Mi az Open Access?

Az Open Access (OA) elvek és gyakorlatok együttese, melyek a jogi és pénzügyi korlátozások megszűntetése révén szabadon és ingyenesen tesznek elérhetővé online információt. Az OA mozgalom elsődleges fókusza a ’peer-reviewed’ tudományos kutatási anyagok, publikációk. Míg a nem OA folyóiratok előfizetési díjjal, honlap-licensszel vagy megtekintési díjjal fedezik a kiadási díjakat, az OA folyóiratokat olyan finanszírozási modell jellemzi, mely nem kívánja meg az olvasó hozzájárulását, esetenként közfinanszírozásúak. Az open access elérés alkalmazható mindennemű kutatási eredmény disszeminációjára, legyen az ’peer-reviewed’ vagy nem, konferenciakiadvány, szakdolgozat, könyvfejezet, monográfia, vagy akár kép műfajú.

Az open access mozgalom kezdete Paul Ginsparg nevéhez fűzödik, aki 1991-ben a Los Alamos National Laboratory-ban (LAN-L) berendezte az arXiv szervert, és szabadon hozzáférhetővé tette a fizikatudomány preprintjeit. A nyílt hozzáférés kialakulása, a mögöttes fordulat több tényező együttállása mentén jött létre: az 1970-es évektől kezdődően rohamosan növekedett a megjelenő folyóiratok száma, előfizetési áruk pedig a könyvtárak költségvetéséhez képest egyre követhetetlenül emelkedett (kiváltképp a természettudományos folyóiratoké). Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy többek között az egyetemi könyvtárak egyre több előfizetésről kellett, hogy lemondjanak, mely a tudományos tudáshoz való hozzáférés korlátait jelentette. Sok, a tudományos szférában jelen lévő szereplő és aktor ismerte fel, hogy a tudományos publikációk többszörös finanszírozási modellje (létrehozás, kiadás és hozzáférés finanszírozása) nem fenntartható. A tényleges fordulat azonban nem jöhetett volna létre a technológiai komponens nélkül: 1989-ben Tim Berners-Lee a CERN munkatársaként létrehozta a world wide webet, vagyis az internetet, ami elősegítette a pre-printek, munkaanyagok és a szürke irodalom egyéb dokumentumainak cseréjét. Így hatékonyabbá vált a tudományos kommunikáció. 

Az open access dokumentumok letölthetők, másoláshatók, megoszthatók, nyomtathatók az eredeti forrás feltüntetésével. A Berlini Nyilatkozat megfogalmazásában: „A nyílt elérhetőség valójában akkor valósítható meg, ha a tudományos ismeretek minden egyes szerzője és a kulturális örökség minden egyes birtokosa ennek aktív elkötelezettje. A nyílt hozzáférésű publikációk körébe eredeti tudományos kutatási eredmények, nyers adatok, metaadatok, forrásanyagok, festészeti és grafikai anyagok digitális ábrázolásai, multimédiás tudományos anyagok tartoznak.”

Az elmúlt évtizedben született hivatalos nyilatkozatok (Budapest Open Access Initiative, Bethesda Statement, Berlin Declaration) a nyílt hozzáférést nem a hagyományos publikálási mód helyett és a kiadók rovására javasolták, hanem azok kiegészítéseként. A mozgalom támogatói a költségek átirányítását hangsúlyozzák: míg a hagyományos előfizetéses sémában a fizetőképes intézmények kapnak hozzáférést a folyóiratokhoz, addig abban az esetben, ha a pénzt a cikkek szabad elérésére fordítják (pl. cikkeljárási díj), ugyanannyi pénzből bárki olvashatja a tudományos munkákat. Ami a nyílt hozzáférésű folyóiratok és repozitóriumok elterjedtségét illeti, hozzávetőleges számokról számolnak be különféle kutatások; attól függően változhatnak az adatok, hogy milyen finanszírozású és milyen elérhetőségű (színkódolási rendszer, ld. Wikipedia) az adott információ. Létezik az OA folyóiratoknak (Directory of Open Access Journals), illetve az OA repozitóriumoknak (Registry of Open Access Repositories) is külön adatbázisa, melyek folyamatosan frissülnek.

Források és további olvasnivaló:

https://openscience.hu/mi-az-open-access/ 

https://en.wikipedia.org/wiki/Open_access#History 

https://webfoundation.org/about/vision/history-of-the-web/ 

https://en.wikipedia.org/wiki/Registry_of_Open_Access_Repositories 

https://en.wikipedia.org/wiki/Directory_of_Open_Access_Journals