Válasszon az alábbi lehetőségek közül:

Több mint fél évszázados múltra visszatekintő könyvtárunk a kerület első Szabó Ervin fiókkönyvtáraként 1950. október 13-án nyílt meg a Kossuth Lajos u. 24. sz. alatti épületben. A Városi Könyvtár 6500 kötetét átvéve, 220 négyzetméteren, felnőtt és gyermek részleggel kezdett szolgáltatni. A gyors ütemben fejlődő könyvtárnak 1951 végére 2500 olvasója és több mint 12000 kötetnyi állománya volt, 1954-ben már 5000 beiratkozott olvasóval büszkélkedhetett. Az épület lebontása miatt 1967 júliusában megszűnt a gyermekkönyvtár, a felnőtt részleg pedig októberben egy 119 négyzetméter alapterületű helyiségbe költözött, az Ady Endre u. 86. sz. alá. 1980 júniusában az épületet szanálták, s a könyvtár - új épület hiányában - 6 évig szüneteltetni kényszerült szolgáltatásait. 1986-ban - az akkori elképzelések szerint ideiglenes megoldásként - kezdett el újból működni a kerület főkönyvtáraként a volt Gyújtógyertyagyár kétszintes, felújított, 396 négyzetméteres épületében.

A gyermek és felnőtt kölcsönzői terekben az állomány egy része - a válogatást megkönnyítendő - témák szerinti kiemeléssel került a polcokra.
Hosszabb nyitvatartási idővel, új szolgáltatásokkal (magnókazetta-, majd videókazetta-kölcsönzés, családi hétvégi programok) igyekeztünk megfelelni a változó olvasói igényeknek. Az épület külső-belső állapota a 90-es évek közepétől folyamatosan romlott, így egyre inkább alkalmatlanná vált a könyvtár működésére.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a kerület önkormányzata évekig közösen kereste a megoldást. 2002-ben végül a fővárosi, a kerületi önkormányzat és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár összefogásával lehetőség nyílt a városközpontban épült új lakóház földszintjére költöznünk. Az új (nagyobb, új bútorokkal berendezett olvasói terek, hosszabb nyitvatartás, új szolgáltatások) könyvtárat 2003. január 27-én nyitottuk meg.
Bíró Mihály
(Budapest, 1886. november 30. – Budapest, 1948. október 6.)
festő, grafikus és szobrász.
Grafika Bíró Mihályról
Az Iparművészeti Főiskolán folytatott tanulmányai során a kisplasztika terén mutatott fel sikereket. Minisztériumi ösztöndíjasként bejárta Németországot, Franciaországot és végül Angliát, ahol 1910-ben a The Studio folyóirat plakettpályázatán I. díjat nyert.
Hazatérése után kapcsolatba került a munkásmozgalommal, s felhagyva a kisplasztikával, elsősorban politikai plakátokat készített a szociáldemokrata párt részére. A magyar politikai plakátművészet megteremtője és legjelentősebb képviselője. Nevét az 1911-i Népszava-plakát (Kalapácsos munkás) tette ismertté. Kosztümöket és díszleteket is tervezett az Új Színháznak. 1912-1913-ban a Művészházban, 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezett kiállítást. I. világháborús élményeiből született 1916-ban 17 lapból álló harctéri kőrajzsorozata. 1918-19-ben folytatta a politikai plakátok készítését. A Tanácsköztársaság idején ő tervezte a május 1-i ünnepségek művészi dekorációinak nagy részét. Részt vett a Képzőművészek Szakszervezetének szervezésében. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrált, ahol a Bühne c. színházi lap rajzolója lett. Kereskedelmi és filmplakátokat is készített. Itt jelent meg 1920-ban 20 lapból álló Horthy című kőrajzsorozata. Emigrációjának további állomásain, Berlinben, Pozsonyban és Nyitrán a szociáldemokrata pártok részére falképeket és plakátokat festett. 1938-ban a fasizmus elől Párizsba menekült, ahonnan 1947-ben a magyar kormány hívására tért haza; Pro Arte kitüntetést kapott.
A Képzőművészeti Főiskolán felkínált tanári állást súlyos betegsége miatt betölteni már nem tudta. Művei az Magyar Nemzeti Galériában és a Legújabbkori Történeti Múzeumban vannak. 1967-ben grafikai műveiből emlékkiállítást rendeztek az Magyar Nemzeti Galériában.


Forrás:

Berény Róbert: Bíró Mihály
Kieselbach Galéria
Magyar Életrajzi Lexikon
Magyar Nemzeti Galéria
Magyar Nemzeti Múzeum

Könyvtártörténeti barangolás a XX. kerületben, Pesterzsébet fennállásának 150. évfordulója kapcsán.

Kerületünk területét többféle névvel is illették történelme során. Gubacspusztaként Soroksárhoz tartozott, majd 1870-től egyik része az Erzsébetfalva, másik része pedig a Kossuthfalva nevet vette fel, Erzsébet királyné, illetve Kossuth Lajos előtt tisztelegve. 1897-ben ez a két település elszakadt Soroksártól, és nagyközséggé alakult Erzsébetfalva néven. A település gyors fejlődésnek indult. Míg 1900-ban 15 ezer lakosa volt, 1920-ra már 40 ezren éltek itt. Az ország legnépesebb községe lett, így 1923-ban városi rangot kapott. A következő évben nevet is változtatott, feloldva a név és a rang közti ellentmondást. A Pesterzsébet elnevezést választották a Budapest melletti fekvés hangsúlyozására. 1932-ben ez Pestszenterzsébetre módosult, (egy kis ideig Leninváros is volt még 1919-ben), majd 1950-ben Soroksárral újra egyesülve Budapest XX. kerületévé vált. Az egyesülés 1994-ig tartott, amikor is Soroksár kivált, megalakítva a XXIII. kerületet, míg a XX. kerület Pesterzsébet néven folytatta pályafutását, immár a korábbi Erzsébetfalvával megegyező területen.

A könyvtári élet kezdetei


Olvasószoba
Olvasószoba - Forrás: Pesterzsébet Múzeum
Bár az Erzsébetfalvai Olvasó Egyletről már 1880-ból tudunk, 1897-ből származik az első adat, mely a könyvtárügyet érinti: az Erzsébetfalva c. hetilapban jelent meg a hír, mely szerint Zombory Gyula 460 kötetből álló szépirodalmi könyvtárát kölcsönkönyvtárként szándékozik megnyitni. Majd ugyanebben az évben az Erzsébetfalvai Közlöny adta hírül, hogy az Országos Népkönyvtári Szervezet munkáskönyvtárat szervez a településen.
Az Erzsébetfalva és Környéke c. hetilapban Piller és Jenik kölcsönkönyvtárának hirdetését olvashatjuk, mely egyben antikvárium és papírüzlet is volt, a Kossuth Lajos tér 11. szám alatt: „Hazai és külföldi remekírók munkái és mindenféle tudományos művek kölcsönadatnak” – áll az 1918. március 7-i számban. A következő év novemberében pedig már Bartos Emil Soroksári úti kölcsönkönyvtáráról olvashatunk ugyanitt, mely szintén könyv- és papírkereskedésként is üzemelt, és ahol „a magyar irodalom remekei oly nagy választékban vannak felhalmozva, hogy a községből senki sem lesz kénytelen a fővárosba utazni és a fővárosi könyvtárakat igénybe venni.”

Egyesületek könyvtárai és a Csili


A Csili könyvtára
Csili könyvtára - Forrás: Pesterzsébet Múzeum
Több mint százéves múlttal rendelkező művelődési házunkban, a Csiliben több kisebb könyvtár is működött. A legtöbb egyesület, egylet és kör rendelkezett könyvtárral. A Vasas szakszervezet könyvtára már 1908-ban működött. Ekkor csináltattak egy hatalmas könyvszekrényt vésett felirattal, mely sokáig az erzsébeti múzeumban volt látható. Vegyes összetételű könyvállománnyal rendelkeztek, de túlsúlyban a szórakoztató irodalom és a politikai művek voltak. A kölcsönzés egy 50 nm-es teremben zajlott, ami vasárnap volt nyitva 9-12 óráig. Egy másik hasonló nagyságú teremben volt a könyvraktár. A könyvtárosok társadalmi munkában látták el feladataikat. A kölcsönzéshez 20 hetes tagsággal kellett rendelkezni. Két könyvet kölcsönözhettek ki ingyenesen két hétre. Az 1941-es katalógus szerint 1629 könyvvel rendelkezett a könyvtár.
A másik jelentősebb kör, akiknek könyvtáruk is volt, az 1927-től fennálló Nyomdászok Társasköre. Nekik 800 kötetnyi, tagok által adományozott állományuk volt. Szintén vasárnap lehetett kölcsönözni a tagoknak, 11-12 óra között. A háború alatt lerombolt munkásotthon 1954-re épült újjá. Először a könyvtár kezdte meg működését az új intézményben. A Vasas könyvtárából és más itt talált régi könyvtári könyvekből állították össze az állományt, mely így 4452 kötetből állt. 322 beiratkozott olvasójuk volt a nyitás évében. Egy évvel később már 7500 kötettel és 800 olvasóval büszkélkedhettek; 1959-ben pedig már 15 ezer kötetes állománnyal rendelkeztek és 1200 olvasójuk volt.
1965-ben szabadpolcos rendszert vezettek be, 1967-ben pedig olvasótermet nyitottak. 1974-ben 2194 olvasója volt a könyvtárnak. 1979-ben zenetárat nyitottak. Az 1990-es évekre 45 ezerre bővült a könyvállomány, 3000 lemezük volt, illetve 120 folyóiratra fizettek elő. Az olvasók száma 1500-1700 között mozgott.


A Városi Könyvtár


Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 szám alatti könyvtárról
Kossuth Lajos u. 24. - Forrás: FSZEK
A szakmai szervezetek, egyletek könyvtárait csak a tagok használhatták, elkülönülve működtek, kisebb közösségekre hatva. Így egyre inkább szorgalmazták a helyiek, hogy létesüljön egy mindenki számára nyitott városi könyvtár. 1926-ban a Pesterzsébet Újságban megjelent cikkben arról írnak, hogy olyan könyvtárat szeretnének, mely „a legiskolázottabb és a legegyszerűbb népfiakat is kielégítené. (…) Mi az általános kultúrát várjuk a könyvtáraktól”.
A következő év felhívása szerint a polgármester támogatta a kérést. „A város azonban oly szegény, hogy saját erejéből nem képes ezt megvalósítani, ezért a város a közönségéhez fordul, pénzt, vagy könyvadományt kér tőlük.” – áll az újság 1927. május 20-ai cikkében. A rákövetkező év február 25-ei számában pedig már azt olvashatjuk, hogy a város elkészítette a szabályrendeletet, és 300 kötet áll rendelkezésre a könyvtár megnyitásához. Ez nem túl nagy szám, így szeptember 29-én már arról írnak, hogy a Városi Könyvtár „hivatalosan átvesz városi kezelésbe testületi vagy egyesületi könyvtárakat is.” Így többek között a 9 éve szünetelő Városi Kaszinó „igen nagy” könyvtárát is, melyet 1920-ban átengedtek a városban működő karhatalmi alakulatoknak. Ezt „most visszakérik és átengedik a Városi Könyvtár céljaira.”
Az október 6-ai szám szerint „a könyvtár különálló részét fogja képezni a Városi Történeti Gyűjtemény, amelyben Erzsébetfalva nagyközség és Pesterzsébet város történetére és fejlődésére vonatkozó általános érdekű anyagokat őriznek meg.” Közben a Baross u. 84. szám alatt újabb kölcsönkönyvtár nyílt, 1928. november 10-én, mely egyben könyv-, papír- és írószerüzlet is volt.
A Pesterzsébet Újság 1929. február 16-ai számában arról értekeznek, hogy milyen profilú legyen a hamarosan megnyíló közkönyvtár. „Legyen olyan, mint a modern városi könyvtárak: szépirodalom, társadalmi, várospolitikai anyag is legyen benne. Minden mai kérdéshez adjon útravalót és a szellemi felkészültséghez anyagot.”
Végül az adományokból 2000 kötet gyűlt össze, mely a Városháza kis tanácstermében került elhelyezésre. A könyvtár 1929. májusában nyitotta meg kapuit. „Kezesség mellett bárki kaphat könyvet kölcsön. Egy heti kölcsönzési díj 4 fillér. A könyvtár egyelőre hetenkint kétszer: kedden és pénteken du. 4-9 között áll az olvasók rendelkezésére.”


Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 gyerekrészlegéről
Kossuth Lajos u. 24. gyerekrészleg
- Forrás: FSZEK
Tíz évvel később arról kapunk hírt, hogy a könyvtárat a Vörösmarty u. 8. szám alatt, az Árvaszék épületében helyezték el. „Nyitva tartás kedd, péntek du. 4-6-ig. A könyvtár ingyen áll rendelkezésére mindenki számára.” Majd felkérnek minden városban lévő egyesületet, hogy a könyvtár számára jó könyveket adni szíveskedjenek. – olvashatjuk a Pestszenterzsébeti Közlöny 1939. március 25-ei számában.
A Városi Könyvtár első igazgatója Balázs Adolf volt, és Chikán Béla polgármestersége idején nyílt meg. Többször költözött a könyvtár a városban, volt a Soroksári út 13-ban 1944-ig, majd az Erzsébet utcában 1949-ig. 1941-ben Berényi Ede költő lett a vezetője, aki sok irodalmi értékű könyvvel gyarapította a könyvtárat. Azonban a könyvtár „rossz helyen van, a város közönsége sem ismeri, mert Berényi szerint évente alig 50 főnyi olvasótábora van. A közgyűlés utasította a polgármestert, hogy gondoskodjon a hírverésről, hirdetmények, stb. útján, a könyvtári segély felemelését azonban nem tartotta indokoltnak.” – áll a Pestszenterzsébeti Közlöny 1941. szeptember 13-ai számában.
Egy évvel később azt írják a lapok, hogy az egy hónapos nyári szünet után minden hétfőn, szerdán és pénteken du. 4-6 óra között van nyitva a könyvtár, mely most az Erzsébet u. 65-ben helyezkedik el. Továbbra is 2000 kötetnyi az állománya, melynek fele tudományos jellegű szakkönyv. A Pestszenterzsébeti Közlöny és a Pestszenterzsébeti Új Lap egyaránt reményét fejezi ki, hogy hamarosan népszerű lesz a könyvtár és „bátran felveheti a versenyt a Fővárosi Könyvtár 1-1 kerületi fiókjával.” 1943-ban azonban már tüzelőanyag-hiányról írnak, mely miatt csak hetente egyszer, szerdán du. 4-6 óra között tart nyitva.
A városi közgyűlésen több kritika is éri a könyvtárat: dr. Gunda Vazul képviselő nehezményezi, hogy az intézményről nem tud a városban senki. „Utasítani kell a könyvtár vezetőjét, hogy vezessen valamiféle kimutatást, hogy hány könyv van a könyvtárban” (Pestszenterzsébeti Új Lap, 1943. május 14.) Majd az október 1-jei számban Bartha Béla felszólalásában azt fejtegette, hogy a „könyvtár kimutatott forgalma azt bizonyítja, hogy a könyvtárnak nincs katalógusa. Ez olyan így, mint egy pénztár – pénz nélkül. A könyvtár fejlesztésére áldozni kell. A munkakedv fokozása érdekében a város szavazzon meg évi 1800 pengő tiszteletdíjat a könyvtárfejlesztés céljaira. (…) A polgármester örömmel vette tudomásul az indítványt.”
1947-ben Szarka József beszámolóját olvashatjuk a Pesterzsébet című hetilapban: „Egyszerű, nem impozáns helyiség a Városi Könyvtár: kicsi, homályos szoba, mely talán valaha raktár volt. 3000 kötet van itt. Főleg munkások és diákok olvasnak. 120 olvasót tartanak nyilván.”

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai



Régi fotó a Kossuth Lajos utca 24 szám alatti könyvtárról
Kossuth Lajos u. 24. - Forrás: FSZEK
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1950-ben átvette a Városi Könyvtárat, és 27-es számú tagkönyvtárává emelte. Október 13-án nyitotta meg a könyvtár a kapuit, a Kossuth Lajos utca 24. számú épületben. Induláskor 6500 kötetnyi állományából mintegy 1000 darabot vett át a régi városi könyvtártól, a többi új könyv volt. Egy év alatt ez a szám csaknem megduplázódott. Tíz év múlva pedig már 21.234 kötet állt az olvasók rendelkezésére.
A személyzet kezdetben egy könyvtárosból, és egy raktárkezelőből állt. Nyitáskor 519 felnőtt és 362 gyermek volt a könyvtár beiratkozott tagja. 1955-re 2595 fő felnőtt és 979 gyermekolvasója lett a könyvtárnak, akik 102.171 kötetet kölcsönöztek ki. 1951-ben újabb tagkönyvtár nyílt a kerületben, Soroksáron. A 35. számú könyvtár az akkori Marx Károly u. (ma Grassalkovich út) 122-124. számban került elhelyezésre, 5000 kötettel. 1955-re ide 539 felnőtt és 476 gyermek iratkozott be. Ők 44.497 kötetet kölcsönöztek.
A könyvtárakat népszerűsítendő nyáron rendszeresen kijártak a könyvtárosok látogatottabb parkokba, játszóterekre és az erzsébeti strandra, ahol helyben olvasásra rendelkezésre bocsátottak könyveket. Első alkalommal 1955. júliusában. Olvasóértekezleteket is szerveztek, ahol a könyvtár vezetője beszámolt az olvasóknak a könyvtár munkájáról, ismertette célkitűzéseit, terveit, problémáit. Válaszolt az olvasói kérdésekre, javaslatokra.
Könyvankétokat rendeztek, ahol csoportos foglalkozás keretében dolgoztak fel egy-egy könyvet. Természetesen irodalmi estek, író-olvasó találkozók is voltak, ahol Hegedűs Gézával, Molnár Gézával, Földes Péterrel, Molnár Katával lehetett beszélgetni.


Régi fotó a Jókai utca 58 szám alatti könyvtárról
Jókai u. 58. - Forrás: FSZEK
Kapcsolatot építettek ki a kerület kisipari szövetkezeteivel is, akiknek a szakmájukba vágó irodalomról szerveztek ankétot. Munkásszállásokon részleteket olvastak fel könyvekből. Bár ezeket sokszor nem fogadták szívesen. A kerületi tanács utasítására az üzemek szakszervezeti könyvtárait is segítették. Az üzemi könyvtárosoknak három hónapos könyvtárosiskolát szerveztek, ahol egyrészt irodalmi ismereteiket bővítették, másrészt alapvető könyvtárosi ismereteket szerezhettek.
Minél több helyre igyekeztek eljutni, plakátokat, könyvkiállítást rendeztek mozikban, kultúrotthonokban, a rendelőintézetekben. A tömbmegbízottakat is megnyerték az ügynek, akik a lakóházakban kitették a hirdetőtáblára a könyvtár címét és nyitvatartási idejét. Majd diapozitívot készítettek, amit a helyi mozik vetítettek. Sőt, kifelé is vetítettek vászonra a könyvtár ablakából mesefilmeket.
1956. október 30-án a forradalom hevében behatolók 8000 kötetet semmisítettek meg – áll Erdődy Ferencné, a könyvtár akkori vezetőjének jelentésében.
1957-ben a gyermekkönyvtári részt külön helyiségbe költöztették, és szakképzett gyermekkönyvtárosok kezdtek foglalkozni velük. Állománya 5000 kötet, míg a felnőtt részlegben 19 ezer kötet volt található.


Régi fotó a Jókai utca 58 szám alatti könyvtárról
Jókai u. 58. - Forrás: FSZEK
A kerület nagysága miatt úgy érezték, hogy nem sikerül mindenhova eljuttatni a könyveket, ezért kölcsönzőállomásokat, fiókkönyvtárakat létesítettek több helyen, sőt még egy könyvtári villamos is működött. Az állomásokon 100-200 kötetből lehetett válogatni. Már 1951 októberében nyílt egy állomás 200 db könyvvel a Szabó-telepen. 1954. február 9-én az 5.000. olvasó beírásakor a Rádió riportot készített a könyvtárról.
1961-ben a Fővárosi Tanács határozatot hozott újabb fiókkönyvtárak létesítéséről. A XX. kerületben öt fiókkönyvtárat terveztek, melyek közül az első már ebben az évben megnyílt, majd a következő évben még három kezdte meg működését. A fővárosban egyedülálló módon külön gyerekkönyvtár is alakult, 2000 könyvvel. A másik három fiók állománya összesen 11 ezer kötet volt. A főkönyvtár nagyrészt, a fiókkönyvtárak pedig teljes egészében szabadpolcos rendszerben működtek. Utóbbiakat szakmailag a főkönyvtár irányította, így elsőként alkalmazta a fővárosban a helyi hálózati irányítást.


Régi fotó az Ősz Szabó János utca 5 szám alatti könyvtárról
Ősz Szabó János u. 5. - Fotó: FSZEK
Elsőként 1961-ben az Ady Endre utca (akkor Erzsébet utca) 133-ban nyílt egy fiókkönyvtár az Erkel Kultúrotthonban, az 1-es számú. A Ház bezárása miatt 1964-ben a könyvtárnak is költöznie kellett. Három év múlva nyitott újra a Marót utca 9-ben.


Fotó a Szent Imre herceg utca 5 szám alatti könyvtár épületéről
Szent Imre herceg u. 5. ma - Fotó: FSZEK
1962-ben megnyílt az Ősz Szabó János utca (ma Szent Imre herceg útja) 5-ben a 2-es számú fiók, ami egy időben gyerekkönyvtárként üzemelt. A 3-as fiók a Török Flóris utca 245-ben nyitotta meg kapuit. A 4-es fiók, ami kezdetben gyerekkönyvtár volt, pedig a Jókai utca 58-ban nyílt.


Régi fotó a Török Flóris utca 245 szám alatti könyvtárról
Török Flóris u. 245. - Forrás: FSZEK
1969-ben összesen 78.401 db könyvvel rendelkeztek a könyvtárak, 7068 beiratkozott olvasójuk volt, akik összesen 243.098 kötetet kölcsönöztek ki az év folyamán.
1976-ban a Pacsirta utca 157/b emeletes háztömb földszintjére költözött át a 4-es számú fiókkönyvtár, mely a mai napig üzemel. A többi kis könyvtár sorra bezárta kapuit.

Régi fotó a Török Flóris utca 245 szám alatti könyvtárról
Török Flóris u. 245. - Forrás: FSZEK
A főkönyvtár Kossuth Lajos utcai épületét 1967-ben lebontották. A gyerekkönyvtári részlege ezzel megszűnt, a felnőtt rész pedig egy kis helyiségbe költözött, az Ady Endre utca 86-os házba. 1980 júniusában ezt az épületet is szanálták, s a könyvtár - új épület hiányában - 6 évig szüneteltetni kényszerült szolgáltatásait.

Régi fotó a Vörösmarty utca 3 szám alatti könyvtárról
Vörösmarty u. 3. - Forrás: FSZEK
1986-ban - az akkori elképzelések szerint ideiglenes megoldásként - kezdett el újból működni a kerület főkönyvtáraként a volt Gyújtógyertyagyár kétszintes, felújított, 396 négyzetméteres épületében a Vörösmarty u. 3. szám alatt. Ez az ideiglenes helyzet 2002-ig állt fent, aztán ezt az épületet is lebontották.

Régi fotó a Vörösmarty utca 3 szám alatti könyvtárról
Vörösmarty u. 3. - Forrás: FSZEK
Akkoriban újszerű megoldásként kétfedelű könyvtárként működött az intézmény. Az egyik fedél a hagyományos szép- és szakirodalmi könyveket jelentette. Míg a másik fedél családi könyvtárat takart, ahol témák szerinti csoportosításban helyezték ki a könyveket. Külön gyerekrészleg így nem volt, hanem az egész könyvtár területét használhatták a gyermekek. 28 témacsoportot alakítottak ki először, melyeket az olvasói használat alapján rendszeresen felülvizsgálták, és amit nem használtak annyira, azt megszüntették. Így egy év múlva 25 témacsoport maradt. Az olvasóterem az emeleten kapott helyet, ahova hosszú lépcsősor vezetett fel. Később, a videókölcsönzés bevezetésekor, külön termet kapott ez a dokumentumtípus. Az épület külső-belső állapota azonban a 1990-es évek közepétől folyamatosan romlott, így egyre inkább alkalmatlanná vált a könyvtári működésre. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a kerület önkormányzata évekig közösen kereste a megoldást.


Fotó a Bíró Mihály utcai könyvtárról
Bíró Mihály u. 7. - Fotó: FSZEK
2003. január 23-án nyílt meg jelenlegi helyén, a Bíró Mihály utcában a kerület legnagyobb könyvtára, egy akkor épült társasház földszintjén. Ez az 500 nm-es tér már kifejezetten a könyvtári igények kiszolgálására készült. A hagyományos cédulakatalógust ekkor cserélték fel számítógépes katalógusra. A könyvtár teljes anyaga számítógépre került át. Ekkortól működik a gépi kölcsönzés, melyhez mind a könyvek, mind az olvasók adatait fel kellett tölteni a rendszerbe. Jelenleg 32 ezer kötetnyi könyvvel, számos DVD-vel, oktatócsomaggal, közel 50 előfizetett újsággal, internethasználati lehetőséggel, klubokkal, programokkal várjuk olvasóinkat.


Írta: Oravecz Krisztina


Felhasznált irodalom:


Bogyirka Emil (szerk.): Pesterzsébet története. Bp. : Pesterzsébet Önkormányzata, 2000.
Erdődy Ferencné: Az első évtized Pesterzsébeten. Kézirat, 1960.
Nagy Dezső (összeáll.): Pesterzsébet és Soroksár : helyismereti bibliográfia (1865-1965) I-II. kötet. Bp., 1969.
Nagy Dezső: A pesterzsébeti munkáskultúra útja. Bp., 1965.
Pesterzsébet, Soroksár : Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Bp. : Budapest XX. kerületi Tanács, 1972.
Várhalmi András (szerk.): A 90 éves Csili. Bp. : Csili Művelődési Központ, 2008.
Pesterzsébet hivatalos oldala
Wikipédia - Budapest, XX. kerület
Információ

Bíró Mihály utcai Könyvtár (Pesterzsébet)

1203 Budapest, Bíró Mihály utca 7.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek2002@fszek.hu​
Telefonszám:
(1) 283-0872
Vezető: Oravecz Krisztina
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények

Online