Körszálló - Szilágyi Erzsébet fasor 47.


A Körszálló 1967-ben a Tóth Árpád sétányról nézve
Fotó: Fortepan/Inkey Tibor 

A Danubius Hotel Budapest, vagy ahogy mindenki ismeri, Körszálló henger alakú, magasba nyúló, csupa ablak épülete a kezdetektől  igazi építészeti  különlegességnek számított, így hamarosan Budapest egyik jelképe és az idelátogatók kedvence lett.


Az épülő Körszálló a Városmajor utca felől nézve 1966.
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A Florida fantázianevű, idényszállónak, főként külföldi turisták kiszolgálására készült hotel alapozása 1965-ben indult, és 1967 szilveszterén már fel is avatták.
Szrogh György Ybl-díjas építész a rendelkezésre álló lejtős, szűk területre egy kör alaprajzú, felkiáltójel-szerű toronyépületet tervezett az utcafronttól beljebb, a Moszkva térről induló zártsorú épületegyüttes végére. A Trombitás út és a Szilágyi Erzsébet fasor közötti mintegy 12 méteres szintkülönbséget lépcsőzetes beépítéssel hidalta át.


A szálló épülete 1970-ben
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A 18 emeletes, 64 méter magas, 33 méter átmérőjű szállodában a tizennégy lakószinten 20-20, összesen 280 kétágyas fürdőszobás szoba állt a vendégek rendelkezésére. Az épület legfelső szintjén kezdetben tetőterasz volt eszpresszóval és bárral, helyükön 1994-ben Budapest legszebb panorámájú lakosztályai épültek meg.

Kilátás a Körszálló teraszáról, 1975.
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

A lakószinteket és a konyhát, vendéglőt, eszpresszót és borozót tartalmazó alsó épületet egy karcsú „nyak" választja el egymástól , amelyben irodák és raktárak kaptak helyet.
A hotel a negyedik emelettől az akkori legmodernebb csúszózsaluzatos technológiával épült fel, így  már építésekor nagy feltűnést keltett.

Szálloda a már beépített tetőterasszal
Fotó: FSZEK

A látványos gyorsasággal elkészült hotel építése közben azért nehézségekkel is szembesültek a szakemberek. 
Az építkezési terület agyagos talaja kezelhetetlenné vált, ha vizet kapott, a Rózsadombról leszivárgó rétegvizek elvezetése is gondot okozott, és a betonozást sem lehetett nyári kánikulában, vagy hideg őszi-téli hónapokban végezni.

A szálló hallja 1970-ben.
Fotó: Fortepan/Bauer Sándor

Mire elkészült a lakótorony, addigra megszületett a döntés is: a hotelt télen-nyáron üzemeltetni kell. Ez viszont a költségtervezeten nem változtatott, így szükségmegoldásokat kellett alkalmazni, ráadásul a vétlen építészt hibáztatták a hotel dolgozói, a szakma és a sajtó is.
Az épület pozitív üzenetét a politikai hatalom is felhasználta. A toronyházak számukra is a „nagyratörő emberi munka jelképei” s egyben a szocialista ipar szimbólumai lettek, amely már a hatvanas években elég felkészült volt arra, hogy ”megengedhesse magának” a magasházakat.
 

Forrás: Verrasztó Gábor - A molnár, aki Lipót volt: Budai históriák;
                                              A „félig bevert szeg”

Információ

Török utcai Könyvtár

1023 Budapest, Török utca 7-9.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek0204@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 212-1103
Vezető: Virág György
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények

Online