"Magyarul " ajánljuk 2. 

A Szociológiai Gyűjtemény új rovatában 2022-ben megjelent, szociológiai és társadalomtudományi témájú, magyar szerző által írt, magyar nyelvű könyveket ajánlunk figyelmükbe.  

Guld Ádám - A Z generáció médiahasználata : jelenségek, hatások, kockázatok

"Monitorok és kütyük között élünk, az elektronikus tömegmédia hétköznapjaink szerves részévé vált. A fiatalok okostelefonnal a kezükben szocializálódnak, a szórakozás, a tanulás, a tájékozódás nagy része átkerült az online térbe. Egyre inkább a digitális világ határozza meg, mit gondolunk a világról és önmagunkról.
Meg kell ijednünk ettől?
Mivel töltik a tinédzserek az idejük túlnyomó részét, és milyen hatással lesz ez rájuk?
Meg tudjuk jósolni, mit hoz a jövő, s merre haladunk?
Guld Ádám médiakutató könyvében világos és letisztult válaszokat ad ezekre a kérdésekre, ahogy az alapfogalmaktól a legújabb médiatrendekig sorra veszi a digitális világ jelenségeit. Segít megérteni a fiatalok médiahasználati gyakorlatait és szokásait, de arra is rávilágít, hogy a Z generáció igazi trendszetter nemzedék, ugyanis a náluk megfigyelt mintázatok egy-két éven belül általános szokásokká válnak. Elmondhatjuk tehát, hogy a Z generáció ismerete kulcs a jövő megértéséhez."

A könyv elérhetősége a Katalógusban: https://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=1378557&pos=1 

Kováts Eszter - Genderőrületek Németországban és Magyarországon 

"Magyarországon Kövér László házelnök 2015-ös beszéde révén került be a genderőrület kifejezés a köztudatba. Németországban ez akkor már bevett fordulat volt, az Alternative für Deutschland - Alternatíva Németországnak (AfD) párt és az új jobboldali Junge Freiheit folyóirat kampányai, valamint Birgit Kelle publicista-aktivista írásai révén. De mi is az a genderőrület? Ha hihetünk a jobboldalnak, egy totalitárius ideológiáról van szó, amely felszámolná a nemek különbözőségét, lerombolná a férfi és nő házasságán és gyerekvállalásán alapuló családformát, terjesztené a homoszexualitást és a transzneműséget, és elbizonytalanítaná a gyerekeket szexuális orientációjukban és nemi identitásukban. Ez az aggodalom a 2010-es évek közepe óta számos országban, köztük Németországban és Magyarországon is, áthatja a radikális jobboldal beszédmódját a "gender" fogalmával kapcsolatban. De miért került napirendre ez a téma? És van-e ennek az aggodalomnak bármi alapja? A kötet ezekre a kérdésekre keresi a választ. Arra kíváncsi, hogy a németországi és magyarországi radikális jobboldal - az AfD, illetve a Fidesz-KDNP és értelmiségi holdudvaruk - miért és hogyan használják a "gender"-t a politikájukban. De arra is, hogy a "gender" válságnarratívába helyezése a jobboldal részéről hogyan függ össze a nyugat-európai és észak-amerikai ún. progresszív szereplőknek a gender fogalmára hivatkozó politikai követeléseivel: legyen szó férfiak és nők, különnemű és azonos nemű párok egyenlőségéről, vagy éppen a 2010-es évek dereka óta szakpolitikai szinten egyre inkább testet öltő transz- és queer-követelésekről. Vajon ezek hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy a jobboldal "genderőrületet" kiált? A kötet ezt a jelenséget igyekszik feltárni, a genderőrületet különféle jelentésekben - vádként, ellenségképző diskurzusként és létező gyakorlatként."

A könyv elérhetősége a Katalógusban: https://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=1386640&pos=2 

Krémer Balázs - A valakik társadalma: az ember társadalmi jelentőségéről és annak hanyatlásáról

"Amikor Émile Durkheim, a szociológia egyik alapító atyamestere a társadalomtudományok alapvető feladatának a társadalmi tények vizsgálatát tekintette, akkor ő a "társadalmit" mint az egyes embereken felüli, rajtuk kívüli "dolgokként" értelmezte. Ő és nyomában a szociológusok túlnyomó többsége ilyen, az egyes embereken felüli-kívüli "dolognak" értelmezi a társadalmat, a tagjait összekapcsoló normákat és a közöttük lévő viszonyokat, struktúrákat, a társadalom szerveződésének és működésének sajátosságait. E hagyományban elsikkadt az, hogy a társadalmakat nem intézmények és sémák működtetik, hanem a sémákat és normákat kiismerő, azokhoz így vagy úgy alkalmazkodó, a maguk belátása szerint döntéseket hozó emberek. A "valakik", akik relevánsak, jelentősek, a saját személyiségükre, erkölcsi érzékükre formálják a sémákat, a maguk módján "belakják" a számukra adódó társadalmi helyeket. Ennek a társadalmi jelentőséggel bíró valakiségnek az elméleti tartalmát, társadalmi környezetét és relevanciáját fejtem ki könyvem első felében. A szokásostól eltérő, a valakiket és a valakiséget középpontba helyező nézőpontomból számos, akár kánonná emelt társadalomtudományi nézet, fogalom és koncepció a szokásostól eltérő értelmet nyer. Könyvem további részében a korábbiakban kifejtett nézőpontból ismertetem és értelmezem az elmúlt évtizedek máig tartó válságait. A közelmúlt és napjaink társadalomtudományi eredményeire alapozva azt fejtem ki, hogy e komplex válság egyszerre az emberi cselekvéseket keretbe foglaló és koordináló "vallás", no meg az e kereteket korrigálni, megújítani képes, ehhez kellő önbizalommal és önbecsüléssel is rendelkező valakik, a valakiség válsága is. Hogy a válságok sorának nemcsak következménye, hanem oka az, hogy az emberek elveszítik saját és egymás jelentőségébe vetett bizalmukat, megbecsülésüket - ezzel együtt vagányságukat, változtatni merő bátorságukat. Hogy miközben egy jó társadalomban mindenki egyéniséggel és jelentőséggel bíró "valaki" a maga helyén és módján, aközben az emberek a saját arcuk és jelentőségük elveszítését élik meg. Ez a folyamat sérülékenyebbé, a válságokkal szemben védtelenné teszi a koordináció kereteit, a vallást is, ugyanakkor frusztrált birkanéppé silányítja az egyéniségeket, a valakiket."

A könyv elérhetősége a Katalógusban: https://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=1375122&pos=1 

Forrás: Libri