slágerek ma is divatban című sorozatának 15 új füzetével bővült nemrég gyűjteményünk.

      Az új, kölcsönözhető kottafüzetek a következő pop-, rock- és tánczenei előadók népszerű dalaiból válogatnak:

      Aradszky László
      Balázs Fecó
      Csongrádi Kata
      Demjén Ferenc
      Express
      Fonográf
      Illés
      Katona Klári
      Koncz Zsuzsa
      Korda György – Balázs Klári
      Koós János
      Kovács Kati
      Zalatnay Sarolta
      Záray-Vámosi

      A tizenötödik füzet Válogatás legszebb táncdalainkból címmel több szerző/előadó slágereiből szemezget (köztük például Delhusa Gjon, a Tolcsvay trió, Bródy János, Hernádi Judit, Zorán). A sorozat füzeteiben igazán emlékezetes dalok kottái bukkannak fel, csak ízelítőül néhány cím: Várj, míg felkel majd a nap, Lökd ide a sört, Savanyú a csokoládé, Mindig kell egy barát, de rengeteg kevésbé ismert dal is bekerült a válogatásba.

      A kiadványok rövid, gyakran személyes hangvételű előszóban mutatják be az énekest, akinek a nevéhez a slágerek fűződnek. Az énekszólamot tartalmazó kottakép áttekinthető, a kíséretet (gitár, zongora stb.) akkordjelzések mutatják. A kiadványok tartalmát számokra lebontva feldolgoztuk, ezért ha valaki egy bizonyos slágert keres, online katalógusunkat használva elég a cím mezőbe írnia a sláger címét. A katalógusban való kereséskor a dokumentumtípusnál érdemes beállítani, hogy kotta, a lelőhelynél pedig hogy Zenei Gyűjtemény. Természetesen személyesen is örömmel segítünk bárkinek, aki magyar örökzöldek után érdeklődik nálunk.
    • Legyőzhető a lámpaláz, de hogyan?
      Az előadási szorongás – köznapi nevén a lámpaláz – régóta megkeseríti a zenészek életét. Casey McGrath amerikai hegedűművész és szerzőtársai arra vállalkoztak, hogy tudományos alapossággal, mégis közérthetően mutassák be a lámpaláz leküzdésének hatékony módjait. Könyvtárunk angol nyelvű újdonságát minden zenésznek és zenetanárnak ajánljuk!

      Casey McGrath Performance Anxiety Strategies című könyv borítójaNoha az előadási szorongás leküzdésére egyéni praktikák, jó tanácsok sokasága forog közszájon, a probléma átfogó vizsgálatára eddig kevesen vállalkoztak. Casey McGrath amerikai hegedűművész és két egyetemi zeneoktató szerzőtársa könyvük elején tisztázzák, hogy mi is az előadási szorongás (performance anxiety) és mi az egészséges izgalom. Ezután fejezetről fejezetre végigvezetnek a lámpaláz kezelésének korszerű módszerein. Érintik a kognitív viselkedésterápiát, a hozzászoktatás terápiáját (exposure therapy), a természetes és holisztikus megoldásokat, a művészetterápiát (expressive art therapy) és a gyógyszeres kezelést is. A könyv végén külön fejezet szólítja meg a zenetanárokat, elméleti háttérrel és praktikus tanácsokkal segítve őket az előadási szorongás megelőzésében. Minden fejezet végén önállóan végrehajtható gyakorlatok, hasznos tanácsok fordítják le a hétköznapok nyelvére az elméletet. A fejezetek végén és a könyv végén is részletes szakirodalmi bibliográfiát találunk, ami segítheti a témában való elmélyedést, de akár egy érdekes szakdolgozat elkészítését is.

      Mivel mindhárom szerző egyúttal zenész is, a könyv nem nélkülözi a személyes tapasztalatok közvetlenségét. Casey McGrath nemcsak hegedűművészi pályájának eseteiből merít, hanem ejtőernyősként szerzett tapasztalataiból is: a flow érzését fedezi fel mind a félelemmentes zenei játékban, mind a szabadesésben.
      A világ legnagyobb online könyvesboltjában egy olvasó így értékelte a könyvet: „Annyira belemerülünk a gyakorlásba és a versenyzésbe, hogy könnyen elveszhet a játék öröme. Az az öröm, ami miatt annak idején elkezdtünk zenét tanulni és játszani. Ez a könyv hozzásegített ahhoz, hogy gyakorlás közben visszataláljak az eredendő örömhöz.”
    • Magyar operák kincsesdoboza
      Könyvtárunk CD-gyűjteményének újdonságai közül ezúttal a Magyar Állami Operaház egyedülálló kiadványának korongjait ajánljuk, amelyek a magyar operakultúra 200 esztendejének remekeit mutatják be friss felvételeken.

      Opera 200 című magyar opera sorozat borítóiAz 50 CD-t és 3 DVD-t tartalmazó díszdoboz az Operaház saját kiadványa, amely 36 magyar operát tartalmaz a legkorábbi műtől, a Béla futásától Erkel öt operáján keresztül a néhány éve bemutatott Szerelem címűig. A gyönyörű kiállítású és valóban kincseket tartalmazó, Opera 200 elnevezésű box a magyar opera napja alkalmából 2017 novemberében jelent meg. Három korábbi felvételt leszámítva valamennyi művet az Operaház művészeinek közreműködésével rögzítették az elmúlt években. Korábban csak az 1980-as években készült felvételeken lehetett meghallgatni a magyar operák jelentős részét.

      A CD-k egyaránt tartalmazzák Erkel, Bartók, Kodály és Ránki népszerű operáit, valamint 19-20. századi és kortárs zeneszerzők ritkán hallható műveit, így például Szőnyi Erzsébet, Tallér Zsófia, Varga Judit, Balassa Sándor, Bella Máté, Bozay Attila, Dohnányi Ernő, Durkó Zsolt, Fekete Gyula, Goldmark Károly, Gryllus Samu, Gyöngyösi Levente, Eötvös Péter, Lajtha László, Ligeti György, Madarász Iván, Mezei Gábor Péter, Orbán György, Petrovics Emil, Ruzitska József, Selmeczi György, Solti Árpád, Szokolay Sándor és Vajda János alkotásait.

      Az alábbiakban közöljük a kiadványban megjelent operák teljes listáját. A CD-k bármelyike kölcsönözhető!

      Balassa Sándor: Az ajtón kívül
      Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
      Bella Máté: A tavasz ébredése
      Bozay Attila: Az öt utolsó szín
      Dohnányi Ernő: A tenor
      Durkó Zsolt: Mózes
      Eötvös Péter: A szerelemről és más démonokról
      Erkel Ferenc: István király
      Erkel Ferenc: Dózsa György (részletek)
      Erkel Ferenc: Bánk bán (ősváltozat)
      Erkel Ferenc: Hunyadi László (ősváltozat)
      Erkel Ferenc: Bátori Mária (részletek)
      Fekete Gyula: A megmentett város
      Goldmark Károly: Sába királynője (részletek)
      Gryllus Samu: Két nő
      Gyöngyösi Levente: A gólyakalifa
      Kodály Zoltán: Canticum Rákóczianum – Czinka Panna balladája
      Kodály Zoltán: Székely fonó
      Kodály Zoltán: Háry János
      Lajtha László: A kék kalap
      Ligeti György: Le grand macabre
      Madarász Iván: Utolsó keringő
      Mezei Gábor Péter: A ravatallal szemben
      Orbán György: Pikkó hertzeg
      Petrovics Emil: Lysistraté
      Petrovics Emil: C’est la guerre
      Ránki György: Pomádé király új ruhája
      Ruzitska József: Béla futása
      Selmeczi György: Spiritiszták
      Solti Árpád: La violetta
      Johann Strauss: A cigánybáró
      Szokolay Sándor: Hamlet
      Szőnyi Erzsébet: A makrancos királylány
      Tallér Zsófia: Leánder és Lenszirom
      Vajda János: Mario és a varázsló
      Varga Judit: Szerelem
    • CD-újdonságaink – egy kis olvasnivalóval

      CD újdonságaink borítóiBlogunkon található fotógalériánkban legújabb CD lemezeinket ajánljuk – egy kis olvasnivalóval.

      A képeken látható CD-k már kölcsönözhetők gyűjteményünkből, a mellettük látható könyvek pedig hasznos olvasmányok lehetnek.
    • Partitúrák hasznos plusszal
      A német Schott kiadó kispartitúra-sorozatának különlegessége, hogy a kottát minden kötetben részletes elemző tanulmány egészíti ki. A zeneművek megértését, kontextusba helyezését nagyon megkönnyítik ezek a szövegek. Kottaújdonságaink közül most a sorozat néhány kiadványát ajánljuk.

      A német Schott kiadó kispartitúra-sorozatának borítóiA 19. század legnépszerűbb zeneműveinek top százas listáján megingathatatlan helye van Mozart utolsó szimfóniáinak, Kis éji zenéjének, de Chopin e-moll és Schumann a-moll zongoraversenyének is. A globális zenekultúra nagy klasszikusai ezek a művek, jellegzetes dallamaikat többnyire azok is felismerik, akik nem érdeklődnek különösebben a komolyzene iránt. Ha valaki szeretné alaposabban tanulmányozni e remekműveket, praktikus kiindulópont lehet a mannheimi Schott kiadó Taschen-Partitur (zsebpartitúra) sorozata.

      A puha kötésű, égszínkék borítós kiadványok a farmerunk zsebébe ugyan nem, de egy kabátzsebbe beleférnek: kényelmesen hordozhatók, jól kézbe vehetők, kottaképük áttekinthető. A kis méret komoly belső értéket rejt, ami nem is csoda, hiszen a mannheimi székhelyű Schott az egyik legrégebbi és legnevesebb német kottakiadó, amely 1770-es alapítása óta elkötelezett a német repertoár iránt (közismertek például Wagner-kiadásai). Nem egyszerűen megbízható zenei textust tartalmaznak a sorozat kötetei, hanem egy-egy terjedelmes német nyelvű műelemző tanulmányt is. A szövegek felépítése minden esetben hasonló: ismertetik a kottakiadáshoz felhasznált forrásokat, gyakran az eredeti kézirat vagy első kiadás fotóival illusztrálva, részletezik a zenemű keletkezési körülményeit, majd kottapéldákkal elemzik a művet, kitérve műfajtörténeti és formai szempontokra. A tanulmányokat szakirodalmi bibliográfia és ajánló diszkográfia zárja.

      A Mozart Kis éji zenéjét (KV 525) elemző tanulmány szerzője Dieter Rexroth német zenetudós és dramaturg, a frankfurti Hindemith Intézet alapító igazgatója, számos zenei fesztivál művészeti vezetője. Dolgozatában részletekbe menően ismerteti a szerenád műfajtörténetét.

      Mozart nagy g-moll (KV 550) és Jupiter szimfóniájáról (KV 551) Manfred Wagner értekezéseit olvashatjuk. Az osztrák kultúrtörténész, zenetudós jelenleg a Bécsi Iparművészeti Egyetem oktatója, egyik kutatási területe a művészi szocializáció, azaz a művészek társadalmi helyzete, beilleszkedése.

      Schumann a-moll zongoraversenyéről Egon Voss írt 58 oldalas tanulmányt. A német zenetörténész elsősorban Wagner-kutatásai kapcsán ismert. Chopin e-moll zongoraversenyét Michael Stegemann német zeneszerző, muzikológus, a Dortmundi Zeneművészeti Egyetem oktatója elemzi, aki többek között Olivier Messiaen mesterkurzusán tanult komponálást Párizsban.
    • Kamaracsemegék
      Kottaújdonságainkat bemutató sorozatunkban most ritkán játszott kamarazenei művekre hívjuk fel a figyelmet. Kiderül az is, ki volt Paganini hegedűtanára, honnan került elő Enescu egy elveszettnek hitt kézirata, és miért kell eltűnnie az egyik zenésznek a pódiumról Alfred Schnittke hegedűduójának előadása közben.

      Alessandro Rolla 6 trios című kotta borítója és a zeneszerző portréjaAlessandro Rolla (1757-1841) paviai születésű olasz zeneszerző nemcsak Paganini hegedűtanára volt, hanem maga is kiemelkedő hegedű- és brácsavirtuóz: jelentősen hozzájárult a hegedű és a brácsa játéktechnikájának fejlődéséhez. 1802-től a Milánói Scala karmestere, később a Milánói Konzervatórium tanára lett. Sok hegedűversenyt komponált, írt balettzenét is, kamarazenei művei közül kiemelkednek megnyerő vonóstriói. A frankfurti Zimmermann kiadó kottája Rolla No. 18-as G-dúr triójának szólamanyagát (hegedű, brácsa, cselló) közli a kotta első, Bécsben megjelent kiadása alapján. A vonóstriók irodalma nem mondható kifejezetten bőségesnek, ezért Rolla művei a műfaj fejlődésének fontos állomásai. Ez a tetszetős, dallamgazdag zene szép, áttekinthető kottakiadásban áll az érdeklődők rendelkezésére.


      George Enescu Nocturne et Saltarello című kotta borítója és a zeneszerző portréjaGeorge Enescu (1881-1955) román zeneszerző korának egyik legsokoldalúbb muzsikusa volt. A bécsi és párizsi konzervatóriumban tanult hegedülni és komponálni (mások mellett Fauré és Massenet okította zeneszerzésre), később karmesterként, zongoristaként és pedagógusként is tevékenykedett. Növendékei között volt Yehudi Menuhin is. A Schott kiadónál jelent meg és már kölcsönözhető könyvtárunkból Enescu Nocturne et Saltarello című csellóra és zongorára írt munkája. Egy lírai lassú és egy táncos, gyors tételből áll (a saltarello egy spanyol tánc), ősbemutatója 1897-ben volt Párizsban. A mű kiadatlan kottakéziratát majdnem száz éven át elveszettnek hitték, mígnem 1994-ben váratlanul előkerült egy amerikai magángyűjteményből. A Schott 2000-ben megjelent, igen szép kiállítású kottája a darab első kiadása: partitúrát és mellékletként a cselló szólamát tartalmazza. A vonásrendet az eredeti kézirat alapján közli a kiadvány, míg az ujjrendet Steven Sensbach szerkesztő adja közre.

      Bohuslav Martinů Quatuor című kotta borítója és a zeneszerző portréjaA cseh Bohuslav Martinů (1890-1959) hat szimfóniát, tizenöt operát és tizennégy balettet írt, de kamarazenei munkássága is jelentős. Az Egyesült Államokban töltött évei alatt, 1947-ben komponálta kvartettjét oboára, hegedűre, csellóra és zongorára. A kéttételes darab első tétele virtuóz oboaszólamra és a zongora határozott állításaira épül, a második tételben egy lírai, lassú bevezetést egy gyors és játékos zárlat követ. Kiváló hangszeres tudást igénylő, remek zene ez, amely alapvetően modernista szellemiségű, de a hagyományokat sem tagadja meg. A könyvtárunkba újonnan érkezett kotta az Eschig kiadó gondozásában jelent meg, és a mű partitúrája mellett szólammellékleteket tartalmaz.


      Alfred Schnittke Präludium in memoriam Dimitri Schostakowitsch című kotta borítója és a zeneszerző portréjaVégül Alfred Schnittke (1934-1998) két rövid, hommage jellegű munkájának kottáját ajánljuk, a kiadvány az Edition Sikorski gondozásában jelent meg. A Prelúdium Dmitrij Sosztakovics emlékére című körülbelül ötperces darab két hegedűre íródott 1975-ben, néhány hónappal Sosztakovics halála után. A sűrű szövésű, alapvetően disszonanciára épülő mű hangjaiba rejtve megidézi Sosztakovics (D-esz-C-H) és Bach (B-A-C-H) nevét. Az egyik hegedű metronómszerű, pizzicato hangjai mellett a másik hangszer rövid, gyászos frázisokat hallat, viszonyuk a fájdalom csúcspontjáig jut, majd a feszültség oldódik. Gyakran játsszák e darabot úgy, hogy az egyik hegedű a színpad mögül vagy hangfelvételről szól, erre a lehetőségre a kotta is utal. Ez az előadásmód szimbolikusan a hiányt fejezi ki.

      Egészen más hangütésű a szintén két hegedűre írt, Moz-art című Schnittke-darab: kesernyés humorral gondolja tovább Mozart pantomimzene-töredékét (KV 416d), helyenként például a zenészeknek hegedülés helyett fütyülniük kell.
    • Lélekérintő kortársaink
      Igazán újat alkotni a komolyzenében (is) nagyon nehéz: a zenetörténet évszázadai szinte mindent felépítettek és lebontottak már. Őszi-téli kottaújdonságainkat bemutató sorozatunkban most három olyan kortárs zeneszerzőre irányítjuk a figyelmet, akik más-más irányban keresnek járatlan utakat, mégis rokoníthatók egymással. Szofija Gubajdulina a szokatlan hang(szer)összeállítások, Steve Reich az úttörő kompozíciós eljárások, míg Arvo Pärt az elmélyült puritanizmus művésze. Végső céljuk ugyanaz: a lélek megérintése.

      Sofia Gubaidulina Sotto voce című kotta borítójaEgy szovjet-tatárföldi kisvárosból indult, ma Németországban él, és a kortárs komolyzene világszerte legelismertebb komponistái közé tartozik a 87 éves Szofija Gubajdulina. A spiritualitás, a vallás misztériuma iránti mély érdeklődése a kezdetektől tükröződik műveiben is, ezért a szovjet évtizedekben erős ellenszélben alkotott. Egy nyilatkozatában ars poetica-szerűen fogalmazta meg, mit jelent számára a zene lelkisége: „Vallásos ortodox vagyok, aki a »vallás« kifejezést – mint religiót – a szó szoros értelmében veszi tekintetbe: re-ligio, azaz: kapcsolatok visszaállítása, az élet legatójának visszaállítása. Nincs komolyabb feladata a zenének, mint éppen ez.”

      Sofia Gubaidulina Repentance című hanglemez borítójaGubajdulina 2013-ban komponálta Sotto voce (halkan, félhangon) című kamarazenei művét, amelyben jól megmutatkoznak szerzői kézjegyei. Vonzódik a különleges hangszer-összeállításokhoz: ezt a kvartettjét például brácsára, nagybőgőre és két gitárra írta. A közel félórás darab különös, nem e világi atmoszféráját fokozzák a szokatlan hanghatások (az istenihez való fölemelkedésre utaló glisszandók, váratlan dobolások, vizespoharak használata hangszerként). Ezt a virtuóz, sokdimenziós, mélyen poétikus művet szerzője egy 14. századi németországi rabbinak, talmudista tudósnak, Alexander Suskinnak ajánlotta. Aki szeretné tanulmányozni a darab kottáját, annak a német Sikorski kiadó Exempla Nova kortárs zenei sorozatában megjelent partitúrát ajánljuk, amely már kölcsönözhető könyvtárunkból. Aki meg is hallgatná a művet, annak érdemes a BIS kiadó 2014-ben megjelent super audio CD-jét kikölcsönöznie gyűjteményünkből. A Sotto voce mellett a korongon helyet kaptak Gubajdulina további darabjai is: például Repentance című kvintettje és 1965-ben keletkezett zongoraszonátája.

      Steve Reich Violin Phase for Guitars című kotta borítójaEgészen másként ér el éteri, emelkedett hatást Steve Reich amerikai zeneszerző, a minimalista iskola úttörője. Munkái az ismétlődés és a minimális változás elvén alapulnak, lassan áradó zenéje szinte mozdulatlan, állva hullámzik, apró lépésekben mégis folyamatosan átalakul. Violin Phase című, 1967-ben írt kompozíciója fáziseltoláson alapuló folyamatzene: eleinte két hegedűt hallunk hangfelvételről, melyek ugyanazt a dallamtöredéket játsszák egyszerre, később időben lassan elcsúsznak egymáshoz képest, ezzel új dallam alakul ki, amit az élőben belépő hegedű hangsúlyoz. A mű gitár(ok)ra átdolgozott verziója Violin Phase for Guitars címen jelent meg az Universal Edition kiadó gondozásában Reich részletes magyarázataival, illetve előadási utasításával. Az átirat előadható tetszés szerint egy gitárral és előre rögzített hanganyaggal, vagy négy gitárral, rögzített hanganyag nélkül is. Mivel a darab rendkívül precíz játékot igényel, inkább haladó gitárosoknak ajánljuk.

      Steve Reich Sofia Gubaidulina és Arvo Pärt fényképeiA minimalizmus stílusirányzatához szokás sorolni a világhírű észt komponistát, Arvo Pärtet is. A 83 éves mestert néhány napja, november 25-én a varsói Festiwal Eufonie keretében a Kultúra Érdemrendjével (Zasłużony Kulturze) tüntették ki, amit személyesen vett át a II. János Pál Múzeum kupolatermében rendezett koncerten. Míg sok kortárs zeneszerző igyekszik elkápráztatni a fület és felizgatni az agyat, Pärt leginkább a hallgató lelkét akarja megérinteni, e tekintetben Gubajdulina rokona. Jellemző művészi egyéniségére, hogy amikor egy zenész megkérdezte tőle, milyen tempóban kellene játszani egyik művét, így felelt: „Milyen tempót szeretne? Játssza a szívverésének tempójában.”

      Arvo Pärt Zwei slavischen Psalmen című kotta borítójaPärt sok kórusművet írt, ezek közül ajánljuk most 117. és 131. szláv zsoltárát, amelyek az Universal Edition gyönyörű kottakiadásában jelentek meg. A vegyeskar vagy szólisták által is előadható művek a középkori egyházzenét idézik meg: mély spiritualitás jellemzi őket. A 117. zsoltár szoprán, alt, kontratenor, tenor és basszus, míg a 131. zsoltár kontratenor, tenor és basszus szólamokat mozgósít.
    • Sziporkázó fafúvósok
      A Zenei Gyűjtemény 2018 őszének kottaújdonságait bemutató sorozatunkban most fafúvós hangszerekre írt művek kottáit ajánljuk, köztük különleges, ritkán játszott darabokét is. Fuvolisták, klarinétosok, oboisták, fagottosok – figyelem, érdemes betérni a könyvtárba!

      Johann Sebastian Bach Vier Sonaten és Wenzel Neukirchner: Thema und Variationen über Der Carneval von Venedig című kották borítóiBach kedvelt kamarazenei hangszere a hegedű mellett a fuvola volt, noha ma már lehetetlen pontosan megállapítani, hány művet írt erre a hangszerre. A hét Bachnak tulajdonított – fuvolára és continuóra vagy fuvolára és csembalóra komponált – szonáta közül három szerzősége kérdéses, ezért a német Bärenreiter kiadó csak a fennmaradó négyet gyűjtötte egybe 2016-os, J. S. Bach Vier Sonaten című kiadványában. A zenei szöveg az Új Bach-összkiadást követő Urtext, vagyis a ma ismert legmegbízhatóbb, kutatásokon alapuló kottát kapja kézbe az érdeklődő. A kiadvány a fuvolára és continuóra írt e-moll (BWV 1034) és E-dúr (BWV 1035) szonátát, valamint a fuvolára és csembalóra írt h-moll (BWV 1030) és A-dúr (BWV 1032) szonátát tartalmazza. Ez utóbbi talán a legismertebb és legnépszerűbb a négy szonáta közül, de valójában mindegyikük szépséges darab, a barokk fuvola-alaprepertoár része.

      A német Accolade kiadó gondozásában jelent meg Wenzel Neukirchner (1805-1889) fagottra és zongorára írt darabja, melynek címe: Thema und Variationen über Der Carneval von Venedig. A Velencei karnevál népdaltémát számos zeneszerző dolgozta fel, de fagotton ritkán hallható, ezért is érdekes lehet Neukirchner műve a hangszer játékosai számára. A csehországi születésű szerző neve mára szinte teljesen feledésbe merült, pedig korának egyik legkiválóbb fagottjátékosa volt, valamint fagottkészítőként, a hangszer továbbfejlesztőjeként is számon tartották.

      Adolf Buschra Divertimento für Klarinette, Oboe und Englischhorn op. 62bAdolf Buschra ma elsősorban mint a híres Busch vonósnégyes alapítójára és első hegedűsére, kiváló előadóművészre gondolunk. Nemcsak a 20. század egyik legjelentősebb kvartettjátékosa volt, hanem a két világháború közti időszakban szólistaként is olyan karmesterekkel működött együtt, mint Toscanini, Bruno Walter, Furtwängler. Hitler hatalomra kerülése után nem volt hajlandó többé föllépni szülőhazájában, Németországban, majd 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. Kevesen tudják, hogy zeneszerzőként is kiterjedt munkásságot folytatott, részben Max Reger hatása alatt. Ritkán játszott szerzeményei között akadnak zenekari és kórusművek, versenyművek és kamaradarabok is. Ez utóbbiak közé tartozik Divertimento klarinétra, oboára és angolkürtre című munkája (op. 62b), amelyet Simeon Bellison amerikai klarinétművésznek és zeneszerzőnek ajánlott. A sziporkázó, humorosan fantáziadús darabban a három hangszer szinte egymást serkenti, sürgeti, miközben az angolkürt hangja hídként köti össze a klarinét meleg, bársonyos és az oboa tiszta, fényes hangszínét. A kuriózumnak számító trió kottáját a Breitkopf és Hartel jelentette meg 2016-ban, ez is kölcsönözhető már a Zenei Gyűjteményben.
    • Titokzatos tökéletesség
      Számos új, kiváló minőségű kottával gazdagodott a Zenei Gyűjtemény, a következő hetekben több ajánló írásban ezeket ajánljuk figyelmükbe. Elsőként a bécsi klasszika mestereinek hegedűversenyei közül válogatunk. Szóba kerül az is, vajon Beethoven hegedűversenyének melyik régi felvétele áll a legközelebb napjaink nagy előadóművészének, Gidon Kremernek a szívéhez.

      Nem mindegy, hogy pontos zenei szöveget tartalmazó, jól áttekinthető, modern kottából készül-e fel valaki egy előadásra, zenei versenyre, vagy nehezen olvasható, netán itt-ott hibás kiadványból. A német G. Henle kiadó szép és megbízható Urtext – vagyis kutatásokon alapuló, forrás értékű – kottái bátran ajánlhatók mindenkinek akár előadási, akár tanulmányi célra.

      Joseph Haydn hegedűversenyeinek kottaborítói Joseph Haydntól mindössze három hegedűverseny maradt fenn, mindhárom elérhető már könyvtárunkban Henle Urtext kiadásban. Az 1760-as években keletkezett darabok közül a C-dúr és az A-dúr virtuóz, olaszos stílust mutat, a G-dúr inkább a líraiságával tűnik ki. Technikai követelményei is szerényebbek, ezért a hegedűjátékot tanulók számára is ajánlható. A kották a Henle Haydn-összkiadása alapján készültek, a zongorakivonathoz kétféle verzióban mellékelték a hegedű anyagát; az egyik szólammelléklet vonásjeleket és ujjrendet is tartalmaz.

      Wolfgang Amadeus MozartEsz-dúr Sinfonai Concertante KV. 364Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertantéja nem par excellence hegedűverseny, hiszen a hegedű mellett a brácsa is szólószerephez jut benne, mégis itt említjük. A mű 1779-ben keletkezett, a műfaj egyik kiemelkedő darabja. Főleg gyönyörű, lírai középső tétele közkedvelt, amit Michael Nyman variációkban dolgozott fel, Peter Greenaway pedig Számokba fojtva című filmjében használt kísérőzeneként. A Henle honlapja felhívja a figyelmet arra, hogy a kotta új Urtext kiadása számos tekintetben pontosabb, mint a korábbi megjelenések. A zongorakivonathoz négy szólammelléklet csatlakozik: a hegedűszólam jelzések nélküli, és vonásjelekkel, ujjrenddel ellátott verziója, a brácsaszólam normál hangolású és eredeti scordatura (Mozart intenciói szerint a fényesebb hangzás érdekében egy fél hanggal elhangolt) közlése.

      Beethoven Violinkonzert című kotta borítója és Gidon Kremer portréjaA Henle-kiadások közül is kiemelkedik információgazdagságával Beethoven hegedűversenyének kétkötetes kottája, amely Gidon Kremer 70. születésnapjának alkalmából jelent meg 2017-ben (Gidon Kremer Edition I-II). Az első kötet a hegedű szólóanyagát tartalmazza Kremer ujjrendjével és vonásjeleivel, továbbá Viktor Kiszin orosz zeneszerző kadenciáját közli az első tételhez. A kadenciában – amelynek ez az első kiadása – a hegedűszóló mellett dob és fúvósok jutnak szerephez. Kiszin Kremer felkérésére írta, Beethoven eredeti – a mű zongoraverseny-verziójához komponált – kadenciája alapján. A második kötet tartalmazza a zongorakivonatot és a jelzések nélküli hegedűszólamot.

      A kiadvány legérdekesebb része Gidon Kremer terjedelmes esszéje, amelyben kiadói felkérésre a hegedűverseny tíz különböző felvételét veti össze, hogy kiválassza közülük a „legjobbat”. A szóban forgó klasszikus felvételek:

      Szigeti – Walter (1932),
      Huberman – Széll (1934),
      Kreisler – Barbirolli (1936),
      Heifetz – Toscanini (1940),
      Menuhin – Furtwängler (1947),
      Ferras – Böhm (1951),
      Francescatti – Mitropoulos (1955),
      Milstein – Steinberg (1955),
      Heifetz – Münch (1955),
      Kogan – Silvestri (1959).

      Kremer persze tisztában van azzal, hogy „legjobb” felvétel a szó szoros értelmében nem létezik, illetve ennek megítélése szubjektív, ezért inkább nagyon érdekes szempontokat vet fel a mű előadásával kapcsolatban. Az angol nyelvű esszé szinte mesterkurzusként olvasható: Kremer részletesen kitér a szólista és a karmester közötti együttműködés, a tempó, a glisszandók, a kadencia problémáira. Felveti a kérdést, hogy mitől lesz egy előadás művészi értelemben mély, és mitől válik személyessé. Végül arra jut, hogy a vizsgált tíz felvétel között Heifetzé és Milsteiné a „legtökéletesebb”, de valami titokzatos okból mégsem érintik meg igazán mélyen. A „legjobb, legmelegebb, legemberibb, legszemélyesebb” felvételként végül egy olyat nevez meg, amely nem szerepel az eredeti tízes listán. Hogy melyik ez a felvétel, az maradjon most homályban – aki kikölcsönzi a kottát, és elolvassa Gidon Kremer nagyon tanulságos írását, természetesen megtudhatja ezt is.

    Remek szolgáltatásokkal várja a zenetanárokat, zenepedagógusokat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.

    Zenei szakkönyvek, folyóiratokZenei szakkönyvek, folyóiratok
    Gyűjteményünkből több mint 15 000 zenei szakkönyv kölcsönözhető, köztük a zenepedagógiával, az énekléssel, a különböző hangszerek játéktechnikájával, a zenei stílusokkal, előadásmóddal kapcsolatos munkák. Sok újdonság is megtalálható nálunk, a magyar mellett angol, német, francia nyelven is. Átlapozhatók a legfontosabb hazai és külföldi zenei folyóiratok.

     

    Kották minden szinten
    A zenetanárok több mint 50 000 kölcsönözhető kottánk közül választhatnak. A legpontosabb, legszebb Urtext kiadások is megvannak! Az oktatáshoz különösen fontosak lehetnek a hangszeriskolák, a növendék tudásszintjéhez igazodó előadási és kamaradarabok.

     
    A következő linkeken áttekinthető a választék egy része:
    hangszeriskolák,
    előadási darabok,
    kamarazene: duó, trió, kvartett.

    Készüljön az óráira nálunk!
    Könyvtárunk kellemes munkatér is. Aki szeretne elmélyedni, kutatni bármely zenei témában, vagy utánanézne valaminek, nálunk barátságos környezetet és segítőkész könyvtárosokat talál. Használható saját laptop, okoseszköz, a beiratkozással wifi-hozzáférést biztosítunk a könyvtár egész területén. Hangtárunk több mint 10 ezer CD-t és hanglemezt tartalmaz, főleg komolyzenében és jazzben vagyunk erősek. A zenehallgatáshoz – a vírushelyzet miatt – jelenleg saját fejhallgatóra van szükség!

    Online adatbázisok – otthonról is
    Olvasójeggyel a könyvtárban, de akár otthonról is elérhetők a világ legnagyobb zenei adatbázisai. A Oxford Music Online angol nyelvű, teljes szöveges, folyamatosan frissülő lexikonban a klasszikus zenei szócikkek mellett dzsessz, opera és populáris zene is megtalálható. A RILM több mint egymillió rekordot tartalmazó anyagában minden dokumentumtípus elérhető: zenei folyóiratcikkek, könyvek, bibliográfiák, értekezések.

    Könyvtári séta – mindent megmutatunk
    Aki még nem járt nálunk, vagy úgy érzi, nehezen igazodik el gyűjteményünkben, kérjen ingyenes könyvtárbemutatást e-mailben (Bándoli Katalin, bandoli@fszek.hu). A könyvtári séta során a gyűjteménnyel, szolgáltatásokkal kapcsolatos minden kérdésre válaszolunk.

    Szoftverek, alkalmazások, játékok
    Napjainkban számos szoftver és alkalmazás teszi kényelmesebbé mindennapjainkat, de sokszor nehéz megtalálni azokat, amelyek ténylegesen hasznosak  – zavaró megoldások nélkül. Ezen az oldalon igyekszünk segíteni az eligazodást a különböző – elsősorban zenei – szoftverek, alkalmazások és játékok között, támogatva a zenészek, a zenetanárok és a zenetanulók munkáját. A YouTube-on elérhető Lejászási listánkban az ajánlott szoftverekről, alkalmazásokról szóló videókat gyűjtjük össze, melyek megkönnyítik használatuk elsajátítását.


    A beiratkozás a FSZEK Központi Könyvtár teljes egészére érvényes – ebben a nagy könyvtárban a zenei dokumentumok mellett rendkívül gazdag szépirodalmi és humántudományi szakirodalmi állomány áll a pedagógusok rendelkezésére.

    Szeretettel várunk minden zenetanárt!

    Információ

    Zenei Gyűjtemény

    1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
    útvonal
    Nyitvatartás:

    E-mail: zene@fszek.hu, zenei.konyvtarkozi@fszek.hu
    Telefonszám:
    (1) 411-5011
    Vezető: Bándoli Katalin (osztályvezető)
    Beiratkozás

    Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
    ingyenes / 12 hónap
    Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
    200 Ft / 12 hónap

    Napijegy: 1100 Ft / nap

    Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
    12 hónapra: 6600 Ft
    6 hónapra: 4600 Ft
    3 hónapra: 3300 Ft

    Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
    12 hónapra: 9500 Ft
    6 hónapra: 6600 Ft

    Kedvezmények

    Online