A hét könyve

Garth Massey : Ways of Social Change: Making Sense of Modern Times

Fotó: FSzEK

Mit jelent a társadalmi változás és milyen politikai, gazdasági, technológiai folyamatok hatnak rá? Hogyan kapcsolódik össze az egyéni életút a fontosabb társadalmi folyamatokkal? Ezeket a kérdéseket járja körbe a HÉT KÖNYVE Garth Massey: Ways of Social Change: Making Sense of Modern Times című műve.
https://books.google.hu/books?id=yRhiCgAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A könyv első része egy 20. században élő amerikai nő Iris Summers életútján keresztül érzékelteti a társadalom alakulásának egyéni életpályára gyakorolt hatását. Így a 20. század elején még a nők munkavállalása kivételesnek számított, míg a század közepén már egyre inkább megszokottnak, a rádió, az autó, a meleg víz, később a számítógépek és a mobiltelefonok megjelenése is fontos változásokat hozott, míg az amerikai történelem és gazdaságtörténet fontosabb elemei – a két világháború, gazdasági fellendülések és recessziók-, valamint a polgárjogi mozgalmak is befolyásolták Iris sorsának alakulását.

A szerző szerint a társadalmi változások vizsgálatánál alapvető kérdés a ki, mikor, hol, miért csinálja és meddig tart kérdések. A kutatásnál pedig a népszámlálásokon és hivatalos adatgyűjteményeken kívül fontos szerepet kaphatnak a személyes dokumentumok –naplók, levelezések-, valamint az újság és magazincikkek, sőt akár utazási katalógusok is. Az egyes generációk esetében (Baby boomer, X, Y, stb.) pedig fontos kérdések lehetnek, hogy az adott nemzedék milyen politikai és gazdasági változásokat élt át. Így pl. a Baby boomereket Amerikában egy fellendülő munkaerőpiac várta, míg az 1985-2001 között született generáció egy szűkülő, bizonytalan munkaerőpiacra lép ki. (Sokszor egyes generációk elnevezése is egy-egy történelmi helyzetre, vagy életkörülményre utal, pl. Kínában beszélhetünk a Vörös Gárda és kulturális forradalom generációjáról is.)

A szerző egyik alapvető állítása, hogy a mezőgazdasági termelésről, ipari termelésre, majd szolgáltatásokra alapuló életmód alapvető társadalmi és egyéni változásokat indított el. Ez megmutatkozik a nagyvárosok kialakulásában, és a városi népesség arányának rohamos növekedésében, az állam egészségügyben és oktatásban játszott szerepének felértékelődésében, és a később a folyamatos és bővülő fogyasztáson alapuló fogyasztói társadalom kialakulásában és az emberek étkezési öltözködési szokásait egységesítő tömegtársadalom megjelenésében.

Fotó: Pixabay

A társadalmi jelenségek közül kiemelten vizsgálja a társadalmi mozgalmak és a háborúk szerepét. Hangsúlyozza, hogy bár a társadalmi mozgalmak célja sokféle lehet (pl. adott politikai rendszer elleni tiltakozás, abortusz, halálbüntetés kérdésének képviselete), de ezek a mozgalmak a résztvevők számára egyfajta új identitást és életutat is képviselhetnek, valamint egy hivatalostól eltérő alternatív politikai programot is kínálhatnak. Kulturális jelentőségük is számottevő a mozgalmakhoz köthető logókon, öltözeteken, zenéken keresztül. Érdekes kérdés a politika és társadalmi mozgalmak kapcsolata, amivel a politikusok saját és pártjuk népszerűsítését is elősegíthetik.

A háborúk esetén pedig megkülönböztet totális és helyi háborúkat, a nukleáris fenyegetést kihasználó hidegháborút és a terrorizmus elleni küzdelmet is. Felhívja a figyelmet a háborúk halálozásra és migrációra gyakorolt hatására is. A technikai fejlődés kapcsán pedig hangsúlyozza, az csak egyfajta írni-olvasni tudásra képes társadalomban játszhat vezető szerepet, és ezek a fejlesztések a tudomány sokszor lassabb és költségesebb kutatásain alapulnak.

További olvasnivaló és érdekességek:

Cikk a női munkavállalásról

Dokumentum az amerikai urbanizációról 1800-2000 között

Dokumentum a társadalmi mozgalmakról és a társadalmi konfliktusokról

Cikk a 2020-ban a világban zajló háborúkról

Cikk a fogyasztói társadalomról

Előadás a magyarországi 20-21. századi társadalmi változásokról