top of page
Vágott_Budapest és környékének autótérképe_BT 116.jpg

NAGY-BUDAPEST 75

A második városegyesítés évfordulója

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) tematikus honlapja Budapest második városegyesítésének 75. évfordulóját ünnepli.

Joggal nevezhetjük ezt az eseményt Budapest második születésnapjának: 1950. január 1-jével a főváros területe és lakossága is jelentős mértékben gyarapodott. Honlapunkon a FSZEK Budapest Gyűjteményének dokumentumai – köztük könyvek, fényképek, kisnyomtatványok, plakátok és térképek – segítségével elevenítjük fel ezt a fordulópontnak számító történelmi pillanatot.

Tematikus honlapunk célja kettős: egyrészt szeretnénk bemutatni a városegyesítéshez kapcsolódó alapdokumentumokat – a törvény szövegét, a rendezési terveket, térképeket és különböző, előzetes elképzeléseket, másrészt közelebb hozni a mai budapestiekhez az egyes csatlakozó települések történetét, társadalmi jellemzőit, és helyi sajátosságait. Megismerhetjük, hogyan alakultak ki ezek a városrészek, és milyen volt az ott élők mindennapi élete.

A csatlakozó huszonhárom település közül négy külön is bemutatásra kerül, mivel különösen jól példázzák a városfejlődés eltérő útjait: Újpest, az egykor önálló iparváros, Budafok hagyományos mezőgazdasági, borászati múlttal, Pesthidegkút, a  falusias karakterű kistelepülés, és Mátyásföld, a tudatos tervezés eredményeként létrejött nyaralótelep.

 

A válogatott tartalmak alapját a Budapest Gyűjtemény különgyűjteményeiben őrzött dokumentumok adják. A honlapon összesen 330 digitalizált forrás érhető el.

Külön menüpontban szerepelnek a térképek, amelyek szemléltetik, miként képzelték el Budapest kiterjesztését a különböző tervezési időszakokban. Összesen húsz válogatott térképet teszünk közzé, köztük egyes elődtelepülések önálló térképeit, illetve néhány, a város környékét is ábrázoló ritkább darabot, közlekedési és autós térképeket.

Kiemelkedő értékkel bír Nagybudapest Általános Rendezési Terve (1948), amelynek teljes példányát – kefelevonatával együtt – a FSZEK Budapest Gyűjtemény őrzi. Ez az egyedülálló dokumentum Preisich Gábor építész, a tervet készítő csoport vezetőjének ajándékaként került a könyvtárba. A terv és mellékletei teljes terjedelemben elérhetők és tanulmányozhatók a honlapon.

A feltöltött dokumentumok szabadon letölthetők és felhasználhatók. Nyilvános felhasználás esetén kérjük, hogy forrásként minden esetben tüntessék fel: FSZEK Budapest Gyűjtemény.

Jó böngészést kívánunk!

Rákosszentmihál_vasútállomás_futott_1917_kisebb.jpg

ELŐZMÉNYEK

Több évtizedes előzmények után,  1950 január elsején Budapesthez csatoltak hét várost (Újpest, Kispest, Budafok, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Csepel, Rákospalota) és tizenhat nagyközséget (Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Cinkota, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy, Pestszentimre, Albertfalva, Nagytétény, Budatétény, Pesthidegkút, Békásmegyer, Soroksár). Az így létrejött Nagy-Budapest korábbi területe több mint kétszeresére, lakossága másfélszeresére duzzadt. 

NÉGY TÖRTÉNET

Négy település, amely jól képviseli a főváros-környéki településfejlődés eltérő formáit. Újpest ipari nagyvárosként a gyors urbanizáció példája, míg Budafok egy lassabban városiasodó, mezőgazdasági eredetű kisváros. Pesthidegkút falusias jellegével a kertvárosi életmódot képviseli, Mátyásföld pedig egy tervezett nyaralótelepből lett városrész, amely a mesterségesen kialakított lakóövezetek fejlődését mutatja be.

Mátyásföld_fürdő_képeslap_1905_8_másik_kisebb.jpg

EXTRÁK

Válogatás a Budapest Gyűjtemény állományában található, Nagy-Budapest elődtelepüléseivel kapcsolatos dokumentumokból

IDŐVONAL

1902

 PEST VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGÁNAK JAVASLATA

A javaslatban elsőként említik, hogy a főváros környező községeit és településeit érdemes lenne Budapesthez csatolni, mivel a város és környéke rendkívüli fejlődése miatt ez egyre sürgetőbbé vált.

1906

BÁRCZY ISTVÁN MEGVÁLASZTÁSA ÉS AZ ELSŐ KOMOLY EGYESÍTÉSI JAVASLAT

Bárczy István 1906. június 19-én, polgármesteri székfoglaló beszédében elsőként emelte pártja politikai célkitűzései közé Nagy-Budapest megvalósítását, hangsúlyozva, hogy a szomszéd községek bekebelezése közgazdasági, városfejlesztési, közegészségügyi és szociális szempontból a jövő egyik legfontosabb kérdése lesz.

Vágott_Budapest és környékének autótérképe_BT 116.jpg

Nagy-Budapest  számokban

22

KERÜLETEK SZÁMA

23

CSATLAKOZÓ TELEPÜLÉSEK SZÁMA

1,5M

ÖSSZLAKOSSÁG

531E

CSATLAKOZÓ LAKOSSÁG SZÁMA

207 KM²

ÖSSZTERÜLET A CSATLAKOZÁS ELŐTT

531 KM²

ÖSSZTERÜLET A CSATLAKOZÁS UTÁN

bottom of page