A hét könyve 

Regina Scheyvens: Tourism and Poverty

Fotó: FSzEK

Milyen kapcsolata van a turizmusnak a hátrányos helyzetű, szegényebb országok sorsával? Hogyan hat az idegenforgalom a helyi lakosság életére és a lokális vállalkozások működésére? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a HÉT KÖNYVE Regina Scheyvens: Tourism and Poverty című műve. https://books.google.hu/books?id=Ms6sAgAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A könyv bemutatja a különböző kontinensek turizmusának alakulását, valamint a külföldi és belföldi utazások jelentőségét, számba veszi az idegenforgalomra ható tényezők (természeti katasztrófák, gazdasági válságok, terrorizmus stb.) és a szegénység fogalmának változatait, aminek kapcsán hangsúlyozza, hogy a szegénység nemcsak az alapvető javaktól, hanem az információktól, egészségügyi szolgáltatásokból, oktatásból, érdekérvényesítésből való kirekesztettséget is jelenti.

A kötet központi gondolata, hogy a turizmusnak fontos szerepe van a szegény országok támogatásában, a helyi lakosság foglalkoztatása és az adott országok vállalkozásaival való együttműködés révén. Ez magában foglalja a helyi élelmiszeripari termékek felhasználását is. A globalizáció kapcsán azonban egyre inkább a nemzetközi vállalatok uralják a turisztikai szektort is, övék a kiszolgáló infrastruktúra (pl. légitársaságok ) és a külföldi beruházók gyakran a helyiek által kedvelt területeket vásárolják fel turisztikai célokra.

A helyi lakosság és a turisták kapcsolata is több kérdést vet fel. Érdekes példa a luxusházikóiról ismert Maldív szigetek, ahol a turisták és az ott élők teljesen el vannak szeparálva egymástól, és míg a kis szigeteken a legmagasabb szintű idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtják a turistáknak gyönyörű környezetben, az ott lakók nagy része egy másik helyen nyomorban tengődik. Fontos kérdés a turizmusban dolgozók foglalkoztatása is. Több népszerű helyen (pl.: Balin, Dominikán, Egyiptomban, Kenyában, a Kanári szigeteken) megfigyelhető az idegenforgalomban dolgozók kizsákmányolása, amit a hosszú munkaidő, az alacsony bérek, a szerződés nélküli foglalkoztatás jellemez. Különösen érdekes ebből a szempontból Fidzsi-szigetek helyzete, ahol a 4-5 csillagos szállodák és a helyi turisztikai kisvállalkozások merőben eltérő módon viszonyulnak munkavállalóikhoz a szerződéses foglalkoztatás, a helyi lakosok alkalmazása, a munkaidő és a szabadidő és az egészségbiztosítás nyújtásának tekintetében. Egyes országokban komolyan felvetődik a különböző etnikumhoz tartozó társadalmi csoportok és a nők alkalmazásának kérdése is. (Pl. Nigériában inkább férfiakat alkalmaznak, mivel náluk nem kell számolni a gyermekvállalás kérdésével.)

Fotó: Pixabay

Az ún. ökoturizmus jelensége során hangsúlyozza, hogy az egyes támogatott területeken koncentrálódik a tőke és az erőforrások nagy része, így ott a bevándorlás jellemző, míg a környező területeken éppen ezek hiánya dominál és ott inkább a kivándorlás van túlsúlyban.

A turisták pedig sokszor direkt az olcsó, érintetlen helyeket keresik, ami viszont meggátolhatja az adott terület fejlődését is. (Pl. elvárják, hogy a helyi lakosok évszázadokkal ezelőtti körülmények között éljenek, így pl. ne használjanak áramot sem.) Külön kategóriát alkotnak a katasztrófaturisták is, akik egy-egy természeti csapás vagy terrorcselekmény után látogatnak el az adott területre.

A könyv kitér az önkéntes munkások turizmusban játszott szerepére és az egyes kormányok idegenforgalmat támogató tevékenységére, valamint a nemzetközi turisztikai szervezetek bemutatására is.

További olvasnivalók és érdekességek:

Cikk az ökoturizmus, a zöld turizmus és a fenntartható turizmus különbségeiről

Cikk a Maldív szigetek turizmusáról és a szegénységről

Cikk a katasztrófaturizmusról

Dokumentum a Turizmus Globális Etika Kódexéről

Előadás a turizmus pandémia utáni helyzetéről