A Szemlő-hegyi barlang felszíne
A Rózsadomb beépülése az 1920-as években vette kezdetét, és a házakhoz szükséges építőanyagot sok esetben helyben termelték ki. Kőfejtés során bukkantak a Szemlő-hegyi barlang nyílására is.

Pillanatkép a barlang felszínéről
Fotó: FSZEK

Az 1930-ban felfedezett barlang felszínét 1957-ben nyilvánították védetté. Elsődlegesen az alatta található karsztos képződmények miatt védték le a területet, amely tulajdonképpen egy körbekerített park.

A parkhoz vezető lépcső
Fotó: FSZEK

A mai barlang kiépítése 1974-ben indult meg. A feltárások, járatbővítések során kitermelt törmeléket mind a barlang fölötti területen helyezték el. A barlangkutatók itt végeztek tereprendezést munkagépek segítségével az 1980-as évek elején, ezután kertészeti terv is készült a területre, majd 1986. október 23-án került sor a barlang és a kert ünnepélyes megnyitására.

Barlangkutató Emlékkert

A Barlangkutatók Emlékkertje télen
Fotó: FSZEK

Szablyár Péter (1948-2013) ötlete az 1993 júniusában, az Országos Barlangnap alkalmából felavatott Barlangkutató Emlékkert. A parkban, a csúcshoz közel felavatott emlékkertet a Magas Tátra Poprádi-tava közelében lévő szimbolikus temető ihlette; alapgondolata és mottója: „Holtak emlékéül, élők intelméül”.

Barlangkutatók Emlékkertje a haranglábbal
Fotó: FSZEK

A különleges budapesti panorámát nyújtó, intim hangulatú parkrészben a barlangkutatás vagy a kutatási helyek megközelítése közben életüket vesztett barlangkutatók emlékére egy-egy természetformálta mészkősziklát állítottak - az elhunytak nevével, s a tragédia évével. 2001-ben egy emlékobeliszket is felállítottak az elhunyt hegymászók emlékére. Ennek felavatására 2005 novemberében került sor, ezzel az emlékkert a barlangkutatók és a hegymászók közös, szimbolikus temetőjévé vált.

Obeliszk az elhunyt hegymászók emlékére
Fotó: FSZEK

Az emlékkert bejáratánál fából készült harangláb áll, rajta Szablyár Péternek, az emlékkert megálmodójának emléktáblája. Szablyár Péter – bár geológusként és kohómérnökként végzett – amatőr helytörténész, barlangkutató, természetbúvár, múzeumalapító volt. 2007-ben a neki adományozott Kós Károly-díj átadásakor reneszánsz polihisztorként méltatták. Írt könyvet a föld alatti Budáról és Pestről, a főváros magas épületeiről, lépcsőiről, hegyeiről is.

Szablyár Péter (1948-2013) az Emlékkert megálmodójának emléktáblája
Fotó: FSZEK

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2010-ben újította fel a parkot. Ennek részeként - a parkot színesítendő - új csúszdák, mászóka és geológiai tanösvény épült.

Csúszda a parkban
Fotó: FSZEK

A Kőpark tanösvény

Budapest látképe a Kőpark tanösvényről
Fotó: FSZEK



Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események képződményeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. A tanösvény Budapest és térségének nyolc legfontosabb építőkövét mutatja be. Megismerkedhetünk tulajdonságaikkal, felhasználásuk legjellemzőbb módjaival.

A Kőpark tanösvény egyik magyarázó táblája
Fotó: FSZEK

A jórészt kőbányákból, külfejtésekből származó kőzettömböket koruk szerinti sorrendben csoportosították. A Kőpark tanösvényt végigjárva 440 millió év képződményeivel találkozhat a látogató.
 
Forrás: Szablyár Péter: Eltűnő budai hegyek: Mozaikok a Budai-hegységről
               Bajor Zoltán: Budapest természeti kalauza
 
Információ

Török utcai Könyvtár

1023 Budapest, Török utca 7-9.
útvonal
Nyitvatartás:
E-mail: fszek0204@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 212-1103
Vezető: Virág György
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online
FSZEK