A hét könyve

Jürgen Gerhards, Holger Lengfeld, Zsófia S. Ignácz, Florian K. Kley és Maximilian Priem: European Solidarity in Times of Crisis: Insights from a Thirteen-Country Survey

Fotó: FSzEK

Ha a szolidaritásra gondolunk, általában az emberek közötti segítségnyújtás jut eszünkbe. De hogyan értelmezhető a fogalom, ha az országok egymás közötti kapcsolatáról van szó? Ki érdekelt a segítségnyújtásban és ki nem? Ezt a kérdést vizsgálja a Jürgen Gerhards, Holger Lengfeld, Zsófia S. Ignácz, Florian K. Kley és Maximilian Priem által írt HÉT KÖNYVE: az European Solidarity in Times of Crisis: Insights from a Thirteen-Country Survey című kötet.
https://books.google.hu/books?id=D3mmDwAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s 

A könyv egy 2016-os 13 Európai Unióban lévő országot – Ausztriát, Ciprust, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Szlovákiát, Spanyolországot és Svédországot- vizsgáló kutatás kapcsán elemzi a gazdasági, jóléti, területi és menedékkérőkkel szembeni szolidaritás eseteit.

A gazdasági segítségnyújtás kapcsán hangsúlyozza, ennek fontossága a 2008-as nagy gazdasági válság kapcsán lett lényeges, ami magát az eurozónát is veszélybe sodorta, és néhány országot (Görögországot, Spanyolországot, Írországot) nagymértékben veszélyeztetett. Itt elsősorban a mediterrán országok lettek a helyzet kedvezményezettjei, így ők támogatták a fokozott segítségnyújtást, de megfigyelhető, hogy a helyzet kezelésében fontos szerepet játszott Németország és Franciaország kormányainak támogatása is. A szolidaritás ellen hat azonban az egyes országok szélsőségesebb irányzatot képviselő pártjainak helyzete Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és Ausztriában is.

A jóléti szolidaritás pedig egyrészt a hátrányos helyzetű csoportok (pl. idősek, betegek, munkanélküliek) támogatását, másrészt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését is jelenti. Érdekesség, hogy arra a kérdésre, hogy honnan teremtsék elő a támogatásra szánt összeget, a megkérdezett országok inkább a gazdagok megadóztatását és egyfajta szolidaritási adó bevezetését, valamint a közszolgálatban dolgozók létszámcsökkentését támogatnák, míg a szociális juttatások lefaragását és a nyugdíjkorhatáremelését inkább ellenzik. A támogatás mértéke pedig függ az egyes országok gazdasági helyzetétől és adósságállományának nagyságától is.

A területi szolidaritás elsősorban az Európai Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentését jelenti. Ennek főbb támogatói pedig a 2008-as gazdasági válság által jobban érintett mediterrán országok: Spanyolország, Görögország és Ciprus.

Fotó: Pixabay

Érdekes kérdés a menekültekhez való hozzáállás problémája is. A 2014-2016-os menekültválság különbözőképpen érintette az egyes országokat. Az Ázsiából és Afrikából valamint a Közel-Keletről bevándorolt tömegek elsősorban a mediterrán országok azon belül főleg Görögország, Olaszország és Spanyolország felé vették az irányt, de letelepedési kérelmet inkább Németországban és Svédországban nyújtottak be. Ehhez képest a menekültekkel szembeni elutasító magatartást néhány Közép-Kelet-Európában lévő ország (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) képviseli, akik hevesen ellenezték az Európai Unión belül a migrációs kvóta (a menekültek lakosságarányos elosztásának) ötletét is. A bevándorlók közül leginkább a muszlim vallású emberek befogadásával vannak gondok, a keresztény kisebbség és a homoszexuálisok elfogadásával kapcsolatban kedvezőbb tendenciák figyelhetők meg. A menekültek integrációját jelentősen befolyásolja az iskolai végzettségük és munkaerőpiaci beilleszkedésük, valamint a bevándorlást ellenző pártok jelenléte és súlya is.

Érdekesség, hogy mindegyik szolidaritási formánál megfigyelhető a saját ország különböző területeinek támogatásának igénye az Európai Uniós és különösen az EU-n kívüli országokkal szemben, a politikai tagoltság tekintetében pedig a jobboldali pártok jobban támogatják az egyes nemzetek szuverenitását, mint a közös európai segítségnyújtást.

További olvasnivalók és érdekességek:

Dokumentum az Európai Unió szolidaritása akcióiról a pandémia idején

Cikk a migráció lehetséges okairól

Cikk az európai területi egyenlőtlenségek alakulásáról

Dokumentum a magyar lakosság és pártok Európai Unióhoz fűződő viszonyáról

Konferencia az európai migrációs válságról