Stróbl Alajos

 (Liptóújvár, 1856. június 21. - Budapest, 1926. december 13.)

A szobrászművész életének utolsó 30 évében a Bajza utca 56. szám alatti házban élt.  

Apja Sziléziából származott, Alajos öt osztályt járt a lőcsei gimnáziumban, majd a frsinyeci kályhagyárban díszítéseket mintázott. 1874-től Bécsben, az Iparművészeti Iskolában Otto Könignél tanult, Merkúr-szobrával 300 forintos ösztöndíjat nyert. 1876-80 közt a Képzőművészeti Akadémián Kaspar von Zumbusch tanítványa volt, kinek neobarokk felfogása erős nyomot hagyott művészetén.

Korán feltűnt az 1878-ban készült Önportré, és 1882-es Perseus című márványszobraival. 1881-82-ben az Operaház homlokzati párkányára készítette Cherubini és Spontini szobrát, ezeket 1965-ben lecserélték. Az ő műve az Opera főhomlokzatának Erkel- és Liszt-szobra – ezek voltak az elsők, melyeket élő személyekről állítottak fel Budapesten – továbbá ő alkotta a szfinxeket is. Ezután elhalmozták megrendelésekkel, ő lett a századforduló legtöbbet foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrásza.

1881-től Budapesten volt műterme, párizsi tanulmányútján főleg Houdon és Rodin művészete hatott rá. 1885-től tanár lett a Képzőművészeti Főiskolán, mesteriskolát is vezetett, jelentős művészetpedagógus volt. 1920-tól a Főiskola igazgató-tanára volt nyugdíjazásáig.

Epreskerti várúrnak nevezték, olykor jelmezt öltött, hajnali kürtszóval lovagolt ki. Ő rendeztette a területet, mesterséges romokat építtetett, oda vitette a józsefvárosi kálváriát s a Mátyás templom középkori kapuját. Barokkosan patetikus alkotásaival a historizmus vezető mestere lett, munkáit érzékeny, történelmi hitelességre törő mintázás jellemezte. Klasszikus hagyományokat követő szobraiban fellelhetők a naturalizmus, eklektika és szecesszió stílusjegyei is. 300 portréja közül több impresszionista vonásokat is mutat.

A pesti Bazilika részére készítette Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Ferenc és Szent Alajos szobrait, Esztergomnak Simor János érsek szobrát. Alkotásai a Bakáts-téri templomban is megtalálhatók. Portréi közül megemlítendők Lotz Károly, Schikedanz Albert, Pulszkyné, Jászai Mari, Vajda János, Munkácsy Mihály, Ferenc József, és Szinyei Merse Pál szobrai. Ezek a szegedi Dóm tér galériájában, továbbá a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak.

Géniusz című műve 1898-ban az angliai Stanstedbe került. Anyánk című alkotása az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat kapott.

1901-ben az állami nagy aranyérmet, 1907-ben a Ferenc József-rend középkeresztjét, 1921-ben a Kisfaludy Társaság Greguss-jutalmát kapta. A margitszigeti Művész-sétány Stróbl-portréját Segesdy György készítette.

Forrás: cultura.hu, wikipedia.org