Budapest első repülőtere – Rákosmező!

Ki gondolta volna, hogy Budapest első repülőtere Kőbányán volt?

Az Örs vezér tér – Kerepesi út – Fehér út – Élessarok által határolt Rákosmező valamikor a Felsőrákosi Lovassági Gyakorlótér volt. Ennek emlékét őrzi a mai Gyakorló utca neve. 1909-ben kapta meg az 1902-ben alakult Magyar Aero Club a terület egy részét, hogy itt bontogassák szárnyaikat az akkori repülők. A területet olyan kikötéssel kapták meg a hadügyminisztertől, hogy reggel 7 és este 7 óra között tilos volt repülni, mert a gyakorlótéren lévő lovak könnyen megijedhettek. Aki ezt nem tartotta be, az fizethette az 5 koronás büntetést. A Magyarság hasábjain a kor híres pilótája, az olasz származású magyar patikus, Prodam Guidó mesélte el, hogy kezdetben mennyi meg nem értéssel találkoztak. Tanítványát, Fekete Örsöt egy ezredes vonta felelősségre, hogy miért zavarja repülőgépével a katonai gyakorlatozást. Fekete válasza az volt, hogy a repülés a hadászat jövője. Természetesen az ezredes válasza elutasító volt: „Micsoda?! Amíg huszárjaink vannak, röpködőkre nincs szükség!”

1913-as cikk fotókkal egy repülőversenyről
Fotó: Tolnai Világlapja 1913 március (arcanum.hu)

Kezdetekben a pilótákban több volt a lelkesedés, mint tárcájukban a pénz, ezért sokáig alig tudtak komoly eredményeket elérni. Akkoriban úgy csúfolták a rákosi pilótákat, hogy „guruló magyarok”, hiszen gyenge gépeikkel alig tudtak felszállni.

A magyar aviatika nívóját két esemény is emelte. 1909 októberében bemutató repülést tartott a magyar fővárosban Louis Blériot, aki elsőként repülte át a La Manche csatornát. A bemutatóra több százezren voltak kíváncsiak.

A sikeren felbuzdulva 1910-ben Budapest kapta meg a hetedik nemzetközi nagy repülőverseny megrendezésének jogát. A június 5. és 15. között megrendezett versenyre kilenc országból harminc pilóta érkezett. Hétféle versenytípus volt; sebességi, lassúsági, távolsági, időtartam, magassági, utassal való és manőverek. Az eseményre rendbe hozták a kőbányai repülőteret, még új hangárokat is építettek. A repülőshowra az ország minden tájáról vártak látogatókat. Még közrendeletet is kiadtak, miszerint a „folyó évi június hó 5. és 15-ike között Budapesten megtartandó nemzetközi repülőversenyekre a m. kir. államvasutak igazgatósága a versenyekre a vidékről felutazó közönség részére nagymérvű menetdíj kedvezményeket biztosított. Ezen kedvezmények szerint a Budapesten tartandó nemzetközi repülőversenyekre a m. kir. államvasutak bármely állomásán június hó 3-ától kezdve gyors- és személyvonatokra szóló kedvezményes menettérti vasúti jegyek adatnak ki, ha az 5 korona, illetve 2 koronás, a repülőverseny megtekintésére jogosító belépőjegy ára is megfizettetik”.

A nemzetközi versenynek köszönhetjük első női pilótánkat is. Steinschneider Lili, egy budapesti gyáros lánya a közönség soraiban állva döntötte el, hogy ő is repülni fog. 1912. augusztus 15-én szerezte meg a 4. számú pilótaigazolványt Bécsújhelyen. A rákosi repülőtéren megtartott augusztus 20-ai, Szent István napi repülőnapra már bemutatóval készült, azonban gépe nem érkezett meg Bécsújhelyről, így repülése a nagy érdeklődés ellenére elmaradt. A bemutatón azonban több pilótának is sikerült felszállni és elkápráztatni a százezer fős közönséget. A repülők között volt többek közt Lányi Antal, Kvasz András, a már említett Prodam Guidó és Novák Károly. Sajnos baleset is történt. Székely Mihály nem sokkal a felszállás után lezuhant, az aviatikus csak könnyebben sérült meg, azonban a gépe összetört. A repülőnap sikerrel zárult, és szép bevételt hozott az egyesületnek. Úgy tűnt, hogy végre minden rendbe jött a rákosmezei repülőtéren. Azonban hamarosan kirobbant az első világháború, amelyben már új hadászati eszközként a repülőket is bevetették – Fekete Örs „jóslata” beteljesült. A magyar pilóták is felajánlották szolgálataikat a hadseregnek. Steinschneider Lili is jelentkezett pilótának, de édesapja ezt megakadályozta.

Korabeli cikk fotókkal a pilótanőkről
Fotó: Pesti Napló Ajándékalbum 1850–1930 (arcanum.hu)

A világháború után a rákosmezei repülőtér elvesztette vezető szerepét. A hazai és a nemzetközi repülőforgalom átkerült a mátyásföldi kifutópályára. Ma már csak az Örs vezér téren lévő, Illés Gyula szobrászművész által készített szobor emlékeztet minket a magyar repülés úttörőire. Az emlékművet 1987. október 30-án avatták fel.

Írta: Miklósvári Blanka


Galéria