A palota története
A Belső-Józsefvárosban, a Nemzeti Múzeum háta mögött az 1860-as évektől kezdődően épült ki a palotanegyed. A historizáló stílusú épületeket a legnevesebb arisztokrata családok számára emelték.
A mai fővárosi könyvtár főépülete, az egykori Wenckheim-palota építtetője Wenckheim Frigyes gróf volt, a döntően neobarokk, egyes elemeiben neoreneszánsz palota építésze pedig a szászországi származású Meinig Artúr.
1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon, azonban az építtető halála után csupán másfél évtizedig maradt a család tulajdonában. 1919-ben kisajátították, előbb az asztalosok szakegylete, majd a Proletár Múzeum számára. Egy időre a megszálló román hadsereg foglalta el, majd politikai pártok, később újságírók és művészek klubja működött az épületben.
A főváros a Fővárosi Könyvtár számára 1927-ben megvette az épületet.
Az átalakítás négy évet vett igénybe, a könyvtár 1931-ben nyílt meg. A Wenckheim-palotát azonban építészeti adottságai csak korlátozottan tették alkalmassá könyvtári célra, méreteit pedig hamarosan kinőtte a benne működő intézmény. A változó igények és az olvasói létszám növekedése a közelmúltban már halaszthatatlanná tette a bővítést, rekonstrukciót. A fővárosi közgyűlés 1997-ben elfogadta ennek programját, így 1998-ban Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján megkezdődött az újjáépítés. A belsőépítészeti munkálatokat Hefkó Mihály és Jakab Csaba irányította, a restaurálás vezetője Nagy Gábor volt. A kivitelezést a Magyar Építő Rt., a MASZER Rt. és a Középületépítő Rt. végezte.
A teljesen elkészült épületegyüttest 2001. szeptember 12-én adták át az olvasóknak és a látogatóknak. A bővítés és az átalakítás során megnőtt az alapterület és az olvasói férőhelyek száma. A könyvtár állományának elhelyezése oly módon történt, hogy a Wenckheim-palota dísztermei alkalmasak rendezvények lebonyolítására.
A dísztermeket a Szabó Ervin tér felől, a kovácsoltvas díszkapun keresztül lehet megközelíteni, melynek motívumai előrevetítik az épületbelső gazdag kialakítását. A rendezvényi ruhatár, a mosdók és a dohányzásra kijelölt helyiség a bejáratnál található. Nagyobb rendezvények alkalmával igénybe vehetők a földszinten található kiszolgáló helyiségek is.
Az előcsarnokból a császárlépcsőn jutunk fel az emeleti termekbe. A középen kettéváló, majd újból egyesülő impozáns lépcsőház rózsafüzér-stukkóit és a márványból készült szobrokat az üvegtetőn át beszűrődő napfény is megvilágítja.
Az előtérbe érkezünk, ahonnan a középső ajtó a Fogadóterembe vezet. Ovális alakzatú tágas helyiség tárul elénk, a bejárat mellett kétoldalt elhelyezkedő kandallókkal. A Fogadóterem az épület homlokzati részén helyezkedik el, így három grandiózus ablaka a Kálvin tér felé néz. A fogadóteremből két kisebb szalon nyílik (a hajdani boudoirok): jobbra – a Reviczky utca felőli oldalon – az Arany szalon, balra pedig – a Baross utcai oldalon – az Ezüst szalon.
A Császárlépcsőről balra nyílik a Kis bálterem, amely az Ezüst szalonból is megközelíthető. A Kis báltermet üvegajtó választja el a Nagy bálteremtől. A két terem külön-külön is alkalmas reprezentatív események lebonyolítására, de egybenyitva keltik a legpompázatosabb hatást. Az ajtószárnyak fölött, a magasban található zenekari karzatról mindkét termet be lehet tölteni muzsikával. A Nagy bálterem méretében és díszítése gazdagságában léptékváltást jelent az eddig bemutatott helyiségekhez képest, és a hatást még fokozzák az ablakokkal szemben csillogó hatalmas méretű tükrök. A Tükörfolyosót, mely eredetileg a táncosok pihenésére szolgált, egy oszlopsor köti össze a bálteremmel.
A Reviczky utca felől, a jelenlegi olvasói bejáraton keresztül megközelíthető barokk jellegű udvar, ma üvegtetővel fedett Átrium, melyet egy árkádsor választ el a könyvtár többi részétől. A Kávézóval – a hajdani istállóval – bővített terület szintén alkalmas helyszínt nyújthat különböző eseményekhez.
A mai fővárosi könyvtár főépülete, az egykori Wenckheim-palota építtetője Wenckheim Frigyes gróf volt, a döntően neobarokk, egyes elemeiben neoreneszánsz palota építésze pedig a szászországi származású Meinig Artúr.
1889-es megnyitása óta az egyik legszebb palotaként tartották számon, azonban az építtető halála után csupán másfél évtizedig maradt a család tulajdonában. 1919-ben kisajátították, előbb az asztalosok szakegylete, majd a Proletár Múzeum számára. Egy időre a megszálló román hadsereg foglalta el, majd politikai pártok, később újságírók és művészek klubja működött az épületben.
A főváros a Fővárosi Könyvtár számára 1927-ben megvette az épületet.
Az átalakítás négy évet vett igénybe, a könyvtár 1931-ben nyílt meg. A Wenckheim-palotát azonban építészeti adottságai csak korlátozottan tették alkalmassá könyvtári célra, méreteit pedig hamarosan kinőtte a benne működő intézmény. A változó igények és az olvasói létszám növekedése a közelmúltban már halaszthatatlanná tette a bővítést, rekonstrukciót. A fővárosi közgyűlés 1997-ben elfogadta ennek programját, így 1998-ban Hegedűs Péter Ybl-díjas építész tervei alapján megkezdődött az újjáépítés. A belsőépítészeti munkálatokat Hefkó Mihály és Jakab Csaba irányította, a restaurálás vezetője Nagy Gábor volt. A kivitelezést a Magyar Építő Rt., a MASZER Rt. és a Középületépítő Rt. végezte.
A teljesen elkészült épületegyüttest 2001. szeptember 12-én adták át az olvasóknak és a látogatóknak. A bővítés és az átalakítás során megnőtt az alapterület és az olvasói férőhelyek száma. A könyvtár állományának elhelyezése oly módon történt, hogy a Wenckheim-palota dísztermei alkalmasak rendezvények lebonyolítására.
A dísztermeket a Szabó Ervin tér felől, a kovácsoltvas díszkapun keresztül lehet megközelíteni, melynek motívumai előrevetítik az épületbelső gazdag kialakítását. A rendezvényi ruhatár, a mosdók és a dohányzásra kijelölt helyiség a bejáratnál található. Nagyobb rendezvények alkalmával igénybe vehetők a földszinten található kiszolgáló helyiségek is.
Az előcsarnokból a császárlépcsőn jutunk fel az emeleti termekbe. A középen kettéváló, majd újból egyesülő impozáns lépcsőház rózsafüzér-stukkóit és a márványból készült szobrokat az üvegtetőn át beszűrődő napfény is megvilágítja.
Az előtérbe érkezünk, ahonnan a középső ajtó a Fogadóterembe vezet. Ovális alakzatú tágas helyiség tárul elénk, a bejárat mellett kétoldalt elhelyezkedő kandallókkal. A Fogadóterem az épület homlokzati részén helyezkedik el, így három grandiózus ablaka a Kálvin tér felé néz. A fogadóteremből két kisebb szalon nyílik (a hajdani boudoirok): jobbra – a Reviczky utca felőli oldalon – az Arany szalon, balra pedig – a Baross utcai oldalon – az Ezüst szalon.
A Császárlépcsőről balra nyílik a Kis bálterem, amely az Ezüst szalonból is megközelíthető. A Kis báltermet üvegajtó választja el a Nagy bálteremtől. A két terem külön-külön is alkalmas reprezentatív események lebonyolítására, de egybenyitva keltik a legpompázatosabb hatást. Az ajtószárnyak fölött, a magasban található zenekari karzatról mindkét termet be lehet tölteni muzsikával. A Nagy bálterem méretében és díszítése gazdagságában léptékváltást jelent az eddig bemutatott helyiségekhez képest, és a hatást még fokozzák az ablakokkal szemben csillogó hatalmas méretű tükrök. A Tükörfolyosót, mely eredetileg a táncosok pihenésére szolgált, egy oszlopsor köti össze a bálteremmel.
A Reviczky utca felől, a jelenlegi olvasói bejáraton keresztül megközelíthető barokk jellegű udvar, ma üvegtetővel fedett Átrium, melyet egy árkádsor választ el a könyvtár többi részétől. A Kávézóval – a hajdani istállóval – bővített terület szintén alkalmas helyszínt nyújthat különböző eseményekhez.
Információ
Központi Könyvtár
1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.útvonal
Nyitvatartás:
-
Ma: 10:00-20:00
Holnap: 10:00-20:00
Részletes
Kölcsönzési határidő hosszabbítása:
06 1 411 5060
Információ, tájékoztatás:
06 1 411 5019
További elérhetőségeink
Vezető és elérhetősége:
E-mail: kktitkar@fszek.hu
Telefonszám:
06 1 411 5017
Vezető: Farkas Ferenc
igazgató
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
Online
