Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
A nagy gazdasági világválság után, a harmincas évek második felétől egyre több igényes, modern bérházat építtettek a tehetősebb cégek. Ezek luxuslakásaikkal, magas színvonalú kialakításukkal egyúttal a cég reklámjául is szolgáltak, a lakbér pedig kiegészítő jövedelemforrást jelentett a vállalatoknak. Ezeknél a házaknál az építészek is szabadabb kezet kaptak: az építőipar legfejlettebb megoldásait és termékeit alkalmazhatták, ötleteiket pedig magas minőségben, nemes anyagok felhasználásával kivitelezhették.
Fotó: FSZEK
Az 1934. évi adórendelet kötelezővé tette a kétszobásnál nagyobb (konyha-kamra-WC-vel felszerelt) lakások esetén a fürdőszoba létesítését – mindezt abban az időben, amikor a pesti bérházak nagyobb részében még a gangról nyílt a közös vizes helyiség. A főútvonalak mentén az épületek magassága egységes kellett legyen, a homlokzatok kialakítása és színe pedig meg kellett feleljen „egy bizonyos esztétikai elvárásnak”. A Margit körút az adókedvezmény 1. fokozatába esett, így aki itt épített, 15 évre mentesült a házadó megfizetésétől, és a 15 év eltelte után is 75%-os házadó-kedvezményben részesült.
Fotó: FSZEK
A Weiss Manfréd Vállalatok Elismert Nyugdíjpénztára 1938-ban építtette a Margit krt. 15-17. szám alatti, három utcára néző bérpalotáját. A tervezők - Domány Ferenc és Hofstätter Béla - feladata nem volt egyszerű, mivel az új épületnek takarnia kellett a szomszédos ház tűzfalát.
Fotó: FSZEK
Két lekerekített végű tömbből áll a ház, ezeket a közéjük helyezett ellipszis alakú lépcsőház köti össze. Az ellipszis mindkét fókuszpontjában egy-egy lift közlekedik dugattyúra emlékeztető üveghengerben, közöttük kanyarog a lépcső. Az oldalról is bőségesen megvilágított teret üveglencsékkel lyuggatott födém zárja. Mindez együtt futurisztikus élményt nyújt.
Fotó: FSZEK
A lakások többnyire két-, illetve háromszoba-hallosak, van néhány garzonlakás is, de valamennyi saját erkéllyel rendelkezik. Annak ellenére, hogy sok részlet eltűnt már, különösen a belső terekben, és sok minden megkopott az idők folyamán, az épület még ma is őrzi nagypolgári eleganciáját, és képes felidézni a késő harmincas évek Budapestjének modern életeszméjét.
Fotó: FSZEK
Forrás: Verrasztó Gábor: Vendéglő az országúton - Budai históriák;
Ferkai András: Modern házak
budapest100.hu
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények