A hét könyve

John Rennie Short : Urban Theory: A Critical Assessment

Fotó: FSzEK

Mit jelent számunkra a városi életmód? Munkalehetőségeket, szórakozási vagy kulturális alkalmakat? Milyen politikai, gazdasági, társadalmi hatások határozzák meg egy város működését és az ott lakók mindennapjait? Ezekre a kérdésekre keres választ a HÉT KÖNYVE John Rennie Short: Urban Theory: A Critical Assessment című műve.
https://books.google.hu/books?id=FZy7BgAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A könyv a városok kialakulásának elemzésével indít. Részletesen bemutatja a premodern, modern és posztmodern városok közötti különbséget és az azt követő társadalmi változásokat, aminek révén a kicsi, homogén lakosságú városokból nagy, heterogén, különböző társadalmi csoportoknak (munkásoknak, csavargóknak, bűnözőknek, a gazdasági és politikai elitnek) is otthont adó városok alakultak ki. Részletesen elemzi a munkásság helyzetét a marxista szemléletű városelméleti művek ismertetésével. Külön kitér a szegénység kérdésére, valamint egy érdekes korabeli kísérletre, a Jane Addams nevéhez kötődő Hull House nevű chicagói intézményre, ami a környék gyáraiban dolgozó nők számára gyermekfelügyeletet és foglalkoztatóházat is biztosított, és galéria és könyvtár is tartozott hozzá. Jane Addamshez kötődik a bevándorlók és fiatalok jogainak védelmét létrehozó társaság is. A posztmodern városok elemzésénél hangsúlyozza a globális munkaerőpiac változásait, ami egyrészt a nagyobb migrációban, másrészt a multinacionális vállalatok idegen nemzetiségű dolgozóinak jelenlétében valósul meg, valamint a fogyasztói társadalmak hatását, ami a főbb városi épületek jellegét alakította át (így pl. ipartelepek, kikötők, áruházak helyett ebben a korban már bevásárlóközpontok, éttermek, kaszinók épültek.) Georg Simmelre utalva pedig figyelmeztet, a városok méretének növekedésével a személyes kapcsolatok is alapvetően megváltoznak, az ismerősökkel való kommunikáció helyett az ismeretlenekkel való kapcsolatos válik dominánssá, ami által az egyes személyek egymáshoz kötődő érzelmi kötelékei is meggyengülnek.

Rendkívül érdekes az egyes társadalmi csoportok (nők, bevándorlók stb.) és a városok közötti kapcsolat bemutatása. Elemzi a nők nyilvános és magánterületen (az otthonukban) való megjelenésük jellegzetességeit, a bevándorlók kapcsán pedig a főként Egyesült Államokban előforduló etnikai gettók helyzetét. A bevándorlás szempontjából megkülönböztet elfogadott, véletlenszerű, nem felismert és bevándorlókat áteresztő városokat is. Kitér a homoszexuálisok és a prostituáltak városon belüli helyzetére is. (A prostitúció szabályozása, a zónák kialakítása és a bordélyházak működése országonként is eltérő szabályozással működik.) A városon belüli politikai hatalmat tárgyalva felhívja a figyelmet arra, hogy itt nemcsak a választójogra jogosult személyek gyakorolnak hatalmat, hanem a helyi gazdaság fontosabb szereplői a bankárok, befektetők is.

Fotó: Pixabay

Az egészségügy kapcsán felhívja a figyelmet a környezetszennyezés káros hatására és ennek következményeire (pl. asztmás megbetegedések, eltérő élettartam különböző minőségű lakóterületeken) és hangsúlyozza az éghajlatváltozás káros következményeit is (viharok, áradások). A kötetet a városmarketing bemutatása zárja, amelyben az üzleti életre, a környezetvédelemre, a kozmopolitizmusra és a kulturális sokszínűségre építő üzenetek és események hatását elemzi.

További olvasnivaló és érdekességek:

Cikk a globalizáció és városfejlődés hatásáról

Dokumentum az okos városok és az éghajlatváltozás kapcsolatáról

Dokumentum a migráció és a városok kapcsolatáról

Ismertető Jane Addams és a Hull House tevékenységéről

Cikk a középkori London alvilágáról

Cikk a sikeres városmarketingről

Kisfilm Budapest 8. kerületének, a Józsefvárosnak bűnözéssel és szegénységgel való kapcsolatáról