A hónap szociológusa

Minden hónapban bemutatunk egy, a fiatalabb generációhoz tartozó társadalomtudományi területen aktívan tevékenykedő, kutató személyt, akit életpályájáról, valamint munkásságáról kérdezünk.  

Az augusztusi hónap szociológusa: Loncsák Noémi

Loncsák Noémi portréja

1994-ben született Debrecenben, szülei Kárpátalján, itt töltötte élete első 6 évét. A Debreceni Egyetemen szerezte a szociológia alap- és mesterszakos oklevelét is, mindkét alkalommal dékáni kitüntetést kapott. Jelenleg a PhD tanulmányait folytatja a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskolájának, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Programjában, valamint egyetemi tanársegéd a Szociológia és Szociálpolitika Tanszéken. Korábban dolgozott kutatási koordinátorként a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Szervezetnek az Életminőségmérés a kiváltás kapcsán érintett intézményekben, a TÁRS projekt keretében című kutatásában, jelenleg pedig kutatásvezető a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Gödi Gondviselés Házának Fogyatékos Emberek Otthona kiváltásának kutatási, nyomon-követési tevékenységében. A szociológián belül kutatási témák, amikkel ezeken felül foglalkozik: szegénység, vidék, területi immobilitás, fiatalok, kutatásmódszertan.

SZGY: Mi az első emléke a szociológiával kapcsolatban?

LN: A gimnáziumban nem volt társadalomismeret órám, így valójában az első élmények az etika órán értek. Érdekelt és zavart az egyenlőtlenségek kialakulása és fenntartásuk, meg akartam érteni miért van és miért nem számolható fel a szegénység. Arra is emlékszem, hogy a gimiben több ízben vitatkoztam a demokrácia működéséről és létjogosultságáról a történelemtanárommal.

SZGY: Miért esett a választása erre a pályára?

LN: Segíteni akartam embereken, és igazából mint a hozzám hasonló beállítódású fiatalok, én is azt gondoltam a pszichológia szak a legjobb választás ehhez. A sors fintora volt, hogy az utolsó sorrendmódosítás alkalmával a szociológia került az első helyre, és végül a Debreceni Egyetem szociológia szakjára nyertem felvételt, ugyanis azt gondoltam nem fognak felvenni pszichológiára (később kiderült felvettek volna). Nem tudtam mennyi mindent jelent a szociológia és azt végképp nem miket is fogok tanulni. Az első metodológia órámra tisztán emlékszem, azt éreztem a hosszabb Babbie fejtegetés után, hogy most már végképp nem tudom mit keresek itt… Az első év végére rádöbbentem arra hogy ezen a pályán nem csak egy-egy ember életét fejthetem meg, hanem kisebb és nagyobb társadalmi csoportokét is, ez elegendő tettvággyal és kíváncsisággal töltött el ahhoz, hogy ezen az úton maradjak.

Loncsák Noémi kollégáival

SZGY: Szociológusként milyen társadalmi kérdések érdeklik leginkább?

LN: Korábban az alap és mesterszakon leginkább a szegénység, társadalmi kirekesztődés kérdései foglalkoztattak. Ebben az időben a határon túli magyarság körében végeztem a legtöbb empirikus kutatást. Ezek a témák ma is kísérnek, azonban a fókusz kicsit áthelyeződött a vidéki fiatalokra. A doktori témám is ezt a célcsoportot vizsgálja, kíváncsi vagyok rá, hogy mi motivál ma egy diplomás fiatalt arra, hogy egy 2500 fős kistelepülésen éljen? A kérdésben van helye az immobilitásnak, a migrációnak, az értékrendeknek, az életmódnak, az  életstílusoknak, a lokális kötődésnek, a kapcsolathálózatoknak és még sok egyéb kisebb és nagyobb témakörnek, amikkel nap mint nap foglalkozom. Szeretek sokféle társadalmi kérdésben naprakész lenni, így mindig más és más területen kapcsolódok be kutatásokba.

Loncsák Noémi kutatómunka közben

SZGY: Mivel foglalkozik jelenleg? Van-e jelenleg folyó kutatómunkája?

LN: Jelenleg folyó mindig van… Most a legtöbb energiát talán a Ruralization nemzetközi kutatásban való részvétel illetve a Gödi Gondviselés Háza Fogyatékos Emberek Otthona kiváltásának nyomonkövetési tevékenysége teszi ki. Előbbi azon az elképzelésen alapul, hogy a „ruralizáció” folyamata megváltoztathatja a vidéki területek fejlődési szokásait, leküzdve a népességfogyást és a gazdasági hanyatlást, és új lehetőségeket teremtve. Ahhoz, hogy Európa-szerte elősegítsük a „ruralizáció” folyamatát, új szakpolitikai ismeretekre van szükségünk, amelyeket a Ruralization projekt kutatás generál. A gödi kutatásban kutatásvezetői szerepben egy kisebb kutatócsoporttal a fogyatékos emberek életminőségében bekövetkezett változást követjük nyomon és értékeljük a kiváltási folyamat hatékonyságát és eredményességét.

Loncsák Noémi kutatómunka közben

SZGY: A Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Tanszékének munkatársa, tanársegédje. Mióta dolgozik tanársegédként és milyenek a tapasztalatai a tanítással kapcsolatban? Kihívást jelent-e fiatal szociológusként, kutatóként ebben is helyt állni?

LN: Igen, két éve tanítok a tanszékemen. Meghatározó élmény volt számomra, amikor szó szerint a katedra hallgatói oldaláról át kellett állnom a hozzám életkorban elég közel álló fiatal hallgatók, kutatók elé. Kihívást jelentett abszolút és azt jelent ma is minden nap, hiszen olyan tárgyakat kellett elkezdenem tanítani, amiket még néhány éve én is csak tanultam. Az órákra való felkészülés egy kezdő egyetemi tanárnak végeláthatatlan és „sosem elegendő”  időbe kerül, amihez hozzáadódik az órákon való helytállás és a hallgatókkal szembeni kölcsönös tisztelet kivívása. Utóbbi könnyen ment, jó érzés volt hogy változtathatok azokon a dolgokon amiket nem szerettem és megtarthattam azokat amik nekem is beváltak egyetemi hallgatóként. A legjobb dolog a tanításban talán az hogy értékeket adhatok át és formálhatom a hallgatók gondolatait, meglátásait a társadalom működésével kapcsolatban.

Loncsák Noémi egy székben ül egy füves területen

SZGY: Önéletrajzában olvasható, hogy 2017 óta tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak, azon belül a Nagyalföldi Interdiszciplináris Szakosztálynak. Mi jellemzi a Szakosztály munkáját? Kikkel dolgozik együtt? Milyen tevékenységeket végeznek?

LN: A Magyar Szociológiai Társaság a legnagyobb hazai tudományos és szakmai szervezet, amely politikai és pártállástól függetlenül a magyar szociológia minden világnézeti és szakmai irányzatát, iskoláját, csoportját tömöríteni kívánja. Szabad fórumot biztosítani a magyar társadalomfejlődés alapkérdéseinek és az aktuális szociológiai kutatások eredményeinek. Minden évben más-más városban rendezi meg a szervezet a Vándorgyűlését amin a szakma legnagyobbjai és fiatal kutatói egyaránt részt vesznek, beszámolnak aktuális kutatásaikról. A konferencián én is rendszeresen részt veszek, korábban egyetemistaként csak nézőként, hallgatva a szakmai előadásokat, azóta pedig már előadóként. A Nagyalföldi Interdiszciplináris Szakosztályt Czibere Ibolya vezeti, általam és sokak által nagyrabecsült szociológus, szegénységkutató, aki legnagyobb szerencsémre az én témavezetőm, mentorom és legfontosabb tanácsadóm is. A szakosztályban nagyon sokszínű témákkal foglalkozó és különböző életkorú kutatók gyűltünk össze, munkánk során fórumokat, beszélgetéseket konferenciákat tartunk a szakmai közeg és a publikum számára is.

SZGY: A jövőben van-e új projekt, kutatás, tématerület, amibe belevágna?

LN: Persze! Eléggé mindenevő vagyok, sok minden érdekel, ez látszik az általam oktatott tárgyak sokszínűségében is. Szívesen ismerném meg mélyebben a hálózatkutatás és a Big data világát, ezek jelenleg elég populáris témák a társadalomtudományokon belül. Alapvetően „terepi” szociológusnak hívom magam, tehát minden olyan kutatást szeretek és várok, amikben valamilyen empirikus adatfelvétellel kerülhetek közelebb az egyes társadalmi csoportokhoz. A következő félévben tervezem a doktori kutatásom empirikus adatfelvételét, ami már önmagában is felér egy új projekttel. 

SZGY: Véget ért pár hete a vizsgaidőszak, ezzel együtt pedig a nyári szünet is elkezdődött. Hogy telik egy fiatal szociológus nyári szünete?

LN: Tanársegédként még a július is félig az évzárásról szólt, vizsgák tartása, dolgozatjavítás, hallgatói mentorálások. Július közepétől pedig rendszerint belelendülök az évközben még be nem fejezett publikációk megírásába, adatfelvételek végzésébe, koordinálásba. Az augusztus már félig mindig a következő féléves kurzusokra való felkészülésről szól kicsit, na és persze ilyenkor szokott beleférni egy-egy hétvége kirándulás, esküvőzés. Sok időt töltök ilyenkor a párommal, családommal és a barátaimmal, mert a tanítási időszakban kevés minőségi időre van lehetőség.

Loncsák Noémi egy csónakban a kedvenc könyvével

SZGY: Ha visszagondol az egyetemista korszakára, látogatta-e a helyi, debreceni könyvtárat, esetleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat annak idején? Milyen élmények fűzik ahhoz az időszakhoz?

LN: Köszönöm a kérdést, azért is vállaltam el a megkeresésüket, mert elég sok időt töltöttem abban az egy évben, amikor Budapesten éltem a Szabó Ervinben, ami nekem nagyon sokat jelentett. Nagyon szeretem a könyvtáruk hangulatát, atmoszféráját, mindig minden elérhető amit keresek, logikus és könnyen áttekinthető a könyvtár felépítése. Imádok belesüppedni és napokig olvasni az antik fotelekbe, és ha megunom van lehetőségem asztaloknál laptopon is dolgozni. A reggeli órák voltak a legjobbak, végigjártam az üres könyvsorokat, hátha megakad valami új könyvön a szemem, aztán a szerzeményemmel kértem egy reggeli kávét nagyon sok habos tejjel és kiválaszthattam a hangulatomnak megfelelő kis kuckót. A Debreceni Egyetem könyvtárában is sokszor jártam, de ahhoz valahogy mindig az órákhoz teljesítéséhez szükséges dolgozatok megírása kapcsolódott, ami valljuk be nem mindig volt olyan szórakoztató.

SZGY: Mit gondol, a könyvtárak és online adatbázisok közül melyiket preferálják a hallgatók, fiatal kutatók, ha szakirodalomgyűjtésről van szó? Ön melyiket preferálja a munkája során?

LN: Elég sokfélét használtam és használok, jó hogy egyre több könyv válik digitálisan is elérhetővé a pandémiás helyzetben is, ez segítette a leginkább a saját és a hallgatóim munkáját. Én a leggyakrabban az fszek keresőjét, könyvtári katalógusát használom és a hallgatóimnak is mindig ezt ajánlom, mert a többi könyvtári katalógussal ellentétben itt jól működnek a keresőszavak, nem csak címben keres, és nagy előnye még, hogy az online elérhető társadalomtudományi tanulmányokat és könyveket is rendszerezi! 

A fotók forrása a bemutatott személy. 

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 6600 Ft
6 hónapra: 4600 Ft
3 hónapra: 3300 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online