A hét könyve
David John Frank - John W. Meyer: The University and the Global Knowledge Society
Fotó: FSzEK
A művelődéshez és az oktatáshoz való hozzáférés lehetősége az évszázadok során sokat változott. Ez megmutatkozott az egyetemek földrajzi elhelyezkedésében, az általuk oktatott szakok kínálatában és a hozzájuk járó egyetemi hallgatók származásában is.
Ennek a folyamatnak a különböző állomásait mutatja be a HÉT KÖNYVE David John Frank és John W. Meyer: The University and the Global Knowledge Society című műve, amely az egyetemek szerepének változását és az egyetemi végzettség felértékelődésnek folyamatát ábrázolja. https://books.google.hu/books?id=wvTKDwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s
A könyv a különböző egyetemek helyzetével foglalkozó évkönyvek – kiemelten a német Minerva évkönyv – statisztikai adatain keresztül mutatja be az egyetemi képzés átalakulását. Rámutat, hogy az 1895 és 1969 közötti időszakban az oktatott tárgyak közül először a mezőgazdaság és a teológia jelent meg, majd utána indították a művészeti és társadalomtudományi képzéseket. A képzések helye is alapvetően megváltozott, míg a 19-20. század fordulóján az egyetemi képzés teljesen Európára (a francia, német, brit egyetemekre) addig 1969 után az Európán kívüli országokra (Egyesült Államok, India, Pakisztán, Kanada) koncentrálódott. Az 1970-2010-es évek között pedig már megjelent az addig kiszorított társadalmi csoportok egyetemi képzésbe való integrálásának igénye, amely az afrikai nők képzésében és a brazíliai fogyatékos hallgatók oktatásában is megmutatkozott. Európában ezt a folyamatot a külföldi hallgatók növekvő száma mutatja, és előkerült a különböző vallású hallgatók (iszlám, zsidó vallású hallgatók) képzésnek kérdése is. (A külföldi hallgatók megszerzésének egyik jó eszköze a sokféle nyelven való oktatás, aminek egyik példája a Toulouse-ban működő egyetem, ahol holland, japán és szanszkrit nyelven is folyik képzés.) Hangsúlyozza, hogy egyes egyetemeken – ausztriai, amerikai és dél-afrikai képzőhelyeken – külön antidiszkriminációs szabályozást hoztak a hallgatók sokszínűségének elősegítésére.
Fotó: Pixabay
Kitér az egyetemi campusok helyzetére is, amik az oktatáson túl számtalan más társadalmi csoportnak és az ő helyzetüket bemutató programnak is otthont ad, így egy amerikai campuson pl. megjelenik az egészségügyi szolgáltatás és a párkapcsolati tanácsadás is. Az egyes tantárgyak közötti különállás is egyre jobban eltűnik, így a történettudomány kapcsolódhat az antropológiához, az oktatáshoz, a gyógyszerészethez stb.
Az egyetemi képzés átalakulásához pedig társul a globalizáció jelensége, ami az egyetemi képzés egységesítését (pl. Európában a bolognai folyamatot) és az egyes egyetemek nemzetközi rangsorolását és versenyét egyaránt jelenti.
2021. április 21-én a könyvtár újraindította Könyvtári Cserepont szolgáltatását. További információ a szolgáltatásról: https://www.fszek.hu/News/2021-aprilis-21tol-ujraindul-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar-konyvtari-cserepont-szolgatlatasa
2021. május 5-től a védettségi igazolvánnyal rendelkező olvasóknak lehetőségük van a könyvtár belső tereinek használatára. További információ: https://www.fszek.hu/News/2021-majus-5-en-ujranyit-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar
A könyvtár nyári nyitva tartása: https://www.fszek.hu/News/igy-keszul-a-nyarra-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar
További olvasnivaló és érdekességek:
Dokumentum az egyetemek nemzetközi rangsorolásáról
Cikk a koronavírus egyetemekre gyakorolt hatásáról
Könyv az európai egyetemek történetéről
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények