Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

23/1 Grassalkovich úti Könyvtár Soroksár Könyvtártörténeti összefoglaló

1951 - 2023

Nagy-Budapest – Hol itt, hol ott… (1951-1973)

Pest-Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után a városfejlesztés és a környező települések tekintetében 1950. is kiemelkedően fontos év volt. Ekkor – az 1949. évi XXVI. törvény (Budapest főváros területének új megállapításáról) értelmében – 1950. január 1-i hatállyal a főváros közvetlen szomszédságában található, addig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez tartozó 7 megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár) csatoltak az addigi területéhez. A főváros területe a korábbi 14 kerület helyet immár 22 kerületre tagozódott. A fent említett területek, illetve azok egy részének fővároshoz való csatolása már a XIX. század folyamán felmerült, de tervének kidolgozására csak 1942-ben került sor.
Ezen területek csatlakozása után is számos vita tárgyát képezte és volt olyan kezdeményezés, amely a csatlakozás jelentette terhek mértéke miatt a revízió mellett érvelt már 1956-ban, de ezt többek között az októberi események megakadályozták.



Soroksár területe ennek megfelelően 1994-ig a XX. kerület területén, Budapest újonnan csatlakozott részeként igyekezett felzárkózni. Ez a folyamat azonban nem volt könnyű. Lakossága – az itt lakó családok őseinek jelentős része még IV. Károly és Mária Terézia korabeli betelepítési hullám idején költöztek erre a területre8 – németajkú, szorosan összetartó közösséget alkotott, mezőgazdasági munkával és később ipari tevékenységgel is foglalkozott. 1948-ban a 100 munkásnál többet foglalkoztató gyárakat és üzemeket államosították.

Pesterzsébet megyei jogú város és Soroksár nagyközség egyesítése után létrejött XX. kerület ügyintézése Soroksáron is közigazgatási kirendeltség felállítását tette szükségessé. Az ideiglenes tanács első ülése 1950. augusztus 15-én volt. A végleges tanács megválasztására pedig 1950. október 22-én került sor, ennek keretein belül választották meg a 15 tagú végrehajtó bizottságot is. A legfontosabb feladatok ekkor az új kerület közellátásának, lakáshelyzetének javítása, a háborús károk helyreállítása, víz-12 és villamosenergia-szolgáltatás kiépítése, az egészségügy, a népművelés és az iskoláztatás problémáinak elhárítása voltak. Ezek sorába tartozott a lakosság könyvtári ellátása, amelynek első alapját a XX. kerületi Tanács V.B. Népművelési Osztálya, ezen belül is a Kerületi Népművelési Tanács tette le. Így az 1950. januárjában megnyílt Dózsa György Művelődési Ház adott otthon az először a XX. kerületi Szabó Ervin 2. számú, majd a Szabó Ervin 35. számú könyvtárának, a Marx Károly utca (sic!) 79-81 szám alatt, amely 1951 szeptemberétől várta olvasóit.


Az első évek beiratkozott olvasóiról nem maradt fenn pontos adat az évkönyvekben. A művelődési ház által biztosított 60 (más források szerint 30, illetve 40) négyzetméteren 5000 kötet várta az első kölcsönözni vágyó olvasókat. A művelődési ház termét azonban gyorsan kinőtte az egyre gyarapodó állomány, amelynek következtében a Marx Károly út 122-124. szám alól a két telekkel arrébb – Marx Károly út 128. - álló, egykori Hach Vendéglő 140 négyzetméteres épületét vették birtokba, annak 1963-as bezárásáig. A művelődési ház és maga a kölcsönépület is 1962-ben életveszélyessé vált, így a kölcsönzést több kölcsönzőállomásra is kihelyezték, a veszélyes épületet pedig alátámasztották: egy egykori kovácsműhelyből kialakított helyiségbe költöztek, amelynek alapterülete 30 négyzetméter volt, a ma is működő Sramli Csárda közvetlen közelében.14 Ez az épület a Marx Károly út 243. szám alatt állt. Emellett létesítettek kölcsönzési pontot az akkori Sodronyos - ma Mikszáth Kálmán – Általános iskolába és a területtől kieső Péteri-majorban is, hogy a dolgozó munkások könyvellátásban ne legyen hiány. Az általános iskolába kihelyezett kölcsönzőpont kettős funkciót látott el: egyrészt a könyvtár gyermekrészlegének dokumentumait lehetett itt kölcsönözni és iskolai könyvtárként is szolgált, illetve a könyvtáros itt iskolai feladatokat is átvállalt: tanórákat tartott a könyvtárban és gyakran napközis foglalkozást, és a tanulószobai feladatokban is segédkezett.


A korabeli sajtóban megjelent forrás szerint 1955-ben a könyvtárnak 1015 beiratkozott olvasója volt és 44 500 kötetet kölcsönöztek ebben az évben, állománya meghaladta a 9000 kötetet.
1956. január 12-én földrengés sújtotta a területet és főleg Soroksárt érte nagyobb kár. Ennek következtében az ott álló lakóházak közül 33 teljesen összedőlt, és 46-ot bontásra ítéltek, de további 2530 épületben esett kisebb-nagyobb kár (az itt álló lakóházak többsége vályogból készült)16. 1956. márciusában árvíz okozott további károkat Soroksáron17. Ennek következtében további 30 házat bontottak el. Az októberi események még tovább rontottak a helyzeten: 92 lakóépület rongálódott meg és 500 vált lakhatatlanná a kerületben.
1958-ban, a nehéz körülmények ellenére a beiratkozott olvasók száma 1689, az immár szabadpolcos, kölcsönzött dokumentumok száma elérte az 52 000-et. A helyszűke és az életveszélyes épületben való raktározás miatt, nagy igény volt egy új - korszerű könyvtárhelyiségre.


1962-ben a számok tovább emelkedtek: beiratkozott olvasók száma 2200 fő, a kölcsönzött dokumentumok száma 75 000 volt. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár 1963-1964-es évkönyvi adatai mellett az 1963-as évnél a „hosszabb ideig zárva volt” megjegyzés szerepel. Ez annak köszönhető, hogy az ideiglenes könyvtári épület, amely a Marx Károly 128. szám alatt állt, lebontásra került és ezzel párhuzamosan folyt a művelődési ház 1962-ben megkezdett felújítása is, így nem volt szabad helyiség a 30 négyzetméteres egykori kovácsműhelyen és az iskolai, valamint a TSZ kölcsönzési pontján kívül, ahol a 2200 olvasót kiszolgálhatták volna. Az éves statisztikai adatok azonban ekkor is figyelemre méltóak: beiratkozott olvasók száma 1961, kölcsönzött dokumentumok 60 435.
Annak ellenére, hogy egymástól viszonylag távoleső helyeken kerültek kialakításra az ideiglenesnek szánt, de majdnem egy évtizedig működő kölcsönzési helyek, a könyvtár alkalmazottai és olvasói is hűségesek maradtak az intézményhez.
Az időközben Moldvai Pál építészmérnök tervei alapján felújított és 1964. február 1-én átadott Táncsics Mihály névre keresztelt művelődési ház fogadta be ismét a könyvtár alkalmazottait és könyveit. Ekkor az évkönyvekben ismét a Marx Károly 122-124. címet olvashatjuk, de ezzel párhuzamosan a Marx Károly 243. szám alatti kölcsönzési pont is üzemelt.

Mozgókönyvtárak Soroksáron

A mozgókönyvtár a soroksári 5 különböző címen - egymás mellett is gyakran - működő könyvkölcsönző pontok mellett a távolabb eső területek ellátottságát is biztosította.
1945 nyarán az akkori Budapest területén 3 villamos mozgókönyvtár volt üzemben, az 1950-es Nagy-Budapest projekt révén a fővároshoz csatolt Soroksáron pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által 1970-ben megrendelt Ikarusz 250 típusú busz látta el ezt a feladatot, amelynek műszaki átadására 1972. májusában került sor.



„Az 1. sz. Mozgókönyvtárnak - ez lett a hivatalos neve - 13 állomáshelye volt, túlnyomórészt a külső kerületekben. Hetente látogatta a kölcsönző állomásokat, egy-egy helyen 2-3 órát töltve. Az olvasók szabadpolcos rendszerrel válogathattak közvetlenül háromezer kötetből, illetve a tápraktár (induláskor) 16 ezer kötetéből, utóbb már ennek kétszereséből, kötetkatalógus segítségével, melyet később cédulakatalógus váltott föl. Vezetője, munkájának megtervezője és irányítója Cziboly Józsefné volt, egy könyvtáros munkatárssal, egy raktárossal és a gépkocsivezetővel dolgozott. Az újszerű és egyáltalán nem könnyű feladathoz vállalkozó kedvű munkacsoport alakult ki.
Az indulás évében 1856 olvasó látogatta a buszt, három év múlva közel háromezer. A látogatók fele gyerek volt, körükben a mozgó könyvtár különösen nagy népszerűséget vívott ki.
„Azért szeretem, mert szép nagy és piros és új és ezen felül könyvtár és autóbusz" - nyilatkozott egy kis olvasó.”
A második mozgókönyvtár – bibliobusz – 1974-es elindításával 6 fiókkönyvtárat szüntettek meg. A két mozgókönyvtár 1989-ig működött.


Az 1968-as év meghatározó a soroksári könyvtár életében. Ekkor a 3. és a 4. ötéves tervek értelmében új könyvtári felújításokat irányoztak elő, amelyeknek a költségfedezete természetesen nem állt rendelkezésre. A Végrehajtó Bizottság jelentésében ez áll: „A soroksári 35. sz. összedőlt. Újjáépítése évek óta húzódik.” Az MSZMP Központi Bizottságának tagjaként Révész Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója (1958-1980) a központi könyvtár felújításának fontossága mellett, a soroksári és az időközben szintén áldatlan állapotok miatt bezárni kényszerült 27. számú pesterzsébeti könyvtár fájó hiányát, és a pestimrei közelgő összeomlását említi a pártülés jegyzőkönyve szerint még 1972-ben is.


A jegyzőkönyv visszautal az 1969. december 31-i határidővel és Kurcz György felelőssége alá helyezett napirendi pontra: „Ugyancsak határozat közvetett eredményeként kezdődött meg a soroksári könyvtár építése, melynek beruházására a Végrehajtó Bizottság 1,500.00Frt hitelt biztosított.” De egy másik jegyzőkönyv később cenzúrázott anyaga a fájó realitással szembesít: „Építkezési kapacitásból eredő nehézségek miatt a Soroksári úti könyvtár építésének befejezése… folyó évre húzódott át.” 1971.06.09.25 Az 1972.12.20-i ülés jegyzőkönyve pedig arról számol be, hogy az építkezés előreláthatólag 1973-ban ér véget, költsége pedig eléri a 4 745 000 Ft-ot.26
A könyvtár épülete az utcáról a földszinten álló 200 négyzetméteres OTP fiókba nyílt. A könyvtárat a fekete színűre festett kiskapun keresztül, az udvarra nyíló oldalsó ajtón lehetett megközelíteni.27
Az elhúzódó építkezés – 1970-es átadási dátum 3 évvel későbbre tolódott - és a messze túllépett költségkeret miatt a Marx Károly út 128. alá tervezett – először 200 négyzetméteres vegyes, majd 400 és később 480, illetve 540 négyzetméteresnek jelölt - könyvtár első kitűzött megnyitó-dátuma: 1973. szeptember 22-e volt.28 Ezt ismét megváltoztatták, ugyanis a tényleges átadásra 1973. október 29-én 12 órakor került sor, ünnepélyes keretek között.

„Könyvtárat avatni mindig ünnep s nagy megtiszteltetés. Értéke forintban ki nem fejezhető. Valódi értéke azon múlik, hogy kincseiből hányan merítenek. Bízunk benne, hogy Soroksár legtöbbet látogatott épülete nyitja meg most kapuit s hivatásának megfelel, míg fennáll.”

Az új könyvtár 1973-ban, 63 pályázó között megkapta a Petőfi Emlékkönyvtár címet. A zsűri szigorú szakmai és etikai mércével döntött a cím és a vele járó anyagi támogatás szétosztásáról, amely a felajánlásoknak hála az eredetileg tervezett 1 300 000 Ft-os pénzügyi alap kétszerese volt. A könyvtár területén 1974-ben létrehozták az első zenei részleg30, és itt kezdte meg működését a Soroksár művészeti életében több évtizeden át kiemelkedő szerepet játszó Kisduna Galéria is.

1973. 

Ebben az évben vezették be a postai irányítószámok használatát Magyarországon, Oscar-díjat kapott a Keresztapa című film, aláírták a Dél-Vietnámi békéről szóló megállapodást Párizsban, kitört a jom kippuri háború, levetítették a mozikban a Kardos Ferenc által rendezett Petőfi ’73 című filmet, a Soroksári Vörös Meteor Egyetértés futballcsapata történelmi győzelmet aratott az Újpesti Dózsa felett. Ebben az évben ünnepelték Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját, és megnyílt a hosszú évek óta várt új – 117. Szabó Ervin- könyvtár is az akkor még Pesterzsébet területéhez tartozó Soroksáron:
„A FSZEK 35-ös sz. könyvtárát ma Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese adta át Soroksár lakosságának. Az uj könyvtár cime: XX. Soroksár, Marx Károly utca 128. = Esti Hírlap. 1973- október 29. 2. p.


A Kossuth Rádió "Esti Króniká"-jában október 29-én, hétfőn este riportot sugárzott a soroksári könyvtár átadásáról. Az eseményről a kétóránként! hírolvasásokkor is közlést adott le. A Magyar Televizió október 30-án, a "TV Hiradó" második kiadásában filmriportban számolt be a soroksári Petőfi-emlékkönyvtár megnyitásáról.”


„Mintegy ötmillió forint költséggel korszerű könyvtárat nyitottak meg kedden, ünnepélyesen a soroksári Marx Károly úton. A könyvtár alapterülete 480 négyzetméter; az épület földszintjén van a felnőttek szabadpolcos válogatótere, amelyhez olvasóterem csatlakozik, az emeleten pedig az ugyancsak szabadpolcos gyermekkönyvtárat és gyermekolvasótermet találjuk. A világos, csupa ablak épületben 28 ezer kötet közt válogathatnak az olvasók. Gazdag kézi könyvtár is áll az érdeklődők rendelkezésére, mintegy 80 folyóirattal, lemeztárral, idegen nyelvű hanglemezekkel, korszerű kiállítóteremmel. Utóbbiban elsőnek régi budai és pesti látképekből nyílt színvonalas bemutató, legközelebb pedig Somogyi József szobrászművész tárlatát rendezik meg itt. A korszerű Petőfi-emlékkönyvtárat Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese adta át, majd Révész Ferenc, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át a könyvtár dolgozóinak, akik hosszú éveken át rendkívül rossz körülmények között végezték áldozatos munkájukat.”


Az ünnepélyes megnyitó után az olvasók száma egyre nőtt. A kerületben található Sodronyos úti Általános Iskola könyvtárában is tovább folyt a kölcsönzés és a könyvtáros órák, foglalkozások és a tanulószoba is. Ekkor még a keddi napokon 2 órát várakozott a FSZEK bibliobusz a Millenium telepi megállónál.

„A ’74-es év…”

Az 1974-es év sok jelentős változást hozott a könyvtár életében. Kiemelkedő jelentőségű ezek közül a könyvtáron belül működő két művészeti egység megnyitása. Az egyik a már 1973-ban tervbe vett, de csak 1974. szeptember 2-án megnyitott Fonotéka, melynek indulása technikai problémák miatt csúszott át erre az évre.


A másik, kulturális tekintetben jelentős kezdeményezés a könyvtár emeletén, 80 négyzetméteren létrehozott Kisduna Galéria, amely hosszú évtizedekig helyi és nemzetközi képzőművészek kedvelt kiállítóterévé vált. Népszerűségét hűen tükrözik a kiállításokhoz készült vendégkönyvek és azok melegszívű sorai, amelyek nem csupán a művészek tehetségét értékelik, de több esetben található bennük pozitív visszajelzés a könyvtárosok munkájára is.

Fonotéka

A fonotéka berendezése a Petőfi-emlékkönyvtár program akció keretein belül az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 30 000 Ft-os támogatásával valósult meg.
Itt nem csupán hangzóanyagok, de zenei témájú könyvek, kották, folyóiratok és magazinok várták a zene iránt érdeklődő olvasókat. A 11 fő számára zenehallgatást biztosító közös tér mellett egy 1 fős stúdiószoba is kialakításra került.
A zenei részleg 1974-ben vált alkalmassá arra, hogy egyéni hallgatókat fogadni tudjon. 1974. szeptemberére készültek el a hallgatóhelyek vezetékei. A zenei részleg nyitvatartási ideje kezdetben kedden 3, szerdán és pénteken 5-5 óra volt. Ezen felül gyermekek részére csoportos foglalkozásokat tartottak szombat délután, komolyzenei előadásokat pedig hétfő estére szerveztek a könyvtárosok.
A kezdeti 13 órás hallgatási idő 1986-ra 18 órára emelkedett. A fonotékában 1979-ben már 12 periodikát lehetett kölcsönözni.