A hét könyve
Catherine McGlynn - Shaun McDaid: Radicalisation and Counter-Radicalisation in Higher Education
Fotó: FSzEK
Mit jelent számunkra a terrorizmus és kik a terroristák? Hogyan jut el valaki a szélsőséges nézetekig és milyen háttér jelent kockázatot a radikalizáció esetén? A többség a terroristákat idősebb, az otthonuk katonai szervezetében kiképzett férfiaknak gondolja. De mi a helyzet azokkal az egyetemistákkal, akik például Szíriába utaztak, hogy katonai kiképzésben vegyenek részt és erőszakos támadásokat hajtsanak végre? Mekkora gond az egyetemeken a terrorizmus kérdése és mit lehet ellene tenni?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a HÉT KÖNYVE Catherine McGlynn és Shaun McDaid műve a Radicalisation and Counter-Radicalisation in Higher Education, ami az angliai egyetemek helyzetén keresztül mutatja be a felsőoktatási hallgatók radikalizálódásának aspektusait. https://books.google.hu/books?id=GoB1DwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s
A könyv az angliai terrorizmus elleni szabályozás után részletesen elemzi azt a folyamatot, amint a különböző felsőoktatási tiltakozási akciók az 1960-as években (pl. az 1968-as párizsi diáklázadások és a németországi perzsa sah elleni tiltakozások, valamint az amerikai tüntetések) erőszakosabbá váltak és utat nyitottak a későbbi terrorizmussal kapcsolatos eseményeknek, amikben már egyetemen tanult diákok részvétele is kimutatható volt. (Ilyen események voltak a 2007-ben lezajlott Glasgowban lévő reptér elleni támadás, és a 2009-ben lezajlott Amszterdam- Detroit között közlekedő repülő megtámadása.) Felhívja a figyelmet arra, hogy hiába az egyetemek nyilatkozatai, amiben a terrorizmus ellenes jogi szabályozással összhangban a tanulók és a dolgozók biztonságát és a terrorizmus által leginkább veszélyeztetett sérülékeny csoportok támogatását tűzték ki célul, ezek az elvek a gyakorlatban rendkívül nehezen megvalósíthatók.
Fotó: Pixabay
A radikalizálódás hosszú és sokszor nehezen észrevehető folyamat, ráadásul egy része nem is az egyetem területén, hanem kávézókban, bárokban, vagy az interneten zajlik, ami jóval nehezebben ellenőrizhető. A megfigyelés és a magánélet védelme is sokszor ellentmondásos jelenség, és felmerül a kérdés, hogy pl. az egyetemnek joga van-e a diákok magánbeszélgetéseit rögzíteni, fotót készíteni a gyanús diákok szobájáról. A sérülékeny –általában rossz családi körülmények közül és távoli országból jött, beilleszkedési problémáktól szenvedő- diákok integrációjának elősegítése pszichológiai tréningekkel pedig nem biztos, hogy meggátolja a radikalizáció folyamatát. A könyv érdekes része az a kutatás, ami a terrorizmusról tanuló diákok és az azt oktató tanárok helyzetét elemzi. A diákok kapcsán felmerülhet problémaként a muszlim hallgatók kirekesztésének kérdése és a kényes jelenségekről való viták őszintesége, a tanároknál pedig egy témával kapcsolatos objektív álláspont kialakításának az igénye, ami azt sugallja, hogy egy társadalmilag megosztó dolog részletes ismertetése nem jelenti annak elfogadását. Az egyetemek tekintetében felmerül még az egyetemi autonómia és a vélemény- és szólásszabadság kérdése is, amely sokszor szembemegy a terrorizmus ellenes törvény céljaival. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy hiába a jogi szabályozás és az egyetemek ellenőrzése a 2018-as híres Manchasterben, egy koncerten történő terrortámadás végrehajtója is egykori egyetemi hallgató volt.
További olvasnivaló és érdekességek:
Cikk egy 26 éves indiai egyetemi hallgató radikalizációjáról
Tanulmány a nők és az Iszlám Állam kapcsolatáról
Cikk az Európai Unió terrorizmus ellenes intézkedéseiről
Jelentés a muszlimok Európai Uniós helyzetéről
Cikk a radikalizálódás folyamatáról
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 7.800 Ft
6 hónapra: 5.400 Ft
3 hónapra: 4.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények