Szép Ernő
(Huszt, 1884. június 30. - Budapest, 1953. október 2.)
Született Schön Ezékiel. A költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő a Liszt Ferenc tér 11-ben lakott 1945-től haláláig.
Apja a hajdúszoboszlói izraelita iskola tanítója, anyja varrónő volt. Szép Ernő Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron járt iskolába, itt fedezte fel költői tehetségét egyik tanára, akinek támogatásával 1902-ben megjelent Első csokor című verseskötete.
Szép Ernő előbb népszerű költő volt, majd divatos színpadi szerző lett, miközben regényei irodalmi szenzációknak számítottak. Később egy időre szinte teljesen megfeledkezett róla az irodalmi közvélemény, és mostanában fedezzük fel újra, mint a modern, abszurd irodalom hazai előfutárát.
Még nem volt húszéves, amikor Budapestre került, de az első verskötete jó belépőnek bizonyult hírlapírói körökben, mert a Budapesti Naplónál kapott állást, és csakhamar az Est munkatársa lett. Gyorsan felfedezte a fővárosi életet – nemcsak megismerte, bele is szeretett. Figyelte az utcáit, az embereit, és lírai hangvételű, sajátos stílusú tárcákban tudósított történeteikről, mindig olyan pontossággal- fontossággal, mintha – írja Tandori Dezső – kenyeret tenne az asztalra. Még béke volt, és a pesti közönség szeretett szórakozni, ő pedig sanzonokat írt a Cabarett Bonbonière műsoraiba, Medgyaszai Vilma az ő dalaival lett közkedvelt sanzonett.
Pesten változatos szerelmek között élte a bohém fiatalember, majd a megrögzött agglegény életét. A népszerűség anyagi gyarapodással is járt, így bejárta Európa nagyvárosait, egy szerelme után Szentpétervárra is eljutott.
Ady Endre egyik legjobb barátja, de Molnár Ferenc legszűkebb baráti körének is tagja volt. Babits kezdettől fogva nagy költőnek, Hatvany Lajos a hazai városi irodalom egyik főalakjának tartotta. Aki ismerte, szerette, nagyra becsülte, de egészen komolyan senki sem vette ő sem saját magát, de a világot sem. Sohasem volt igazi ellensége, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni. Valójában azonban senkihez sem tartozott, magányos jelenség a magyar irodalomban. Humor és érzelmesség, halk bírálat és öngúny ötvöződik dalszerű verseiben, melyek gazdag érzelemvilággal tudják új meg új módon kifejezni e líra alapértékeit: a szeretetet, a megértést és a megbocsátást.
A háború után született meg legjobb és legismertebb műve, a Lila ákác, amely a régi Budapest szellemiségét akarta maradandóvá tenni. A műből maga az író készített színpadi változatot, s ez is hatalmas sikert aratott, máig kedvelt darabja színházainknak. Alkotását két ízben is megfilmesítették, először 1934-ben, majd 1972-ben, érdekesség, hogy mindkettőt Székely István rendezte.
A húszas években népszerű színpadi szerző volt. A Patika című darabját kísérő botrányok elől ugyan egy évre Bécsbe kellett költöznie, de a Vőlegény című darabja már nagy sikert aratott. Műveit játszotta a Nemzeti Színház, a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Pesti Színház is.
A zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét. Margitszigeti lakhelyét 1944-ben, 33 év után el kellett hagynia, lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lakója lett. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. Megpróbáltatásairól az idősödő író 1945-ben kiadott Emberszag című memoárjában vallott.
A háború utáni években szegénységben élt, azokról az időkről mesélik, hogy amikor valakinek bemutatkozott, hozzátette: voltam. Szép Ernő… voltam. Amikor 1953. október 2-án 69 éves korában, hosszú betegség után meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Sírkövére a Kozma utcai zsidó temetőben rávésték sorait: „De gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva”.
A zsidótörvények és a második világháború alapjaiban rengették meg életvitelét. Margitszigeti lakhelyét 1944-ben, 33 év után el kellett hagynia, lánytestvéreivel a Pozsonyi út egyik csillagos házának lakója lett. Innen hurcolták el a nyilasok munkaszolgálatra 1944. október 20-án, ahonnan november 9-én szabadult. Megpróbáltatásairól az idősödő író 1945-ben kiadott Emberszag című memoárjában vallott.
A háború utáni években szegénységben élt, azokról az időkről mesélik, hogy amikor valakinek bemutatkozott, hozzátette: voltam. Szép Ernő… voltam. Amikor 1953. október 2-án 69 éves korában, hosszú betegség után meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Sírkövére a Kozma utcai zsidó temetőben rávésték sorait: „De gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva”.
1984-ben Pogányné Szép Berta, a költő húga Szép Ernő-jutalmat alapított. Végrendeletében nagyobb összeget hagyományozott a kulturális tárcára azzal a céllal, hogy minden esztendőben az évadban bemutatott, vagy nyomtatásban napvilágot látott legjobb magyar dráma szerzőjének, illetve egy alkotói életmű elismeréseként ítéljék oda a jutalmakat.
Forrás: kultura.hu, cultura.hu
Fotó: wikipedia.org., lira.hu, imdb.com
Információ
Beiratkozás
Regisztráció természetes és jogi személyeknek:
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
ingyenes / 12 hónap
Regisztrációs olvasójegy adminisztrációs díja:
400 Ft / 12 hónap
Napijegy: 1.650 Ft / nap
Adott könyvtár használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 5.400 Ft
6 hónapra: 4.100 Ft
3 hónapra: 3.000 Ft
Minden tagkönyvtár egyidejű használatára jogosító olvasójegy:
12 hónapra: 10.000 Ft
6 hónapra: 7.700 Ft
Kedvezmények
Online