A 16. századi előzmények után a pesti református egyház, hasonlóan az evangélikushoz, csak a 18. század végén, 1796-ban alakulhatott meg. Az egyház 1801-ben templom építésére telket kért Pest városától, amit meg is kapott, az akkor Széna piacnak nevezett tér déli oldalán elterülő régi temető helyén, kívül a Kecskeméti városkapun. Az eklézsia itt először szerény imaházat, majd 1816 és 1830 között Hofrichter József tervei alapján templomot építtetett. A gyarapodó református gyülekezet, elsősorban Török Pál áldozatos munkájának eredményeként, sorra alapítja intézményeit (akadémiát, iskolát, egyházi hivatalokat) a templom melletti épületegyüttesben. A teret, hol a templom áll, 1874-ben nevezték el a reformáció nagy alakjáról, Kálvin Jánosról. A környék utcáinak elnevezése is kapcsolódik a pesti református egyházhoz, hiszen az egykori Soroksári utat ma Ráday utcának hívják, emlékezvén ezzel Ráday Pálra, a Ráday Könyvtár megalapítójára és Ráday Gedeonra, a 18. század neves írójára, az egyház bőkezű támogatójára. Utcát neveztek el Török Pálról is, a templom mögötti hajdani Oroszlán utca kapta meg a pesti gyülekezet püspökének a nevét. Időközben a templomot körülvevő tér már szűknek is bizonyult: 1888-ban a közeli Lónyay utcában új gimnáziumi épületet avattak, és 1912-ben a Theológiai Akadémia, a Ráday Könyvtárral együtt, beköltözött Ráday utcai épületébe, melyet az egykori Ferencvárosi Dohánygyár épülettömbjéből alakítottak ki. Napjainkban az itt található intézményegyüttes, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Ráday Gyűjtemény, a Ráday Könyvtár, a Ráday Levéltár és a Bibliamúzeum, a magyar református tudományos és egyházi élet egyik legfontosabb bázisa.
Török Pál (1808-1883) püspök, író, a pesti református egyház és oktatás egyik megteremtője.
A Református Theológiai Akadémia Ráday utcai épülete az 1920-as években.
A Theológiai Akadémia Ráday utcai épületének emeleti díszterme. Bal oldalt középen Ravasz László püspök.
