A világ szociológusai: Talcott Parsons 

A Szociológiai Gyűjtemény rovatának legújabb cikkében az elismert amerikai szociológus, Talcott Parsons életéről és munkásságáról olvashatnak.  

 
Fotó: Talcott Parsons, wikipedia

Talcott Parsons 1902-ben született az amerikai Colorado városában, vallásos és értelmiségi családból származik. Édesapja, Edward Smith Parsons vallási miniszter volt és egy egyetem vezetője is Ohio-ban. Érdekesség, hogy Parsons családja az egyik legősibb családok közé tartozott az amerikai történelem során. A 17. században Parsons elődei voltak az elsők között, akik Angliából Amerikába vándoroltak.  

Talcott Parsons korai iskolai tanulmányairól nem tudni sokat, az egyetemi tanulmányairól viszont tudható, hogy 1924-ben diplomázott biológia és filozófia szakon az Amherst College-ban. Ezek után Londonban, a London School of Economics egyetemén tanult tovább, hogy megszerezze phd fokozatát. A Londonban töltött ideje alatt ismerkedett meg későbbi feleségével, Helen-nel, akivel 1927-ben összeházasodtak. Később három gyermekük született. A doktori tanulmányait Németországban, Heidelbergben fejezte be, ahol szociológiával és közgazdaságtudományból diplomázott 1927-ben. Doktori értekezésének témája a kapitalizmus eredete Max Weber munkájában. Weber munkásságába nagy hatással volt rá, ezért felkereste Weber özvegyét, akinek tanulmányi csoportjában Parsons is részt vett.  

1927-ben visszatért Amerikába és a Harvard Egyetemen közgazdász szakán kezdett el oktatni. 1930-ban, amikor létrejött a Harvard Szociológia Tanszéke, Parsons volt az egyik, aki oktató lehetett a tanszéken, 1939-ben pedig az igazgatói széket vehette át. Olyan elismert szociológusok voltak Parsons diákjai, mint Robert Merton, Kingsley Davis és Wilbert Moore. 1946-ban létrehozta a Társadalmi Kapcsolatok Tanszéket is, ahol a pszichológia és az antropológia is nagyobb teret kapott. Egészen 1973-ig nyugdíjba vonulásáig a Harvard Szociológia és Társadalmi Kapcsolatok Tanszékén dolgozott. Néhány évvel később, 1979-ben München-ben halt meg.  

Parsons munkásságát javarészt a társadalmi akció elméletének kifejlesztése és a strukturális funkcionalizmus tette ki, bár első munkái még a társadalmi struktúrával foglalkoztak. Az AGIL-séma megalkotása is a nevéhez fűzödik. Ezek mellett nagy szerepe volt számos más szociológiai elmélet kialakításában, ezért is tartják a 20. század egyik legbefolyásosabb szociológusának. Az orvosi szociológiában is aktívan kutatott, részt vett a “beteg szerepe” elméletének létrehozásában, amely a megbetegedés társadalmi vonatkozásait írja le. Élete során rengeteg, több mint 150 könyve és cikke jelent meg, az alábbi néhány tartozik a leghíresebbek közé:  

• A társadalmi cselekvés szerkezete (1937) 
• A társadalmi rendszer (1951) 
• Esszék a szociológiai elméletben (1964) 
• Társadalmak: evolúciós és összehasonlító perspektívák (1966) 
• Politika és társadalmi struktúra (1969) 

Végül, de nem utolsó sorban, alább található Talcott Parsons műveinek listája, amelyek megtalálhatóak a katalógusunkban: https://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb;jsessionid=3CF9D357292176FD22467A17E405D872?action=find&pagesize=10&ROOP=&COLL=SZOCIOL%C3%93GIAI+BIBLIOGR%C3%81FIA&DATEstart=&DATEend=&index0=ZUTY&text0=&textlogic0=and&index1=AUTH&text1=Parsons%2C+Talcott+%281902-1979%29&textlogic1=and&index2=TITL&text2=&button=Keres&whichform=advancedsearchpage¤tpage=advancedsearchpage  

Forrás: 
https://hu.thpanorama.com/articles/cultura-general/talcott-parsons-biografa-aportaciones-y-teoras.html  
https://en.wikipedia.org/wiki/Talcott_Parsons#AGIL_paradigm  
https://www.greelane.com/hu/tudom%c3%a1ny-tech-math/t%c3%a1rsadalomtudom%c3%a1nyok/talcott-parsons-3026498/