|
A reformáció lutheri tanait követő keresztyének a 16. században telepedtek meg Budán, és közösségük a török időkben is működött még egy ideig. A török uralom alól 1686-ban felszabadított Pest-Budán a protestáns egyházak hosszú évtizedekig nem működhettek, polgárjogot is csak katolikus vallásúak kaphattak. Változást csak II. József 1781-ben kiadott türelmi rendelete hozott: ekkortól, ha egy helységben legalább száz nem katolikus család élt és kérelmezték, engedélyt kaphattak templom és iskola építésére, valamint lelkész és tanító foglalkoztatására. A pesti evangélikus egyház, több évi előkészület után, 1787-ben alakult meg. A gyülekezet - melynek tagjai ekkor még főleg németek és szlovákok voltak - megszületését befolyásos nemesi és polgári családok támogatták. A vallási tolerancia királyi kegyét az 1791:26. törvénycikk törvényerőre emelte, és ezzel ténylegesen megnyílt a szabad vallásgyakorlás felé vezető út. Az evangélikus gyülekezet is hozzákezdhetett egyházi intézményeinek kiépítéséhez. A városfalakon kívül, az akkori Kohlmarkt (Káposztáspiac) téren, a mai Deák téren vásároltak telket, ahol először imaházat, majd 1811-ben Pollack Mihály tervei alapján templomot építettek. (Ez volt a később európai rangú építész első pesti munkája.) A budavári gyülekezet 1844-ben alakult meg Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus felesége támogatásával. A 19. század elején kibontakozó nemzeti újjászületési mozgalmak a pesti evangélikus egyházat sem hagyták érintetlenül. Az ekkor már három - német, szlovák, magyar - nyelvű egyházból az 1830-as években Ján Kollár lelkész vezetésével kivált és önállósult a szlovák nyelvű egyház.
|
 |
 |
|||||||||
|
A Deák téri templom a paplak és az iskola épületével az 1830-as években Carl Vasquez korabeli metszetén. A képen még látszik a templom tornya, amit 1875-ben lebontottak.
|
|||||||||||
 |
|||||||||||
| Mária Dorottya főhercegnő (1797-1855), a "városszépítő" József nádor felesége, a megszülető pest-budai evangélikus egyház egyik fő szellemi és anyagi támasza. | |||||||||||
 |
|||||||||||
 |
|||||||||||
|
Ján Kollár (1793-1852), 1824 és 1849 között a pesti szlovák gyülekezet lelkésze, a szlovák nemzeti irodalom egyik megteremtője.
|
|||||||||||
 |
|||||||||||
| Liedemann János Sámuel (1756-1834) nagykereskedő, Pest első evangélikus polgára, a gyülekezet első gondnoka. | |||||||||||
|
Székács József (1809-1876) püspök, az MTA tagja. 1837-ben lett a gyülekezet első magyar lelkésze; kiemelkedő szerepe volt a pesti egyházközség és az evangélikus gimnázium fejlesztésében.
|
|||||||||||
 |
|||||||||||
 |
|||||||||||
|
A szlovák gyülekezet 1859-1864 között felépített temploma a hajdani Kerepesi (ma: Rákóczi) úton. Az egyház a telket 1837-ben József nádortól kapta ajándékba.
|
|||||||||||
 |
|||||||||||
|
Árvízi kehely a templomot ábrázoló domborművel. Lővy Hermann, a pesti izraelita hitközség elnökének ajándéka az evangélikus gyülekezetnek, az 1838. évi nagy árvíz idején nyújtott emberbaráti segítségért.
|
|||||||||||
|
Thököly Imre hamvainak hazahozatala során, útban Késmárk felé, a fővárosban a Deák téri templomban ravatalozták fel a kuruc fejedelmet 1906. október 28-án.
|
Csoportkép az 1934/37-es zsinat megnyitásáról a Deák téri templom előtt. Elöl a reformátusok küldöttsége, mögöttük az evangélikus egyház vezetői.
|
||||||||||