Bryan Rosenfeld: The Autocratic Middle Class: How State Dependency Reduces the Demand for Democracy

Fotó: FSzEK

Milyen kapcsolat van a társadalmi rétegződés és a politikai részvétel között? Kik támogatják a demokratikus és kik az autokratikus rendszereket és miért? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a HÉT KÖNYVE Bryan Rosenfeld: The Autocratic Middle Class: How State Dependency Reduces the Demand for Democracy című műve. https://books.google.hu/books?id=i7jtDwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A könyv legfontosabb állítása, hogy egy-egy politikai rendszer támogatásának a kérdése alapvetően függ az egyének személyes érdekeitől. Az állami szférában dolgozók a biztonságosabb munkakörülmények- stabilabb foglalkoztatás, munkaszerződés megléte, rövidebb munkaidő- miatt alapvetően jobban támogatják az autokratikus rendszereket, hiszen mindennapi életük alapvetően függ ettől a politikai rendszertől. Számukra a demokrácia a gyors munkaerőpiaci változásai, a gyorsan cserélődő kormányzatok komoly kockázatot jelentenek. A középosztályi pozíciók –pl. orvosok, tanárok, ügyvédek- jó része pedig az állami foglalkoztatáshoz köthetőek. Ráadásul sok pozíció esetében a magánszféra nem kínál semmiféle érvényesülést, ezt figyelhetjük meg a katonák, rendőrök, közlekedési dolgozók esetében. Egyes kevésbé demokratikus országban –ilyenek pl. a posztszovjet országok Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán stb.- pedig a kormányzati pozíciókhoz társuló kenőpénz és korrupciós lehetőségek alapvetően befolyásolják az ebben a szférában dolgozók magatartását.

A szerző részletesen vizsgál három, posztszovjet országot, Oroszországot, Ukrajnát és Kazahsztánt. Az oroszországi 2011-2013 közötti tiltakozások kapcsán megjegyzik, hogy a kormányellenes tüntetéseknél a középosztályhoz tartozók inkább a tiltakozások mellett álltak, mint a munkásosztályhoz tartozók, akár az állami akár a magán szektorban dolgoztak. A 2008-as gazdasági válság idején viszont az állami szektorban dolgozók kevésbé támogatták a tiltakozásokat, hiszen a bizonytalan helyzetben az állami állások jelentették számukra a munkaerőpiaci stabilitást. A tiltakozók életkora is érdekesen alakult: az állami szférában dolgozók esetében az 50 év feletti résztvevők száma megnőtt, míg a privát szektorban dolgozóknál a legnagyobb tüntetési hajlandóságot a 40 és 50 év közötti munkavállalók mutatták. A felmérések szerint Oroszországban a közszférában való munkavállalás főbb motivációs tényezői a karrierépítés, a magánélet és a munkavállalás összeegyeztetése és a magas presztízs voltak. A rugalmas foglalkoztatás és az új ismeretek tanulása kevésbé játszott választásukban szerepet.

Fotó: Pixabay

Az ukrán narancsos forradalom tüntetései kapcsán érdekes jelenség, hogy a tüntetések támogatásában a lakóhely is fontos szerepet játszik, így az Európához jobban kötődő Kijevben és Nyugat-Ukrajnában nagyobb a tiltakozások támogatása. Kazahsztán esetén pedig feltűnő, hogy bár a kormányzati politika nagyon támogatja egy szélesebb középosztály kiépítését, és a középosztályi pozíció szorosan kötődik a demokratikus rendszerek támogatásához, az állami foglalkoztatás inkább az autokratikus rendszerek támogatásához kapcsolódik, amit a közszolgálati állások erős állami kontrollja és hierarchikus felépítése okozhatnak.

További olvasnivaló és érdekességek:

Könyvismertetés a The Autocratic Middle Class című könyvről

Könyv az oroszországi demokrácia helyzetéről

Cikk az ukrán Narancsos forradalom és Oroszország kapcsolatáról

Dokumentum a kazahsztáni középosztály helyzetéről

Cikk a középosztály és a tüntetések kapcsolatáról

Felmérés a korrupció és a kenőpénz megítéléséről

Riport a magyarországi középosztály helyzetéről