1942-ben születtem Debrecenben. A világháború viszontagságai után (amelyekről személyes emlékekkel nem rendelkezem – szerencsére) 1948-ban a debreceni Füvészkerti iskolában lettem elemista, de minthogy 1949-ben Egerbe költöztünk, általános és középiskoláimat ott végeztem, gyermekkorom élményei és emlékei oda kötődnek. A középiskolát a város legrégebbi állami iskolájában, a Dobó Gimnáziumban végeztem.
Érdeklődésemet és a családi hagyományokat követve bölcsész lettem, a debreceni KLTE-n magyar-történelem szakon kezdtem felsőbb tanulmányaimat, majd különböző próbálkozások után a történelem mellett kötöttem ki, egyszakos történészként végeztem. Szakdolgozatomban az ausztromarxista Karl Renner és Otto Bauer nemzetfelfogásáról írtam (a dolgozat az egyetem könyvtárában biztos megvan, a saját példányom valahol elkallódott). Végzés után megnősültem, és két évig a debreceni Kossuth Gimnáziumban tanítottam, változó sikerrel, majd a DOTE Marxizmus-Leninizmus Intézetébe kerültem.
Ide az Intézetet akkor vezető Molnár László vett fel azzal, hogy az akkor éledezni kezdő szociológiával fogok foglalkozni. Ebből rövid távon semmi nem lett, Molnár László egy év után elment, én pedig korábbi eszmetörténeti érdeklődésemet követve a Magyar Szemle revíziós nacionalizmusáról írtam meg és védtem meg doktori dolgozatomat 1970-ben (az avatásra később került sor). A dolgozat legfontosabb fejezetei 1972-ben, a Történelmi Szemlében megjelentek.
A szociológiával való 1967-es felületes érintkezés nem múlt el nyom nélkül: sokat olvastam, részt vettem egy méltán elfeledett kutatásban is. Ennek volt aztán az az eredménye, hogy 1973-ban bekopogtam az ELTE akkor alakuló Szociológiai Tanszékére. Némileg magam is meglepődtem, amikor Huszár Tibor szerződéssel alkalmazott – de azzal az elképzeléssel, hogy alapvetően értelmiségtörténeti-eszmetörténeti kutatásokat fogok végezni (doktori disszertációm folytatásaként). Ez részben így is volt, kisebb munkák után ennek lett (egy TMB ösztöndíjjal is megsegített) eredménye a kandidátusi disszertációm, amelyet 1982-ben védtem meg, és amely A népi szociográfia címmel 1985-ben megjelent (lásd a publikációs jegyzék 1. tételét). 1974-ben felköltöztünk Budapestre.
1973 és 1982 között nem pusztán ezzel az inkább történeti témával foglalkoztam. Műveltem magam a szociológia elméletében, részt vettem egy elit kutatás előkészítésében (ebben a témában több tanulmányt is írtam, amelyeket elveszettnek hittem, s csak a közelmúltban kerültek újra elő). Minden esetre 1980-ban belevágtam a szociológiatörténet oktatásába, a kezdeti bizonytalankodás után – úgy látom – egyre több eredménnyel.
A témaváltás tükröződött tanulmányaimban is: 1984-től túlsúlyba kerültek a szociológiaelméleti cikkek, valamint több írás tanúskodott a magyar nyilvános diskurzusok kutatásában való részvételemről. Ezek az írások előkészületek voltak egy nagyobb munkához, de ennek befejezéséhez a lökést végül az adta meg, hogy 1991 októbere és 1992 júniusa között 9 hónapot Párizsban, a Centre de sociologie de l'education et de la culture mellett tölthettem. Már itthon írtam egy nagyobb könyvet (Durkheim. Tudás és társadalom címmel 1996-ban jelent meg az Áron Kiadónál – lásd a publikációs jegyzék 3. tételét) – ennek kéziratát 1994 elején nyújtottam be akadémiai doktori értekezésként.
1980-tól fokozatosan kapaszkodtam az egyetemi létrán, az adjunktusitól a 2001-ben elnyert egyetemi tanári fokozatig. Közben persze adminisztratív-vezetői kötelezettségeim is voltak: betöltöttem tanszékvezetői, intézeti igazgatóhelyettesi, igazgatói funkciókat, 1990-től részt vettem az 1993-ban indult szociológiai PHD képzés előkészítésében. 1993-94-ben a képzés koordinátora voltam, 1994-től én irányítom az elméleti törzstárgy oktatását. 2000 októberétől megbízást kaptam az új szabályozásnak megfelelően átalakult doktori iskola irányítására. Írtam cikkeimet, jártam konferenciákra, a szakmai társaságnak két ízben is elnöke, a szakmai folyóiratnak három évig főszerkesztője voltam – egy szóval csináltam azt, amit egy egyetemi tanárnak csinálni kell.
A 2000-es évek közepe hozott újabb változásokat. Egyfelől rászántam magam, hogy több mint két évtizedes szociológiatörténeti tanulmányaimat összefoglalom. Ebben nagy mértékben segített, hogy 2003 őszén három hónapos kutatóúton voltam az Amerikai Egyesült Államokban, a Yale egyetemen, a Fulbright Commission támogatásával. Az eredmény mi más lehetett, mint egy könyv a klasszikus szociológiáról (lásd a publikációs jegyzék 5. tételét). Másrészt 2004 és 2006 között egy OTKA Tudományos Iskolák kutatási program vezetője voltam. A programba ösztöndíjasként és önkéntesként egy ambiciózus és tehetséges fiatal csapatot sikerült megnyerni. A közös munka eredménye egy szerintem impozáns könyv, tanulmánykötet lett (lásd a publikációs jegyzék 162. tételét).
2012-ben bizonyosan meg kell válnom összes hivatalos funkciómtól, a pálya végére érek. Nem vagyok elégedetlen.
A könyvtárak használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Milyen szolgáltatásokat vehetek igénybe az egyes könyvtárakban?
Könyvtárainkban számos szolgáltatás vehető igénybe, ezek a tagkönyvtárak adottságaitól függően eltérőek lehetnek.xxx
Szolgáltatásaink részletes listája a Szolgáltatások menüpont alatt tekinthető meg.
Ki lehet könyvtárhasználó?
A Könyvtárba beiratkozhat
saját jogán
minden cselekvőképes nagykorú magyar és európai uniós állampolgár;
magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel, hivatalos szálláshely bejelentéssel rendelkező külföldi állampolgár;
magyar igazolvánnyal vagy magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező külföldi állampolgár a magyar állampolgárokra vonatkozó általános feltételekkel;
a törvényes képviselőjének készfizető kezessége mellett
minden 18 év alatti személy;
nem cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes személy; valamint
cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár készfizető kezessége mellett- a fenti kategóriákba nem tartozó külföldi állampolgár;
magyarországi vagy európai uniós telephellyel rendelkező jogi személy.
Hogyan iratkozhatok be az általam kiválasztott könyvtárba és milyen kedvezményeket vehetek igénybe?
A könyvtárba lépve a szükséges okmányok felmutatásával a beiratkozási pultnál személyesen válthat regisztrációs kártyát vagy olvasójegyet a beiratkozási díj kifizetésével. A kedvezményre való jogosultságot igazolni kell. Az olvasójegy másra át nem ruházható.
Könyvtári tagság létesítésekor, meghosszabbításakor, a kezesség vállalásakor és az adatok változásának bejelentésekor a következő adatokat kell eredeti, érvényes okmányokkal igazolnia: természetes személyazonosító adatok és lakcím. Kérjük, hogy okmányait feltétlenül hozza magával!
Mi szerepel az olvasójegyemen?
Könyvtáraink egységes olvasójegyet használnak.
Az olvasójegyen található az olvasói vonalkód, valamint feltüntetjük az olvasó nevét és olvasójegyének számát. Az olvasójegy másra át nem ruházható, elvesztését be kell jelenteni.
A személyi adatok változásáról a könyvtárat értesíteni kell.
Amennyiben valamelyik tagkönyvtárunkban már kapott vonalkódos olvasójegyet, kérjük, hozza magával a beiratkozáshoz!
Mi a teendő, ha elveszítettem az olvasójegyemet?
Az olvasójegy elvesztését a visszaélések elkerülése érdekében haladéktalanul be kell jelenteni telefonon vagy személyesen a könyvtárban.
Egyéb esetben a könyvtár visszaélés esetén a károkért nem vállal felelősséget!
Az érvényes olvasójegyet személyesen, fényképes igazolvány felmutatásával és a pótlási díj megfizetésével lehet pótoltatni.
Jogi személyek (gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet stb.) beiratkozhatnak-e a könyvtárba?
Könyvtárainkba 2007. május 1-jétől jogi személyek (gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyéb intézmény, egyéni vállalkozók) beiratkozására is van lehetőség.
A beiratkozási díj a jogi személyeknek a használat tényleges időtartamától függetlenül a tagkönyvtárra érvényes díj háromszorosa.
A beiratkozáshoz a jogi személy köteles helyben kitölteni „A könyvtárhasználó (jogi személy) nyilatkozata” nyomtatványt.
Az intézmény olvasójegyét legfeljebb három megbízott személy használhatja. Nevük bevezetésre kerül az adatlapon.
A kölcsönzéssel és a könyvtárak helyben használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Mit és hogyan kölcsönözhetek a könyvtárakból?
Kölcsönözni a beiratkozáskor váltott olvasójeggyel lehet. A könyvtárakból kölcsönözhetőek mindazok a dokumentumok, amelyek nincsenek helyben használathoz kötve.
Az egyes könyvtárakból kölcsönözhető dokumentumok köre honlapunk Szolgáltatás menüpontja alatt található részletezve.
Hány dokumentumot kölcsönözhetek egyszerre és milyen időtartamra?
Egy kölcsönző a különböző dokumentumtípusokból valamennyi tagkönyvtárból egyidejűleg 18 darabot kölcsönözhet.
Gyerekolvasójeggyel 0-10 éves korig csak a korosztályi érdeklődésnek megfelelő, a gyermekkönyvtári állományba sorolt dokumentumokat lehet kölcsönözni.
Mit kell figyelnem a kölcsönzéskor kapott bizonylaton?
Minden kölcsönzésnél és személyes hosszabbításnál bizonylatot nyomtatunk, ezen a következő adatok szerepelnek:
az olvasó neve,
az olvasójegy lejárati ideje,
kölcsönzött dokumentumok száma, szerzője, címe, leltári száma és lejárati ideje,
hosszabbítások száma,
kölcsönzés dátuma,
az olvasó neve és aláírása.
Ennek a bizonylatnak az aláírásával az olvasó a kölcsönzés tényét elismeri!
Az önkiszolgáló kölcsönzőgépeknél kiadott, illetve visszavett dokumentumokról a rendszer nyomtatott elismervényt készít, amelyet meg kell őrizni. Ez a kinyomtatott számítógépes bizonylat aláírás nélkül is érvényes.
Nem kölcsönözhet az, aki bármelyik könyvtárnak lejárt határidejű dokumentummal vagy bármilyen címen pénzzel tartozik. A díjtartozást bármely könyvtárban, illetve online, az olvasói adatlapról indítva banki felületen is lehet rendezni; a dokumentumtartozást csak ott, ahol az keletkezett.
Kölcsönzéskor a régebbi lejáratú határidők automatikusan nem hosszabbodnak.
Milyen esetekben nem lehet egy dokumentumot meghosszabbítani?
A könyvek kölcsönzését a határidő lejárata előtt, ill. lejártakor kétszer meg lehet hosszabbítani.
Hosszabbítani kényelmesen és leggyorsabban a könyvtár honlapjának Távhasználat menüpontjából lehet.
Nem lehet hosszabbítást kérni, ha a könyvre előjegyzés van, vagy az olvasónak bármilyen tartozása van.
Az audiovizuális dokumentumok (hangkazetta, hangoskönyv, CD, videó, DVD, CD-ROM, oktatócsomag) és a folyóiratok kölcsönzési ideje egy alkalommal hosszabbítható meg.
Hogyan jegyeztethetek elő egy könyvet?
Ha a keresett könyvből és oktatócsomagból nincs kölcsönözhető példány a könyvtárban, akkor a műre előjegyzés kérhető.
Nem hagyományos dokumentumokra (hangkazetta, hangoskönyv, CD, videó, DVD, CD-ROM) nem veszünk fel előjegyzést!
Az előjegyzés történhet személyesen, e-mailben vagy a webes katalógus-felületről távszolgáltatással a következő nyitvatartási napi elbírálási határidővel.
A gyors ügyintézés érdekében beérkezett könyvéről e-mailben is értesítjük. E-mail elérhetőségét tüntesse fel az előjegyzési nyomtatványon!
Az előjegyzett mű az értesítést követő 8 munkanapon belül vehető át.
A szolgáltatás díja 300 Ft. Amennyiben nem aktuális az előjegyzése, kérjük, jelezze személyesen, telefonon vagy e-mail útján!
Mit tegyek, ha a könyvtár a tartozásom miatt közjegyzői eljárást kezdeményezett velem szemben?
A dokumentumok lejáratától számított 57. napon a könyvtár a vagyoni kár rendezésére és a késedelmi díj megfizetésére közjegyzői fizetési meghagyásos eljárást kér, illetve bírósági végrehajtási eljárást kezdeményez.
A közjegyző által küldött fizetési meghagyáson szereplő összeg tartalmazza a dokumentum(ok) kártérítési árát, az aktuális késedelmi díjat és a közjegyzői eljárás díját. Amennyiben a dokumentum(oka)t visszahozza, a késedelmi díjat, az értesítés költségét, az eljárási díjat és jogerőre emelkedés utáni késedelmi kamatot kell rendeznie a könyvtár felé.
Ezeket a tartozásokat a könyvtárban személyesen, illetve online, az olvasói adatlapról indítva banki felületen is lehet rendezni.
A tartozás rendezését követően a közjegyzői eljárás automatikusan megszűnik.
Mi a teendő, ha elveszett/megrongálódott a nálam lévő dokumentum?
Az elveszített vagy megrongálódott dokumentumot kártéríteni kell a könyvtár felé. A kártérítés összegét, a dokumentum gyűjteményi értékét a könyvtáros állapítja meg.
A kártérítési eljárás díja 1000 Ft/db.
Az oktatócsomagok esetében a kártérítési ár a részdokumentumok árának összege.
Az egyszer már megtérített dokumentum árát a dokumentum előkerülése esetén a könyvtár nem téríti vissza.
Hogyan kérhetek könyvet a Központi Könyvtár raktárából?
Raktári kéréseket a zárást megelőző 30. percig lehet leadni.
Kérjük, vegye igénybe az olvasói katalógushoz kapcsolódó raktári kérőprogramot. Útmutató a raktári kérőprogram használatához.
Ha nem találom meg a könyvtárban a keresett könyvet, milyen módon kérhetem át más könyvtárból?
Könyvtárközi szolgálatunk postaköltség ellenében biztosítja olvasóink számára a dokumentumokhoz való hozzáférést. Ennek díja a tagkönyvtárak közötti átkölcsönzés esetén 500 Ft/kötet, egyéb, hazai könyvtárból történő átkölcsönzés esetén a mindenkori postaköltség.
Nem magyarországi könyvtárból való átkérés esetén a szolgáltatás díja 4500 Ft/kötet.
A könyvtárközi szolgálat rendelkezik olyan nyilvántartással, amely tartalmazza az ország nagy könyvtárainak közös katalógusát.
A küldő könyvtár szabja meg a kért dokumentum kölcsönzési határidejét, a kölcsönzés módját, (kölcsönzés, ill. helyben olvasás) és az esetleges fénymásolat térítési díját.
A katalógus használatával kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Hogyan használjam a katalógust?
A FSZEK honlapján keresztül elérhető FSZEK Online tartalmazza a tagkönyvtárakban fellelhető dokumentumok részletes leírását, példányadatait, aktuális jelzetét, témajelzetét, valamint lelőhelyét. A példány kölcsönözhetőségére vonatkozó információ a Státusz mezőben látható.
Keresési szempont lehet többek között a szerző, cím, tárgyszó, kiadó, tárgykör, adathordozó, szereplő stb., szűkítve a keresést egyes gyűjteményeinkre, könyvtárainkra, adott nyelvre vagy dokumentumtípusra.
A katalógus használatához a Súgó nyújt részletes segítséget.
Mit jelentenek a katalógusban a dokumentum státuszinformációi (kölcsönözhető, lejár, törlése folyamatban stb.)?
A katalógus a szabad példányokat a státuszinformációban kölcsönözhetőként jelöli, a csak helyben használható, nem kölcsönözhető dokumentumok mellett pedig a "Helyben olvasható" információ szerepel.
Az éppen kölcsönzésben lévő példányokat a lejárati idő jelzi.
A kivonás alatt lévő példányoknál a "Törlése folyamatban" információ, a más okok miatt (pl. feldolgozás alatt vagy szállítás alatt) nem kölcsönözhető példányok mellett pedig a "Nem hozzáférhető" státuszinformáció szerepel.
Egyéb szolgáltatásainkkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések
Hogyan tudok a könyvtárakban fénymásolni?
Könyvtárainkban lehetőség van fénymásolásra, ill. másolat készíttetésére is.
A Központi Könyvtárban egyenlegfeltöltésre van lehetőség, amelyet olvasóink fénymásolásra, nyomtatásra vagy szkennelésre vehetnek igénybe.
Használhatok-e számítógépet, internetet a könyvtárakban és milyen feltételekkel?
Könyvtárainkban a számítógép- és internethasználat beiratkozott, ill. napijegyet váltott olvasóink számára ingyenes.
Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a könyvtári internetszolgáltatást nem használhatják üzleti célú tevékenységre, törvénybe ütköző cselekményre, valamint mások munkájának zavarására, akadályozására.
Használhatom-e saját laptopomat a könyvtárakban?
Igen, a saját laptop használható a FSZEK könyvtárakban.
Hogyan használhatom a WiFit a könyvtárakban?
Kölcsönzésre jogosító olasójeggyel, regisztrációs jeggyel és napijeggyel rendelkező olvasóink saját eszközzel ingyenesen használhatják WiFi szolgáltatásunkat.
Bejelentkezési azonosító az olvasójegy vonalkódja, a jelszó pedig a FSZEK Online-hoz is használt jelsző, amley alapértelmezés szerint a születési hónap és a nap. (Pl.: 1201)
Ugyanazzal az azonosítóval egyidejűleg csak egy eszközt lehet használni.
Hírlevél
Szeretne első kézből értesülni újdonságainkról, irodalmi-művészeti programjainkról, ismeretterjesztő előadásainkról, gyermekfoglalkozásainkról? Iratkozzon fel hírlevelünkre, melyben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár valamennyi könyvtárának híreiből, programkínálatából adunk válogatást havi rendszerességgel. Feliratkozni, illetve leiratkozni hírlevelünkről a hirlevel@fszek.hu e-mail címen lehet. A tárgy mezőbe írja be: „Feliratkozás”, illetve „Leiratkozás”.