Szociológiai társaságokról bővebben: Japán Szociológiai Társaság

A Japán Szociológiai Társaság logója
Fotó: JSS Sociology

A Szociológiai Gyűjtemény újabb rovatának következő bejegyzését olvashatják, melyben havonta bemutatunk egy-egy szociológiai társaságot a világ különféle pontjairól, összefoglalva a társaságok munkásságát. Mai bejegyzésünkben a Japán Szociológiai Társaságról (The Japan Sociological Society) olvashatnak, valamint betekintést nyerhetnek a japán szociológiai életbe és annak kialakulásába is.

A Japán Szociológiai Társaság egy, az egész országban jelenlévő szervezet, melynek célja a szociológiai kutatások népszerűsítése és azok fejlesztése. A több mint 3600 taggal rendelkező szervezet tevékenységeit tekintve a legfontosabbak közé tartozik az évente megrendezésre kerülő szakmai konferencia, valamint saját folyóiratuk szerkesztése és kiadása. A Társaság 1924-ben alakult, viszont a japán szociológia kialakulása már sokkal korábban, az 1870-es években elkezdődött. Elsőként 1878-ban a Tokiói Egyetemen oktattak szociológiát, ami akkoriban még filozófiai elméletekből és az európai szociológia eredményeinek átadásából állt. 3 évvel később Masakazu Toyama vált az első szociológiai professzorrá Japánban, akit annak alapítójának is elneveztek.

Masakazu Toyama portréja
Fotó: JSS Sociology

A 2. világháborút megelőzően még csak néhányan dolgoztak szociológusként Japánban, és leginkább az európai, azon belül is a német szociológiai iskola hatása volt érzékelhető. Az 1950-60-as években egyfajta fejlődésen ment keresztül a japán szociológia, amelyre az amerikai iskolák is hatással voltak. Miután átalakult a japán oktatási rendszer, a szociológia nagyobb teret kapott, melynek köszönhetően egyetemi tanszékekre és még több szociológusra volt szükség. Az amerikai szociológusok jelenléte felgyorsította a fejlődést, a szociológiai kurzusok oktatásában pedig a gyakorlati, empirikus tanulmányok vették át a szerepet. 1960-ban már 1000 tagja volt a Japán Szociológiai Társaságnak, ez is mutatja a gyors fejlődést.

Az 1960-as évek után a japán szociológia élet alakulásában a filozófiai elméletek újra figyelmet kaptak, emellett pedig a társadalomtudományokon belül számos kutatás és tanulmány készült. Jürgen Habermas, Pierre Bourdieu és Anthony Giddens szociológiai paradigmái is nagy szerepet játszottak az akkori japán szociológiában. Az 1990-es évektől kezdve máig olyan kutatási témák a legismertebbek a japán szociológusok között, mint például a családszociológia, szociológiatörténet és a szociálpszichológia. Napjainkban pedig a japán szociológiai kutatások legfőbb alapját az országban jelenlévő társadalmi problémák adják. Ilyen például az ifjúkori bűnözés vizsgálata, a diszkrimináció jelensége, az elöregedő társadalom és az öngyilkosság.

A Japán Szociológiai Társaság több folyóirat kiadásával is foglalkozik, mint például a negyedévente megjelent Japanese Sociological Review és az International Journal of Japanese Sociology, korábbi folyóirataik pedig a következők: Journal of Sociology, Sociology Quarterly, The Annual Review of Sociology, Sociological Studies. A Japán Szociológiai Társaság a Nemzetközi Szociológiai Társaság tagja is, így 2014-ben Japánban tartották a Nemzetközi Szociológia Konferenciát.

Az International Journal of Japanese Sociology folyóirat borítója A Japanese Sociological Review folyóirat borítója
Fotó: Wiley Online Library 

Forrás:
https://en.wikipedia.org/wiki/Sociology_in_Japan
https://jss-sociology.org/index-e.shtml 

Információ

Szociológiai Gyűjtemény

1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: szociologia@fszek.hu
Telefonszám:
(1) 411-5031
Vezető: Kerékgyártó Ágnes
osztályvezető
Beiratkozás

Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
200 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1100 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 6600 Ft
6 hónapra: 4600 Ft
3 hónapra: 3300 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 9500 Ft
6 hónapra: 6600 Ft

Kedvezmények

Online