A hét könyve

Robert Skidelsky - Nan Craig : Work in the Future: The Automation Revolution

Fotó: FSzEK

Mit jelent az automatizáció? Igaz, hogy a gépek elveszik az emberektől a munkát? Milyen foglalkozások gépesíthetőek és mi lesz a munkanélküli emberek sorsa? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a HÉT KÖNYVE a Robert Skidelsky és Nan Craig által szerkesztett Work in the Future: The Automation Revolution című könyv.
https://books.google.hu/books?id=QzzYDwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A kötet egy érdekes becsléssel indít: szerinte a munkák 50 %-a automatizálható, és 2030-ra a foglalkozások 30%-át már gépesítik is. Ez viszont magával hozza a technológiai munkanélküliség fogalmát, amely a technikai fejlődés miatt állás nélkül maradt emberek tömegét jelenti. Felmerül a kérdés, hogy az ipari munkák helyébe lépő szolgáltatásokkal, idősgondozással, egészségüggyel, kreatív foglalkozásokkal mekkora foglalkoztatást lehet elérni. A közgazdászok szerint a technikai fejlődés a bonyolultabb, komplexebb munkák előretörését hozhatja, de a munkaerőpiac átrendeződése több évtizedbe is beletelhet. Ez viszont magával hozhatja a szegénység növekedését is. Az is felmerül, hogy a technológiai fejlődés miatt lecsökkent munkaidő (Keynes az 1930-as években azt jósolta, hogy száz éven belül 15 óra/hét vagy 3/nap/hét munkaidő lesz a domináns) után felszabadult munkaidőben mit kezdenek a mindennapjaikkal az egykori teljes munkaidőben dolgozók. Elméletileg a szabadidő növekedése pozitív hatású lehet, de a rendszer gazdasági fenntarthatóság kérdéses, mivel mind a segélyek fizetése, mind a végzettségtől, munkakörtől független alapjövedelem megterheli az egyes országok költségvetését. Ráadásul a technikai fejlődés következtében a társadalom is kettészakadhat: lesznek magas iskolai végzettséget igénylő jól fizetett állásokban dolgozók, és alacsony képzettséget igénylő rosszul fizetett munkákat végzők. Felmerül a felesleges munkák kérdése, azoknak a pozícióknak a problémája, amik semmilyen értéket nem teremtenek, egyfajta látszatállások, de megszüntetésük senkinek sem érdeke. (Ilyen pozíciók lehetnek a menedzseri munkák és a vállalati ügyvédek állása.) Egy felmérés szerint Nagy-Britanniában az állások 40%-a, Hollandiába 37%-a tartozik ebbe a körbe.

Fontos kérdés az is, hogy úgy egyáltalán milyen munkákat lehet automatizálni. Bár a mesterséges intelligencia alkalmazásával rendkívül sokféle munkát lehet gépesíteni ennek is megvannak a határai. A program és a programozó képességei határt szabnak az automatizálásnak. A gépek nem képesek érzelmeket kifejezni, vágyakat kielégíteni, sokoldalú interakciókba lépni az emberekkel. Gépesíteni elsősorban a nagy mennyiségű adathalmazon alapuló, mechanikus, rutinszerű munkákat lehet. Felmerül az adatvédelem problémája is, miszerint ki, milyen jogosultsággal, milyen platformon kezeli az ügyfelek adatait. A szolgáltatásokon belül a nagy gyakorisággal használt szolgáltatásokat lehet automatizálni (pl. az Uber taxi szolgáltatást).

Fotó: Pixabay

Érdekes része a kötetnek az a fejezet, amely a nők és férfiak foglalkoztatottságának a kérdését vizsgálja. A hagyományos nemi szerepeket, amelyben a férfi a kenyérkereső és a nő a háziasszony az iparosítás igencsak átalakította. Itt megjelent a női, sőt a gyerekmunka is, a férfiak családfenntartó szerepe csökkent. A felső osztályoknál azonban a hagyományos szerepek megmaradtak. Érdekesség, hogy Indiában még mai napig is a vidéken élőknél fontos szerepet játszik a mezőgazdasági munka, a teljes munkaidős állás mellett. A könyv végén az emberek munkához való viszonyának ellentmondásairól olvashatunk. A munka az élet fontos része, az önbecsülés alapja, mégis sokan utálják az állásukat és számukra a szabadidőről való lemondás helyébe magasabb bért, szabadságot egyéb juttatásokat kell felkínálni.

További olvasnivaló és érdekességek:

A brit munkaerőpiac és az automatizálás helyzetéről

A fölösleges munkákról David Graeber: Bullshit Jobs: A Theory című könyve kapcsán

Dokumentum az Európai Unióban élő nők foglalkoztatottságáról

Tanulmány a munka iránt attitűdökről

Kutatás az alapjövedelem társadalmi megítéléséről

Kisfilm a 4. ipari forradalomról