Egy patika története

A kőbányai Isteni Gondviselés Gyógyszertár rövid története

A XIX. század első felében Kőbánya nehezen megközelíthető és a vámvonalon kívül eső területe volt Pestnek. A gyakori járványok és a nem megfelelő közegészségügyi állapotok sürgőssé tették a gyógyszerészeti ellátást a településen. Steinbruchhoz (Kőbánya német neve) legközelebb eső gyógyszertár a Mária Terézia tér (ma Horváth Mihály tér) 11.-ben működött, 1854-ben nyitotta meg Szkalla Antal gyógyszerészmester. Már 1869-ben Gerlóczy Károly – később az egyesült főváros alpolgármestere – felhívja a figyelmet egy önálló kőbányai gyógyszertár alapításának fontosságára, mivel előreláthatólag a lakosság a század második felében az ipari fejlődés következtében rohamosan nőni fog. Előrelátása helyesnek bizonyult. 1873. november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megszületett Budapest, így Kőbánya is a székesfőváros része lett. Az elkövetkező 40 év alatt a lakosság száma szinte megtízszereződött. Az első patika felállítására még éppen időben került sor.

Fáczányi Ármin, a Nyitra megyei földbirtokos családból származó gyógyszerészmester nyerte el a jogot, hogy 1871. május 4-én nyithassa meg Isteni Gondviselés nevű gyógyszertárát a kőbányai Liget tér 3. szám alatt. Egy év múlva, 1872-ben fellángolt az utolsó, nagy kolerajárvány, amely Magyarországon a csatornahálózat hiánya és az elégtelen ivóvízellátás miatt igen súlyosnak bizonyult. Két évig tombolt az országban, félmillió embert betegített meg.

Fáczányi Ármin nevét Kőbányán és az országban is ismerték. Sokat tett a városrész fejlődéséért, nevéhez kötődik a kőbányai iskolaszék létrejötte, valamint a kerület vezetékes vízellátásáért is küzdött. Országosan a Fáczányi-féle édes mustár hozta meg neki a hírnevet, amelyet a székesfehérvári országos kiállításon érdeméremmel és elismerő oklevéllel tüntettek ki. A gyógyszerészmester 1891-ben hunyt el, a gyógyszertárat legidősebb fia, István vitte tovább. 1900-ban az Isteni Gondviselés Gyógyszertár átköltözött az új Kőbányai Casino földszinti helyiségébe. A patika bútorzatát Valnicsek Béla készítette, a bútorasztalos keze munkája a Szent László Plébániatemplom belső berendezése is. 1936-ban az ifjabb Fáczányi István veszi át édesapjától a patikát. A Kőbányai Casino 1948-as államosítása a gyógyszertárat is nehéz helyzetbe hozta. 1950. július 28-án a patikákat is államosították, az Isteni Gondviselés még 1007-es számú gyógyszertárként működhetett tovább, egészen 1974-ig, amikor a városrendezés égisze alatt a Casino épületével együtt lebontották. Értékes bútorzatát nem sikerült megmenteni, a 80-as évekig egy iskola pincéjében tartották, ahonnan egy lomtalanítás alkalmával került kidobásra.

A XIX. század második felében bekövetkezett népességnövekedés miatt szükségessé vált egy új patika létesítése Kőbányán, az Isteni Gondviselés Gyógyszertár és a másodikként létesített patika, az Arany Sas mellé. Az Arany Sas 1887-ben nyílt meg a Kápolna utca és a Vaspálya utca sarkán, a városrendezés idejében ezt az épületet is lebontották.

Azonban a harmadik kőbányai patika túlélte a városrendezés romboló hatását. 111 éve, 1909. december 7-én nyitották meg a mai napig is működő Szent Katalin Gyógyszertárat a Gergely utca 40. szám alatt. Első személyes üzleti jogát Kiebling Béla gyógyszerészmester nyerte el, 1915-től Schwitzer Emil, 1921-től Mocsári Sándor, végül 1923-tól dr. Pildner Viktor lett a tulajdonos. Az erdélyi nemesi származású Pildner Viktor 1871-ben született, gyógyszerész családban. Fogarason lett gyógyszertáros, itt alapított családot.

Az I. világháborút követő országvesztés hatására a Pildner család is úgy döntött, hogy eladják mindenüket és Budapestre települnek. 1923-ban vették meg a Gergely utcai ingatlant, a gyógyszertárral együtt. Pildner Viktor két leánya közül az egyik, Melitta is a gyógyszerészeti pályára lépett, 1928-ban meg is kezdhette ez irányú tanulmányait és gyakorlatát édesapja mellett. A gyógyszertárban pedig a szerelem is rátalált. 1927-ben egy felvidéki fiatalember, Vincze István nyert gyakornoki felvételt a patikába. Együtt dolgozván Melittával, házasság lett a kapcsolatból, 1932-ben esküdtek meg. Még ebben az évben Pildner Viktor átadta a gyógyszertár irányítását vejének, négy év múlva pedig a tulajdonjogot is átruházta. A II. világháború a patikuscsaládot sem kímélte, 1944-ben elhunyt Pildner Viktor, Istvánt frontszolgálatra hívták, 1945-ben pedig szovjet hadifogságba került és csak 1946-ban térhetett haza. Ezekben az években Melitta vezette a patikát.

Az 1950-es államosítás a Szent Katalin Gyógyszertárat sem kerülte el. Vincze Istvánt még megbízták az Isteni Gondviselés Gyógyszertár leltározásával, de ezt követően nem kapott többé vezetői állást, Rákosszentmihályon dolgozott beosztott gyógyszerészként. Felesége hosszú kálvária után lehetett Pest megyei pendliző gyógyszerész, majd Vecsésen dolgozott három évig, végül visszakerült Kőbányára, a Császár Patika után volt családi gyógyszertárukban kapott állást nyugdíjba vonulásáig. 1989 után lehetőség nyílt, hogy az utódok visszavásárolják a családi gyógyszertárat, ez végül 1996-ban sikerült. A patika visszakapta eredeti nevét, amit a mai napig visel.

A cikket készítette: Miklósvári Blanka


Források:
http://wangfolyo.blogspot.com/2009/05/patikatortenelem.html

Buzás Kálmán: Szent Katalin, a gyógyító avagy Szemelvények a kőbányai gyógyszerészet múltjából. 2009.

https://szentkatalingyogyszertar.hu

https://www.arcanum.hu/hu/adt/

OSZK – gyászjelentések

 


Galéria

Információ

Kőbányai Könyvtár

1105 Budapest, Szent László tér 7-14.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek1004@fszek.hu​
Telefonszám:
(1) 261-6001
Vezető: Kiss Attila István (könyvtárvezető)
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 4600 Ft
6 hónapra: 3500 Ft
3 hónapra: 2500 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online