• Pesterzsébet köztéri szobrai
    Pesterzsébet köztéri szobrait - a két Erzsébet-szobor bemutatását követően - ábécé sorrendben tesszük közzé. A fotókat a Bíró Mihály utcai, illetve a Pacsirta utcai Szabó Ervin Könyvtár munkatársai készítették. Ettől eltérő esetben külön jelezzük a forrást.

    Áprád-házi Szent Erzsébet szobra

    Fotó Árpád-házi Szent Erzsébet szoborrólHol található? A Szent Erzsébet téren, a templom előtt.

    Ki az alkotó? Pannonhalmi Zsuzsa, 1997.

    1997-ben készült el a templom teljes külső felújítása. Ez év őszén a templom előtti téren került felállításra Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész 5 méter magas Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, amit Paskai László bíboros áldott meg, mely a Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, közadakozásból épült.

    Mázas kerámiából készült a szobor és a nyolc domborműből álló kompozíció, Szent Erzsébet életéből vett jelenetekkel.

    Három méter magas a nyolcszögletű talapzat, amelyen áll a baldachinos sátor, ennek csúcsán pedig a 2,2 méter magas főfigura. Az alkotó így jellemzi a szobrot: „A gótikát idéző ruharedők játéka, finom színek alkalmazása, a visszafogott mozdulat a fejre, az arcra irányítja a figyelmet. Az emlékmű hatását fokozza a Szent életének legjellemzőbb szimbóluma, a rózsa, amely tömegében és az íves architektúrán elhelyezve transzcendenssé teszi a figurát. A templom téglaépülete jól harmonizál az emlékmű meleg színeivel.”

    Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas magyar keramikus, érdemes művész, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke, a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központ vezetője.

    Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon. Szülei II. András király és merániai Gertrúd voltak. Már gyermekként eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal, akivel aztán boldog házasságban élt. Erzsébet Wartburg vára alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Hat év múlva, férje halála után el kellett hagynia a várat, nélkülözések közepette élt gyermekeivel. Majd Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Tiszteletére az első templomot testvére, IV. Béla építtette Kápolnán. Melyet még számos másik templom követett Bogotától Kassáig. Liszt Ferencet is megihlette, aki oratóriumot szentelt neki.

    Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában, pedig abban az évszakban nem nyíltak virágok. A legenda szerint Isten segítette meg őt, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét.

    A korábbi Erzsébetfalva névadását átértelmezve (mely eredetileg Erzsébet királyné, Sisi nevét viselte) kerületünket 1932-ben róla nevezték el Pestszenterzsébetnek.

    Források:

    kozterkep.hu
    Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

    Szent Erzsébet életéről:

    Cultura Magazin: Szent Erzsébet legendája
    Magyar Kurír: Áprád-házi Szent Erzsébet
    Szeretlek Magyarország: Szent Erzsébet, aki 19 évesen már özvegy volt
    Zempléni Pitvaros Pihenő: Árpád-házi Szent Erzsébet élete

    Fotók a szoborról
    Galéria - Árpád-házi Szent Erzsébet szobor     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Erzsébet királyné (Sisi) szobra

    Erzsébet királyné - SisiHol található? A Városháza előtt, a Kossuth tér bal sarkán.

    Ki az alkotó? Meszlényi Molnár János, 2004.

    A szobor Ferenc József császár, magyar király feleségét, Wittelsbach Erzsébetet, azaz Sisit ábrázolja. Ő lett Erzsébetfalva, a mai Pesterzsébet elődjének névadója. Amikor a frissen alakult falu vezetősége megkereste, hogy használhatják-e a nevét, "a Császárnő és Királynő Őfelsége a legkegyesebben megengedni méltóztatott, hogy a Tost Gyula és érdektársai által alapított telep Erzsébetfalvának neveztessék" - olvasható egy 1873-as oklevélben.

    A bronzból készült szobrot Meszlényi Molnár János alkotta egy híres fénykép alapján, amely Sisit szétterülő szoknyában, kedvenc farkaskutyájával, Horseguard-dal ábrázolja. A fotó valószínűleg 1866. március 17-én, a koronázás előtt készült Bécsben, Rabending műtermében. A szobor gyermekek és felnőttek kedvenc találkozóhelye. Lassan hagyomány, hogy a közeli házasságkötő teremből az ifjú pár a Sisi szoborhoz megy és az esküvői képeket ott készítik el róluk.

    Erzsébet minden kétséget kizáróan imádta a kutyáit, akik a kastélyban is követték a gazdájukat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy többször kapták őt lencsevégre egy-egy kutyájával, mint a szűkebb családjával. Kedvenceiről még külön portrékat is készíttetett, legtöbbet az ír farkaskutyáról. Ez volt az egyik kedvenc fajtája, amelyből az első kölyköt Viktória királynőtől kapta ajándékba, és Shadownak nevezte el. Állítólag a nagyobb kutyákat részesítette előnyben, azonban számtalan kép készült róla kistestű fajtákkal is. A királyné a kutyák gondozására külön embert foglalkoztatott, aki magát a királyi ebek gondozójának hívatta. Sisi két kedvenc kutyáját, egy Shadow és egy Platho névre hallgató ebet, a Gödöllői Kastély kertjében temettek el egymás mellé.

    Érdekesség, hogy tíz évvel később Keszthelyen is olyan szobrot állítottak a tiszteletére, mely kutyával ábrázolja a királynét. Ennek alkotója Tóth Dávid.

    Meszlényi-Molnár János (1969- ) 15 éves kora óta foglalkozik szoboröntéssel. A figurális szobrászat képviselője. Közel 100 köztéri alkotás az országban az ő műhelyéből került ki. Ezenkívül szobor-rekonstrukciókban és renoválásokban is részt vesz. Elsősorban bronzzal, papírral és samottal dolgozik. Szobrai elkészítésénél szinte egyedülálló módon a legelső stádiumtól a legutolsóig mindent maga végez.

    Források:

    kozterkep.hu
    Ittlakunk.hu: Sisi szobra a róla elnevezett Pesterzsébeten

    Sisi életéről:

    Dóra Tibor: Erzsébet királyné - Sisi
    Káli-Rozmis Barbara: Erzsébet királyné kutyái
    Műemlékem.hu: Visszakapják sírköveiket a kedvenc ebek
    Sisiweb: Erzsébet királyné - Mítosz és Valóság a Stefánia Palotában

    A szobrászművészről:

    artportal.hu
    plasztikum.hu
    villanegrart.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Erzsébet királyné szobra     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról


    Anya gyermekével (1939)

    Fotó a szoborrólHol található? Az Ady Endre u. 1. szám alatt, a rendelőintézet (SZTK) homlokzatán.

    Ki az alkotó? Hejsa Károly, 1939.

    A szakrendelő 1939-ben épült Hejsa Károly terve szerint. Az eredetileg vörös klinkertéglás épület falát díszítő dombormű egy édesanyát ábrázol, karjában a kisgyermekével.

    Az épület 2015-ben energetikai felújításon esett át, nyílászárókat cseréltek és a homlokzatát szigetelték. Így kapott az alkotás egy fülkeszerű kialakítást, vörösre festett háttérrel. A domborművet is lefestették.


    Forrás:
    kozterkep.hu


    Fotók a szoborról és az épületről amelyen elhelyezték
    Galéria - Anya gyermekével (1939)     Fotók a szoborról és az épületről amelyen elhelyezték Fotók a szoborról és az épületről amelyen elhelyezték Fotók a szoborról és az épületről amelyen elhelyezték Fotók a szoborról és az épületről amelyen elhelyezték

    Anya gyermekével (1958)

    Fotó a szoborrólHol található? A Vízisport u. 7. szám alatt, a házak közötti parkban.

    Ki az alkotó? Ungvári Lajos, 1958.

    A szobor méretei: 80 cm kő talapzat, 165 cm ülő nő gyermekével. A kisgyermek jobb keze az idők folyamán megsérült, letört.

    Ungvári Lajost (1902-1984) konzervatív szobrásznak tartják. Stilizálás, rendkívüli leegyszerűsítés, plasztikai kiegyensúlyozottság jellemzi szobrait. 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.


    Forrás:
    kozterkep.hu
    artportal.hu
    Wikipédia


    Fotók a szoborról
    Galéria - Anya gyermekével (1958)     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Anya gyermekével (1981)

    Fotó a szoborrólHol található? A Baross utca és a Határ út sarkánál.

    Ki az alkotó? Seregi József, 1981.

    Legutóbbi Anya gyermekével szobrunk Seregi József (1939- ) alkotása. A Baross utca és a Határ út sarkánál, egy parkosított területen található ez a mészkőszobor.

    Az anya nagy szeretettel öleli magához kisgyermekét. 1981-ben állította fel a Fővárosi Tanács.



    Források:

    kozterkep.hu
    artportal.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Anya gyermekével (1981)     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Anyák szobra

    Fotó a szoborrólHol található? A Szent Erzsébet téren, a templom előtti tér bal oldalán.

    Ki az alkotó? Kaszab Károly, 1933.

    Magyarországon 1925-ben, - a négy évvel korábban alakult - Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére lett május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. A szervezet gyűjtést rendezett, melynek eredményeképpen Kaszab Károly szobrászművész megalkotta az Anyák szobrát.

    A szobor a Szent Erzsébet téren, a templom előtti tér bal oldalán áll. Az anya nőalakját a téren lakó 12 gyermekes Melis Andrásnéról mintázta. Ezzel a pesterzsébeti Peternell és Kulhanek vasöntő üzemében elkészült a világon az első Anyák Szobra.

    1933. május 28-án vasárnap délelőtt került sor a szobor ünnepélyes leleplezésére és megkoszorúzására. A tér zsúfolásig megtelt a nagy eseményre, mintegy 16 000 ember szorongott az avatásra várva. A szobor, mint az Anyák tiszteletére állított emlékmű egyedülálló volt az egész világon. Méltán váltott ki visszhangot a világsajtóban. Az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezetének nemzeti folyóiratai az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Angliában és Japánban is megemlékezetek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt eme nagyszerű akciójáról.

    Méretei: 150 cm műkő talpazaton áll a 186 cm a bronzszobor, anya két gyermekkel

    Felirata: „Állj meg és gondolj édesanyádra.”

    alatta: „A pesterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportjai és tanulói 1933.”

    Források:

    kozterkep.hu
    Sz.: Az anyákra emlékeztünk

    Fotók a szoborról
    Galéria - Anyák szobra     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról


    Emberpár

    Fotó a szoborrólHol található? A Baross u. 43. számú ház előtt, a lakótelep parkjában.

    Ki az alkotó? Kampfl József

    A Csepeli átjáró közelében, a Baross u. 43. számú ház előtt, a lakótelep parkjában áll Kampfl József mészkőszobra. 1978. szeptember 23-án, a Képzőművészeti Világhét alkalmából avatták fel. Egy női és egy férfi alakot formál, egymásnak ellentétes ülő pozícióban.

    Kampfl József (1939- ) művészetével a klasszikus szobrászati hagyományt ápolja. Bronz- és kőportréi, díszítőplasztikái, síremlékei mellett kiemelkedő jelentőségű munkásságában a díszkutak tervezése.

    A Pesterzsébet újság 2014 augusztusában számolt be a szobor megrongálásáról:

    „Vandálok rongálták meg a Baross utca 43. szám előtti parkban Kampfl József Emberpár című szobrát. Az unatkozó barbárok letörték a szobrok orrát és összefirkálták az alakokat. A Budapest Galéria felkérésére a napokban a szobrász kijavította a szoboralakokat, így azok ismét épen, szépen mutatkozhatnak a járókelők előtt.”

    Források:

    kozterkep.hu
    Ittlakunk.hu: Szobor orrot törtek a vandálok
    artportal.hu
    Muzsay András: Kampfl József, a Nobel-díjasok portrékészítője

    Fotók a szoborról
    Galéria - Emberpár     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Az Eötvös Loránd Technikum homlokzatának szobrai

    Fotó a domborművekrőlHol található? Török Flóris utca 89.

    Ki az alkotó? Jánszky Béla és Szivessy Tibor, 1929.

    A műemléki védelem alatt álló Eötvös Loránd Technikum főbejárata felett, a homlokzaton öt szobrot találunk, melyek a tanulók életéből vett jeleneteket ábrázolnak.A szobrokat körülvevő oszlopoknál jól látható, kivehető a szecessziós stílusra jellemző népi motívumok alkalmazása. A főbejárattól jobbra, az iskola falán található két festmény Kossuth Lajosról. Az egyik az 1848-as szabadságharc idejében, a másik pedig 1880 körüli időkben ábrázolja a hazafit.

    Az iskola épülete 1929-re készült el, Jánszky Béla (1884-1945) és Szivessy Tibor (1884-1963) tervei szerint, szecessziós stílusban. Tervükkel a Lechner Ödön Társaság aranyérmét nyerték el. Az épület abban az időben Budapest legmodernebb iskolája volt. A Kossuth Lajos Reálgimnázium 1929 októberében kezdte meg a tanítást, nyolc osztállyal. 1950-ben kapott helyet az épületben az 5. számú Gépipari Technikum három gépészi osztállyal. A következő évben acélszerkezeti osztályok is indultak, az országban egyedüliként. Majd légi közlekedési szakképzési is folyt 1960-tól 1969-ig. Ma a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Technikum működik az épületben.
    Jánszky Béla Schulek Frigyes tanítványa volt a Műegyetemen. 1907-ben aranyérmet nyert a pécsi országos kiállítás népművészeti pavilonjával. Kós Károllyal együtt építette a zebegényi templomot. 1912-ben egyik alapítója volt a Kecskeméti Művésztelepnek, melynek épületeit szintén együtt tervezte Szivessy Tiborral. A Puskin mozi belső kiképzését és az Uránia filmszínház átépítését is együttesen valósították meg.
    Szivessy Tibor tanulmányait szintén a Műegyetemen kezdte, majd Berlinben folytatta, és Münchenben fejezte be. Saját építészeti irodája 1949-ig állt fenn, majd az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezője volt nyugdíjba vonulásáig. Legjelentősebb munkáit Jánszky Bélával együtt tervezte.

    Források:

    Az iskola honlapja
    Ittlakunk.hu: Székely-magyar stílusban épült az Eötvös szakközép
    Wikipédia - Jánszky Béla
    Wikipédia - Szivessy Tibor

    Fotók a domborművekről
    Galéria - Eötvös Technikum szobrai     Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről Fotók a domborművekről

    Kígyós nő

    Fotó a Kígyós nő című szoborrólHol található? A Dél-pesti Kórház parkjában.

    Ki az alkotó? Vilt Tibor, 1980.

    A Köves utca 1. szám alatt, a Dél-pesti (Jahn Ferenc) Kórház főbejáratával szemben, a parkban található Vilt Tibor 4 méteres fekvő bronzszobra.
    18 évig tartott míg felállították, illetve elhelyezték a szobrot, ugyanis 1962 novemberében kapta a szobrász a megbízást a szoborra, amit végül is 1980. decemberében helyeztek el.
    A fekvő nőalakon kígyó tekereg. Aszklépiosz a gyógyítás istene az ókori görög mitológiában. Botja a gyógyítás művészetét szimbolizálja: a kígyó, amely képes levedleni a bőrét, az újraéledő testet jelképezi.
    Vilt Tibor (1905-83) a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, majd 1945 után részt vett az Európai Iskola munkájában. 1957-ben – a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt – internálták. A 60-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Később az üveg felhasználásával is kísérletezett.


    Források:

    kozterkep.hu
    artportal.hu


    Galéria - Kígyós nő szobor

    Klapka György szobra

    Fotó Klapka György szobrárólHol található? Klapka tér, a Református templom előtt.

    Ki az alkotó? id. Balás Ede, 1999.

    Pesterzsébet mindig is szívesen emlékezett a ’48-as hősökre, rengeteg közterület őrzi nevében emléküket. Ebbe a sorba illeszkedik Klapka György (Temesvár, 1820 – Budapest, 1892) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter is. A komáromi vár kapitányaként, védőjeként híresült el, de több dicső haditette is volt (a császári csapatok Pozsonyig való visszaszorítása, Győr megszállása).

    A róla elnevezett téren, a református templom bejárata előtt helyezkedik el a fából készült alkotás. 1999-ben készítette és ajándékozta a szobrot a kerületnek id. Balás Ede fafaragó művész.

    A szobor talapzatán található egy márványtábla a születési és halálozási adatokkal.

    Források:

    kozterkep.hu
    zoldkalauz.hu

    fényképek Klapka György faragott fa szobráról
    Galéria - Klapka György szobra     fényképek Klapka György faragott fa szobráról fényképek Klapka György faragott fa szobráról fényképek Klapka György faragott fa szobráról fényképek Klapka György faragott fa szobráról

    Kossuth-szobor

    Fotó a szoborrólHol található? A pesterzsébeti Kossuth téren, a Városháza előtt.

    Ki az alkotó? Füredi Richárd és Horvay János, 1909.

    A pesterzsébeti Kossuth téren, a Városháza előtt áll 1909. október 3. óta a Füredi Richárd (1873-1947) és Horvay János (1874-1944) szobrászok alkotta Kossuth-szobor, mely a kerület legrégebbi köztéri szobra. A bronzszobor Stiassny Rezső öntödéjében készült el, a kőtalapzat (haraszti kőből) Král Lajos óbudai kőfaragó mester munkáját dicséri és Bocsák Antal állította fel. A szobor talapzata 2 m 17 cm, maga a szobor 2 m 30 cm magas. 2014-ben a Fővárosi Önkormányzat jóvoltából díszvilágítást kapott az alkotás.

    Biroy Béla 1870-ben írt levelet az emigrációban élő Kossuth Lajosnak, engedélyt kérve, hogy róla nevezhessék el a telepet Kossuthfalvának. Ráadásul az egyik parcelláját Kossuthnak szándékozott ajándékozni, amit ő felajánlott egy nehéz sorsú honvédnak vagy családjának.

    A Kossuth-kultusz egyik megnyilvánulása volt a számtalan szobor állítása itthon és külföldön egyaránt. Először Miskolcon állítottak szobrot 1895-ben, halála után egy évvel. A korabeli Nagy-Budapestet számítva, a fővárosban először Rákospalotán készült emlékszobor Kossuthról 1908-ban, a következő évben Pesterzsébeten.

    1902-ben kezdődött el a gyűjtés a szoborra, Kossuth születésének centenáriumán. Szeptember 19-én díszközgyűlésen fogadták el a javaslatot, hogy „a község erre alkalmas szép helyén Kossuth Lajos emlékére szobor állíttassék fel, mely czélra a közgyűlés 500 korona adományt szavaz meg” – áll az Erzsébetfalva c. folyóirat 1902. szeptember 21-ei lapszámában. Pár nappal később az összeget 1000 koronára emelték. Ezt követően 7 évig folyt az adománygyűjtő, szervező munka. Végül 8000 korona tiszteletdíjért adta a megbízást a szobrászoknak az Erzsébetfalvai Függetlenségi és 48-as Polgári Kör.

    Füredi Richárd Stróbl Alajos növendéke volt. Ő készítette a millenniumi emlékmű három királyalakját, Madách Imre szobrát, Ipolyi Arnold szegedi és Melius Péter debreceni emlékművét. Legkedveltebb műfaja azonban a síremlékszobrászat volt, Jókai-síremlékét is ő tervezte.

    Horvay János első nagyobb műve a ceglédi Kossuth-, majd a pécsi Zsolnay-szobor (1902) volt. 1913-ban a Nemzeti Szalon aranyérmét kapta. A Parlament előtt álló Kossuth-szobrát 1927-ben leplezték le, majd fő művét pesszimistának minősítve 1952-ben eltávolították eredeti helyéről, később Dombóváron állították fel.

    Az erzsébeti szobor avatási ünnepélyének kiemelt díszvendége Kossuth Ferenc miniszter, Kossuth Lajos idősebb fia volt. Az Erzsébetfalvai Közlöny 1909. október 10-ei száma idézi ünnepi beszédét: „Azt mondotta édes atyám egykoron, hogy mikor nem lesz többé, sírjából messzebb fog elhallani hangja, mint ahogy elhallatszott életében. Igaza volt az ő próféta szellemének, mert most az ő hangja megszólal minden magyar ember szívében. (…) Én az ő oldala mellett tanultam meg hazámat szeretni, az ő oldala mellett tanultam meg hazámat szolgálni. Fájdalom, az ő tehetségeinek nagyságát nem örököltem, de az ő hazafiaságának teljességét igen. Ezen hazaszeretettől vezéreltetve szolgálom hazámat, van tehát jogcím, úgy is, mint az ő fiának, de úgy is, mint magyar embernek és mint a függetlenségi párt vezérének megköszönni önöknek azt, hogy a magyar függetlenség eszméje megtestesítőjének szobrot állítottak.”

    Sok érdekességet olvashatunk még a Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten című, dr. Bogyirka Emil által összeállított könyvben. Melyet a Pesterzsébeti Múzeum adott ki 1992-ben.

    Források:

    Bogyirka Emil (összeáll.): Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten. [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 1992 : (Pesterzsébeti múzeumi füzetek, 10.)
    Bogyirka Emil (összeáll.): Pesterzsébet története. [Budapest] : Pesterzsébet Önkormányzata, [2000]

    kozterkep.hu
    Ittlakunk.hu: Díszkivilágítást kap az Anyák szobra és a Kossuth-szobor
    Arcanum - Füredi Richárd
    Arcanum - Horvay János
    Wikipédia - Füredi Richárd
    Wikipédia - Horvay János

     Fotók a szoborról
    Galéria - Kossuth-szobor     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról


    Kölcsey mellszobra

    Fotó a szoborrólHol található? Topánka u. 23.

    Ki az alkotó? Lelkes Márk, 2006.

    Kölcsey mellszobra a Topánka utcában, az emeletes házak közötti parkban áll, nem messze könyvtárunktól. 1,4 m magas henger alakú márványoszlopon 60 cm-es a bronz mellszobor, mely 2006-ban készült. A szobor Komár Ibolya adománya Pesterzsébetnek.
    Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott.
    Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.

    Források:

    kozterkep.hu
    Budapesti Városvédő Egyesület Értesítője - 2007/6. sz. 7. o.
    lelkesdesign.hu
    villanegrart.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Kölcsey mellszobra     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Kutya szobor

    Fotó a szoborrólHol található? Serény u. 1. (Német Nemzetiségi Gimnázium)

    Ki az alkotó? Szöllősi Endre, 1955.

    A Serény u. 1. szám alatti Német Nemzetiségi Gimnázium (DeutschesNationalitätengymnasium) előterében, a zárt udvar egyik kerítésoszlopán üldögél egy kutya. 1955-ben állították fel a szobrot, Szöllősi Endre alkotását. Mészkőből készült. Az épület is az 1950-es évek közepén épült, stílusát tekintve szocreál. Az épület eredetileg általános iskolaként üzemelt, felújítási munkálatok után 1990-ben nyílt meg újra, immár a kerület önálló intézménnyé alakult német gimnáziumának adva otthont. Az évek során a kutya az iskola kabalafigurája lett.
    Szöllősi Endre (1911-1967) már gyermekként kiállításon szerepelt, 1932-től a Szocialista Képzőművészeti Csoport tagja volt, melynek minden kiállításán részt vett. Kisplasztikákat, portrékat, plaketteket, rajzokat készített. Művészetének egyik központi témájává az állatszobrok váltak. Köztéren tíz szobra áll.

    Források:

    kozterkep.hu
    Az iskola honlapja
    artportal.hu
    wikipédia.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Kutya szobor     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról


    Nagy Győri István mellszobra

    Nagy Győri István mellszobraHol található? Nagy Győri István u. 2.

    Ki az alkotó? Lelkes Márk, 2016.

    A Nagy Győri István utca 2. szám alatt, a Városháza bal oldalán lévő parkban található. 2016. november 5-én avatták fel Lelkes Márk szobrát. 120 cm magas márvány talapzaton látható a bronz mellszobor.

    Nagy Győri István 26 éven keresztül, 1898-tól 1926-ig Pesterzsébet (akkoriban Erzsébetfalva) főjegyzője, majd nyugdíjazásáig polgármester-helyettes volt.

    A köztiszteletben álló férfiról azt mondják, déltájban, amikor végigsétált a főutcán, „fogadóórát” tartott: bárki megszólíthatta ügyes-bajos dolgaival. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a nyugdíjba vonulásakor rendezett ünnepi díszgyűlésen a város díszpolgárává választották, és róla nevezték el az akkori Csillag utcát. Még hosszú ideig sétálhatott a nevét viselő utcában, mert igen magas kort ért meg: 97 évesen, 1963-ban hunyt el. 

     Nagy Győri István főjegyző életútjának a 2016-os évben három évfordulója is volt:
    - akkor 150 éve, 1866. június 27-én született
    - akkor 55 éve, 1961. július 12-én halt meg
    - 1931-ben, 85 évvel ezelőtt az a megtiszteltetés érte, hogy munkássága elismeréseként a város díszpolgárává választották, valamint az akkori Csillag utcát elnevezték Nagy Győri István utcának

     

    Források:

    kozterkep.hu
    DIA: Szoboravató. In: Pesterzsébet Újság, 2016.11.22. 9. o.

    Nagy Győri István mellszobra


    Petőfi szobor

    Fotó a szoborrólHol található? A Kossuth Lajos téren, a Városháza melletti parkban.

    Ki az alkotó? Lelkes Márk, 2002.

    Petőfi egész alakos szobra a Kossuth Lajos téren, a Városháza melletti parkban, a Nagy-Győry István utca felőli részen áll. 2002-ben állították fel a mészkő talapzaton álló bronzszobrot. A kb. 150 cm-es mészkő posztamensen álló bronz szobor lobogó köpenyben, kezében tollal ábrázolja költőnket, amint egy könyvbe ír. A posztamensen a 'Sors nyis nekem tért' című verse olvasható. A szobor Komár Ibolya adománya.

    Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott.

    Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.

    Források:

    kozterkep.hu
    Budapesti Városvédő Egyesület Értesítője - 2007/6. sz. 7. o.
    lelkesdesign.hu
    villanegrart.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Petőfi szobor     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Requiem - Szárnyas lovak (Gördülő lovak)

    Fotó a domborműrőlHol található? Ady Endre u. 98. (Lajtha László Zeneiskola)

    Ki az alkotó? Kocsis Előd, 2005.

    Az Ady Endre utca 98. szám alatt, a Lajhta László Alapfokú Művészeti Iskola, közkeletű nevén a Zeneiskola oldalfalán látható a Requiem, vagy másként Szárnyas lovak, Gördülő lovak című alkotás.

    Nem ez az első hely, ahol látható volt az alkotás, megfordult már a Millenáris Parkban, a Pesterzsébeti Múzeum kertjében és volt műtermi tárgy is. Minthogy az eredeti megrendelő nem vette át az elkészült művet.

    2005-ben került a mostani helyére a páros dombormű, mely Vörösmarty mellszobrához hasonlóan szintén Kocsis Előd bronzból készült alkotása.

    Kocsis Előd (1948- ) tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában kezdte. 1987-ben telepedett át Magyarországra. Műveinek világát a magyar történelemből, a keresztény kultúrából, a természet formáinak változatosságából meríti. Számos köztéri és beltéri szobrot készített egyházi megrendelésre.

    A Zeneiskola 1992-ben vette fel Lajtha László zeneszerző, néprajzkutató, zenepedagógus nevét. 1996-ban az oktatás kibővült egyéb művészeti tárgyakkal, így a néptánc és a képzőművészet tanításával. 2001 szeptemberében költöztek mostani helyükre, az Ady Endre utcába.

    Források:

    kozterkep.hu
    artportal.hu
    Kocsis Nagy Noémi: Kocsis Előd szobrászművész
    Az iskola honlapja

    Széchenyi mellszobra

    Fotó a szoborrólHol található? A Széchenyi utca és a Kossuth Lajos utca sarkán.

    Ki az alkotó? Lelkes Márk, 2003.

    Széchenyi mellszobra a róla elnevezett utca és a Kossuth Lajos utca sarkán, zöld környezetben áll. 2003 novemberében avatták fel a műkő oszlopon álló bronz mellszobrot. Érdekesség, hogy Lelkes Márk 2010-ben Zalaszentgróton is készített egy hasonló Széchenyi szobrot.
    Lelkes Márk (1972- ) a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, Farkas Ádám növendékeként. 1997-ben szobrász és rajz-vizuális nevelés szakon szerezte diplomáit. 2001-ben megalapította a Zalaszentgróti Szimpóziumot, melyet azóta éves rendszerességgel megszervez és koordinál. 2004-ben pedig megalapította a Villa Negra Művészeti Egyesület, melynek azóta is az elnöke. 2012-ben Cserny-díjat kapott.
    Komár Ibolya Pesterzsébet mecénása, a Pesterzsébeti Városvédő Csoport korelnöke volt. Városvédőként és mecénásként számtalan szobrot, festményt ajándékozott szeretett városának, hogy ezzel is szebbé tegye mindannyiunk környezetét. 2010-ben, életének 88. évében hunyt el.

    Források:

    kozterkep.hu
    Budapesti Városvédő Egyesület Értesítője - 2007/6. sz. 7. o.
    lelkesdesign.hu
    villanegrart.hu

    Fotók a szoborról
    Galéria - Széchenyi mellszobra     Fotók a szoborról Fotók a szoborról

    Szoptató anya

    Szoptató anya szoborHol található? A Gaál Imre Galéria belső kertjében.

    Ki az alkotó? Medgyessy Ferenc, 1962.

    Medgyessy Ferenc (1881-1958) Szoptató anya című mészkő szobrát 1962-ben állították fel a Gaál Imre Galéria belső kertjében.

    A kb. egyméteres posztamensen álló szobor egy gyermekét szoptató anyát ábrázol. A művész a szobor első változatát még 1917-ben, az első világháború alatt feleségéről, a lengyel Maria Kienich-ről és közös kislányukról mintázta.

    Medgyessy 1917 és 1955 között méretben és anyagban az anya-gyermek téma számos változatát készítette el. Műveit fehér és vörös márványból, gipszből, bronzból, de még terrakottából is megformálta. A művészettörténészek szerint életműve egyik legfontosabb darabja ez a szobor, mert a szoptató anya az intimitás és a bensőségesség különleges összhangját ábrázolja.

    Több helyen megtalálható az országban ez a szobor, a Gellérthegyen, a debreceni Nagyerdőn és Szolnokon, a megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet Hősök téri épületének (egykori SZTK) udvarán is áll egy belőle.

    A mű érdekessége, hogy ennek a szobornak a kőből készített változata díszítette az 1983-ban kibocsátott zöldszínű ezerforintos bankjegy hátoldalát.

    Források:

    kozterkep.hu
    Civishir.hu: Méltó helyen az "Anya gyermekével"

    Szoptató anya szobor részlete

    Régi 1000 forintos hátoldala
    Forrás: Wikimedia Commons

    Táncolók

    Fotó a szoborrólHol található? A Téglagyár téren, a Gubacsi lakótelep főterén.

    Ki az alkotó? Tar István, 1968.

    1968-ban készült el Tar István alkotása, a Táncolók. A Téglagyár téren, a Gubacsi lakótelep főterén, a házak között, a Dunához közel található. 170 cm műkő talpazaton áll, maga a szobor 220 cm magas, két táncoló bronz nőalakot ábrázol.

    A leány-pár csupa lendület, heves mozdulatok, pörgő szoknyák, pezsgő ritmus jellemzi az alkotást.

    Tar István (1910-71) mestere Bory Jenő volt. Mintegy 50 szobra áll köztéren. 1958-ban megkapta a Brüsszeli Világkiállítás bronzérmét, 1968-ban érdemes művész lett. A Magyar Képzőművészek Szövetségének egyik alapító tagja, a szobrász szakosztály titkára volt. Néhány évig az Iparművészeti Főiskola ötvös szakának tanszékvezetője is volt. 1967-től a Kilencek-csoport tagja. „Legfőbb szobrászi problémája maga az emberi alak. Realizmusa belső meggyőződéséből fakadt, az élet egész drámája, lírája, minden öröme és szenvedése az ember robusztus, tömör vagy nyúlánk, karcsú, részletformákat elhagyó figurájában sűrűsödött.” – áll a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban. Úgy tartják, hogy egyéni stílusát leginkább pesterzsébeti szobra reprezentálja.

    Források:

    kozterkep.hu
    Csuhai István: És mozdulatlan álmodozva fekszem

    Fotók a szoborról
    Galéria - Táncolók     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról


    Vizsolyi János térplasztikái

    Fotó a térplasztikárólHol találhatóak?

    Díszkút – A Kossuth Lajos utca és a Vörösmarty utca sarkán, 2002.
    Csiga, Kuporgó, Térplasztika – Városháza előtti tér, 2008.
    Metszéspont – Pesterzsébeti Uszoda közelében, 2009.
    Megtörve – Ady Endre tér, 2010.
    Egyensúly, Zuhanás – Tátra téri piac kerítésénél, 2012.
    Memento Vivere! – Juta-domb, 2017.
    Házasságkötő terem teraszán, 2018.
    Vizsolyi János díszpolgárként sok szállal kötődik kerületünkhöz, Pesterzsébet több pontján is találkozhatunk szobraival. Ő maga így fogalmaz művészeti stílusáról: „azért vonz jobban a nonfiguratív ábrázolásmód, mert a lehetőségek végtelenét látom benne, míg a figura nagyon megköti az arányokat és a léptéket”. Vizsolyi János 1987-ben, Kő Pál növendékeként végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Elkötelezett híve a nonfiguratív művészetnek. A sík, az egyenes, a csiszolt és durva felület kontrasztja foglalkoztatja. Egy ilyen mű megalkotásához nem ötlet, „ehhez állapot kell”. Üzenet - ahogy mondja - nincs. Valakit vagy megérint az alkotás, vagy nem. Nem a valóságot akarja visszaadni, hanem érzéseket, érzeteket keltve, a szívén keresztül akar a szemlélőre hatni.

    Egy 2014-es cikkben ezt olvashatjuk egyfajta ars poetica-ként: „Amikor elkészülök a munkával, akkor elégedett vagyok, de amikor eltelik egy kis idő, akkor mindig feléled bennem a vágy, hogy jobbat csináljak. Az Oscar Wilde-idézet, miszerint egy művész számára az lenne az igazi tragédia, ha tetszene neki másnap is az, amit előző nap alkotott, azért fontos számomra, mert ez esetben nem lenne hajtóerő az alkotó számára, hogy jobbat csináljon, mint korábban, meg lenne elégedve magával és megragadna egy szinten. Az alkotás lényege, hogy nagyon relatív, egy adott esetben mi a jó megoldás, mert az ember mindig másként akar formálni és ezt a késztetést nagyon nehéz visszafogni.”

    Három, kőből készült alkotásával találkozhatunk a Városházával szemközti füves zöldterületen: Csiga, Kuporgó, Térplasztika címmel. 2008 óta kuporognak itt.
    2009 óta látható az uszoda közelében a Metszéspont című, márványból készült alkotása.
    Az Ady Endre téri parkban áll Megtörve című nonfiguratív márványszobra. 2010. május 20-án avatták fel a térplasztikát.
    A Tátra téri piac kerítésén belül találhatóak Egyensúly, illetve Zuhanás című kisplasztikái. 2012. júniusa óta állnak ott a márványból készült alkotások.
    A Helsinki úton, a Pesterzsébet és Soroksár határán álló Juta-domb helyén, az egykori harcok színteréhez közel avatták fel 2017-ben Memento Vivere! (Gondolj az Életre!) című, az ’56-os forradalmároknak emléket állító alkotását.
    A Városháza háta mögött, a házasságkötő terem előtti teraszon is találunk egy alkotást a művésztől, 2018-ból.
    Kicsit más jellegű alkotás a díszkút, mely a Kossuth Lajos utca és a Vörösmarty utca sarkán áll. 2002-ben állították fel ezen a sétálgatók és a kisgyerekesek által igen kedvelt helyen. A kút maga kereszt alakban egymásba illesztett mészkőtömbök, melyek kör alakú, kétlépcsős talpazaton állnak.

    Források:

    kozterkep.hu
    Vizsolyi János honlapja
    Németh Dániel: A végállomás csak maga a halál lehet
    Memento vivere! - '56-os szobrot avattak Pesterzsébeten


    Galéria - Vizsolyi János térplasztikái

    Vörösmarty mellszobra

    Fotó a szoborrólHol található? Vörösmarty u. 128. (Általános Iskola)

    Ki az alkotó? Kocsis Előd, 2000.

    A Vörösmarty utca 128. szám alatti általános iskola kerítéssel zárt, parkosított előkertjében áll a névadó talapzaton álló bronz mellszobra. 2000. májusában, Vörösmarty születésének 200. évfordulóján avatták fel Kocsis Előd bronzszobrát. Az iskola 1927-ben épült, 1995-ben vette fel Vörösmarty nevét. 2018-tól a református egyház az iskola fenntartója.

    Kocsis Előd (1948- ) tanulmányait a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában kezdte. 1987-ben telepedett át Magyarországra. Műveinek világát a magyar történelemből, a keresztény kultúrából, a természet formáinak változatosságából meríti. Számos köztéri és beltéri szobrot készített egyházi megrendelésre.

    Források:

    kozterkep.hu
    artportal.hu
    Kocsis Nagy Noémi: Kocsis Előd szobrászművész
    Az iskola honlapja

    Fotók a szoborról
    Galéria - Vörösmarty mellszobra     Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról Fotók a szoborról

  • Pesterzsébet emléktáblái

    BÍRÓ MIHÁLY

    Bíró Mihály emléktáblája

    Hol található? Bíró Mihály u. 1.

    Az emléktábla a Bíró Mihály és a Baross utca kereszteződésénél, az egyik lakóház falán található.

    Bíró Mihály (1886-1948) festőművész, grafikus, főiskolai tanár volt, könyvtárunk utcájának névadója.

    Az iparművészet és az alkalmazott grafika különböző műfajaiban tevékenykedett 1910-től. Karikatúrákat, illusztrációkat, ex libriseket rajzolt, használati tárgyakat tervezett, reliefeket és szobrokat készített. Fő alkotóterületévé a plakáttervezés vált, elsősorban az MSZDP politikai agitációjának szolgálatában. Legismertebb plakátja a Vörös kalapácsos ember (1911). A Tanácsköztársaság május 1-jei ünnepi dekorációinak tervezését és kivitelezését irányította, részt vett a fegyveres harcokban. Választási plakátokat tervezett az Osztrák Szociáldemokrata Párt számára (1920 és 1930). Külföldön is sok megrendelést kapott kereskedelmi, sajtó- és filmplakátokra. Berlinben az UFA Filmgyár alkalmazta.

    Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola újonnan létesített plakát tanszékének vezetője lett 1919-ben. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, a Bühne c. színházi lap, a Volk und Zeit és a Die Stunde rajzolója, majd Berlinben, Prágában, Párizsban élt. 1947-ben visszatért Magyarországra.

    További információ:
    Honlapunk könyvtártörténeti oldalán
    Művei az Europeana katalógusában

    BIRÓY BÉLA

    Bíróy Béla emléktáblája

    Hol található? A Damjanich utcai templomnál.

    A Kossuth Társaság és Pesterzsébet Önkormányzata 2001-ben emléktáblát helyezett el annak emlékére, hogy Biróy Béla honvédőrnagy 1870-ben telket adományozott Kossuth Lajosnak. Az emléktábla a Damjanich utcai templomnál található.

    A telek pontos helyét nem ismerjük, nagyjából tudjuk csak elhelyezni a térképen. Annyi biztos, hogy mérete 1.300 négyszögöl volt. A mai Nagysándor József utca - Knézich utca - Dessewffy utca - Szent Imre herceg utca környékén volt.

    1870-ben Biróy Béla honvédőrnagy telket adományozott Kossuth Lajosnak. Az akkor már Torinóban tartózkodó Kossuth a telket nem fogadta el, viszont javaslatára Biróy Béla Sebess Emil ’48-as honvédőrnagy árvájának adományozta. A telket Biróy Béla 300 négyszögöles házhelyekre parcelláztatta, ez az 1300 négyszögöl terület kb. 4 teljes és még egyharmad telekterületet jelenthetett. Ezután indult meg erősebben a telep fejlődése. Bár nem fejlődött olyan rohamos arányban, mint Erzsébetfalva telep, de 1879-ben már van 333 fő 16 éven felüli, 173 fő 16 éven aluli lakosa és 95 lakóháza.

    Kossuthfalva megalakulásától kezdve 1879-ig a szomszédos Erzsébetfalvával együtt Soroksárhoz tartozott. 1879-ben Kossuthfalva önálló lett. Ebben az időben adták az aradi vértanúk neveit az itt elhelyezkedő utcáknak: Nagysándor József, Kiss Ernő, Vécsey Károly.

    Forrás:
    Pesterzsébeti érdekes - Ettvel Zoltán blogja: Kossuthfalván Kossuth telek
    Kossuth Lajos levele Biróy Bélának

    CHIKÁN BÉLA

    Chikán Béla emléktáblája

    Hol található? A Városháza falán.

    Az emléktábla a Kossuth Lajos utca - vagy ahogy a helyiek nevezik Kosuti - és a Nagy Győri István utcák találkozásánál, a Városháza falán látható.

    2014. augusztus 19-én avatták fel dr. Chikán Béla (1891-1963) tiszteletére, aki Pesterzsébet első polgármester volt. Chikán 1924-től 1939-ig töltötte be ezt a tisztséget.
    1924. január 1-jén vált Erzsébetfalva község Pesterzsébet néven várossá. Nemcsak a név és a közigazgatási forma változott, hanem az addigi településvezető bíró helyett polgármestert választottak. Chikán Béla Pesterzsébet egyik legsikeresebb polgármestere volt.

    Chikán Béla a kereskedelmi iskola után gimnáziumban érettségizett, majd jegyzői tanfolyamot végzett. Tiszaburán és Nagyberkiben lett jegyzőgyakornok. 1909-től Erzsébetfalván lett segédjegyző, majd községi aljegyző. Egyetemet Budapesten végzett, ahol államtudományi doktori diplomát szerzett. Az I. világháború idején besorozták, 1914-től 43 hónapon keresztül a szerb, olasz, orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült és több kitüntetést is kapott. Tüzérhadnagyként szerelt le. A háború után Kispesten rendőrfelügyelő, majd rendőrségi fogalmazó lett.
    Erzsébetfalvai lakosként több helyi asztaltársaságnak volt tagja, amelyek segítették a polgármesterré választását. Szembesülnie kellett a város fejlesztésével. Merész és bátor előrelátással Speyer amerikai dollárkölcsönt vett fel, amiből a legsürgetőbb fejlesztéseket (közművesítés) tudta elkezdeni. Később az Amerikai Egyesült Államokba utazott, a külföldön élő magyarok Kossuth szobrának avatása ügyében.


    Személyiségéről, határozott egyéniségéről ellentmondásos hírek láttak napvilágot. Nagyon szerette a sportot, szívesen lovagolt, de arról pletykáltak a korabeli emberek, hogy ha valaki nem tért ki az útjából, amikor lovagolt, akkor “bikacsökkel vágott rá” a ló hátáról. A korabeli újságok tudósítása szerint a megrendeléseket – vallástól, felekezettől függetlenül – azoknak adta, akik legolcsóbban dolgoztak. 1939-ig töltötte be tisztségét. Pest megye nyilas alispánja, Endre László eltávolíttatta hivatalából. A második világháború utáni években Dél-Budára internálták. Mivel jó erőben volt, így 1950-ben keszonmunkásként helyezkedett el, s kitanulta a szakmát. Nyugdíjba vonulása után gyümölcsösök ápolásával foglalkozott. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

    Forrás:
    Skaper Brigitta: Dr. Chikán Béla a cleveland-i szobor előtt


    GAÁL IMRE

    Gaál Imre emléktáblája

    Hol található? Kende Kanuth u. 65/b.

    2013. november 8-án avatták fel Gaál Imre emléktábláját a Kende Kanuth u. 65/b. szám alatt, ahol Gaál Imre 10 évig élt és alkotott. A Pesterzsébeti Városvédők kezdeményezték az emléktáblát, melynek avatásán Óváry Gábor, a városvédők csoportjának vezetője volt a házigazda. Rajta kívül beszédet mondott még Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere. D. Udvary Ildikó a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója méltatta szakmai beszédében Gaál Imre festőművész munkásságát.

    Gaál Imre (1922-1964) pesterzsébeti születésű, fiatalon elhunyt ígéretes festőművész és grafikus volt. Gyerekkorát Kiskunlacházán töltötte. Születési helyéről ellentmondó adatokat találhatunk, a források hol Pesterzsébetet, hol Kiskunlacházát nevezik meg. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél tanítványa volt. Fiatal korában Nagy Sándor mellett segédkezett a Szent Erzsébet templom freskóinak elkészítésében. 1946-től haláláig szoros barátságot ápolt Rátkay Endre festőművésszel.

    1947-ben költözött a Kende Kanuth utcai háromemeletes épületbe és több mint egy évtizedig lakott ott. Az ő javaslatára 1960-ban megalakult a pesterzsébeti költőkből, írókból és képzőművészekből álló ÁTLÓK művészcsoport.

    A Pesterzsébeti Múzeum Galériája 1989 óta viseli Gaál Imre nevét, mely a Kossuth Lajos utcában található.

    Gaál Imre állandó tárlata 2007-ben, a művész születésének 85. évfordulóján nyitott meg a Pesterzsébeti Múzeum tulajdonában lévő festészeti anyagból a Rátkay-Átlók Galéria emeleti kiállítótermében. A 2018-ban teljesen felújított kiállításon a művész festményei és grafikái egyaránt láthatóak.

    Forrás:
    D. Udvary Ildikó: "Angyal szállt le Erzsébeten" - Gaál Imre festőművész (1922-1964)
    Gaál Imre kiállítás
    Pesterzsébeti érdekes - Ettvel Zoltán blogja: Gaál Imre emléktábla avatás

    GYULAI ISTVÁN

    Gyulai István emléktáblája

    Hol található? Mártírok útja 205. - A Gyulai István Általános Iskola bejáratánál.

    Az 1953 óta működő, a Mártírok útján lévő, korábbi Stromfeld Aurél Általános Iskola a 2011/2012-es tanévben vette fel Gyulai István nevét.

    Az iskola sport- és képzőművészeti tagozatot működtet, így vetődött fel a Pesterzsébethez és a sporthoz ezer szállal kötődő Gyulai István neve – mondta Lernyei Ákos igazgató. 2011. november 25-én, az Erzsébet Napok keretében avatják fel Gyulai István emléktábláját.

    Gyulai István népszerű sportriporter, a Magyar Atlétikai Szövetség alelnöke, majd később tiszteletbeli elnöke 1943-ban Pesterzsébeten született. Az Attila utcai iskolába és a Kossuth Gimnáziumba járt.

    Rövidtávfutóként 28 magyar bajnoki címet szerzett, szerepelt az 1964-es tokiói olimpián, az Universiadén 1963-ban arany-, 1965-ben ezüstérmet nyert.

    A hat nyelven (angol, német, orosz, francia, olasz, spanyol) beszélő sportember az egyetem elvégzése után tanított, majd a Magyar Televízióhoz került, ahol később a Telesport főszerkesztőjeként tevékenykedett 1991-ig, akkor a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára lett. Megválasztották a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség főtitkárának is.

    2006. március 12-én, súlyos betegségben hunyt el. Végakaratának megfelelően, a pesterzsébeti temetőben helyezték örök nyugalomra. 2009-ben választották a XX. kerület posztumusz díszpolgárává.


    Forrás:

    Bagi Ilona Gimnázium - Pesterzsébet díszpolgárai
    Wikipédia - Gyulai István

    KÉTHLY ANNA

    Kéthly Anna emléktáblája

    Hol található? Nagy Győry István u. 4-6. – A Csili Művelődési Központ homlokzatán.

    2013. november 16-án avatták fel a Nagy Győry István u. 4-6. szám alatt, a Csili Művelődési Központ homlokzatán a fekete márvány emléktáblát.

    Kéthly Anna (1889-1976) magyar szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke és a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere.

    Kéthly Anna 1922-es választásokon lett Magyarország második női országgyűlési képviselője. Azonban ő volt az első, aki mandátumát több választáson keresztül is megtartotta. Jórészt a társadalmi igazságtalanságok, a nyomor enyhítése beszédeinek témája. Felszólalt az egészségügyi ellátás javítása, az iskolázás kiterjesztése, a tankötelesség 14 éves korig történő emelése mellett. Parlamenti tevékenysége közben különböző újságokban is publikált, valamint volt a szerkesztője. Még fiatalkorában kezdett dolgozni a „Tolnai Világlapjá”-nál, ugyanakkor cikkeket írt a „Nőmunkás” számára is, amelynek felelős szerkesztője volt.

    Az 1942-es újvidéki vérengzés ellen Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt emelte fel a szavát, követelte a tettesek felelősségre vonását. Ekkor több halálos fenyegetést is kapott. Amikor barátai azt tanácsolták neki, hogy ezekbe az ügyekbe ne ártsa bele magát, akkor tette híres kijelentését: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!”. 1945 februárjában, nem sokkal az ostrom vége után Budapesten jelentkezett az MSZDP vezetőségénél. Pártja külpolitikai és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának lett vezetője. Tagja lett a politikai bizottságnak, egyben ő lett a „Világosság” című lap felelős szerkesztője.

    Kéthly Anna 1945-től egészen 1948-ig a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés alelnöke lett. Egyben ő lett pártja parlamenti frakciójának a vezetője. Kéthly lett a vezetője azoknak, akik ellenezték az MKP-val való egyesülést. Miután ez mégis megtörtént, kizárták a pártból. Börtönbe, majd házi őrizetbe is került.

    1956-ban a szociáldemokrata párt újjáalakult, elnöke Kéthly Anna lett. A november 3-án megalakult harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott. 1956. november 4-én Bécsben tartózkodott, részt vett a Szocialista Internacionálé kongresszusán. Hazafelé tartva értesült a szovjetek bevonulásáról. Többé nem tért vissza az országba.

    1976-ban halt meg Belgiumban.


    Forrás    :

    Pesterzsébet - Ittlakunk.hu: Emléktábla Kéthly Annának
    Wikipédia - Kéthly Anna

    NAGYSÁNDOR JÓZSEF

    Nagysándor József emléktáblája

    Hol található? Nagysándor József utca 169.

    Az emléktáblát 2019. október 6-án avatták fel, az aradi kivégzés 170. évfordulóján. Egy kb. 80x130 cm-es márványlapon látható Matl Péter bronz domborműve. Budapesten ez az első képzőművészeti alkotás, amely megemlékezik az aradi vértanúvá vált katonáról.

    Nagysándor József (1803-1849) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. Aradon kötél általi halálra ítélték, kilencedikként végezték ki. Utolsó szavai ezek voltak: "Hodie mihi, cras tibi (Ma nekem, holnap neked). Éljen a haza!"

    Nagysándor József Nagyváradon született, katonai szolgálatát 1823-ban a császári hadseregben kezdte. 1844-ben nyugállományba vonult, majd 1848-ban ismét szolgálatba állt a magyar hadseregben, őrnagyi kinevezést nyert a Pest vármegyei lovas nemzetőrségnél. Ezután Torontál vármegyébe vonult, ahol október–decemberben sikeresen akadályozta meg az aradi és a temesvári osztrák helyőrségek érintkezését. 1849 januárjában Kiss Ernővel részt vett Pancsova megtámadásában is. A déli harcokban való kiváló teljesítményéért előbb alezredessé majd ezredessé léptették elő. Később a lovasdandár parancsnoka lett, hősiességéért 2. osztályú érdemjellel tüntették ki. Damjanich Duna–Tisza közti harmadik hadtestével együtt részt vett a szolnoki, tápióbicskei, isaszegi, komáromi és váci győztes csatákban. Tábornokká léptették elő. 1849. augusztus 2-án a debreceni csatában a túlerőben lévő cári seregektől vereséget szenvedett, majd 13-án Világosnál letette a fegyvert.


    Forrás:

    Mácsár Melinda: Nagysándor József tábornok
    Köztérkép.hu
    Wikipédia - Nagysándor József


    Fotók: FSZEK XX/2.

  • Pesterzsébet könyvtártörténete

    Könyvtártörténeti barangolás a XX. kerületben, Pesterzsébet fennállásának 150. évfordulója kapcsán.

    Kerületünk területét többféle névvel is illették történelme során. Gubacspusztaként Soroksárhoz tartozott, majd 1870-től egyik része az Erzsébetfalva, másik része pedig a Kossuthfalva nevet vette fel, Erzsébet királyné, illetve Kossuth Lajos előtt tisztelegve. 1897-ben ez a két település elszakadt Soroksártól, és nagyközséggé alakult Erzsébetfalva néven. A település gyors fejlődésnek indult. Míg 1900-ban 15 ezer lakosa volt, 1920-ra már 40 ezren éltek itt. Az ország legnépesebb községe lett, így 1923-ban városi rangot kapott. A következő évben nevet is változtatott, feloldva a név és a rang közti ellentmondást. A Pesterzsébet elnevezést választották a Budapest melletti fekvés hangsúlyozására. 1932-ben ez Pestszenterzsébetre módosult, (egy kis ideig Leninváros is volt még 1919-ben), majd 1950-ben Soroksárral újra egyesülve Budapest XX. kerületévé vált. Az egyesülés 1994-ig tartott, amikor is Soroksár kivált, megalakítva a XXIII. kerületet, míg a XX. kerület Pesterzsébet néven folytatta pályafutását, immár a korábbi Erzsébetfalvával megegyező területen.

    A könyvtári élet kezdetei


    Olvasószoba
    Olvasószoba - Forrás: Pesterzsébet Múzeum
    Bár az Erzsébetfalvai Olvasó Egyletről már 1880-ból tudunk, 1897-ből származik az első adat, mely a könyvtárügyet érinti: az Erzsébetfalva c. hetilapban jelent meg a hír, mely szerint Zombory Gyula 460 kötetből álló szépirodalmi könyvtárát kölcsönkönyvtárként szándékozik megnyitni. Majd ugyanebben az évben az Erzsébetfalvai Közlöny adta hírül, hogy az Országos Népkönyvtári Szervezet munkáskönyvtárat szervez a településen.
    Az Erzsébetfalva és Környéke c. hetilapban Piller és Jenik kölcsönkönyvtárának hirdetését olvashatjuk, mely egyben antikvárium és papírüzlet is volt, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt: „Hazai és külföldi remekírók munkái és mindenféle tudományos művek kölcsönadatnak” – áll az 1918. március 7-i számban. A következő év novemberében pedig már Bartos Emil Soroksári úti kölcsönkönyvtáráról olvashatunk ugyanitt, mely szintén könyv- és papírkereskedésként is üzemelt, és ahol „a magyar irodalom remekei oly nagy választékban vannak felhalmozva, hogy a községből senki sem lesz kénytelen a fővárosba utazni és a fővárosi könyvtárakat igénybe venni.”

    Egyesületek könyvtárai és a Csili


    A Csili könyvtára
    Csili könyvtára - Forrás: Pesterzsébet Múzeum
    Több mint százéves múlttal rendelkező művelődési házunkban, a Csiliben több kisebb könyvtár is működött. A legtöbb egyesület, egylet és kör rendelkezett könyvtárral. A Vasas szakszervezet könyvtára már 1908-ban működött. Ekkor csináltattak egy hatalmas könyvszekrényt vésett felirattal, mely sokáig az erzsébeti múzeumban volt látható. Vegyes összetételű könyvállománnyal rendelkeztek, de túlsúlyban a szórakoztató irodalom és a politikai művek voltak. A kölcsönzés egy 50 nm-es teremben zajlott, ami vasárnap volt nyitva 9-12 óráig. Egy másik hasonló nagyságú teremben volt a könyvraktár. A könyvtárosok társadalmi munkában látták el feladataikat. A kölcsönzéshez 20 hetes tagsággal kellett rendelkezni. Két könyvet kölcsönözhettek ki ingyenesen két hétre. Az 1941-es katalógus szerint 1629 könyvvel rendelkezett a könyvtár.
    A másik jelentősebb kör, akiknek könyvtáruk is volt, az 1927-től fennálló Nyomdászok Társasköre. Nekik 800 kötetnyi, tagok által adományozott állományuk volt. Szintén vasárnap lehetett kölcsönözni a tagoknak, 11-12 óra között. A háború alatt lerombolt munkásotthon 1954-re épült újjá. Először a könyvtár kezdte meg működését az új intézményben. A Vasas könyvtárából és más itt talált régi könyvtári könyvekből állították össze az állományt, mely így 4452 kötetből állt. 322 beiratkozott olvasójuk volt a nyitás évében. Egy évvel később már 7500 kötettel és 800 olvasóval büszkélkedhettek; 1959-ben pedig már 15 ezer kötetes állománnyal rendelkeztek és 1200 olvasójuk volt.
    1965-ben szabadpolcos rendszert vezettek be, 1967-ben pedig olvasótermet nyitottak. 1974-ben 2194 olvasója volt a könyvtárnak. 1979-ben zenetárat nyitottak. Az 1990-es évekre 45 ezerre bővült a könyvállomány, 3000 lemezük volt, illetve 120 folyóiratra fizettek elő. Az olvasók száma 1500-1700 között mozgott.


    A Városi Könyvtár


    Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 szám alatti könyvtárról
    Kossuth Lajos u. 24. - Forrás: FSZEK
    A szakmai szervezetek, egyletek könyvtárait csak a tagok használhatták, elkülönülve működtek, kisebb közösségekre hatva. Így egyre inkább szorgalmazták a helyiek, hogy létesüljön egy mindenki számára nyitott városi könyvtár. 1926-ban a Pesterzsébet Újságban megjelent cikkben arról írnak, hogy olyan könyvtárat szeretnének, mely „a legiskolázottabb és a legegyszerűbb népfiakat is kielégítené. (…) Mi az általános kultúrát várjuk a könyvtáraktól”.
    A következő év felhívása szerint a polgármester támogatta a kérést. „A város azonban oly szegény, hogy saját erejéből nem képes ezt megvalósítani, ezért a város a közönségéhez fordul, pénzt, vagy könyvadományt kér tőlük.” – áll az újság 1927. május 20-ai cikkében. A rákövetkező év február 25-ei számában pedig már azt olvashatjuk, hogy a város elkészítette a szabályrendeletet, és 300 kötet áll rendelkezésre a könyvtár megnyitásához. Ez nem túl nagy szám, így szeptember 29-én már arról írnak, hogy a Városi Könyvtár „hivatalosan átvesz városi kezelésbe testületi vagy egyesületi könyvtárakat is.” Így többek között a 9 éve szünetelő Városi Kaszinó „igen nagy” könyvtárát is, melyet 1920-ban átengedtek a városban működő karhatalmi alakulatoknak. Ezt „most visszakérik és átengedik a Városi Könyvtár céljaira.”
    Az október 6-ai szám szerint „a könyvtár különálló részét fogja képezni a Városi Történeti Gyűjtemény, amelyben Erzsébetfalva nagyközség és Pesterzsébet város történetére és fejlődésére vonatkozó általános érdekű anyagokat őriznek meg.” Közben a Baross u. 84. szám alatt újabb kölcsönkönyvtár nyílt, 1928. november 10-én, mely egyben könyv-, papír- és írószerüzlet is volt.
    A Pesterzsébet Újság 1929. február 16-ai számában arról értekeznek, hogy milyen profilú legyen a hamarosan megnyíló közkönyvtár. „Legyen olyan, mint a modern városi könyvtárak: szépirodalom, társadalmi, várospolitikai anyag is legyen benne. Minden mai kérdéshez adjon útravalót és a szellemi felkészültséghez anyagot.”
    Végül az adományokból 2000 kötet gyűlt össze, mely a Városháza kis tanácstermében került elhelyezésre. A könyvtár 1929. májusában nyitotta meg kapuit. „Kezesség mellett bárki kaphat könyvet kölcsön. Egy heti kölcsönzési díj 4 fillér. A könyvtár egyelőre hetenkint kétszer: kedden és pénteken du. 4-9 között áll az olvasók rendelkezésére.”


    Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 gyerekrészlegéről
    Kossuth Lajos u. 24. gyerekrészleg
    - Forrás: FSZEK
    Tíz évvel később arról kapunk hírt, hogy a könyvtárat a Vörösmarty u. 8. szám alatt, az Árvaszék épületében helyezték el. „Nyitva tartás kedd, péntek du. 4-6-ig. A könyvtár ingyen áll rendelkezésére mindenki számára.” Majd felkérnek minden városban lévő egyesületet, hogy a könyvtár számára jó könyveket adni szíveskedjenek. – olvashatjuk a Pestszenterzsébeti Közlöny 1939. március 25-ei számában.
    A Városi Könyvtár első igazgatója Balázs Adolf volt, és Chikán Béla polgármestersége idején nyílt meg. Többször költözött a könyvtár a városban, volt a Soroksári út 13-ban 1944-ig, majd az Erzsébet utcában 1949-ig. 1941-ben Berényi Ede költő lett a vezetője, aki sok irodalmi értékű könyvvel gyarapította a könyvtárat. Azonban a könyvtár „rossz helyen van, a város közönsége sem ismeri, mert Berényi szerint évente alig 50 főnyi olvasótábora van. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy gondoskodjon a hírverésről, hirdetmények, stb. útján, a könyvtári segély felemelését azonban nem tartotta indokoltnak.” – áll a Pestszenterzsébeti Közlöny 1941. szeptember 13-ai számában.
    Egy évvel később azt írják a lapok, hogy az egy hónapos nyári szünet után minden hétfőn, szerdán és pénteken du. 4-6 óra között van nyitva a könyvtár, mely most az Erzsébet u. 65-ben helyezkedik el. Továbbra is 2000 kötetnyi az állománya, melynek fele tudományos jellegű szakkönyv. A Pestszenterzsébeti Közlöny és a Pestszenterzsébeti Új Lap egyaránt reményét fejezi ki, hogy hamarosan népszerű lesz a könyvtár és „bátran felveheti a versenyt a Fővárosi Könyvtár 1-1 kerületi fiókjával.” 1943-ban azonban már tüzelőanyag-hiányról írnak, mely miatt csak hetente egyszer, szerdán du. 4-6 óra között tart nyitva.
    A városi közgyűlésen több kritika is éri a könyvtárat: dr. Gunda Vazul képviselő nehezményezi, hogy az intézményről nem tud a városban senki. „Utasítani kell a könyvtár vezetőjét, hogy vezessen valamiféle kimutatást, hogy hány könyv van a könyvtárban” (Pestszenterzsébeti Új Lap, 1943. május 14.) Majd az október 1-jei számban Bartha Béla felszólalásában azt fejtegette, hogy a „könyvtár kimutatott forgalma azt bizonyítja, hogy a könyvtárnak nincs katalógusa. Ez olyan így, mint egy pénztár – pénz nélkül. A könyvtár fejlesztésére áldozni kell. A munkakedv fokozása érdekében a város szavazzon meg évi 1800 pengő tiszteletdíjat a könyvtárfejlesztés céljaira. (…) A polgármester örömmel vette tudomásul az indítványt.”
    1947-ben Szarka József beszámolóját olvashatjuk a Pesterzsébet című hetilapban: „Egyszerű, nem impozáns helyiség a Városi Könyvtár: kicsi, homályos szoba, mely talán valaha raktár volt. 3000 kötet van itt. Főleg munkások és diákok olvasnak. 120 olvasót tartanak nyilván.”

    A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai



    Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 szám alatti könyvtárról
    Kossuth Lajos u. 24. - Forrás: FSZEK
    A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1950-ben átvette a Városi Könyvtárat, és 27-es számú tagkönyvtárává emelte. Október 13-án nyitotta meg a könyvtár a kapuit, a Kossuth Lajos utca 24. számú épületben. Induláskor 6500 kötetnyi állományából mintegy 1000 darabot vett át a régi városi könyvtártól, a többi új könyv volt. Egy év alatt ez a szám csaknem megduplázódott. Tíz év múlva pedig már 21.234 kötet állt az olvasók rendelkezésére.
    A személyzet kezdetben egy könyvtárosból, és egy raktárkezelőből állt. Nyitáskor 519 felnőtt és 362 gyermek volt a könyvtár beiratkozott tagja. 1955-re 2595 fő felnőtt és 979 gyermekolvasója lett a könyvtárnak, akik 102.171 kötetet kölcsönöztek ki. 1951-ben újabb tagkönyvtár nyílt a kerületben, Soroksáron. A 35. számú könyvtár az akkori Marx Károly u. (ma Grassalkovich út) 122-124. számban került elhelyezésre, 5000 kötettel. 1955-re ide 539 felnőtt és 476 gyermek iratkozott be. Ők 44.497 kötetet kölcsönöztek.
    A könyvtárakat népszerűsítendő nyáron rendszeresen kijártak a könyvtárosok látogatottabb parkokba, játszóterekre és az erzsébeti strandra, ahol helyben olvasásra rendelkezésre bocsátottak könyveket. Első alkalommal 1955. júliusában. Olvasóértekezleteket is szerveztek, ahol a könyvtár vezetője beszámolt az olvasóknak a könyvtár munkájáról, ismertette célkitűzéseit, terveit, problémáit. Válaszolt az olvasói kérdésekre, javaslatokra.
    Könyvankétokat rendeztek, ahol csoportos foglalkozás keretében dolgoztak fel egy-egy könyvet. Természetesen irodalmi estek, író-olvasó találkozók is voltak, ahol Hegedűs Gézával, Molnár Gézával, Földes Péterrel, Molnár Katával lehetett beszélgetni.


    Régi fotó a Jókai utca 58 szám alatti könyvtárról
    Jókai u. 58. - Forrás: FSZEK
    Kapcsolatot építettek ki a kerület kisipari szövetkezeteivel is, akiknek a szakmájukba vágó irodalomról szerveztek ankétot. Munkásszállásokon részleteket olvastak fel könyvekből. Bár ezeket sokszor nem fogadták szívesen. A kerületi tanács utasítására az üzemek szakszervezeti könyvtárait is segítették. Az üzemi könyvtárosoknak három hónapos könyvtárosiskolát szerveztek, ahol egyrészt irodalmi ismereteiket bővítették, másrészt alapvető könyvtárosi ismereteket szerezhettek.
    Minél több helyre igyekeztek eljutni, plakátokat, könyvkiállítást rendeztek mozikban, kultúrotthonokban, a rendelőintézetekben. A tömbmegbízottakat is megnyerték az ügynek, akik a lakóházakban kitették a hirdetőtáblára a könyvtár címét és nyitvatartási idejét. Majd diapozitívot készítettek, amit a helyi mozik vetítettek. Sőt, kifelé is vetítettek vászonra a könyvtár ablakából mesefilmeket.
    1956. október 30-án a forradalom hevében behatolók 8000 kötetet semmisítettek meg – áll Erdődy Ferencné, a könyvtár akkori vezetőjének jelentésében.
    1957-ben a gyermekkönyvtári részt külön helyiségbe költöztették, és szakképzett gyermekkönyvtárosok kezdtek foglalkozni velük. Állománya 5000 kötet, míg a felnőtt részlegben 19 ezer kötet volt található.


    Régi fotó a Jókai utca 58 szám alatti könyvtárról
    Jókai u. 58. - Forrás: FSZEK
    A kerület nagysága miatt úgy érezték, hogy nem sikerül mindenhova eljuttatni a könyveket, ezért kölcsönzőállomásokat, fiókkönyvtárakat létesítettek több helyen, sőt még egy könyvtári villamos is működött. Az állomásokon 100-200 kötetből lehetett válogatni. Már 1951 októberében nyílt egy állomás 200 db könyvvel a Szabó-telepen. 1954. február 9-én az 5.000. olvasó beírásakor a Rádió riportot készített a könyvtárról.
    1961-ben a Fővárosi Tanács határozatot hozott újabb fiókkönyvtárak létesítéséről. A XX. kerületben öt fiókkönyvtárat terveztek, melyek közül az első már ebben az évben megnyílt, majd a következő évben még három kezdte meg működését. A fővárosban egyedülálló módon külön gyerekkönyvtár is alakult, 2000 könyvvel. A másik három fiók állománya összesen 11 ezer kötet volt. A főkönyvtár nagyrészt, a fiókkönyvtárak pedig teljes egészében szabadpolcos rendszerben működtek. Utóbbiakat szakmailag a főkönyvtár irányította, így elsőként alkalmazta a fővárosban a helyi hálózati irányítást.


    Régi fotó az Ősz Szabó János utca 5 szám alatti könyvtárról
    Ősz Szabó János u. 5. - Fotó: FSZEK
    Elsőként 1961-ben az Ady Endre utca (akkor Erzsébet utca) 133-ban nyílt egy fiókkönyvtár az Erkel Kultúrotthonban, az 1-es számú. A Ház bezárása miatt 1964-ben a könyvtárnak is költöznie kellett. Három év múlva nyitott újra a Marót utca 9-ben.


    Fotó a Szent Imre herceg utca 5 szám alatti könyvtár épületéről
    Szent Imre herceg u. 5. ma - Fotó: FSZEK
    1962-ben megnyílt az Ősz Szabó János utca (ma Szent Imre herceg útja) 5-ben a 2-es számú fiók, ami egy időben gyerekkönyvtárként üzemelt. A 3-as fiók a Török Flóris utca 245-ben nyitotta meg kapuit. A 4-es fiók, ami kezdetben gyerekkönyvtár volt, pedig a Jókai utca 58-ban nyílt.


    Régi fotó a Török Flóris utca 245 szám alatti könyvtárról
    Török Flóris u. 245. - Forrás: FSZEK
    1969-ben összesen 78.401 db könyvvel rendelkeztek a könyvtárak, 7068 beiratkozott olvasójuk volt, akik összesen 243.098 kötetet kölcsönöztek ki az év folyamán.
    1976-ban a Pacsirta utca 157/b emeletes háztömb földszintjére költözött át a 4-es számú fiókkönyvtár, mely a mai napig üzemel. A többi kis könyvtár sorra bezárta kapuit.

    Régi fotó a Török Flóris utca 245 szám alatti könyvtárról
    Török Flóris u. 245. - Forrás: FSZEK
    A főkönyvtár Kossuth Lajos utcai épületét 1967-ben lebontották. A gyerekkönyvtári részlege ezzel megszűnt, a felnőtt rész pedig egy kis helyiségbe költözött, az Ady Endre utca 86-os házba. 1980 júniusában ezt az épületet is szanálták, s a könyvtár - új épület hiányában - 6 évig szüneteltetni kényszerült szolgáltatásait.

    Régi fotó a Vörösmarty utca 3 szám alatti könyvtárról
    Vörösmarty u. 3. - Forrás: FSZEK
    1986-ban - az akkori elképzelések szerint ideiglenes megoldásként - kezdett el újból működni a kerület főkönyvtáraként a volt Gyújtógyertyagyár kétszintes, felújított, 396 négyzetméteres épületében a Vörösmarty u. 3. szám alatt. Ez az ideiglenes helyzet 2002-ig állt fent, aztán ezt az épületet is lebontották.

    Régi fotó a Vörösmarty utca 3 szám alatti könyvtárról
    Vörösmarty u. 3. - Forrás: FSZEK
    Akkoriban újszerű megoldásként kétfedelű könyvtárként működött az intézmény. Az egyik fedél a hagyományos szép- és szakirodalmi könyveket jelentette. Míg a másik fedél családi könyvtárat takart, ahol témák szerinti csoportosításban helyezték ki a könyveket. Külön gyerekrészleg így nem volt, hanem az egész könyvtár területét használhatták a gyermekek. 28 témacsoportot alakítottak ki először, melyeket az olvasói használat alapján rendszeresen felülvizsgálták, és amit nem használtak annyira, azt megszüntették. Így egy év múlva 25 témacsoport maradt. Az olvasóterem az emeleten kapott helyet, ahova hosszú lépcsősor vezetett fel. Később, a videókölcsönzés bevezetésekor, külön termet kapott ez a dokumentumtípus. Az épület külső-belső állapota azonban a 1990-es évek közepétől folyamatosan romlott, így egyre inkább alkalmatlanná vált a könyvtári működésre. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a kerület önkormányzata évekig közösen kereste a megoldást.


    Fotó a Bíró Mihály utcai könyvtárról
    Bíró Mihály u. 7. - Fotó: FSZEK
    2003. január 23-án nyílt meg jelenlegi helyén, a Bíró Mihály utcában a kerület legnagyobb könyvtára, egy akkor épült társasház földszintjén. Ez az 500 nm-es tér már kifejezetten a könyvtári igények kiszolgálására készült. A hagyományos cédulakatalógust ekkor cserélték fel számítógépes katalógusra. A könyvtár teljes anyaga számítógépre került át. Ekkortól működik a gépi kölcsönzés, melyhez mind a könyvek, mind az olvasók adatait fel kellett tölteni a rendszerbe. Jelenleg 32 ezer kötetnyi könyvvel, számos DVD-vel, oktatócsomaggal, közel 50 előfizetett újsággal, internethasználati lehetőséggel, klubokkal, programokkal várjuk olvasóinkat.


    Írta: Oravecz Krisztina


    Felhasznált irodalom:

    Bogyirka Emil (szerk.): Pesterzsébet története. Bp. : Pesterzsébet Önkormányzata, 2000.
    Erdődy Ferencné: Az első évtized Pesterzsébeten. Kézirat, 1960.
    Nagy Dezső (összeáll.): Pesterzsébet és Soroksár : helyismereti bibliográfia (1865-1965) I-II. kötet. Bp., 1969.
    Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. Bp., 1965.
    Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Bp. : Budapest XX. kerületi Tanács, 1972.
    Várhalmi András (szerk.): A 90 éves Csili. Bp. : Csili Művelődési Központ, 2008.
    Pesterzsébet hivatalos oldala
    Wikipédia - Budapest, XX. kerület
  • A Bíró Mihály utcai könyvtár helytörténeti dokumentumai

    A bibliográfiai leírások mellett megtalálják cikkünkben a könyvek borítóját és tartalomjegyzékét is. 

    Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten. - Dévaványa : Szalay Kft., 1996. - 263 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Benyovszky Tóth Anita (szerk.): Pesterzsébet anno. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2008. - 128 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 5.)
    Borító

    Benyovszky Tóth Anita (szerk.): Üdvözlet Erzsébetfalváról = Greetings from Erzsébetfalva; [fotók Eszes Zoltán Sándor, D. Udvary Ildikó, Zehetmayer János]. - Budapest : Pesterzsébeti Múzeum, 2023. - 203 p. : ill. (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 14.)
    Borító

    Bogyirka Emil: Pesterzsébet elnevezésének változásai a dokumentumok tükrében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 1.)
    Borító

    Bogyirka Emil: Szociáldemokraták a pesterzsébeti városházán : 1919-1944. - Budapest : Világosság Könyvnyomda Rt., 1990. - 102, [12] p. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 8.)
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Bogyirka Emil (összeáll.): Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 1992. - 47, [3] p., [24] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 10.)
    Borító

    Bogyirka Emil (összeáll.): Pesterzsébet, Soroksár (Budapest XX. kerülete) múltja és jelene képekben.- Budapest : Pesterzsébeti Múz., 1989. - 127 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 7.)
    Borító

    Bogyirka Emil (összeáll., szerk.): Pesterzsébet története. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkormányzata, [2000]. - 485 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4 Tartalom 5 Tartalom 6

    Bondor Mária: Pesterzsébet : helyismereti, helytörténeti feladatok a XX. kerületi általános iskolások számára. - Budapest : Pesterzsébeti Ped. Int., 2008. - 38 p. : ill. ; + 1 füz. Megoldási útmutató (9 fol.)
    Borító

    Bondor Mária (összeáll., szerk.): Pesterzsébeti sétálófüzet : helyismereti feladatok : tanári segédlet. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int. : Pesterzsébeti Múz., 2006 !2007. - 59 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Böröcz Réka: A hangyatelep : egy bódéváros a budapesti agglomerációban a két világháború között : 1924-1934. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 84 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 7.)
    Borító Tartalom

    Budapest templomai : Pesterzsébet, XX. kerület. - [Budapest] : Bp-i Városvédő Egyes., 2008. - 56 p. : ill. ; (Templomtörténeti sorozat ; 6.)
    Borító Tartalom

    Budapest XIX. - XX. kerület [Kartográfiai dokumentum] : várostérkép : közintézmények, közlekedés, szolgáltatások. - 1:9 000. - Budapest : TopoPress, [2004]. - 1 térk. ; (Budapesti kerülettérkép sorozat) Lezárva: 2004. okt. 19.
    Borító

    Dalos László: Az én Erzsébetem. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 151, [1] p., [3] t. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 2.)
    Borító Tartalom

    Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. - Budapest : 1956-os Int. : ÁBTL, 2015. – 231 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Erdődy Ferencné (összeáll.): Az első évtized Pesterzsébeten. - [S.l.] : [S.n.], 1960 - kézirat
    Borító

    Főzőné Kovács Klára (szerk.): A Gróf Széchenyi István Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium centenáriumi évkönyve, 1909-2009. - Pesterzsébet : Gróf Széchenyi I. Ált. Isk., Szakisk. és Gimn., 2009. - 141 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti helytörténeti emlékkönyv IV. - Budapest : Budapesti Honismereti Társ., 2008. – 253 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Galler Péter: 140 év - 140 kép [Elektronikus dokumentum] : 1. és 2. rész : Gubacspusztától napjainkig. / szöveg: Galler Péter ; kép: Nagy Orbán. - [Budapest] : [Szerző], [2010]. - 1 CD-ROM
    Borító

    Gellér Katalin: Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múzeum, cop. 1996. - 59 p., [24] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 12.)
    Borító Tartalom

    Hegedűs Zoltán (összeáll.): Népi kollégium Pesterzsébeten : 1946-1949. - Budapest : [S.n.], 1988. - 126, [2] p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 4.)
    Borító

    75 éves a pesterzsébeti Kolping család. – Budapest : Kolping Egyesület, 2012. – 76 p. : ill.
    Borító

    Horváth György: Dél-pesti zenei mozaikok : érdekességek Pestszentlőrinc-Pestszentimre, valamint Kispest, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel zenei életéből. - Budapest : Dohnányi E. Zeneisk., 2010. - 504 p. : ill. ; + 1 CD
    Borító Tartalom

    Kárpáti Kamil (szerk.): „Kinyitom az időt” : [A 80-as években Pesterzsébeten és Soroksáron élő írók, költők antológiája]. - [Budapest] : [XX. Ker. Tcs.], 1988. - 220 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 5.)
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4

    Kárpáti Kamil (szerk.): Külvárosi jeladás : a XX. kerület szépirodalmi antológiája. - Budapest : XX. ker. Tanács, 1973. - 469 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4

    Kárpáti Kamil (szerk.): Új Átlók évkönyve, 2004. - [Budapest] : Stádium, cop. 2004. - 164 p., [12] t. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4

    Kökény Sándorné (összeáll.): A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 347 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 3.)
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3

    Lázár Judit: Gaál Imre művészete. - Budapest : Stádium Kiadó, 1997. - 97 p., 32 t. : ill. ; Függelék: Gaál Imre a költőbarátok szemével : antológia / Csillag Tibor, Juhász Sándor, Kárpáti Kamil.
    Borító Tartalom

    Lehoczkiné Fekete Emese (szerk.): Önvallomás : Nyolcadik Kortárs Önarckép Biennále, 2019 : Csili Művelődési Központ – Budapest : Csili Művel. Közp., 2019. – 48 p. : ill.
    Borító

    Losonci Miklós: Bakallár József, a Kis-Duna festője. - [Budapest] : [XX. Ker. Tcs.], 1981 [!1985]. - 55, [6] p., XII t. fol. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 1.)
    Borító

    Losonci Miklós: Képzőművészet a huszadik kerületben. - [Budapest] : Főprint Ny., [1985]. - 93 p., 12 t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 3.)
    Borító Tartalom

    Losonci Miklós: Kutassy Imre Ferenc festői életműve. - Bp. : [S. n.], 1987. - 79 [4 t.] p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 6.)
    Borító Tartalom

    Lőkös Margit, K.: Pesterzsébeti képeskönyv : Gí fotói. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkorm., 2005. - 103, [1] p. : ill.
    Borító Tartalom

    Marossy Endre: 50 év - 50 kép : az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékei Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2006. - 111, [1] p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 4.)
    Borító Tartalom

    Molnár Géza: Külvárosi barangolás. - Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974. - 267, [4] p., 16 t. ; (Magyarország felfedezése)
    Borító

    Nagy Dezső (öszeáll.): Pesterzsébet és Soroksár : helyismereti bibliográfia : 1865-1965. - [S.l.] : [S.n.], 1969 (Budapest : Fővárosi Nyomdaipari Vállalat). - 2 db ; Lezárva: 1966. dec. 31. - 1. köt. 289 p., 2. köt. 590 p.
    Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4 Tartalom 5 Tartalom 6 Tartalom 7 Tartalom 8 Tartalom 9 Tartalom 10 Tartalom 11 Tartalom 12 Tartalom 13 Tartalom 14

    Nagy Dezső: Pesterzsébet és Soroksár sajtótörténete : 1894-1949. - Budapest : ELTE, 1983. - 118 p. ; (Tanszéki füzetek / ELTE Bölcsészettudományi Kar. Könyvtártudományi Tanszék ; 1.)
    Borító Tartalom

    Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. - Budapest : [S.n.], 1965. - 97 p. : ill. ; (Emlékek Budapest múltjából / Budapesti Történeti Múzeum ; [8.])
    Borító Tartalom

    Óváry Gábor: Óváry Arthur, pesterzsébeti építész munkássága és élete [DVD-felvétel] : 1884-1962. - Budapest : Budapesti Városvédő Egyesület, [2014]. - 1 DVD (37 min) : színes ; Narrátor: Tagai Gábor.
    Borító

    Papp Gézáné: Dél-Pest és környéke a középkorban. - Budapest : XX. ker. Tanács, 1983 [1985!]. - 55 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 2.)
    Borító Tartalom

    Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene : tanulmányok. - Budapest : Budapest. XX. kerület. Tanács, 1972. – 445 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Pesterzsébeti pillanatképek : 20 év a 90-ből. - [Budapest] : Pesterzsébet, [2014]. - [22] p. : ill.
    Borító

    Pócsik Viktor: Pesterzsébeti németek. - Budapest : Német Kisebbségi Önk. : Német Hagyományokat Ápolók Szöv. Egyes., 2006. - 94 p. : ill. ; Függelékben: "Thomann Márton: A szék = Der Stuhl" c. műve.
    Borító Tartalom

    Rátkay Endre: Rátkay művészete. - [Budapest] : Stádium, cop. 2006. - 140, [4] p. : ill.
    Borító

    Skaper Brigitta: „Emlékezzünk és emlékeztessünk” – Bp. : Pesterzsébeti Múzeum, 2021. – 119 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 12.)
    Borító Tartalom

    Skaper Brigitta: Fiam, mozit fogunk csinálni : a Pflumm család a mozgókép bűvöletében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2011. - 146 p., [1] t. fol. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 10.)
    Borító Tartalom

    Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 1. - Budapest : BMK, 2002. - ill. ; (Módszertári füzetek / Budapesti Művelődési Központ, különszám) - 171 p.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Somogyváry Géza: Pesterzsébeti emlékeim : „egy kicsapott diák történetei”. - Budapest : Rátkay-Átlók Galéria : Gaál Imre Galéria, 2014. - 197, [2] p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 11.)
    Borító Tartalom

    Szabó Géza, F. (főszerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 4. - Budapest : Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyes.,1931. - VII, 341, [3] p.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Sziklainé Leposa Márta, Szőkéné Hencz Eleonóra, Varsányi Krisztina (szerk.): DNG 1990-2020 : [Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium] : [Deutsches Nationalitätengymnasium und Schülerwohnheim] - Budapest : Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium, 2022. - 255 p. : ill. ; 23 cm (Váltakozva magyar és német nyelven)
    Borító Tartalom1 Tartalom2

    Szíj Béla: Muszély Ágoston festőművész : 1877-1966. - Budapest : [Pesterzsébeti Múz.], 1991. - 57 p., [8] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 9.)
    Borító Tartalom

    Tenk András: Pesterzsébet és a Kis-Duna mente : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 88 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 8.)
    Borító Tartalom

    Tenk András: Pesterzsébet természeti környezete : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int., 2009. - 32 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Tolnai János: Gyermekéveim a második világháború zivatarában. - Budapest : [Magánkiad.], 2005. - 83, [2] p. : ill.
    Borító Tartalom

    Udvary Ildikó, D., Czétényi Rózsa (szerk.): Czétényi Vilmos festőművész, grafikus : 1928-2003. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz. : Energetikai K., [2009]. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 6.)
    Borító

    Udvary Ildikó, D.: Gaál Imre festőművész (1922-1964). - Budapest : Pesterzsébeti Múz., 2022. - 94 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 13.)
    Borító Tartalom 

    Udvary Ildikó, D.: Kadarkuti Richárd. - Budapest : Pesterzsébeti Múz., 2010. - 94 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 9.)
    Borító

    Várhalmi András (szerk.): A 90 éves Csili. - [Budapest] : Csili Műv.Közp., 2008. - 164 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Várhalmi András (szerk.): Pesterzsébeti arcképcsarnok : életrajzok a 150 éves Pesterzsébet múltjából. – [Budapest]  : Pesterzsébet Önkormányzata, 2021. – 303 p. : ill.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2 Tartalom 3 Tartalom 4

    Varsányi Erika: Budapest városrészei = Stadtteile von Budapest = Quarters of Budapest. - [Hatvan] : CEBA-Hungary Kft., [1997] - 20., Nagy Orbán: Pesterzsébet XX. kerület = XXth district Pesterzsébet = XX. Bezirk Pesterzsébet . - 2000. - 163 p. : ill.
    Borító Tartalom


    Elérhetőség: Bíró Mihály utcai könyvtár
    1203 Budapest, Bíró Mihály u. 7.
    Tel.: (1)283-0872, E-mail: fszek2002@fszek.hu

  • A Pacsirta utcai könyvtár helytörténeti dokumentumai

    A borító és a tartalomjegyzék azoknál a műveknél érhető el, amelyek nem találhatók meg a Bíró Mihály utcai könyvtár állományában.

    Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten. - Dévaványa : Szalay Kft., 1996. - 263 p. : ill.

    Benyovszky Tóth Anita (szerk.): Pesterzsébet anno. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2008. - 128 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 5.)

    Bogyirka Emil: Pesterzsébet elnevezésének változásai a dokumentumok tükrében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 1.)

    Bogyirka Emil (összeáll., szerk.): Pesterzsébet története. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkormányzata, [2000]. - 485 p. : ill.

    Bondor Mária: Pesterzsébet : helyismereti, helytörténeti feladatok a XX. kerületi általános iskolások számára. - Budapest : Pesterzsébeti Ped. Int., 2006. - 38 p. : ill.

    Bondor Mária (összeáll., szerk.): Pesterzsébeti sétálófüzet : helyismereti feladatok : tanári segédlet. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int. : Pesterzsébeti Múz., 2006 !2007. - 59 p. : ill.

    Böröcz Réka: A hangyatelep : egy bódéváros a budapesti agglomerációban a két világháború között : 1924-1934. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 84 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 7.)

    Budapest templomai : Pesterzsébet, XX. kerület. - [Budapest] : Bp-i Városvédő Egyes., 2008. - 56 p. : ill. ; (Templomtörténeti sorozat ; 6.)

    Budapest XIX. - XX. kerület [Kartográfiai dokumentum] : várostérkép : közintézmények, közlekedés, szolgáltatások. - 1:9 000. - Budapest : TopoPress, [2004]. - 1 térk. ; (Budapesti kerülettérkép sorozat) Lezárva: 2004. okt. 19.

    Csőregh Éva: Lakótelepi iskolások : Életmód, szabadidő, nevelés. - Budapest : Akadémiai Kiadó, 1978. - 105, [2] p. ; (Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat ; 11)
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Dalos László: Az én Erzsébetem. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 151, [1] p., [3] t. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 2.)

    Eörsi László: A pesterzsébeti fegyveres ellenállás, 1956. - Budapest : 1956-os Int. : ÁBTL, 2015. – 231 p. : ill.

    Galler Péter: 140 év - 140 kép [Elektronikus dokumentum] : 1. és 2. rész : Gubacspusztától napjainkig. / szöveg: Galler Péter ; kép: Nagy Orbán. - [Budapest] : [Szerző], [2010]. - 1 CD-ROM

    Gellér Katalin: Pesterzsébet, Magyarok Nagyasszonya templom. - [Budapest] : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1996. - 16 p. : ill. ; (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ; 539.)
    Borító

    Kárpáti Kamil (szerk.): Külvárosi jeladás : a XX. kerület szépirodalmi antológiája. - Budapest : XX. ker. Tanács, 1973. - 469 p. : ill.

    Kökény Sándorné (összeáll.): A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 347 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 3.)

    Lőkös Margit, K.: Pesterzsébeti képeskönyv : Gí fotói. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkorm., 2005. - 103, [1] p. : ill.

    Marossy Endre: 50 év - 50 kép : az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékei Pesterzsébeten.- [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2006. - 111, [1] p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 4.)

    Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene : tanulmányok. - Budapest : Budapest. XX. kerület. Tanács, 1972. – 445 p. : ill.

    Pesterzsébeti pillanatképek : 20 év a 90-ből. - [Budapest] : Pesterzsébet, [2014]. - [22] p. : ill.

    Pócsik Viktor: Pesterzsébeti németek. - Budapest : Német Kisebbségi Önk. : Német Hagyományokat Ápolók Szöv. Egyes., 2006. - 94 p. : ill. ; Függelékben: "Thomann Márton: A szék = Der Stuhl" c. műve.

    Rátkay Endre: Rátkay művészete. - [Budapest] : Stádium, cop. 2006. - 140, [4] p. : ill.

    Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 1. - Budapest : BMK, 2002. - ill. ; (Módszertári füzetek / Budapesti Művelődési Központ, különszám) - 171 p.

    Somogyváry Géza: Pesterzsébeti emlékeim : "egy kicsapott diák történetei". - Budapest : Rátkay-Átlók Galéria : Gaál Imre Galéria, 2014. - 197, [2] p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 11.)

    Tenk András: Pesterzsébet és a Kis-Duna mente : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 88 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 8.)

    Tenk András: Pesterzsébet természeti környezete : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int., 2009. - 32 p. : ill.

    Udvary Ildikó, D., Czétényi Rózsa (szerk.): Czétényi Vilmos festőművész, grafikus : 1928-2003. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz. : Energetikai K., [2009]. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 6.)

    Udvary Ildikó, D.: Kadarkuti Richárd. - Budapest : Pesterzsébeti Múz., 2010. - 94 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 9.)

    Várhalmi András (szerk.): A 90 éves Csili. - [Budapest] : Csili Műv.Közp., 2008. - 164 p. : ill.

    Varsányi Erika: Budapest városrészei = Stadtteile von Budapest = Quarters of Budapest. - [Hatvan] : CEBA-Hungary Kft., [1997] - 20., Nagy Orbán: Pesterzsébet XX. kerület = XXth district Pesterzsébet = XX. Bezirk Pesterzsébet . - 2000. - 163 p. : ill.


    Elérhetőség: Vécsey lakótelepi könyvtár
    1204 Budapest, Pacsirta utca 157/B.
    Tel.: (1) 284-7447, e-mail: fszek2004@fszek.hu
    Honlap: fszek.hu/pacsirta

  • A Csili Művelődési Ház könyvtárának helytörténeti dokumentumai

    A borító és a tartalomjegyzék azoknál a műveknél érhető el, amelyek nem találhatók meg a Bíró Mihály utcai könyvtár állományában.

    Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten. - Dévaványa : Szalay Kft., 1996. - 263 p. : ill.

    Benyovszky Tóth Anita (szerk.): Pesterzsébet anno. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2008. - 128 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 5.)

    Bogyirka Emil: Pesterzsébet elnevezésének változásai a dokumentumok tükrében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 1.)

    Bogyirka Emil: Szociáldemokraták a pesterzsébeti városházán : 1919-1944. - Budapest : Világosság Könyvnyomda Rt., 1990. - 102, [12] p. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 8.)

    Bogyirka Emil (összeáll.): Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 1992. - 47, [3] p., [24] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 10.)

    Bogyirka Emil (összeáll.): Pesterzsébet, Soroksár (Budapest XX. kerülete) múltja és jelene képekben.- Budapest : Pesterzsébeti Múz., 1989. - 127 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 7.)
    Borító

    Bogyirka Emil (összeáll., szerk.): Pesterzsébet története. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkormányzata, [2000]. - 485 p. : ill.

    Bondor Mária (összeáll., szerk.): Pesterzsébeti sétálófüzet : helyismereti feladatok : tanári segédlet. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int. : Pesterzsébeti Múz., 2006 !2007. - 59 p. : ill.

    Böröcz Réka: A hangyatelep : egy bódéváros a budapesti agglomerációban a két világháború között : 1924-1934. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 84 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 7.)

    Budapest templomai : Pesterzsébet, XX. kerület. - [Budapest] : Bp-i Városvédő Egyes., 2008. - 56 p. : ill. ; (Templomtörténeti sorozat ; 6.)

    Chikán Béla – Pázmándi Mihály (szerk.): Pesterzsébet R.-T. város útmutatója : A város térképével. – Budapest : Egyesült Nyomda, 1925. – 184 p. – fénymásolat
    Borító

    Dalos László: Az én Erzsébetem. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 151, [1] p., [3] t. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 2.)

    Fodor Béla - Horváth Tamás (szerk.): A másik Budapest : képeskönyv az elő(d)városokról . - Budapest : Delta Kft., 1996. - 120 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Gábriel Tibor (szerk.): Budapesti helytörténeti emlékkönyv IV. - Budapest : Budapesti Honismereti Társ., 2008. – 253 p. : ill.

    Gavlik István: Helytörténeti olvasókönyv. – Budapest : XX. kerületi Tanács, 1988. – 33 p.
    Borító Tartalom

    Hajtun József (szerk.): Huszadik kerület : Az V. ötéves tervidőszak eredményei. - Budapest : Bp. XX. kerületi Tanács, [1979.] – 32 p.
    Borító

    Harót János: Az ESMTK 100 éve 1907-2007 : Jubileumi képes sporttörténet. – Budapest : Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör, 2007. – 103 p.
    Borító

    Hegedűs Zoltán (összeáll.): Népi kollégium Pesterzsébeten : 1946-1949. - Budapest : [S.n.], 1988. - 126, [2] p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 4.)

    70 éves a pesterzsébeti Kolping család. – Budapest : Kolping Egyesület, 2007. – 72 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Kárpáti Kamil (szerk.): Külvárosi jeladás : a XX. kerület szépirodalmi antológiája. - Budapest : XX. ker. Tanács, 1973. - 469 p. : ill.

    Kárpáti Kamil (szerk.): Új Átlók évkönyve, 2004. - [Budapest] : Stádium, cop. 2004. - 164 p., [12] t. : ill.

    Kovács Imre, P. – Horváth Gábor: A Kossuth Lajos Gimnázium 75 éve (1919-1994). – Budapest : Szerző, 1994. – 170 p.
    Borító Tartalom

    Kökény Sándorné (összeáll.): A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 347 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 3.)

    Lázár Judit: Gaál Imre művészete. - Budapest : Stádium Kiadó, 1997. - 97 p., 32 t. : ill. ; Függelék: Gaál Imre a költőbarátok szemével : antológia / Csillag Tibor, Juhász Sándor, Kárpáti Kamil.

    Lőkös Margit, K.: Pesterzsébeti képeskönyv : Gí fotói. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkorm., 2005. - 103, [1] p. : ill.

    Marossy Endre: 50 év - 50 kép : az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékei Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2006. - 111, [1] p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 4.)

    A mi Pesterzsébetünk. – CD-ROM
    Borító

    Mosonyi Sándorné – Bodnárné Géresi Katalin – Komoróczy László: A Török Flóris Általános Iskola Évkönyvei I. – Budapest : Szerző, 1996. – 59 p.
    Borító

    Nagy Dezső (öszeáll.): Pesterzsébet és Soroksár : helyismereti bibliográfia : 1865-1965. - [S.l.] : [S.n.], 1969 (Budapest : Fővárosi Nyomdaipari Vállalat). - 2 db ; Lezárva: 1966. dec. 31. - 1. köt. 289 p., 2. köt. 590 p.

    Nagy Dezső: Pesterzsébet és Soroksár sajtótörténete : 1894-1949. - Budapest : ELTE, 1983. - 118 p. ; (Tanszéki füzetek / ELTE Bölcsészettudományi Kar. Könyvtártudományi Tanszék ; 1.)

    Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. - Budapest : [S.n.], 1965. - 97 p. : ill. ; (Emlékek Budapest múltjából / Budapesti Történeti Múzeum ; [8.])

    Óváry Gábor: Óváry Arthur, pesterzsébeti építész munkássága és élete [DVD-felvétel] : 1884-1962. - Budapest : Budapesti Városvédő Egyesület, [2014]. - 1 DVD (37 min) : színes ; Narrátor: Tagai Gábor.

    Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. - Budapest : Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1936. - 331 p., [16] t. : ill. ; (Magyar városok monográfiája ; 18.)
    Borító Tartalom

    Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene : tanulmányok. - Budapest : Budapest. XX. kerület. Tanács, 1972. – 445 p. : ill.

    Pócsik Viktor: Pesterzsébeti németek. - Budapest : Német Kisebbségi Önk. : Német Hagyományokat Ápolók Szöv. Egyes., 2006. - 94 p. : ill. ; Függelékben: "Thomann Márton: A szék = Der Stuhl" c. műve.

    Rátkay Endre: Rátkay művészete. - [Budapest] : Stádium, cop. 2006. - 140, [4] p. : ill.

    Reiner Róbert: A Fegyver és Gázkészülék Gyár története. – Budapest, 1983. – 164 p. – Kézirat.
    Borító Tartalom

    Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 1. - Budapest : BMK, 2002. - ill. ; (Módszertári füzetek / Budapesti Művelődési Központ, különszám) - 171 p.

    Sturcz Zoltánné – Rozsnyai József (szerk.): A 35 éves budapesti Varga Jenő Közgazdasági Középiskola és Szakiskola Jubileumi Évkönyve. – Budapest : Kultúra Alapítvány, 2000. – 119 p.
    Borító Tartalom 1 Tartalom 2

    Szabó Géza, F. (főszerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 4. - Budapest : Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyes.,1931. - VII, 341, [3] p.

    Takács Attila József – Handa Péter – Kelemen András – Mihályfi László – Romhányi Péter – Szorg Angéla: Pesterzsébeti templomok helytörténete. – Budapest : Atman Építész Iroda Bt., 1997. – 113 p. - kézirat
    Borító

    Tenk András: Pesterzsébet és a Kis-Duna mente : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 88 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 8.)

    Tenk András: Pesterzsébet természeti képe. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int., 2008. - 32 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Udvary Ildikó, D.: Kadarkuti Richárd. - Budapest : Pesterzsébeti Múz., 2010. - 94 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 9.)

    Várhalmi András (szerk.): A 90 éves Csili. - [Budapest] : Csili Műv.Közp., 2008. - 164 p. : ill.

    Varsányi Erika: Budapest városrészei = Stadtteile von Budapest = Quarters of Budapest. - [Hatvan] : CEBA-Hungary Kft., [1997] - 20., Nagy Orbán: Pesterzsébet XX. kerület = XXth district Pesterzsébet = XX. Bezirk Pesterzsébet . - 2000. - 163 p. : ill.

    Vellai Attila (szerk.): Általános Iskola XX. Vörösmarty u. 128. – Budapest : Vörösmarty M. Ált. Isk. és Logopédiai Int., 2004. – 84 p.
    Borító


    Elérhetőség: Csili Művelődési Központ
    1201 Budapest, Nagy Győry István u. 4-6.
    Tel.: (1) 283-0230
    Honlap: csili.hu/konyvtar

  • A Pesterzsébet Múzeum könyvtárának helytörténeti dokumentumai

    A borító és a tartalomjegyzék azoknál a műveknél érhető el, melyek nem találhatók meg a Bíró Mihály utcai könyvtár állományában.

    Ádám Mihályné : Bölcsödék története. - Pesterzsébet : [S.l.], 2002. – 36 p. – kézirat
    Borító

    Benkes Mihály (szerk.): Egyleti élet Pesterzsébeten. [közread. Pesterzsébet Önkormányzata et al.]. - Dévaványa : Szalay Kft., 1996. - 263 p. : ill.

    Benyovszky Tóth Anita (szerk.): Pesterzsébet anno. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2008. - 128 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 5.)

    Bogyirka Emil: Pesterzsébet elnevezésének változásai a dokumentumok tükrében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 1.)

    Bogyirka Emil: Pesterzsébet, Soroksár (Budapest XX. kerülete) múltja és jelene képekben. - Bp. : [S. n.], 1989. - 127 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 7.)
    Borító

    Bogyirka Emil (összeáll.):Kossuth Lajos emléke Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 1992. - 47, [3] p., [24] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 10.)

    Bogyirka Emil (összeáll., szerk.): Pesterzsébet története. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkormányzata, [2000]. - 485 p. : ill.

    Bogyirka Emil: Szociáldemokraták a pesterzsébeti városházán : 1919-1944. - Budapest : Világosság Könyvnyomda Rt., 1990. - 102, [12] p. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 8.)

    Böröcz Réka: A hangyatelep : egy bódéváros a budapesti agglomerációban a két világháború között : 1924-1934. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 84 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 7.)

    Budapest templomai : Pesterzsébet, XX. kerület. - [Budapest] : Bp-i Városvédő Egyes., 2008. - 56 p. : ill. ; (Templomtörténeti sorozat ; 6.)

    Csuth Sándor: Korszerűsítési törekvések és eredmények a főváros XX. kerületi tanácsánál. - Bp. : Budapest XX. ker. Tanács, 1987. - 168 [11] p. : ill.
    Borító

    Dalos László: Apropó, Pesterzsébet! - [Budapest] : d@d Kft., 2013. - 223 p. : ill.
    Borító

    Dalos László: Az én Erzsébetem. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 151, [1] p., [3] t. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 2.)

    Éltető Ödön: A pesterzsébeti Állami Kossuth Lajos Gimnázium évkönyve az 1941-42. iskolai évről. – Pestszenterzsébet : [S.n.], 1942. – 60 p.
    Borító

    Éltető Ödön: A pesterzsébeti Állami Kossuth Lajos Gimnázium évkönyve az 1942-43. iskolai évről.– Pestszenterzsébet : [S.n.], 1943. – 59 p.
    Borító

    Erzsébetfalva címjegyzéke. – Erzsébetfalva : Matkovich Aladár Könyvnyomdája, 1910. – 255 p.
    Borító

    Erzsébetfalvi útmutató. – Erzsébetfalva : Matkovich Aladár Könyvnyomdája, 1910. – 236 p.

    Gellér Katalin: Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múzeum, cop. 1996. - 59 p., [24] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 12.)

    Gellér Katalin: Pesterzsébet, Magyarok Nagyasszonya templom. - [Budapest] : Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, 1996. - 16 p. : ill. ; (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ; 539.)
    Borító

    Hajtun József (szerk.): Huszadik kerület : Az V. ötéves tervidőszak eredményei. - Budapest : Bp. XX. kerületi Tanács, [1979.] – 32 p.
    Borító

    A hatodik. [Budapest] : Budapest Főváros XX. Kerületi Tanácsa, [S.d.] – 40 p.
    Borító

    Hegedűs Zoltán (összeáll.): Népi kollégium Pesterzsébeten : 1946-1949. - Budapest : [S.n.], 1988. - 126, [2] p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 4.)

    70 éves a pesterzsébeti Kolping család. – Budapest : Kolping Egyesület, 2007. – 72 p. : ill.
    Borító Tartalom

    75 éves a pesterzsébeti Kolping család. – Budapest : Kolping Egyesület, 2012. – 76 p. : ill.

    Jelentés a XX. Kerület lakossága és dolgozói életkörülményeinek alakulásáról, helyzetéről. - BUDAPEST : [S.l.], 1982. – 29 p. – kézirat
    Borító

    Jenei Károly: A Habselyem Kötöttárugyár története. - Bp. : M. Történelmi Társulat Üzemtört. Szakoszt., 1971. - 119 p. : ill.
    Borító

    Jubileumi évkönyv az építőipari gépesítő vállalat munkásságáról. Készült a vállalat alapításának 25. évfordulója alkalmából. - BUDAPEST : [S.l.], 1974. – 87 p.
    Borító

    Kárpáti Kamil (szerk.): "Kinyitom az időt" : [A 80-as években Pesterzsébeten és Soroksáron élő írók, költők antológiája]. - [Budapest] : [XX. Ker. Tcs.], 1988. - 220 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 5.)

    Kováts György, vitéz: A pesterzsébeti m. kir. állami Szent Erzsébet Polgári Leányiskola értesítője az 1933-34. tanévről, az iskola 25. évéről. – [S.l.] : Intézet Igazgatósága, 1934. – 49 p.
    Borító

    Kökény Sándorné (összeáll.): A pesterzsébeti leánygimnázium - Bagi Ilona Gimnázium emlékkönyve. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2004. - 347 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 3.)

    Kutzián Ida: A pestszenterzsébeti urnatemető. - BUDAPEST : Fővárosi Múzeum, 1945. - 509-523 p.
    Borító

    Losonci Miklós: Bakallár József, a Kis-Duna festője. - [Budapest] : [XX. Ker. Tcs.], 1981 [!1985]. - 55, [6] p., XII t. fol. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 1.)

    Losonci Miklós: Képzőművészet a huszadik kerületben. - [Budapest] : Főprint Ny., [1985]. - 93 p., 12 t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 3.)
    Borító

    Losonci Miklós: Kutassy Imre Ferenc festői életműve. - Bp. : [S. n.], 1987. - 79 [4 t.] p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 6.)
    Borító

    Lőkös Margit, K.: Pesterzsébeti képeskönyv : Gí fotói. - [Budapest] : Pesterzsébet Önkorm., 2005. - 103, [1] p. : ill.

    Marossy Endre: 50 év - 50 kép : az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékei Pesterzsébeten. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2006. - 111, [1] p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 4.)

    Müller Mátyás: Erzsébetfalvi Petőfi naptár 1922. – [S.l.] : Müller Mátyás Nyomdavállalata, 1922. – 120 p.
    Borító

    Nagy Dezső (öszeáll.): Pesterzsébet és Soroksár : helyismereti bibliográfia : 1865-1965. - [S.l.] : [S.n.], 1969 (Budapest : Fővárosi Nyomdaipari Vállalat). - 2 db ; Lezárva: 1966. dec. 31. - 1. köt. 289 p., 2. köt. 590 p.

    Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. - Budapest : [S.n.], 1965. - 97 p. : ill. ; (Emlékek Budapest múltjából / Budapesti Történeti Múzeum ; [8.])

    Papp Gézáné: Dél-Pest és környéke a középkorban. - Budapest : XX. ker. Tanács, 1983 [1985!]. - 55 p. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 2.)

    Papp György: Erzsókom… (erzsébeti emlékek). – Budapest : Német Kisebbségi Önkormányzat Pesterzsébet, 2002. – 28 p.
    Borító

    Parassin József, dr.: Pesterzsébet tuberkolózis statisztikája. – Budapest : Pesti Könyvnyomda Rt., 1927. – 11 p.
    Borító

    Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. - Budapest : Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1936. - 331 p., [16] t. : ill. ; (Magyar városok monográfiája ; 18.)
    Borító Tartalom

    Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene : tanulmányok. - Budapest : Budapest. XX. kerület. Tanács, 1972. – 445 p. : ill.

    A pesterzsébeti Árpád-házi Szent Erzsébet főplébánia templom. – Budapest : Pesterzsébeti Árpád-házi Szent Erzsébet Főplébánia, 2009. – 63 p.
    Borító

    Pócsik Viktor: Pesterzsébeti németek. - Budapest : Német Kisebbségi Önk. : Német Hagyományokat Ápolók Szöv. Egyes., 2006. - 94 p. : ill. ; Függelékben: "Thomann Márton: A szék = Der Stuhl" c. műve.

    Skaper Brigitta: Fiam, mozit fogunk csinálni : a Pflumm család a mozgókép bűvöletében. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2011. - 146 p., [1] t. fol. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 10.)

    Somogyváry Géza: Pesterzsébeti emlékeim : "egy kicsapott diák történetei". - Budapest : Rátkay-Átlók Galéria : Gaál Imre Galéria, 2014. - 197, [2] p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 11.)

    Szabó Géza, F. (főszerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára 4. - Budapest : Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyes.,1931. - VII, 341, [3] p.

    Szíj Béla: Muszély Ágoston festőművész : 1877-1966. - Budapest : [Pesterzsébeti Múz.], 1991. - 57 p., [8] t. : ill. ; (Pesterzsébeti múzeumi füzetek ; 9.)

    Takács György - Takács Ádám: ESMTK 100. - BUDAPEST : ESMTK, 2007. – 313 p.
    Borító

    Tenk András: Pesterzsébet és a Kis-Duna mente : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz., 2009. - 88 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 8.)

    Tenk András: Pesterzsébet természeti képe : a XX. kerület földrajza. - [Budapest] : Pesterzsébeti Ped. Int., 2008. - 32 p. : ill.
    Borító Tartalom

    Tolnai János: Erzsébeti emlékképek. - Budapest : [Magánkiad.], 2008. - 85, [10] p. : ill. – kézirat
    Borító

    Tolnai János: Gyermekéveim a második világháború zivatarában. - Budapest : [Magánkiad.], 2005. - 83, [2] p. : ill.

    Udvary Ildikó, D., Czétényi Rózsa (szerk.): Czétényi Vilmos festőművész, grafikus : 1928-2003. - [Budapest] : Pesterzsébeti Múz. : Energetikai K., [2009]. - 87 p. : ill. ; (Pesterzsébeti Múzeumi könyvei ; 6.)

    Udvary Ildikó, D.: Kadarkuti Richárd. - Budapest : Pesterzsébeti Múz., 2010. - 94 p. : ill. ; (A Pesterzsébeti Múzeum könyvei ; 9.)

    Unokáink unokáinak, hogy nem felejtünk… : Gérecz Attila három verse és két hozzá írt vers a pesterzsébeti gyermekek rajzos megfogalmazásában az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére. - BUDAPEST : Csili Művelődési Központ, 2006. – 48 p.
    Borító

    XX. Kerület orvosainak tudományos értekezése 1973-1974. – 79 p. – kézirat

    Varsányi Erika: Budapest városrészei = Stadtteile von Budapest = Quarters of Budapest. - [Hatvan] : CEBA-Hungary Kft., [1997] - 20., Nagy Orbán: Pesterzsébet XX. kerület = XXth district Pesterzsébet = XX. Bezirk Pesterzsébet . - 2000. - 163 p. : ill.


    Elérhetőség: Pesterzsébeti Múzeum
    1203 Budapest, Baross u. 53.
    Tel.: (1) 283 1779, E-mail: info@pesterzsebetimuzeum.eu
    Honlap: pesterzsebetimuzeum.hu

Információ

Bíró Mihály utcai Könyvtár (Pesterzsébet)

1203 Budapest, Bíró Mihály utca 7.
útvonal
Nyitvatartás:
E-mail: fszek2002@fszek.hu​
Telefonszám:
(1) 283-0872
Vezető: Oravecz Krisztina
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online
FSZEK