A hét könyve

Berit Brogaard: Hatred: Understanding Our Most Dangerous Emotion

Fotó: FSZEK

Milyen érzelem a gyűlölet? Milyen személyiségű emberek tetteit befolyásolja és milyen társadalmi csoportok ellen irányulhat?
Ezt a kérdést vizsgálja a HÉT KÖNYVE, Berit Brogaard: Hatred: Understanding Our Most Dangerous Emotion című kötete.

https://books.google.hu/books?id=x1AAEAAAQBAJ&hl=hu&source=gbs_navlinks_s

A szerző először a gyűlölethez hasonló és azzal kapcsolatban álló negatív érzelmeket veszi számba. Az irigység gyökere a másik személy vélt vagy valós jogtalan előnye miatti felháborodás, a hibáztatás egyfajta felsőbbrendű morális alapállás az elítélt személlyel szemben, a megvetésnél pedig gyakori a személytelenítés, a másik emberi jellemzőinek tagadása. Az undor pedig kultúrafüggő jelenség, ami külső jegyeken (szag, kinézet) alapul.

Ezután megvizsgálja a párkapcsolatokon belüli gyűlölet jelenségét, ami a másik hibáztatásán, kizsákmányolásán, lenézésén alapul, amihez speciális kommunikációs stílus is társul, fenyegetéssel, szarkazmussal és durvasággal.

Részletesen elemzi a gyűlölködés szempontjából kockázatosabb személyiségtípusokat, a narcisztikus, a skizofrén, a Borderline és a pszichopata embereket. A narcisztikus emberek felsőbbrendűség és különlegesség érzése, irigységre és agresszióra való hajlama, a skizofrénok elszigeteltsége és érzelmi hidegsége, a Borderline személyiségek szélsőséges hangulatingadozásai és fekete-fehér gondolkodása, valamint a pszichopaták empátiahiánya, mások kihasználása iránti igénye mind komoly kockázatot jelentenek a környezetükben lévő emberek számára. Elgondolkodtató, hogy a pszichopatákat sokszor nem a tömeggyilkosok, hanem a sikeres vállalatigazgatók, gazdasági vezetők között találjuk, akik a szociális normák áthágásával, másik igényeinek semmibe vételével komoly sikereket is elérhetnek az üzleti életben.

A gyűlölet azonban nemcsak az egyes emberek, hanem a különböző társadalmi csoportok életét is tönkreteheti. Ilyenkor a csoport gyakran hátrányos, elnyomott helyzetben van a többséghez képest. Ezt figyelhetjük meg a gyarmatosítás idején az elüldözött népcsoportok esetében, a rabszolgaságnál, vagy az amerikai Ku-Klux-klán ideológiájában - ami a feketék, zsidók, muszlimok, homoszexuálisok ellen irányult - vagy az amerikai fehér felsőbbrendűség ideológiájában amit elsősorban Donald Trump képviselt és ami migrációs politikájában is megmutatkozott. Hitler és Sztálin esetében ez sokszor párosult egyfajta erkölcsi felsőbbrendűség érzésével, ami a támadott csoportok elleni kommunikációban is megnyilvánult, mikor őket kígyóknak, patkányoknak, csótányoknak nevezték. Részletesen elemzi a holokauszt jelenségét és azt a kérdést, hogy mennyire parancsnak engedelmeskedtek a náci vezetők és mennyire mozgatták őket általánosabb félelmek, amik a zsidók gazdasági egyeduralmát és a kommunisták eljövetelét sugallták.

Sokat foglalkozik a könyv a nők elleni gyűlölettel és a nők emancipációjának kérdésével is, aminél a csendes, mosolygós, passzív nőideáltól eljutottunk az azonos bért, munkalehetőséget, politikai részvételt követelő társadalmi megmozdulásokig. Azonban ezen a téren komoly problémának látszik a szexizmus ténye, ami a nők intellektuális gondolkodását vitatja, az egyes vallási csoportok (pl. puritánok) nőkkel szembeni attitűdje, valamint az öngyűlölő és kizárólag férfias magatartással érvényesülő nők jelensége.

A szülő-gyermek kapcsolatban pedig az érzelmileg elhanyagoló és túlzottan teljesítményelvű nevelési stílus jelenthet problémát.

Fontos téma a gyűlöletbeszéd kérdése is, amely nem személyek, hanem egyes társadalmi csoportok - pl. zsidók és muszlimok - ellen irányul, és fenyegetéseket, agresszív követeléseket tartalmaz. Nagy gond ezzel kapcsolatban, hogy az amerikai bíróságok az érzelmi károkozást nem szankcionálják, így ez a cselekmény sokszor büntetlen marad.

Fotó: Pixabay

További olvasnivalók és érdekességek:

Cikk a gyűlölet érzéséről

Cikk a gyűlölködő politikai csoportok helyzetéről Amerikában

Könyvismertetés Daniel Goleman: Destructive Emotions (magyarul: Romboló érzelmek) című könyvéről

Cikk a nőgyűlöletről

Cikk a holokauszttagadásról

Dokumentum a gyűlöletbeszéd és a politika kapcsolatáról

A gyűlölködő levelek fogalmáról

Előadás a gyűlöletbeszédről