Magyar Szentföld-templom - szakrális torzó Hűvösvölgyben
Fotó: FSZEK
2006. január 16-án a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította a Heinrich István utca 3-5. szám alatt található romos templomot, amely elég kalandos előélettel büszkélkedhet.
A Szentföld-mozgalom célja az volt, hogy a Palesztinában lévő egyházi emlékeket megismertessék a távoli országokban élő hívőkkel, és a közel-keleti zarándokhelyeket is helybe vigyék.
Majsai Mór ferences atya palesztinai zarándokútjának hatására határozta el 1932-ben, hogy a Hűvösvölgyben megvásárolt telekre felépítteti a Magyar Szentföld-templomot. Később - már mint a Magyar Szentföldi Biztosi Hivatal vezetője - országos gyűjtést indított, valamint felkérte a Bauhaus iskola világhírű építészét, Molnár Farkast, hogy tervezze meg az épületet.
Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
Majsai Mór a konzervatív ferences rend nézetei szerint a jeruzsálemi Szent Sír bazilika mintájára képzelte el a templomot, Molnár Farkas ellenben avantgard nézeteket képviselt, így modern eszközökkel akart utalni a Szentföldön fennmaradt régi építészeti emlékekre.
A modernista Molnár és a szerzetes Majsai kemény csatározásai nyomán a tervezési időszak is hosszabbra nyúlt. Négy terv készült, végül a korai, zseniális változatok után, a leghagyományosabb szentföldi templomépítészeti formákat és Bauhaus-törekvéseket egyszerre képviselő templom terve született meg. Az utóbbi szögletessége, letisztultsága és az alapvetően ovális jeruzsálemi templom bizánci elemei egyaránt szerepeltek a végleges változatban.
Fotó: FSZEK
Fotó: FSZEK
A templom elliptikus alaprajzú, központi terét kápolnák sora vette volna körül. Az alapfalra Molnár héjkupolát tervezett, körben 20, karcsú vasbeton oszloppal.
Az építkezés 1940-ben a betlehemi barlang alapkőletételével, Mindszenthy hercegprímás áldásával indult meg.
Az építkezés 1940-ben a betlehemi barlang alapkőletételével, Mindszenthy hercegprímás áldásával indult meg.
A tervezett huszonegy szentély-másolat közül hét el is készült, felszentelésük után rendszeresen miséztek bennük.
A tervező, Molnár Farkas Budapest ostromakor meghalt, az építkezés azonban a hívek adományainak köszönhetően folytatódott.
A negyvenes-ötvenes évek fordulóján az egyházi vagyon államosításával ezt a területet is elvették a rendtől, a környéken élő szerzeteseket pedig elhurcolták. Az ÁVH egységei kiürítették az épületet, a berendezést elvitték, vagy összetörték. A már majdnem kész óriási ovális kupolát is lebontották, majd bezárták a félkész templomot. Majsai Mórt koncepciós perben tíz év börtönre ítélték.
Fotó: Fortepan
A szakrális torzó először ipari tanulók intézete volt, később szobrászok művésztelepe. 1963-tól a Vörös csillag Traktorgyár használta, 1975-től 2004-ig a Fővárosi Levéltár raktáraként működött, majd a II. kerületi Önkormányzat kezelésébe került.
Fotó: Fortepan
A szakrális torzó először ipari tanulók intézete volt, később szobrászok művésztelepe. 1963-tól a Vörös csillag Traktorgyár használta, 1975-től 2004-ig a Fővárosi Levéltár raktáraként működött, majd a II. kerületi Önkormányzat kezelésébe került.
Forrás:
Verrasztó Gábor: A szomjas Mátyás király - Budai históriák, epiteszforum.hu
Információ
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
Online