 |
||||||||||||||||||
| A búcsú teológiai értelemben a római katolikus egyházhoz kapcsolódó fogalom: a bűnbocsánati szertartásban a bűneit megvalló személy elnyeri a feloldozást, de a bűnök megbocsátása után visszamaradnak bizonyos ideig tartó büntetések; a búcsú ezeknek a halál után a tisztítótűzben letöltendő büntetéseknek az elengedése. A búcsújáró hely olyan kegyhely, ahol szentek ereklyéi, illetve tiszteletükhöz kapcsolódó kegyképek, szobrok stb. meglátogatása révén búcsú nyerhető el. A búcsú kapcsolódhatott a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is. A kultuszhelyek, zarándokhelyek jelentős része a középkortól kezdődően, de különösen a 17-18. században, a barokk vallásosság korában a Mária-tisztelet jegyében alakult ki. A búcsújáráshoz számos népszokás, illetve a szertartások után vásárok és szórakozási alkalmak kapcsolódtak. |
||||||||||||||||||
|
Zarándokok a Makkos Mária-kegytemplom romjainál, 1918. 1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet csináltatott, majd azt látomása helyén egy tölgyfára helyezte. A népszerűvé vált zarándokhelyen 1768-ban szentelték fel a trinitáriusok kolostorát. A rend feloszlatása után a templom is pusztulásnak indult, csak 1938-1947 között állították helyre.
|
||||||||||||||||||
 |
 |
 |
||||||||||||||||
|
A máriaremetei új templom és a csodatévő Mária-ábrázolás.
|
||||||||||||||||||
| Német nyelvű máriaremetei Mária-ének a 18. századból. | Téglajegy a máriaremetei templom újjáépítésére a 19. század végén. 1763-ban a Svájcból bevándorolt Thalwieser Katalin a pesthidegkúti erdőben egy fára erősítette a magával hozott, az einsiedelni Boldogasszony-kép nyomán készült másolatát; hamarosan ehhez a festményhez is csodák kapcsolódtak, és megkezdődtek a zarándoklatok. A népszerű búcsújáróhely 1808-ban felszentelt, kicsinek bizonyuló kápolnája helyén 1899-ben adták át a mai templomot. | |||||||||||||||||
|
"Soha annyi ájtatos népet, mint a mennyi f. hó 8-ikán Remete-Mária búcsújára a budai hegyekbe sereglett! (...) A búcsúsok Remete-Máriától visszajővén, a Lipótmezőn állapodnak meg rendesen. Itt aztán láthatni a fővárosi népünnepet!
Kalács, bor, sódar, s több efféle nyalánkság van úntig, minthogy rendszerint magokkal hozzák kisebb-nagyobb kosárkákban; az idő kedvezvén, ellepik a hegyoldali gyepet csoportozatosan; a kintornások készen vannak a zenével, s a táncz fáradhatatlanoknak találja a hajnaltól fogva uzsonnáig talpon volt búcsúsokat." |
||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
|
A Duna áradásakor a vízből kihalászott Mária-kép az aquincumi római vízvezeték romjain. A követ 1932-ben a HÉV-sínek lefektetése miatt áthelyezték, a megrongálódott kegyképet az 1960-as években kicserélték; az 1865-ben felszentelt, a kép eredetijét ma is őrző kápolna jelenleg a környék plébániatemploma.
|
||||||||||||||||||
| A húsvét hétfői emmauszjárás szokásából kialakult búcsú a Gellért-hegyen, 1907. |  |
|||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
|
Búcsú Máriaremetén, 1963.
|
||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Kirakodóvásár a terézvárosi búcsú alkalmából, 1929. | ||||||||||||||||||
|
Zarándoklat Máriaremetére, 1989. május 12.
|
||||||||||||||||||