Egy sikeres fél évszázad: 50 éves a FSZEK Szociológiai Gyűjteménye
Második rész: Bibliográfia
A Szociológiai bibliográfia visszapillantó tükörben

A visszapillantásra a Szociológiai gyűjtemény (Korábban Szociológiai Dokumentációs Osztály) megalakulásának 50 éves jubileuma késztet most minket, jóllehet a szociológiai/társadalomtudományi információ feltárása és szolgáltatása lényegében egyidős a főváros könyvtárával (1904-). Karbach Erika, a gyűjtemény korábbi vezetője (1989-2018) A magyar szociológiai bibliográfiai feltárás 40 éve. Hagyomány és megújulás című MKE Társadalomtudományi Szekciója 2009. június 17-i konferenciáján elhangzott és a Könyvtári Figyelőben közzétett előadásában részletes áttekintést nyújt bibliográfiánk több mint 100 éves keletkezéstörténetéről.

A nyomtatott bibliográfiáktól, éves könyvészetektől és gyarapodási jegyzékektől az előbb papíron, később CD ROM-on közreadott kurrens szakirodalomra épülő Szociológiai információn át az online (előbb csak önállóan a honlapon keresztül, jelenleg a katalógusunkban is és önállóan a honlapról is elérhető) Szociológiai bibliográfiáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szociológiai és rokontudományi információ feldolgozása és szolgáltatása is bejárta a rá kiszabott fordulatos infokommunikációs fejlődési utat. A Központi Könyvtár épületének rekonstrukciójával, bővítésével párhuzamosan zajló nagyarányú informatikai fejlesztéseknek, a Corvina integrált könyvtári rendszer bevezetésének köszönhetően mind a szociológiai információ feldolgozás, mind az információ szolgáltatásának technikája alapvető változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az egygépes, TEXTÁR-os, szoros gépidő beosztáson alapuló és alapvetően papíron zajló tartalmi feltárást felváltotta az egyszerre több munkaállomáson történő munka, a feltáró munka eredménye pedig egyetlen kattintással lényegében azonnal elérhetővé vált/válik az olvasók számára könyvtáron belül és kívül. Az integrált rendszerben való munka a 2007-es impresszumú dokumentumokkal vette kezdetét, de 2011 folyamán hosszas előkészítés és egy sikeres TÁMOP pályázat eredményeként a megelőző évtizedek anyagának (SzocioWeb 1970-2006) katalógus konverziójára is sor kerülhetett.

Az informatikai fejlesztéseken túl, de attól nem elválaszthatóan a munkaszervezés átalakulása is meghatározó jelentőséggel bírt a szakbibliográfiai feltáró munkára az elmúlt tízegynéhány évben, amennyiben munkamegosztást alakítottunk ki a Szerzeményezési és Feldolgozó osztály munkatársaival a katalógus építése terén. Míg az egygépes őskorban az adatbeviteli felület a címleírási adatokat is magában foglalta, jelenleg a címleírási feladatokat a Feldolgozó osztály munkatársai végzik az analitikusan feltárt tanulmányok, cikkek és egyéb részdokumentumok esetében is. A másik, ugyancsak munkaszervezéssel összefüggő változás, hogy a könyvtárba érkező könyvek szakgyűjteményi szempontú analitikus feltárása és címleírása lényegében egyidőben történik.

Az informatikai fejlesztések, a munkafolyamatok átalakulása és mindeközben az internet használatának általánossá válása lényeges pontokon módosította az adatbázis építést. A megnövekedett kapacitási lehetőségek egyfelől nagymértékben kiszélesítették a bibliográfia merítési bázisát például az elektronikus dokumentumokkal, vagy az egyszerzős tanulmánykötetek tanulmányainak felvételével, melyeket korábban kénytelenek voltunk mellőzni, illetve ez utóbbiak retrospektív feltárásával; másfelől lehetővé vált a bibliográfia csaknem napi frissülése. Az elmúlt években a folyóiratok analitikus számbavételén is változtattunk, amennyiben hetente-kéthetente áttekintjük a könyvtárba beérkező és az adatbázis szempontjából releváns folyóiratok teljes körét. Ezzel a változtatással a folyóirat analitika egy egyszerű kulcsszavas keresésre alkalmas regisztrálása és napi frissülése is megoldottá vált.

Az integrált rendszerre való áttérést és a SzocioWeb katalógus konverzióját megelőző fentebb már említett hosszas előkészítő munka egyik eleme az Ungváry Rudolf fejlesztette Köztaurusz szókincsének és a SzocioWeb által használt saját fejlesztésű tárgyszókészlet konkordanciájának megteremtése volt. A több mint két éven át tartó egyeztetési folyamat eredményeként eredeti tárgyszavaink túlnyomó többsége szerves részét alkotja a Köztaurusz tárgyszó rendszerének. Az adatbázis az elmúlt években átlagosan évi több mint 5000 tétellel gyarapodott, melynek törzsanyagát a könyvtárba beérkező magyar kiadású vagy vonatkozású nyomtatott könyvek, könyv részdokumentumok, illetve folyóirat cikkek alkotják továbbra is, egyre növekvő számú elektronikus elérhetőséggel és egyre növekvő számú csak elektronikusan elérhető dokumentummal.

A visszapillantás után most néhány mondat arról, milyen kihívások állnak előttünk a jövőben a folyton változó világ tükrében. A legfontosabb, hogy tiszteletben tartva és megőrizve a könyvtár hagyományait, az elődök által kijelölt szerkesztési elveket, ugyanazzal a kitartó és szisztematikus alapossággal folytassuk az adatbázis építését, ahogy eddig is tettük. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a kezdetektől célul tűzte ki a legszélesebb körű olvasóközönség kiszolgálását, így a társadalom jelenségeihez nemcsak tudósként, felsőoktatásban résztvevő hallgatóként, hanem érdeklődő állampolgárként forduló olvasókat is. Ezt a többszörös feladatvállalást tükrözi a bibliográfia tartalma a szűken vett szakirodalmi anyagon kívül a sokszínű rokontudományi és igényes ismeretterjesztő irodalmi válogatással.

A gyorsan változó világ társadalmi jelenségeit leíró újonnan keletkező fogalmakat szabad tárgyszavakként ugyan tudjuk szerepeltetni a bibliográfiában, de megoldásra vár a Köztaurusz szókincsének rendszeres és széles körben egyeztetett frissítése, a gyakrabban használt új kifejezések beépítése a tezaurusz fogalmi struktúrájába. Mivel az információ visszakeresésben a távhasználat mind nagyobb jelentőségre tesz szert a könyvtárhasználók körében, amikor nincs rögtön kéznél egy segítő könyvtáros, a tartalmi feltárásnál mind fontosabb, hogy a dokumentum tartalmának korrekt összefoglalása és a tezaurusz nyelvére való lefordítása mellett nagyobb hangsúlyt helyezzünk arra, hogy mintegy az „olvasó fejével gondolkodva” elképzeljük/kitaláljuk, hogy neki milyen szavak juthatnak eszébe a legnagyobb valószínűséggel, amikor egy adott témakörben keres.

Az informatikai, munkaszervezési és egyéb fejlesztések fókuszában a kurrens bibliográfiai feldolgozás állt, s mivel ez jórészt ki is merítette személyzeti erőforrásaink amúgy is erősen ingadozó kapacitásait, még mindig magunk előtt görgetjük az 1930-1945, illetve 1948–1969 közti évtizedek szakirodalmának retrospektív feltárását. Ennek részbeni pótlására most nagy lendülettel vágtunk neki a Társadalomtudomány c. folyóirat pótlólagos analitikus feldolgozásának és egyúttal digitalizálásának.

Fotó: FSZEK