Wahrmann Mór (Móric)

Wahrmann Mór

(Pest, 1832. február 29. - Budapest, 1992. november 26.)

A nagykereskedő, pénzügyi vállalkozó, befektető, felekezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, városegyesítő az Andrássy út 23. szám alatti házban élt családjával, ez volt az un. Wahrmann-palota. 

A Parlament pénzügyi bizottságának elnökeként jelentős szerepe volt a magyar gazdaságpolitika alakításában és az ország pénzügyi stabilisának megteremtésében. 1870-ben Házmán Ferenc képviselőtársával együtt ő nyújtotta be a Pest, Buda és Óbuda egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot. Megszállottan hitt abban, hogy Budapestből modern világváros lehet. A mai Szabadság téren álló egykori óriási börtön- és laktanyakomplexumot (az ún. Újépületet) az ő kezdeményezésére bontották le, utat adva ezzel a környék fejlődésének.

A politika mellett Wahrmann nem adta fel üzleti karrierjét sem. Jelentős cégbirodalmat hozott létre. A magyar kapitalizálódás olyan kulcsvállalatainak lett társalapítója, mint a salgótarjáni vasmű, a Ganz, a Magyar Jelzálog és Hitelbank, illetve az Angol-Magyar Bank. Kiválóan tőzsdézett. Amikor az amerikai polgárháború idején (1861-1865) az ottani cégek papírjai mélyrepülésben voltak, Wahrmann tömegesen vásárolta fel a részvényeket, majd jelentős haszonnal adott rajtuk túl. Az 1873-as tőzsdekrach előtt néhány hónappal jó érzékkel értékesítette fontosabb pénzügyi befektetéseit.

Egyike volt a főváros legtöbb adót fizető polgárainak. Vagyonát nem titkolta: az Andrássy út 23-ban fényűző palotát építtetett, Szabolcsban, Hajdú megyében és a Csepel-szigeten pedig jelentős birtokokat vásárolt. Gazdag emberként példamutató mecénás volt. Jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát és a Vöröskeresztet, egyik alapítója volt a Magyar Történeti Társulatnak. Zenerajongóként állandó páholya volt az Operaházban, támogatta a Zeneakadémiát, és a magyar zenei élet fellendítése érdekében olyan világhírű művészek hazai vendégjátékát finanszírozta, mint Liszt Ferenc.

Wahrmann többször párbajozott különböző ügyek miatt. 1882 nyarán az első zsidó vallású országgyűlési képviselő és az antiszemita Istóczy Győző  összeszólalkozott a Parlamentben. Később Istóczy megütötte Wahrmannt. Mindez vért kívánt: a segédek rögzítették a feltételeket és kitűzték a párbaj időpontját. Persze több volt ez, mint politikusok tettlegességig fakadó vitája. Istóczy, a radikális zsidógyűlölők profétája ugyanis a magyar zsidóság egyik szimbolikus képviselőjébe kötött bele. A párbaj során senki sem sérült meg. Egy másik alkalommal a politikus a természettudós Herman Ottóval veszett össze még furcsább körülmények között. A legenda szerint a csaknem vak Wahrmann a segédeit kérdezte, hogy „hol áll a goj?”, a nagyothalló Herman pedig arról érdeklődött, hogy „lőtt már a zsidó?”

Amikor 1892-ben elhunyt Wahrmann Mór, a Magyar-Zsidó Szemle a „legnagyobb magyar zsidóként” búcsúztatta. Emlékét egészen 1944-ig utca őrizte az Újlipótvárosban. A nyilas kormány azonban 1944. december 5-én elrendelte, hogy „mindazon utak, utcák és terek, amelyek ez idő szerint zsidó személy családi nevével vannak megjelölve, megfelelő új elnevezést nyerjenek”. Wahrmann 1945-ben sem kapta vissza utcáját, az új hatalom inkább a Budapesthez egyáltalán nem kötődő Victor Hugóról nevezte el azt. Az egykori politikus nevét ma egy rövidke kis köz viseli, nem messze a Szent István parktól.
 
Forrás: magyarzsido.hu, wikipedia.hu

Fotó: zsido.com

Információ

Körúti Könyvtár

1066 Budapest, Teréz körút 2-4.
útvonal
Nyitvatartás:

E-mail: fszek0601@fszek.hu
Telefonszám:
06 1 322 6656
Vezető: Kuczkó Andrea
könyvtárvezető
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap

Napijegy: 1.650 Ft / nap

Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft

Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft

Kedvezmények
Online