Wigner Jenő Pál
angol nyelvterületen Eugene Paul "E. P."Wigner


(Budapest, 1902. november 17. - Princeton, New Jersey, 1995. január 1.) 

A Nobel-díjas magyar-amerikai fizikus a Király utca 76. szám alatti házban született.

Gimnáziumi tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol két meghatározó pedagógus indította el pályáján, Rátz László matematikatanár, illetve Mikola Sándor fizikatanár. 
A gimnáziumi érettségi után édesapja kérésére a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ám fél év után a berlini Technische Hochschule-n folytatta vegyészmérnöki tanulmányait, emellett a Max-Volmer-Institut für Biophysikalische und Physikalische Chemie-ben végezte laboratóriumi kutatásait. Bár vegyészetet tanult, mindvégig a fizika érdekelte, tanulmányai alatt a Német Fizikai Társaság kollokviumait látogatta, melyeken részt vettek olyan nagy tudósok, mint Max Planck, Rudolf Ladenburg, Werner Heisenberg, nem utolsósorban - Albert Einstein. Itt ismerkedett meg Gábor Dénessel és Szilárd Leóval is.

1930-ban írta meg "Csoportelmélet és annak alkalmazása az atomszínképek kvantummechanikájára" című könyvét, melyet több nyelvre is lefordítottak.
Miután 1933-ban eldöntötte, hogy végleg Amerikában marad, figyelme az új tudomány, az atommagfizika felé fordult. Az új terület előfutáraként felismerte a magerők rövid hatótávolságát (1933), a magerők töltésfüggetlen voltát (1937), a neutronok rezonáns befogódását az atommagok energiaszintjein és az atommagok héjszerkezetéről árulkodó "mágikus számokat".

Egyesítve magában a vegyészt és a fizikust Wigner úttörő szerepet vállalt a plutónium-gyártás megteremtésében. Ő számította ki és tervezte meg a világ első atomreaktorát, és ő tervezte az első vízhűtéses atomreaktorokat is. Ő javasolta először, hogy a biztonság érdekében a neutronok lassítására szintén vizet használjanak. A világ atomerőműveinek döntő többsége ma is ezen az elven működik. 37 szabadalmával igen aktívan vett részt a reaktorok fejlesztésében, őt tartják a világ első reaktormérnökének.

1960-ban elnyerte az "Atom a Békéért" díjat, majd 1963-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. 1972-ben elméleti fizikai eredményeiért Albert Einstein díjban részesült.

Kutatói tevékenysége mellett a világ számos egyetemén tanított, 1977-ben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választották, 1987-ben az ELTE tiszteletbeli doktora, 1988-ban az Akadémia tiszteletbeli tagja lett.


Kortársai visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy Wigner Jenő kivételesen szerény, nyugodt és empatikus ember volt. Formális és kötetlen tudományos találkozókon, amikor valaki kapkodva előhozakodott a maga elméletével, gyakran megállította: „Nem értem!” Sohasem volt elbizakodott, sose félt, hogy bolondnak nézik.
Egy alkalommal előadásának végén a hallgatóság egyik tagja jelentkezett, hogy feltegyen egy kérdést. Miután meghallgatta, csak ennyit válaszolt: "A nevem Mr. Wigner." A kérdező meglepetten megismételte a kérdését. Ugyanazt a választ kapta: "A nevem Mr. Wigner." Végül valakinek sikerült feloldania a patthelyzetet azzal, hogy rámutatott, Wigner egyszerűen zavarban volt, mert nem tudta a hallgató nevét. Túl udvarias volt ahhoz, hogy megkérdezze, így bemutatkozott, annak reményében, hogy megtudhatja.
Élete végéhez közeledve gondolkodásmódja filozofikusabbá vált. Memoárjában ezt írja: „Az élet teljes jelentése, minden emberi vágy együttes értelme, egy olyan alapvető rejtély, ami meghaladja felfogóképességünket. Amíg fiatal voltam, dühös voltam a dolgok ezen állása miatt. Mára megbékéltem vele. Még megtiszteltetésnek is tartom, hogy közöm lehet ehhez a rejtélyhez.”
1936-ban találkozott első feleségével, egy fizikushallgatóval, Amelia Frankkel, aki 1937-ben meghalt. 1941-ben feleségül vette Mary Annette Wheeler fizikus professzort, akivel annak haláláig, 1979-ig élt együtt. Az akkor 77 éves Wigner Jenő újranősült, Eileen Claire Pattont, egy jóbarátja özvegyét vette el.
A Nobel-díjas tudós 1995-ben halt meg Princetonban. 
Wigner Jenő-díj

1999 nyarán az MTA és a Paksi Atomerőmű Rt. között megállapodás született egy olyan díj alapításáról, melyet minden évben azon kutatóknak ítélnek oda, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén végzett tevékenységükkel maradandót alkottak. A díjat Wigner Jenőről nevezték el, és minden évben a Magyar Tudomány Ünnepén kerül átadásra.

Wigner Jenő Emlékérem

2013. november 17-én, Wigner Jenő Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank Wigner Jenő emlékérmet bocsátott ki. A 3000 Ft névértékű, ovális érme Vékony Fanni alkotása, és a Magyar Nobel-díjasok sorozat tagja.

Forrás: wiegner.hu, wikipedia.hu