A hét könyve

Caitlyn Collins: Making Motherhood Work

Caitlyn Collins Making Motherhood Work című könyv borítója
Fotó: FSzEK

Hogyan egyensúlyoznak a kisgyerekes anyák munkahelyi és gyermeknevelési kötelezettségeik között? Milyen segítségre számíthatnak az államtól, közvetlen környezetüktől, családtagjaiktól és ők hogyan látják saját helyzetüket? Ezeknek a kérdéseknek ered nyomába a HÉT KÖNYVE Caitlyn Collins: Making Motherhood Work: How Women Manage Careers and Caregiving című könyve, amely a Svédországban, Németországban, Olaszországban és Amerikában élő nők helyzetét hasonlítja össze.
https://books.google.hu/books?id=ntt5DwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a nők alapvetően hátrányos helyzetben vannak munkaerőpiaci szempontból, sokszor a kevésbé megfizetett és megbecsült területeken dolgoznak (pl. egészségügy, oktatás, idősgondozás) így számukra az anyaság idején még nagyobb szerepet kap a szociális juttatások és szociális szolgáltatások igénybevételének a kérdése.

A kötet alapján a Svédországban élő anyák helyzete tűnik messze a legjobbnak, a híres skandináv, jóléti szociális modell az anyákat érintő állami intézkedésékben is megmutatkozik, a rövidebb és rugalmas munkaidő, az olcsó szociális, gyerekgondozási szolgáltatások, az apákat is érintő szülési szabadság és a közös szülési szabadság intézménye, a betegápolási idő rugalmas beosztása, a nagyvonalúbb éves szabadság nagyban megkönnyítik az ott élő anyák életét.

A németországi szociális rendszer kevésbé nagyvonalú, mint a svéd, ám itt is sok a részmunkaidős állás, fizikai és szellemi foglalkozásoknál egyaránt és a pároknak is lehetőségük van közös szabadságra menni, továbbá a betegszabadsági idején a teljes fizetés jár a dolgozóknak.

Az olaszországi és amerikai anyák helyzete lényegesen rosszabb. Az olasz munkaerőpiac esetében a magas fizetésű és magas presztízsű munkákat eleve a férfiak uralják, ráadásul a rossz gazdasági helyzet a munkanélküliség és a megszorítások is megnehezítik az elhelyezkedést. Ehhez képest szinte csak az óvodai ellátás érhető el a szociális szolgáltatások közül és az apák szülési szabadsága is minimális.

Az amerikai nők pedig még kevesebb támogatást kapnak, hiszen egységes szociális ellátás sincs, a juttatások rendszere államról államra változik.Az egyes országban élő nőkkel készült interjúk és esettanulmányok pedig azt mutatják meg, ők hogyan látják helyzetüket.

Imázsfotó anya és lánya a tengerben









Fotó: Pixabay

A svédországi nők alapvetően elégedettek sorsukkal, számukra a női munkavállalás magától értetődő, maximum kisebbségi, bevándorló hátterű nők esetében tudják elképzelni a főállású anyaságot. Itt a társadalom is támogató az anyákkal szemben, a munkahelyeken a főnökök és a kollégák segítő magatartása jellemző, kivéve a külföldi tulajdonú munkahelyeken ahol az eltérő munkakultúra miatt kevésbé megengedők a rugalmas munkaidő és a szabadságok kiadása kérdésében.

A németországi nők számára nagy konfliktus, hogy a társadalomban elterjedt az a nézet, hogy aki nem teljes munkaidőben dolgozik az rossz anya, míg, aki otthon marad sokszor a bezártságtól és az ingerhiánytól szenved egy idő után. Itt ráadásul a munkahelyi közeg sem annyira támogató az otthonmaradás és a helyettesítés esetén. A német nők másik nagy gondja, hogy férjükre és partnerükre is kevésbé számíthatnak a gyereknevelés feladatainak megoldásában.

Az olasz nők kifejezetten rossznak élik meg a helyzetüket. Miközben párjaikra nem számíthatnak (sokak férjüket elkényeztetett mama fiacskáinak nevezik), sokszor nekik kell az idős szülőkről is gondoskodniuk, miközben a gyerekek színvonalas oktatásában és egészségügyi ellátásában az államtól sem kapnak segítséget. A hosszú munkaórák miatt (a heti munkaidejük minimum 35 óra, de sokan 45 óránál többet is dolgoznak) a nagyszülői és fizetett segítséget kénytelenek igénybe venni.

Az amerikai nők helyzete sem könnyű. Miközben a társadalom egyfajta aktív anyaságot vár el, amiben a nő miközben szülői feladatát teljesíti a munkahelyen is tökéletesen helytáll és kreatív, érdekes, tartalmas életet él, az állami támogatások rendkívül szűk köre, a hosszú- sokszor heti 45 órát meghaladó munkaidő- és a partnerek segítségének hiánya (akik sokszor szintén rengeteget dolgoznak) kizsákmányolják a nőket. Ráadásul, míg Svédországban és Németországban hosszú hónapokig otthon tudnak maradni a gyerekekkel az édesanyák, itt elvárás a szülés utáni mielőbbi munkába állás.

További olvasnivalók és érdekességek:

Kutatás az európai anyák helyzetéről

Családi támogatások az Európai Unió országaiban

Sarah Fischer: Anyapara: miért lennék inkább apa? című könyvének ismertetése az anyasággal kapcsolatos társadalmi elvárások bemutatásával

Cikk az amerikai anyák helyzetéről

Cikk a munka és a magánélet egyensúlyáról

Riport az anyákkal kapcsolatos elvárásokról

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online