Az Apáthy-szikla


Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Az Apáthy-szikla a II. kerület egyik legmeghatározóbb természet alkotta képződménye, amely a természetvédelmi terület Nyék városrészben található, az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölött 257 méter magasan. Fennmaradását, illetve beépítetlenségét a sziklás és meredek hegyoldalainak köszönheti.


Fotó: FSZEK

Az Apáthy-szikla környezetének egyik legmozgalmasabb időszaka az 1500-as évekre tehető. Ekkor épült a terület közelében - I. Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt - egy királyi vadászkastély, melynek romjai ma is megtalálhatók a Hűvösvölgyi úton. E körül egy kőfallal körülvett Vadaskert létesült, melynek falmaradványai több helyen ma is felfedezhetők az Apáthy-szikla melletti erdőkben.


Fotó: FSZEK

A török hódoltság elnéptelenítette a környéket, csak az 1930-as évek elején indultak meg itt a komolyabb feltárások. Ennek nyomán találták meg a vadászkastélyt és a Vadaskert határvonalának több szakaszát is. A terület egykori tulajdonosáról, Apáthy Gáborról kapta a nevét, akinek majorja volt a Vadaskert délkeleti szélén.


Fotó: FSZEK

Az Apáthy-szikla a Fővárosi Tanácstól kapott helyi szintű törvényes oltalmat 1977-ben, elsősorban geológiai értékei miatt. A védetté nyilvánítást egy 1999-es és egy 2013-as fővárosi természetvédelmi jogszabály is megerősítette. A védett terület nagysága ma már meghaladja a 13,5 hektárt.


Fotó: FSZEK

Napjainkban a tanösvény útvonalon hét ismertető táblán olvashatunk hasznos információkat a terület geológiai jellemzőiről, flórájáról és faunájáról. A csupasz dolomitképződménynek nemcsak tájképi értéke, hanem változatos megjelenési formái is egyedülállóak.


Fotó: FSZEK

A dolomit porlódásának hatására itt természetes úton alakul ki a sokak által ismert murva, ami a terület sétaútjait vastagon borítja a sziklakibúvások közelében. Látványos a melegvizekből kicsapódott vasas vegyületek sárgás-barnás-vöröses elszínező hatása is. Leginkább a terület középső részén, a sétaút mentén található „Kőkapunál”, ahol a mára szinte teljesen kimosódott vörös agyagos kitöltés maradványai figyelhetők meg, mely sötétvörösre színezi a sziklát és a talajfelszínt is.


Fotó: FSZEK

A területet korábban jelentős ősmaradvány lelőhelyként tartották számon, de az eltelt évtizedek során a területet jórészt kifosztották. A sziklákon ugyanakkor még ma is számos helyen megfigyelhetőek a fúrókagylók jellegzetes kör alakú járatai. Ezek kitűnően jelzik az eocén kori tengerelöntés partvonalát, ahol ezek a puhatestűek élhettek.


Fotó: FSZEK

A geológiai adottságok mellett a növényvilág adja a táj legfőbb értékét, főként a nyílt élőhelyek, a dolomitsziklagyepek. Ezek látványa és botanikai értékei sok hasonlóságot mutatnak, sőt vetekszenek az országos védettséget élvező Sas-hegy flórájával. Többek között itt él az István király szegfű is, amely tavasz végétől bontja ki hófehér szirmait. A területen összesen tizennégy védett, és fokozottan védett növényfaj él.

Az ösvény mellett érdemes kilépni a sziklateraszra, ahonnan bámulatos városi panorámát élvezhetünk.

Fotó: FSZEK

 Forrás: Helyi természeti értékek Budapesten
               tájékoztató táblák az Apáthy-sziklánál