A hét könyve

Heather Rogers - Green Gone Wrong: Dispatches from the Front Lines of Eco-Capitalism

A könyv borítója kiszáradt fa képével
Fotó: Amazon

A környezeti problémákról szóló könyveknek, várják el sokan, pozitív végkicsengésűeknek kell lenniük: baj van, nagy baj, de ha ezt meg ezt csináljuk, akkor mindent jóvá tehetünk. Csak mi van, ha amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon; ha gyökeres változás nélkül halvány reményünk sem lehet valamiféle happy endre? Heather Rogers Green Gone Wrong: Dispatches from the Front Lines of Eco-Capitalism című könyvét ajánljuk.

A klímaválságra az egyik elterjedt és népszerű környezetvédelmi válasz az ökotermék. Ez a termelést és a fogyasztást helyezi középpontba, mondván: a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő kínálat és kereslet az új korszak nyitánya. Eszerint nem a növekedésközpontúsággal van a baj, csak egy kicsit más irányba kell fordítani a vég nélküli növekedést. Hogy milyen irányba, azt fejezi ki az uralkodó környezetvédelem kulcs- és hívószava: a zöldítés. Ez az, amit a gazdasággal és az életünkkel tennünk kell, hogy elkerüljük a katasztrófát.

Úgy tűnik, a gazdaság zöldül, többé-kevésbé befogadja, saját logikájába-nyelvébe átfordítja-beépíti a környezetvédelmet: az ökoáruk mára meghódították és ellepték a piacokat; és zöldül többé-kevésbé a fogyasztó is, a tömegfogyasztásba beépül a környezettudatosság: sokak számára a felelősségvállalás bizonyítéka, bizonyos körökben státusszimbólum a zöld (környezetbarát) termékek vásárlása-fogyasztása. Itt van például a környezetbarát (újrahasznosítható) zacskó vagy táska, amit magunkkal viszünk vásárláskor, hogy ne kelljen minden alkalommal új műanyag- vagy papírzacskót használnunk. Ezek a mindenki által ismert vidám, élénkszínű, fákkal, állatokkal, zöldségekkel-gyümölcsökkel vagy olyan szöveggel dekorált zacskók és táskák, mint „nem műanyag vagyok” vagy „környezettudatos vagyok”, kiválóan példázzák a népszerű és uralkodó környezetvédelmet, melyet Heather Rogers „lusta” jelzővel illet. Ebben az az ígéret rejlik, hogy a környezetrombolás megállítható, ha a környezetszennyező, környezetre káros dolgokat környezetbarát dolgokra cseréljük: ha egy kicsit változtatunk eddigi életünkön. Mehetünk továbbra is mindennap autóval munkába, csak használjunk a drágább hibrid vagy elektromos autót; utazhatunk továbbra is repülőgéppel a nagyvilágban, csak a jeggyel együtt legyünk hajlandók karbonkreditet venni. Alapvetően tehát nincs semmi baj azzal, ahogy élünk, nincs szükség a fennálló-uralkodó gazdasági-társadalmi rendszer megváltoztatására, elégséges, ha környezetvédelem beépül ennek logikájába és a fogyasztók tudatába.

Ipari vállaltok vezetői a szolgálatkész politikusokkal karöltve olykor kétségbe vonják a globális felmelegedést, de már a svéd Svante August Arrhenius Nobel-díjas kémikus-fizikus 1896-ban rámutatott, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésével megnövekvő légköri szén-dioxidnak hőmérsékletnövelő hatása lehet. Az lett, a globális felmelegedés mára tény. Heather Rogers ebből indul ki, hogy aztán az ökológiai válságra – köztük a globális felmelegedésre – adott környezetvédő megoldásokat kritikai vizsgálatnak vesse alá. Heather Rogers erdőkbe, mezőkre, gyárakba és tanácstermekbe vezető világkörüli útra vállalkozott, hogy globális képet tudjon festeni arról, hogy mi történik ma a környezetvédelem címszava alatt; hogy feltárja-felmutassa a mai környezetvédelem nem szándékolt következményeit és végső céljai elérésének benső akadályait-gátjait. Azért kezdett bele ebbe az útba és kutatásba, mert nem látta oly egyértelműnek: a zöld termékek vásárlása-fogyasztása gyógyír az általunk okozott környezeti károkra. Az volt a gyanúja, hogy a piacokat és velük együtt a fogyasztókat is meghódító zöldítés nem alkalmas arra, hogy megőrizzük az ökoszisztéma sértetlenségét és a biodiverzitást, s megállítsuk a globális felmelegedést.

Szemfüles és kritikus olvasók persze nyomban megjegyezhetik: Heather Rogers utazása nem kis mértékű üvegházhatású gázkibocsátással járt. Ezt elismeri, sajnálja, de magát az utazást nem. Karbonkredit vásárlásával hozzájárulhatott volna, hogy csökkentse karbonlábnyomát. Ám nem volt meggyőződve, világkörüli útja után pedig végképp nem, hogy ezzel a kívánt célt szolgálná. Igaz, hogy az átlagos amerikaiaknak például több a széndioxidkibocsátása, mint másoknak, de ez, véli az amerikai Heather Rogers, nem egyszerűen egyéni döntések-választások következménye. Utazása során legalábbis erre jutott: az ő károsanyagkibocsátása sem egyedül az övé (ahogyan a szociális biztonság sem az egyéni óvintézkedéseken múlik), hanem összefügg azzal a gazdasági-társadalmi rendszerrel, amelyben a jólétünk fönntartása és a környezetromboló károsanyagkibocsátás kéz a kézben jár.

Vannak, akik a természetre gondolván homokos tengerpartot képzelnek el kristálytiszta vízzel, vagy dús erdővel körülölelt hegycsúcsot, olyan természetet, amelyik az ember által érintetlen. Ámde az emberek mindig természettel együtt léteztek, és mindig hatással voltak egymásra. A környezetvédelem nem is jelentheti azt, hogy véget vetünk ennek a kölcsönhatásnak; az emberek kiűzése az ökoszisztémából nem jelent valódi megoldást az ökológiai válságra – arra, hogy nem egyszerűen szennyezzük a környezetet, hanem károsítjuk vagy megsemmisítjük az ökoszisztémák önmaguk újrateremtésre való képességét. De nem jelent valódi megoldást az sem, ha az ökológiai szempontok érvényesítése végső soron a piac- és profitszerzés új lehetőségeit nyitja meg és biztosítja – gazdaságunk zöldítése csupán a kapitalizmus zöldre mosása lesz. A valódi megoldás, állítja Heather Rogers, gyökeres változást követel: ha képesek vagyunk szakítani azzal az életünket keresztülkasul átszövő kapitalista logikának megfelelő felfogással, hogy jólétünk és életminőségünk az árutermelés (vég nélküli) növekedésén-bővülésén alapul, csak akkor leszünk képesek megállítani a környezetpusztítást és elkerülni az ökológiai katasztrófát.

Imázsfotó
Fotó: Pixabay

Ajánlott tartalmak:

Interjú Heather Rogersszel: https://indypendent.org/2010/06/interview-with-green-gone-wrong-author-heather-rogers/ 

Heather Rogers Is Green Consumption a Solution? című előadása: https://www.youtube.com/watch?v=EpSf2MvWong&ab_channel=GBHForumNetwork 

Interjú Gelencsér Andrással (I.): https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/ 

Interjú Gelencsér Andrással (II.): https://24.hu/belfold/2022/10/26/gelencser-andras-nyersanyaghiany-klimavaltozas-civilizacios-osszeomlas-vita-interju/ 

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online