A hét könyve

Christopher K. Andrews: The Overworked Consumer: Self-checkouts, Supermarkets and the Do-it-yourself Economy

Christopher K. Andrews The Overworked Consumer című könyv borítója
Fotó: FSzEK

A technológiai fejlődés megállíthatatlan és az automatizáció az élet szinte minden területen megjelenik. Vajon mit jelentenek az önkiszolgáló rendszerek a hétköznapokban? Mikor és hol használjuk őket, és hogyan alakítják át a munkaerőpiacot, a vásárlási szokásokat és az emberek egymás közötti kapcsolatait? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a HÉT KÖNYVE Christopher K. Andrews: The Overworked Consumer: Self-checkouts, Supermarkets and the Do-it-yourself Economy című könyve.
https://books.google.hu/books/about/The_Overworked_Consumer.html?id=o9B-DwAAQBAJ&redir_esc=y

A gépesítés nem napjainkban kezdődött, az első önkiszolgáló boltok már a 19. század végén megjelentek Svédországban és Amerikában, de ezeknek a rendszereknek alkalmazása a 20. század végén vált elterjedtté. Napjainkban számtalan szolgáltatást érint, a banki ügyintézést, a kereskedelmet, a vendéglátást, a tankolást és az egészségügyet egyaránt. Bevezetésükben nagy szerepet játszott a technikai fejlődés és a gazdasági válságok során fellépő költségmegtakarítás igénye, amely a részmunkaidős állások számának és a bevándorlók foglalkoztatásának növekedésével, valamint a tevékenységek más országokba való kiszervezésével is együtt járt. Létrehozásuk másik fő oka a túlterhelt amerikai dolgozók és különösen a nők tehermentesítése volt, akik teljes munkaidős állásuk mellett családi kötelezettségeik miatt még második műszakot is kénytelenek felvállalni.

Az önkiszolgáló rendszerek alkalmazásának két legnagyobb területe a vendéglátás és a kereskedelem. Bár az automatizálás a vevői autonómia és kontroll növekedését és jelentős idő nyereséget ígért, számtalan problémát hozott magával. Az egyik a vevők fizetés nélküli munkájának a kérdése, akik több munkahelyet kiváltva szolgálják ki magukat. Ez nagyon látványos jelenség a gyorséttermeknél Amerikában, ahol a vásárlók maguknak készíthetik el a szendvicseket, állíthatják össze salátájukat és tölthetnek az előre elkészített italokból. A kereskedelemben pedig gyakran csak a pénztárossal találkoznak a boltban. További gond a vásárlók technikai felkészültsége, így különösen az idősebb korosztályoknál gondokat okoz az önkiszolgáló gépek kezelése.

A kereskedelemben pedig a tolvajokkal és a trükkös csalásokkal is szembe kell nézni a boltok személyzetének. A fizetés nélküli kisétálás, a drágább termék olcsóbb vonalkódjával való megvásárlása, a vásárolt áru mennyiségének szándékos elütése komoly anyagi károkat okoz ezekben az üzletekben. Ráadásul ahol a pénztáros pozícióját is megtartották ott az emberi csalás lehetősége is fennáll az ismerősöknek, barátoknak, családtagoknak olcsóbban számlázott termékek révén. A boltok bekamerázása sem jelent mindig megoldást, hiszen ez a módszer a vásárlói élményt csorbítja és a vevők frusztrációját, elégedetlenségét növeli. A cégek spórolási törekvései sem valósulnak meg az önkiszolgáló rendszerek bevezetésével maradéktalanul, hiszen sokszor a pénztáros állás megmarad ezekben az üzletekben is, a gépek felszerelése és karbantartása pedig komoly összegeket emészt fel. Az emberek kommunikációs igényei is súlyosan csorbulnak az automatizáció kapcsán. Különösen érdekes ennek fényében egy önkiszolgáló rendszerek használatáról készült kutatás, ami azt mutatja, hogy ezeket a rendszereket inkább a fiatalabb, 35 év alatti vásárlók részesítik előnyben, a többiek a hagyományos kiszolgálási módot preferálják. Az is érdekes, hogy sok vevő a közhiedelemmel ellentétben a hagyományos kiszolgálási módot tartja gyorsabbnak az ott dolgozók szakértelme miatt.

Elgondolkodtató az is, hogy az egészségügyben bevezetett technikai újítások, amik a diagnózis felállításánál az olcsóbb egészségügyi személyzet részvételére és az internetes tünet megállapításra épülnek, mennyire biztonságosak.

Imázskép két monitorról, amiből két kéz nyúlik ki







Fotó: Pixabay

További olvasnivaló és érdekességek:

Cikk az önkiszolgáló rendszerek és a lopások kapcsolatáról

Cikk az egészségügy automatizálásáról

Cikk az ügyfélszolgálati munka automatizálásáról

Cikk az emberi kapcsolatok fontosságáról

Könyvismertetés George Ritzer: The McDonaldization of Society című könyvéről

Cikk az ügyfél élményről

Kisfilm a budapesti bolti lopásokról

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online